Szabad Földműves, 1984. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-18 / 33. szám

1984. augusztus 18. SZABAD FÖLDMŰVES 5 PÁLYÁZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÁLYÁZAT • PÁLYÁZAT Mindig az élvonalban Nagyközség ez a javából. Az érsek­újvári (N. Zámky) járás egyik leg­népesebb települése, S764 lakos­sal. Az itt lakók nagy többsége magyar, egyötöde szlovák anyanyelvű. Jó az egyetértés. Beszélik egymás nyelvét. No meg a közös problémák megoldá­sa, a nehézségek leküzdése is nagy kohéziós ^rő. Nem az általuk beszélt nyelv alapján, hanem tetteiken ke­resztül ítélik meg — és becsülik — egymást. S ez a döntői ... PILLANTÁS A KÖZELMÜLTBA Az idő kereke megállíthatatlan. Am, gondolatban hadd forgassuk kissé vissza ezt a kereket. Már csak azért is, hogy a visszapillantás módot nyújt összehasonlításokra, a dinami-I Mátyusföldi nagyközség fejlődése Egy fedél alatt. 1 * i kus fejlődés érzékeltetésére. Mik í nagy előrehaladás legfőbb, kézzelfog­ható jegyei? Erről hadd szóljanak a legilletékesebbek, a hnb-elnök távol­létében a helyettese, Major Károly és Ľudovít Király, a titkár. — A felszabadulás előtt környé­künkön a papi birtokok domináltak: a jatói (Jatov), a feketeparti (Čierný Vŕšok), a tolmáči, a dögösi (Rasti­­slavice). Ipari üzem? Itt sehol. A la­kosok százával jártak el, még a fel­­szabadulás utáni években is, a bra­­tislavai ipari nagyüzemekbe, a tornó­­ci (Trnovec nad Váhom) útépítéshez, a Nagysurányi (Šurany) Cukorgyárba és máshová, hogy munka- és kere­seti lehetőséghez jussanak. Ezért vál­lalták oly sokan a rendszeres ingázás gyötrelmeit. Lényeges változást az 1948-as Februári Győzelem utáni idő­szak hozott, amikor megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átépítése. Nálunk ez a történelemformáló idő 1949-ben vette kezdetét, amikor a szövetkezet megalakult, majd tíz év­vel később, 1959-ben fejeződött be ... — gombolyítja az emlékezés fonalát Jómagam is emlékszem azokra az időkre, amikor a még önállóan, 3699 hektáron gazdálkodó szövetkezet a járás élenjárója volt. Vezető-, szak­ember- és műszaki gárdája felülemel­kedett a nehézségeken, a tagság bi­zonyított: legfőképp szorgalommal, áldozatvállalással és nagy-nagy aka­raterejével, a legjobb tudása latba­­vetésével... Aztán jött az üzemegye­sítések korszaka. Ehhez a jól prospe­ráló közös gazdasághoz csatlakozott a jatói és a palárikovói szövetkezet személyi állományával, ingó és ingat­lan közös vagyonával együtt. A jelen­legi Jövő nevet viselő egyesített szövetkezetnek 1100 tagja nem keve­sebb, mint 7800 hektár földet tudhat magáénak, a hozzá tartozó közös va­gyonnal együtt. Természetesen nemcsak a - terme­lés, a gazdaságirányítás is fejlettebb, tökéletesebb, amellett az elért ered­ményeiért sem kell szégyenkezni, ve­zetésnek, tagságnak. IPARI ÜZEMEK, SZOLGÁLTATÁSOK A nemzeti bizottság tevékenysége fölöttébb hasznos, eredményes és sokrétű. Sokat fáradozott a község­­vezetés azért, hogy a lakosoknak ne kelljen örökké ingázniuk. — A felszabadulás után létesült ipari üzemeink egyike — folytatja Király elvtárs a tájékoztatást — az Integra, melynek 110 csökkent munkaképességű alkalmazottja van. Ezek villanyégőket kompleltizálnak. Aztán az érsekújvári REMESLOSLDŽ- 1 BA ipari termelőszövetkezetnek mű- 1 Benkei János Béres Géza Vladimír Jakob mérnök nad Hronom)' és Zsemléren (Zemlia­­re) a közös cél érdekében gyorsan cselekedtek. A volt kisgazdák, nap­számosok és földnélküliek rádöbben­tek arra, hogy csak közös erővel tudják megművelni a termőföldet, amely a Februári Győzelem után azok tulajdonába jutott, akik művel­ték. Ebben az időszakban a földmű­vesek életszínvonala alacsony volt, látástól vakuláslg kellett dolgozniuk a minimális életfeltételek megterem­tése érdekében. Sorsukat pártunk és államunk anyagi és erkölcsi támoga­tása tette könnyebbé. Traktorokat, pótkocsikat, ekéket és vetőgépeket vásároltak. Ezek a gépek képezték a szövetkezeti gazdálkodás alapjait. Al­­sőszecsén 1949-ben megalakult az előkészítő bizottság, Ondrej Kresfan­­ko, Michal Henžel, Ondrej Kerekréti, Pavol Kulik, Štefan Drobená, Ľudo­vít Demeter és Ján Baran vezetésé­vel. Az első elnök Pavol Kulik volt. A szövetkezet 1951-ben III. típusúvá vált. Az elnöki tisztséget legtovább Michal Hasiö (1954—1963) és Michal Henžel (1963—1980) töltötte be. • • • Az alsószecsei szövetkezet 720 hek­tár mezőgazdasági területen gazdál­kodott, s a járás élenjáró szövetke­zetei közé tartozott. Egy tehén átla­gában évente 3884 liter tejet fejtek, 100 tehéntől 110 borjút neveltek fel, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 342,8 kg húst termeltek. A cukorrépa átlagos hektáronkénti ter­méshozama 56, a búzáé 5,6, az árpáé I pedig 5,8 tonna volt. A szövetkezet I több kitüntetést és dicsérő oklevelet ■ kapott. „Az építésben szerzett érdé | mekért“ állami kitüntetést például l 1966-ban érdemelték ki, csakúgy mint i —Л ják-e folytatni azt,amit 35 évvel ez­előtt elkezdtek. • • • Szakos János 32 éven át 3500—4000 liter tejet fejt évente tehenenként. Jelenleg mint nyugdíjas a pulykafarmon dolgozik BA ipari termelőszövetkezetnek — A kertészet dolgozói a termés betakarítása közben 1980-őta a tapasztalt Michal Henžel elnököt Vladimír Jakob mérnök vál­totta fel, aki közel 25 éve Ismeri a szövetkezetét. Henžel elvtárs mind­össze két évig élvezte megérdemelt nyugdíját, tavaly váratlanul távozott az élők sorából. Az alsószecsei tár­sult szövetkezet tagsága mindig hálá­val gondol volt elnökére. Az 1983-as rendkívül aszályos esz­tendő próbára tette a szövetkezet tagságát. Búzából hektáronként 6,05 árpából pedig 4,64 tonnás hektárho­zamot értek el. A szövetkezet eredmé­nyesen együttműködik a hegyaljai termelőkörzetben levő Bukovái Efsz­­szel, ahonnét tenyészállatokat vásá­rolnak, s ahol kooperációs legeltetést folytatnak. Egy tehéntől átlagosan 3928 liter, túlnyomó többségben I. osztályú tejet fejtek, s Jő eredmé­nyeket értek el a sertéstenyésztésben Is. Tavaly például 127 darab tenyész­kant adtak el különféle vásárokon. A szövetkezet vezetői és dolgozói tovább szeretnék növelni a mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés hatékony­ságát, csökkenteni az önköltséget. A szocialista verseny a szövetkezetben mindig meghozta a várt eredménye­ket. A SZNF 40. évfordulója tisztele­tére tett 12 kollektív és 178 egyéni vállalás értéke meghaladja a 700 ezer koronát BELANYI JÄNOS PÄLYÄZAT PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT PÄLYÄZAT A vezetékes Ivóvíz még csak álom... Az alsószecsei (Dolná Seč) Cseh­szlovák—Szovjet Barátság, Garamvöl­gye Efsz nemcsak a lévai (Levice) Járás, de a nyugat-szlováklel kerület élenjáró szövetkezetei közé tartozik. Szorgalmas, dolgos nép lakja ezt az Alsó-Garam menti vidéket. Az eltelt 35 év alatt házuk táján számtalan hazai és külföldi küldöttség, mező­­gazdasági szakember fordult meg, akik megcsodálták e szövetkezet ered­- ----------——i ményeit. A szövet­iifftiii ■ ff ■ kezet négy Garam ff _ К I menti gazdaság gSííAR IfU társulásával jött ŰIAJlf ■ Ш létre 1974-ben, s 2348 hektár me­­.------------------------i zőgazdaságl terü­leten gazdálkodik. Äz állandó tagok száma 408, ebből 165 a 'nő. A CSKP IX. kongresszusá­nak határozatai megértő földműve­sekre találtak. A négy kisközségben, Alsószecsén (Dolná Seč), Felsősze­­csén (Horná Seč), Nagyodon (Vyšné egyénileg Michal Henžel és Helen; Mackóvá. Ugyanakkor reszortkitünte tésben Ján Búnkéi, Michal Sudičky Štefan Henžel, Michal Hasič, Jnzei Adami, Ondrej Šipoš és Jozef Márkul részesült. I ••• A felsőszecsei szövetkezet 1949, március 19-én alakult, s Štefan Mo­ravský elnök irányítása alatt ért el méltó eredményeket. A közös gazdál­kodás első évében búzából 2, rozsból és árpából pedig 2,5 tonna termést takarítottak be hektáronként. A kör­nyéken elsőként foglalkoztak dohány­­termesztéssel, 1953-tól pedig kertész­kedéssel, s ekkor rakták le a barom­fitenyésztés alapjait is. Az első szov­jet kombájn 1955-ben jelent meg a község határában. Fokozatosan hát­térbe szorult a kézi munka a korsze­rű mezőgazdasági gépek jóvoltából. 0] tehén- és sertéststállók épültek és fokozatosan rátértek a gépi fejésre. A haladó munkamódszerek, a korsze­rű gépek és termelési folyamatok változás állt be a szövetkezeti tagok tudatában is. Kiváló eredményeket értek el a gabona-, a kukorica-, a cukorrépa- és a vetőmagtermesztés B terén. Ebben nagy érdeme volt Ond­rej Márkuš agronómusnak. • • • f A nagyodi szövetkezet 1950. január š 1-én alakult meg. A 425 hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke 19 éven keresztül Kovács Árpád volt, s a szecsel szövetkezetekhez hason- J lóan ugyancsak nagyon Jó eredmé­­, nyékét mondhattak magukénak. • •• I Zsemléren 1952-ben rakták le a kö­­t zös alapjait. Az alapító tagok között szerepelt a legendás hírű Furinda Rudolf Is. A szövetkezet fellendítése érdekében legtöbbet Štefan Hlinka, Hornyák István és Gubík Ernő fára­doztak. Benkei János a megalakulás óta a szövetkezetben dolgozik. Az alsósze­csei gazdasági udvar vezetője, az első i bronzérmes szocialista brigád vezető­je, reszortkitüntetés viselője. A szo­cialista mezőgazdaság átépítése kez­detének 35. évfordulója alkalmából állami kitüntetésre javasolta a szö­vetkezet vezetősége. Így nyilatkozott munkájáról és a község fejlődéséről: — Alsószecsén a szövetkezeti ta­gok mindig becsületes, önfeláldozó munkát végeztek. Elszántan, a jobb jövő reményében léptünk a közösbe. Megváltoztak az életkörülményeink. Majdnem minden tag új családi házat épített vagy a régit átépítette. Für­dőszobás, központi fűtéses lakásaink vannak. Némelyik tagnak kát sze­mélygépkocsija is van. Tiszta, ren­dezett munkakörnyezetben dolgozunk. A szövetkezeti mozgalom meghozta minden tagnak a reményteljes, gond­talan életet. Egyikünk sem cserélne a régi földműves életmódjával. • • • Béres Géza 62-éves nyugdíjas, több mint harminc éven át dolgozott a zsemléri szövetkezet állattenyésztésé­ben. Példás fejőgulyás, 1974-ben ke­rületi kitüntetésben részesült és Je­lenleg Is besegít. Egy kicsit aggódva tekint a jövőbe, hoy a fiatalok tud- i ják-e folytatni azt, amit 35 évvel ez- 1 előtt elkezdtek. л m m ■ ködik itt kihelyezett üzeme, 30—35- állandó munkaerővel. Mindössze 9 főt- foglalkoztat a helyi pékség, ám annál ', nagyobb jelentőséggel bír: 14 ezer s lakost lát el — községbelit és kör­­. nyékbelit — jó minőségű, friss ke­- nyárral és péksüteménnyel. Külön r említésre méltó a községgazdálkodási t üzemünk, mely 55 főnyi munkaerőt- foglalkoztat és huszonhat féle szol­gáltatást nyújt. Megtudom, hogy a szolgáltatóház­ban van egy jólmenő cukrászda, me­lyet főleg az édesszájúak dicsér­nek... Van itt ruhabegyűjtő (a szeny­­nyest a tisztítóüzembe továbbítják innen, majd tisztán kapják vissza), az ugyancsak itt összegyűjtött színes i a- Séta ... . (A szerző felvételei)' s z és fekete képernyőjű, meghibásodott . tévéket, villamos háztartási eszközö- 1 zöket a járási székhelyre továbbítják, . s üzemképesen kapják vissza a gaz­­j dáik. i — Községünk 1976-ban egy új, 22 . tantermes iskolával gazdagodott. Van , honvédelmi házunk, nyugdíjas-klu­­[ bunk. A gyermekes anyák legnagyobb ■ örömére, már szeptemberben meg- I nyitja kapuit egy négyosztályos, 120 , férőhelyes, korszerű óvoda. Az úthá­lózat fele már pormentes, kemény­burkolatú. Elég sok a gondunk-ba­­junk: a csatornázás kérdése megol­datlan. Ily nagyközség, mint a miénk, mindmáig nem rendelkezik a kornak megfelelő kultúrházzal. S bölcsődéje sincs. Mindössze két ártézi kúttal rendelkezünk, melynek vize nem a legmegfelelőbb. Talán majd a 8. öt­éves tervidőszakban vezetékes ivóvíz­hez jutunk, de ez még a jövő „zené­je“. .. Földgázvezeték mintegy 26 kilo­méternyi, s 1200 fogyasztót tartunk nyilván. Ezenkívül a földgázt igény­lők száma még eléri a háromszázat. Ez azt jelenti, hogy öt kilométerrel kellene a vezetéket meghosszabbíta­ni, hogy ez a munka végre befejeződ hessen ... — sorjázza a hnb-titkár a problémákat. üzlethAlözat, lakAskultüra Ügy hisszük, panaszra nemigen le­het okuk a tardoskeddieknek és a közvetlen környékbelieknek, akiket 22 üzlet lát el a legfontosabb kellé­kekkel. Vehető itt bútor, gázkályha és miegymás, amiért nem kell a já­rási székhelyre utazgatni, időt, pénzt vesztegetni. S ez így helyes, így jó. Ezek után Király elvtárs azt újsá­golja, hogy a községfejlesztés a táv­lati terv figyelembevételével realizá­lódik, — Az 1950-es évtől idáig több mint ezer családi ház felújítására, kilenc­­száz teljesen új ház építésére került sor. Évente 25—30-cal gyarapodik az új, mai igényeket kielégítő házak száma. Összesen hatvannyolc utcát tartunk nyilván, természetesen fásít­va, zöldövezettel. Ezenkívül rózsakert, gyerekpark is létezik, nem is egy, ahová a legifjabb nemzedék jár ját­szani. Kétszázharminchat az óvodá­sunk, haszázharminckilenc az alapis­kolásunk. A helyi buszjárat az isko­lásokat, dolgozókat szállítja. Hadd említsük meg: M o j z e s Géza bácsi részt vett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban. S még egy: a hősi halált halt Ludas József határőr nevét viseli a község egy pionírcsapata. Sőt, mint a községve­zető említette, utcát neveznek majd el róla, azt az utcát, melyből négy Ludas-fiú rajzott ki, s szolgálta be­csülettel a hazát, védelmezte hűsége­sen az államhatárt. Köztársasági el- , nökünk a hőst in memoriam „A be­csületes helytállásért“ kitüntetésre méltatta. N. KOVÁCS ISTVÁN korparanccsá tették a mezőgazdaság ban dolgozók szakmai továbbképző sét, melynek megvalósítása a szövet kezetl munkaiskola keretében öltöt testet. Fokozatosan javult a munka erkölcs, a munkaszervezés, s minőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom