Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-25 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1984. augusztus 2S. Ma szokatlanul forrón tűs a nap, a köbölkút! (Gbel­­ce) Győzelmes Február Efsz gyümölcsösében mégis nagy a sürgés-forgás. No meg a jókedv. Sipos István csoport­vezetőt vidám lányok-asszo­­nyok társaságában találom. — Barackot szüretelünk — fogad Pista bátyám, s mindjárt a kezembe is nyom egy piros „arcú“ gyümölcsöt. — Kóstolja csak meg, milyen finom. ф Mennyi van belőle? — Kerek húsz hektár, ф Én a hozamra gondoltam. — Azt mondják, az öröm és a bánat soha nem ok nélküli. Hát amint látja, mi most örü­lünk. ф Konkrétabban? — Huszonhárom éve vezetem a csoportot, de Ilyen gazdag termésre nem emlékszem. A fák szinte roskadoznak a gyü­mölcs alatt. Eredetileg százöt­ven tonnával számoltunk, de a reméltnél sokkal gyorsabban telnek a ládák. Minden jel ar­ra utal, hogy körülbelül száz tonnát szüretelhetünk terven felül. ф Ez már tekintélyes több­let, akad-e rá vevő? — Értékesítési gondjaink egyelőre nincsenek. A minősé­gi áru, főleg ha barackról van szó, mindig elkel. _А termés nyolcvan százalékát elviszi a konzervgyár, a többi a boltok­ba kerül. Egymás után érkez­nek a gépkocsik, csak győzzük telepakolni a ládákat. KAR, HOGY ELMEGY, PISTA BÁCSI... Ä gyümölcsöskert központjá­ban Benyus András kertész­­mérnökkel, a közös szőlészeti és gyümölcsészeti ágazatveze­tőjével a gyümölcsészeti cso­port eredményeiről és felada­tairól beszélgetünk. — A gyümölcsészet évi rend­szerességgel valóra váltja az elképzeléseket — tájékoztat az ágazatvezető. — Kár, hogy Pis­ta bácsi Itt hagy bennünket! Pedig kértük, maradjon még... Sipos István csak mosolyog, és a fejét rázza: — Két nyarat már így Is rá­húztam, most már tényleg nyugdíjba megyek. Nekem sem könnyű elmenni, de ezúttal tényleg nem fogtok meggyőz­ni. . m m m m CSAK ALMÄBÖL lesz KEVESEBB A Győzelmes Február Efsz­­nek 112 hektáros gyümölcsöse van, benne meggy, kajszi- és őszibarack, alma meg némi dió terem. — A konzervgyár igényeinek megfelelően, annak idején a szövetkezet tizenegy hektáron meggyet telepített — sorolja Benyus mérnök. — Az elkép­zelés nem volt rossz, csakhogy q beígért gyümölcsrázó gépet nem kaptuk meg, kézzel pedig nem könnyű a szüretelés. Sípos bácsi bólogat, majd hozzáteszi: — Az Idén egy hónapig szed­tük a meggyet. Igaz, a termés Is csaknem duplája volt a ter­vezettnek- Ha vehetnénk egy jó gépet, lényegesen keveseb­bet kellene fáradoznunk. A ter­mésnek nagyjából a felét a konzervgyár igényli, azt pedig géppel is lerázhatnánk. # Egy órája azzal fogadtak, hogy a kajszi ezen a nyáron csúcshozammal jeleskedik. Va­jon hallik-e itt majd akkor is nótaszó, ha az őszibarack ke­rül sorra? — Ennyire vidámak talán nem leszünk, mint most, de keseregni sem fogunk. Igaz-e, Pista bátyám? — szólt Bankó Ferenc csoportvezető-helyettes, aki eddig a rakodási munká­latokat ellenőrizte. — A legkorábbi fajtákból ed­dig tizenöt tonnát szállítottunk — summázza a csoportvezető. — Előzetes becslések szerint nagyjából húsz százalékos több­­termésre van kilátás. Ennek legalább úgy örülünk, mint a kiváló minőségnek. Mert a fel­­vásárlási ár bizony nem a leg­kedvezőbb. És ki tudja, mi lesz holnap? Régen úgy mond­ták, ha a kaszásnak kedvez az időjárás, akkor a gyümölcsészt a bánat kerülgeti. Eső kelle­ne, hogy a késel fajták is szé­pen kifejlődjenek. ф Tavaly sok almájuk ter­mett. Lesz-e megint csúcsho­zam? — Mivel az ültetvény két­harmada Golden delicious, ki­ugró eredményt aligha remél­hetünk. Ez a fajta ugyanis sza­kaszosan terem. Mégis ezt kel­lett választanunk, mert ezen a vidéken más .fajtákat hamar tönkretesz a lisztharmat. • Hát a dió? — Vannak más célra alkal­matlan területeink, ezeket te­lepítettük be diófával. Mind­össze hét hektárról van szó és a termést Is rendre megdézs­málják az alkalmi szüretelők. Tehát komoly hozamra nem számíthatunk, viszont úgy va­gyunk vele, hogy bármennyit teremnek Is a fák, azért csak több haszna van belőle a tár­sadalomnak, mintha parlagon heverne az a darab föld. XXX A kőbölkúti szövetkezet gyü­mölcsösében vidáman szüretel­nek a menyecskék. Ahogy gya­rapszik a munka, segítőtársaik is akadnak. Előbb csak a sző­lészeti csoportokból, később majd a nádfeldolgozó csoport­ból Is fde összpontosítják a munkaerőt. S amikor elérkezik az igazi csúcs, megjönnek a papírgyári szakmunkástanulók, no meg a Karvai (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szak­tanintézet diákjai... Akkor lesz csak igazán vidám Itt a hangulat. Meg persze az év vé­gén, amikor a nyugdíjba vonu­ló Sípos István és a gyümöl­­csészetl munkacsoport vala­mennyi tagja büszkén jelent­heti, hogy a termelési és érté­kesítési feladatot megint csak túlteljesítették. KADEK GABOR A szövetkezetben *■ zen a nyáron csúcs­hozamot nyújtott a kajszibarack A szeríö felvétele Ahol örömteljes a munka Amikor a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásba szólított a kötelesség, a 21621 hektárnyi gabona betakarításának, a felénél tartottak a mezőgazdasági üzemek, összesen 250 kom­bájn vágta a gabonát; ebből 62 Csehországból, illetve az északi járásokból, 30 meg Magyarországról érkezett. A kom­bájnolással párhuzamosan haladt, gyors ütemben a szalmabe­­takorítás és a tarlóhántás. Hatezer hektárba vetettek tarló­­keveréket. Mindezt Peter Krajüúk agrármérnök, a jmi főagro­­nómusa újságolta. Ez alkalommal ellátogattunk a rimaszécsi (Rimavská seč| szövetkezetbe, amely rendszergazdája a gabonatermesztés­nek az említett járásban. Tóth István agrármérnöktől, növénytermesztési égazatveze­­tőtőt megtudom — aki kísérőmül szegődött mellém —, hogy az ősziárpájuk 5,8, a tavaszi árpájuk (vetőmagra) 5,6 és a búzájuk 6 tonnán felül fizetett hektáronként. Ez több a ter­vezett hektárhozamoknál. Kedveztek a májusi esők. Szaksze­rű volt az agrotechnika és a tápanyaggazdálkodás. — Tavaly kísérletképpen kipróbáltunk egy hldromotorral felszerelt (magyag gyártmány) speciális mütrágyaszórót — búzavetósre. Mintegy húsz hektáron vetettük így a magot, bo­ronával bedolgoztuk a talajba. Tapasztaltuk: az elszórtan el­helyezkedő növényegyedek fejlettebb kalászokat neveltek, na­gyobb hozamot adtak. Ősszel már nagyobb területen folytatjuk ezt a kísérletet. S ha Ismételten beválik, magunk is készítünk efféle „vetőgépet“. A tápanyagutánpótlásban a talaj tápanyag­elemzésének tapasztalatait hasznosítjuk. Sőt még ennyivel sem elégszünk meg: a tenyészidő alatt (ötleveles fejlődési állapot­ban) levélanalízist végzünk a nitrogéntartalmúi levéltrágya adagjának a pontos meghatározása végett... — adott szak­szerű magyarázatot a növénytermesztési szakember. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a jő fajtamegválasz­­tásra. Például tavaszi árpából a Spartan és a Favorit fajtákat vetették. Az előbbit, mivel a betegségekkel szemben kevésbé ellenálló, a jövőben már nem termesztik. Fokozatosan áttér­nek a buőanyi nemesttésű búzafajták termesztésére. Jők a tapasztalataik az írisszel, tavaly 40, az Idén már 200 hektáron termesztették. Jól bevált náluk a Košútka. Viszont Miro­­novszkaja búzát már az idei őszön nem vetnek. Miért? Magas­­szárú, s könnyen megdől, különösen vihar esetén. Az Idén az Odra búzafajtáből takarították be a legbőségesebb termést: 7,3 tonnát hektáronként. Ezt 110 hektáron termesztették. Ottjártamkor még nagy erőbevetéssel, 13 saját és 9 vendég­­kombájnnal arattak; az utóbbiak a kolíni járásból, a Liptovský Mikuláš-i Gép- és Traktorállomásról meg Magyarországról ér­keztek. Nagyon jó, 15—16 százalékos volt a gabona nedves­ségtartalma; a terményt 15 teherképocsl szállította az át­­vevöhelyre. Két Avla műhelykocsi (egyik a liptóiaké) személyzéte ügyelt a kombájnok üzemképességére. Már csak az adó-vevó készülék hiányzott az operatív Irá­nyításhoz, de a jövő nyáron már ezzel Is rendelkezni fognak. Az aratók az ebédet és az uzsonnát, a mezón, a reggelit és a vacsorát a gazdaság üzemi étkezdéjében kapták. — Nemcsak az aratással törődünk — mondta befejezésül a fóágazatvezető. — A szalmabetakarítás és a tarlóhántás Is lendületesen halad. Tarlókevéréket az idén 365 hektárba ve­tettünk, hogy az őszi zöldtakarmányozás folyamatos lenessen. Ezzel jelentős mennyiségű kukoricaszilázs megmarad télire. Ezek után Jozef Lenárt elvtárs és kísérete közép-szlováktai körútja során a rimaszécsi aratók közé Is ellátogatott, s el­beszélgetett velük. (ke—Iá) CSKP történelmi Jelentőségű IX. kongresszusa meghatároz­ta többek között a mezőgaz­daság szocialista átépítésének az út­iét is. Am a szövetkezetesítés nem ment simán; meg kellett győzni az embereket a közös gazdálkodás elő­nyeiről, no meg arrúl, hogy a párt, a kommunisták a nép boldogulását, a hátgörnyesztő testi munkától való megszabadítást a­­karja azáltal, hogy az ipartól gépeket kap az új útra térő mezőgazda­ság. Az agitátorok­­felvilágosító munkát anpak érdekében, ha a dolgozó nép ■jik i Ш' osztályellenség szócsövei — a kulá­­kok és szekértolóik — Igyekezték ki­forgatni tengelyéből az igazságot, azt hangoztatva: a gép tönkreteszi a ta­lajt. A szívós, kitartó felvilágosító munkának beérett a gyümölcse. A termelési és társadalmi viszonyok gyökeresen megváltoztak a helyes pártpolitika következtében. A szövet­kezeti parasztság életszínvonala egy­re emelkedett, az eredményes szövet­kezeti gazdálkodás alapot teremtett az anyagi-szellemi felemelkedéshez. nak türelmes kellett végezniük hogy megértsék, ha a jobban akar élni, mint a múltban, az egyéni gazdálkodásra alapozott, kis­üzemi termelés képtelen elegendő nyersanyagot termelni az élelmiszer­­ipar számára. Az ilyen okos, előrelátó érveléseknek — be nem is azonnal, de — lett is foganatja. ■■■■■■ Kelet-Szlovákla déli részén. Szente­sen (Plešany), ürösün (Strážné), Nagygépesen (Veľký Horeš), Kisgére­­sen (Malý Horeš) és Perbenyiken (Pribenik) 1949-ben mozdult meg a föld népe, s nekik Jobbára a nincs­telen földmunkások mutatták a Jó példát. Szövetkezeteket alakítottak. Ez a folyamat — a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára térés — 1952-lg tar­tott. Ezáltal a parasztság saját sorsá­nak Irányítója lett, és a közös munka gyümölcsét együttesen élvezték. 'A párt helyes, céltudatos agrárpo­litikája folytán szilárdult a munkás­paraszt szövetség. A munkásosztály batékony segítsége folytán gépállo­mások létesültek, s azok traktoros­brigádjai bizonyították a gépi munka előnyeit, egyrészt saját jó munkáju­kon keresztül, másrészt a politikai felvilágosító és meggyőző munkát tet­ték haléknnyabbá A falvak népe leg­inkább annak hitt, amit a saját sze­mével látott. Csak a rosszmájúak, az A nagygéresi SZNF 30. Évfordulója Efsz öt község határát fogja át. Tag­sága 5377 hektár mezőgazdasági föld­területen gazdálkodik közösen, ebból a szántóterület 3502 hektár. Legelője 685, kaszálója (rétje) meg 1074 hek­tárnyi. A székházban beszélgetek a szövet­kezeti gondolat zászlóvivőivel, akik a három és fél évtizedes szorgalmas és eredményes munkára, a megtett út gondjaira, küzdelmeire és örömeire emlékeznek. Többek között megtudom: Csontos Gábort 1958-ban választották az öröst szövetkezet elnökévé, majd 1976-ban lett a szóban levő egyesített közös gazdaság elnöke, mely tisztséget ez év januárjáig töltötte be. jelenleg az ellenőrző bizottság elnöke. A másik személiység a közismert Berta János, ő tizenhat éven át kormányozta a kiggéresl szövetkezetei, s jelenleg gépüzemelési égazatvezető. Demeter Sándor a nagygéresi szövetkezetben elnökösködőtt, 1962-től egészen 1976-lg, s jelenleg az SZFSZ-alapszer­vezet irányítója, aki különös figyel­met fordít a dolgozók szocialista tu­datformálására, a szocialista munka­verseny és a dolgozók kezdeménye­zése kibontakoztatására stb. Erdélyi Gábor néhány hónapja tölti be az egyesített mezőgazdasági nagyüzem nagyon felelős elnöki tisztét; koráb­ban a perbenyíki mezőgazdasági szak­­tanintézet Igazgatója volt. Abahúzl Pál sokáig a szentesi szövetkezetét Irányította, most nappali őr. Adjuk át neki a szót: — Szentesen afféle forradalmi han­gulat uralkodott. A kőbányába jártak össze az emberek. Sokat beszélgettek a szovjet mezőgazdaságról, a kolhoz­ról. így nálunk 1949-ban nem volt kü­lönösebben nehéz megalakftani a szövetkezetét. Ez a gyakorlati példa pozitív ha­tást gyakorolt a szomszédos közsé­gek kis- és középparasztjalra Is, akik­nek nem sok örömük tellett az egyé­ni gazdálkodásban. így 1949 decembe­rében Nagygéresen Is a szövetkezeti gazdálkodás útját választották. — Orösön a kommunisták voltak a példamutatók — csatlakozott a be­szélgetőkhöz Csontos Gábor. — Egy nyilvános népgyülésen kimond-A fejlődés tűk: szövetkezetét akarunkl A vágy magyarázta Csontos Gábor —, testet öltött. Álltuk a sarat, legyűrve hogy a volt királyhelmeci (Kráľ. sorra a kezdeti nehézségeket. Csak Chlmec) Járásban az elsők között em­­ilyen helytállással remélhetünk Jobb legettek minket, eredményeket Berta János a klsgéresl kezdet előzményeit vázolta: — Nálunk nem léteztek urasági bir­tokok, csupán kis- és középparasztok. Sokat, nagyon sokat kellett érvelni a közös gazdálkodás mellett. Evek múl­tak, egymás után. Az „enyém“ tudat visszahúzta, fogva tartotta az embe­reket. J61 emlékszem: az idő tájt ál­talános volt az a vélemény, hogy a traktor sok kárt okoz, „megöli“ a termőföldet. Mit tehettünk? A gyen­ge lábakon álló szövetkezet tagjait meg kellett győzni arról, hogy a gé­pek könnyftik a munkát, s növelik a munkatermelékenységet. Évekbe telt, amíg erről az igazságról saját maguk is meggyőződtek. — Az örösi szövetkezetben is bebi­zonyosodott, hogy a munkatermelé­kenység folyamatos növelése, az ön­költségek csökkentése, a céltudatos gazdaságirányítás a jó eredmények eléréséhez vezet. 1957-ben már olyan termelési színvonalat értünk el — Berta János meg azt magyarázza, hogy az 50-es években már a kívül­állók Is felismerték a közös gazdál­kodás előnyeit, s azok Is a közöst választották, akik addig hallani sem akartak róla. 1957-es év végéig befe­jeződött községünkben a kollektivizá­lás. — Végtelenül boldog vagyok — hangsúlyozza Abaházl Pál, aki már 75 éves —, hogy a volt szentesi szövetkezet tagsága eredményesen, példamutatóan gazdálkodott. Már megettem a „kenyerem javát“, de még dolgozgatok, hogy könnyebb le­gyen az utánunk jövőknek. Ojfent Csontos Gábor ecseteli, hogy az egyesített, közös mezőgazdasági nagyüzemben a tagság elfogadta a rövid- és a hosszútávú fejlesztési ter­vet. A baromfitenyésztésen belül a pulykatenyésztést fejlesztették. Jelen­leg ott tartanak, hogy egy forgóban 75—100 ezret számlál a baromftállo-Csontos Gábor Berta János Demeter Sándor Ababázi Pál Hurka Lajos Erdélyi Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom