Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-04 / 5. szám

1984. február 4. .SZABAD FÖLDMŰVES A bőség útján Ä Szovjetunióban 60 évvel ezelőtt fogadták el azt a határozatot, amely e szovhozok, az állami gazdaságok megalakítását szorgalmazta. A döntés alapos előkészület eredménye volt. A szovjet állam súlyos örökséget vett ét a cári Oroszországtól, ebbe tarto­zott a mezőgazdaság elmaradottsága Is. A forradalom előtti Oroszország­ban a magántulajdonra épülő mező­gazdaságban sok volt a kisbirtok, ugyanakkor voltak fejlettebb, de ke­vesek kezében összpontosuló nagy ki­terjedésű nagybirtokok Is. A forrada­lom első eredményeként napvilágot látott föld-dekrétum termőföldhöz Juttatta a parasztok millióit, mégpe­dig megváltás nélkül jutottak az el­kobzott és nacionalizált feudális nagy­birtokokhoz. A lenini dekrétum értel­mében a föld állami tulajdont alko­tott, ez volt az anyagi-jogi alapja a mezőgazdasági termelés későbbi szo­cializálásának. A szovjet mezőgazda­ság fejlesztésének útján nagy lépést jelentett a lenini szövetkezeti terv megvalósítása, ennek alapja lett az ertyel típusú földműves-tömörülés. A kisajátított, nacionalizált földte­rületeken állami gazdaságok alakul­tak, melyeknek az volt ф jelentősé­gük, hogy bázisul szolgáltak a techni­ka bevezetésére ebben a legelmara­dottabb gazdasági ágazatban, továbbá alapul szolgáltak nemesített vetőma­gok és tenyészállatok kifejlesztésére, s ezáltal a mezőgazdasági üzemek el­látására. Ugyanakkor az említett határozat értelmében létrejött szovhozok a pa­raszti tömegek átnevelésének köz­pontja Is lettek, csakis ennek alapján valósulhatott meg az anyagi alapokat, a technikát, a tudományos vívmányo­kat egybekapcsoló szocialista nagy­üzemi gazdálkodás, márpedig a mező­gazdaság teljes kollektivizálása nél­kül nem valósulhatott volna meg a szocializmus. A szovjetrendszer fejlő­dése során a szovhozok tevékenysé­gének kiegészítésére létrejöttek a gép- és traktorállomások, melyek ép­pen az előbbiek anyagi-műszaki ellá­tásáról gondoskodtak, s az ötvenes években javítóállomásokká alakultak át. Az ötvenes években fejlődésében tovább lépett a szovjet szqci-alista mezőgazdaság. A párt programjának megfelelően sor került a parlagföldek feltörésére és megművelésére. A párt mozgósította legifjabb nemzedékét, a komszomolistákat. A párt hívó szavára több mint félmillió komszomoltag je­lentkezett Kazahsztán és Kusztanaj, a Volga-vidék végtelen rónáira, és munkájuk nyomán ma már 600 ezer négyzetkilométernyi virágzó gazdaság fakadt. Az új földeken zömmel szov­hozok létesültek. Ma már 23 ezer szovhoz tevékenykedik a szovjetor­szágban, s ezek igazi szocialista min­tagazdaságokká váltak, melyek nap­jainkban oroszlánrészt vállalnak a párt 1982. évi Központi Bizottsági ülé­sén kimunkált és jóváhagyott élelmi­szerprogram megvalósításában. 1980- ban már 89 millió 100 ezer tonnára nőtt a gabonatermelés. Hogy a mező­­gazdasági dolgozók jól gazdálkodtak a forradalomtól kapott 150 millió hek­tárnyi földdel az is bizonyítja, hogy szovjet mezőgazdasági termelés 1913 és 1980 között a három és félszeresé­re nőtt. A föld egy része a kolhozpa­rasztok és alkalmazottak személyi használatában van mint kisegítő ház­táji gazdaság. Csak a szűzföldí terü­leteken 1954 és 1974 között 20 év alatt 31 milliárd púd (egy púd 16,4 kilogrammal egyenlő) gabonát takarí­tottak be, s ebben nagy része van az újonnan létesült szovhozok százai­nak. L. L. Iurtj Vlagytmirovics Andropov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke nyilatkozatot adott a moszkvai Pravdának. Kérdésekre válaszolva ki­jelentette: az Egyesült Államok elnö­ke a közelmúltban síkraszállt a szov­jet-amerikai párbeszéd mellett . Bennünket nem szükséges meggyőz­ni a párbeszéd hasznosságáról és fon­tosságáról. Ez a mi politikánk. A pár­beszédet azonban az egyenlőség alap ján kell folytatni, nem pedig az erő pozíciójából, amint azt Ronald Reagan javasolja. A párbeszédet nem lehet csak a párbeszéd kedvéért fo’ytatni, hanem annak konkrét megállapodá­sok e'érésére kell irányulnia. Általá­ban kilátástalanok azok a törekvé­sek, hogy velünk szemben ..erődiplo­máciát“ alkalmazzanak. Az amerikai elnök most kinyilvánít­ja, hogy az Egyesült Államok állító­lag kész a tárgyalások felújítására, és hajlandó visszatérni Genfbe. Felmerül a kérdés, hogy talán az amerikai fél nem tudatosította, mit tett, és hogy esetleg kész negatív ál­láspontjának megváltoztatására. Nem ez történt. Az elnök beszéde egyetlen új gondolatot és egyetlen új javasla­tot sem tartalmaz az európai nukleá­tori Ástam nyilatkozata rls fegyverek korlátozásának kérdé­sében. sem pedig más kérdésekben. A párbeszéd tárgyát képező további kérdésekről Andropov elmondotta, a szovjet vezetésnek az a meggyőződé­se, hogy lehetőségek kínálkoznak több olyan komoly kérdés megvitatá­sára, amelyek megoldása kétségtele­nül megjavítaná a nemzetközi helyze­tet és a szovjet—amerikai kapcsola­tokat. Ha például az Egyesült Államok kötelezné magát, hogy a Szovjetunió­hoz hasonlóan elsőként nem vet be atomfegyvert, az lényegesen befolyá­solná a nemzetközi légkört és kapcso­latainkat Is. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a két legerősebb atomhatalom kötelezné magát, hogy nem alkalmaz egymás ellen atomfegy­vert, ez pedig azt jelentené, hogy nem lenne sem első,-sem következő nukleáris csapás. Nem halogatható a lázas űrfegy­verkezés elhárításának megoldása sem. A Szovjetunió haladéktalan tár­gyalások megkezdésére szólítja fel az Egyesült Államokat erről a kérdésről. A háborús veszély csökkentését cél­Reményteljes kezdet Kakaricanemesítés korszerűbben Ä Magyar Tudományos Akadémia Martnnvásári Mezőgazdasági Kutató­­intézetében korszerű technikai eszkö­zök. világszínvonalú műszaki berende­zések segítik a kukoricanemesítés munkáját. Ojabban két parcellavetű­­géppel gyarapodtak, s ezekkel az ed­diginél gyorsabban, pontosabban, a kutatási feladatoknak megfelelően programozva tudják majd a földbe juttatni a magot. Hasonló műszerpon­­tnsságú gépekkel végzik el a kísérleti parcellák termésének betakarítását is. Nemcsak letörik, lemorzsolják a csö­veket, hanem egy-egy parcella végé-Űj program Magas beadási kötelezettségeket és szigorú növénytermesztési és állatte­nyésztési kvótákat szab meg az a most elfogadott román program, amely a tsz-tagok egyéni gazdaságának és a magángazdák termelésének növelé­sére hivatott. Abban az esetben, ha a tsz-tagok nem teljesítik kötelezettsé­geiket, elvesztik jogukat a számukra egyéni gazdálkodásra kiutalt földre, s a parcellákat más gazdáknak adják ét. A program azzal érvel, hogy az egyéni gazdálkodók hozzájárulása az önellátást és • állami mezőgazdasági alaphoz nem éri el a rendelkezésre állő lehetőségek szintjét, jóllehet a tsz-tagok egyéni gazdaságainak és a magángazdaságoknak a területe az ország mezőgazdasági területének összesen 15 százalékát képviseli. A program szerint minden tsz-tag­­nak az egyéni gazdaságban, vagyis a hez érve automaťkusan meg Is mérik a hozamot. Emellett arra is képesek, hogy a beteg kukoricákat elkülönít­sék. Munkájukra nagy szükség volt a kutatóintézetben, a kisparcellák szá­ma ugyanis már 30 ezerre eme'kedett, s azokon évente 4—5 ezer ój hibridet, kombinációt próbálnak ki. Az adutok feldolgozására kutatói számitógépeket állítottak munkába. Ezek több száz­ezer adatot értékelnek, s nagy segít­séget nyújtanak ahhoz, hogy a kispar­­cellák az egyes próbált hibridek ada­tait gyorsan értékeljék, g az eredmé­nyeket naprakészen számontartsák. háztájiban legalább egy szarvasmar­­hát vagy öt juhot, továbbá 1—2 disz­nót, tíz tyúkot. 60—80 baromfit. 10— 15 házinyulat kell tartania. A gazda­ság udvarán hat gyümölcsfát kell ül­tetnie. A dokumentum részletesen felsorol­ja a beadási kötelezettségeket. Az ál­latok számának eltitkolása azt vonja maga után, hogy a be nem vallott állatokat térítés nélkül kell átadni a mezőgazdasági alapnak. A juhok szá­mától függően kell beadni az alapba bizonyos számú állatot: 5 juh tartása esetén egy juhot vagy egy bárányt, 6—10 esetén két juhot vagy bárányt, 50 juh felett pedig minden 10 után öt Juhot vagy bárányt. Minden juh után '4,5 kilő gyapjút kell beadni, s a juhok számától függően különböző mennyi­ségű Irhát. Évente legalább 800 liter tejre, 250 tojásra kell szerződést köt­niük, hektáronként 3000 kilogramm a burgonya beadási kvótája, s egy gyü­mölcsfára számítva 5—8 kilogramm gyümölcsöt kell átadniuk. „Ojszerű frizura“ Az Egyesült Államok ,a rakétatelepítéssel egyidejűleg új vegyi fegyvert he­lyez el Nyugat Európában Jurij Cserepanov rajza A stockholmi európai bizalom- és blztonságerősítésl konferencia fontos szakaszt tett meg munkájában. El­hangzott a jelenlevő 35 külügyminisz­ter felszólalása, amelyben kifejtették kormányuk állásfoglalását korunk legégetőbb kérdéseiben. Noha még idő előtti volna az értekez'et munká­jának értékelése, a küldöttségek egy­behangzó megállapításai szerint Stock­holm nyitánynak, reményteljes kez­detnek tekinthető Európa ügyeinek reális megközelítésében, a cél — a földrész és az egész emberiség béké­jét biztosító Intézkedések megközelí­tésében. A konferencia első hetében elhangzott felszólalások közül kétség­telenül Gromiko szovjet külügyminisz­ternek volt iránymutató állásfoglalá­sa, melyben kifejtette a szovjet kül­politika sarkalatos alapelveit. Ugyan­csak fe'figyeltek a nemzetközi körök és a világsajtó Gromikőnak amerikai kollégájával folytatott párbeszédére, mely hivatott volt megtörni a jeget. Nem véletlen, hogy a stockholmi kon­ferencia jellemzője a reménykeltés, hiszen konkrét, kézzelfogható ered­ményeket eddig még nem produkál­hatott. Bárminő eredmények e’érése pedig csakis jóindulatú összefogás­nak. közös becsületes törekvésnek az eredménye lehet. A legfelső amerikai körök állásfog­lalásából azonban nem tűnik ki a bé­kés rendezés célratörekvö szándéka. Reagan amerikai elnök legutóbbi be­szédei is amolyan választási kortes­beszédek szellemében fogalmazódtak, és m’ndaz, amit Stockholmmal kap­csolatban említett, amolyan ködfüg­gönyként hatottak, amellyel az Egye­sült Államok elnöke palástolni kíván­ja országa súlyos belpolitikai problé­máit. Az Ilyen következtetésre jutunk Weinberger amerikai hadügyminiszter azzal kapcsolatos kijelentéseiből Is, hogy tökéletesíteni kell a Moszkva és Washington közötti távösszeköttetést, azaz a gyors döntést kívánó helyze­tekben használatos forró vonalat. Weinberger azonban a kérdésnek csu­pán technikai részére szorítkozott, a lényeget figyelmen kívül hagyta. A stockholmi konferencia első sza­kaszában az egy héten át tartó fel­szólalásokból kitűnik a szocialista ál­lamok világos Irányvonala a bizton­ság- és bizalomerősítő Intézkedések megközelítésében. Bohuslav Chüoupek’. hazánk külügy­minisztere, aki a csehszlovák küldött­séget vezette a stockholmi konferen­cián és Időközben már hazaérkezett, újságírók egy csoportjának adott nyi­latkozatában kijelentette: Készek va­gyunk konstruktív tárgyalásokra. A Helsinkiben nemrégen történt megál­lapodás alapján az Idén a tárgyalások december derekáig szervezett négy fordulójára kerül’ sor. Az értekezlet megnyitása már sok mindent jelzett, elsősorban a 35 külügyminiszter je­lenléte az enyhülési folyamat életké­pességét bizonyítja, ez a folyamat pe­dig tíz évvel ezelőtt kezdődött el. Ez pedig nagyon értékes valami, főként a jelenlegi helyzet szempontjából, a­­mely az amerikai kormány hibájából kiéleződött. A bonni parlamentbe Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere kormánynyilatkozatot olvasott fel a stockholmi értekezletről, s ebben „új kezdést“ sürgetett a kelet-nyugat! vi­szonyban. Genscher szerint az ezzel kapcsolatos készség kifejezésre jutott abban, hogy mind a szocialista, mind a tőkés országok külügyminiszteri szinten képviseltették magukat a kon­ferencia megnyitásén. Most minden részt vevő államnak arra kell töre­kednie. hogy keresse a párbeszéd folytatásának lehetőségét — mondta Genscher külügyminiszter. A szociál­demokrata frakció nevében Horst Ehmke, a csoport elnöke szintén po­zitívan értékelte a konferencia létre­jöttét. mivel jelenleg ez az egyet'en lehetőség az enyhülési politika fel­élesztésére. l'gyanakkor figyelmezte­tett rá: a Kohl-kabinet politikájával jelentős mértékben hozzájárult a ke­let-nyugati viszony megromlásához. A stockholmi konferencia első heti tanácskozásának munkájában szólalt fel Várkonyi Péter magyar külügymi­niszter, akinek beszédét nagy érdek­lődéssel követték. Hangoztatta: fcor­­mányunk kezdettől fogva támogatta a konferencia összehívását. Remélem, hogy stockholmi konferencia eredmé­nyes lesz, és a svéd főváros neve fontos állomásként kerül majd be az európai biztonság és együttműködés történetébe. A stodkholmi tanácskozás a kedvezőtlen nemzetközi feltételek mellett is eredményes munkát végez­het. Van rá lehetőség és megnőtt an­nak a lehetősége, hogy Stockholm példát mutasson, konstruktív ered­ményre vezessen. A madridi találkozó eredményes befejezését fontos tanú­ságnak tartjuk a tekintetben, hogy még nehéz nemzetközi körülmények között is lehetséges a közös érdekek­nek megfelelő célok megfogalmazása és megállapodások elérése. Ezért a mai feszültebb helyzetben is azt vall­juk. hogy a Helsinki folyamat lehető­ségei még távolról sem merültek ki, és hogy mindent részt vevő állam együttes erőfeszítésében ez a konfe­rencia — mandátuma szerint és ren­zó intézkedéseinkben az Egyesült Ál­lamoknak kezdetként egyszerű, dé ha­tásos lépést indítványozunk: a nuk­leáris fegyverek befagyasztását. A vi­lág népei joggal ’ várják az Egyesült Államok kormányától, hogy ebben a kérdésben a józan észre hallgat, és reális álláspontra helyezkedik. Ha az említett két esetben a meg­állapodás elérését akarjuk, akkor mindenekelőtt szükség van az Egye­sült Államoknak és NATO-szövetsége­seinek jóakaratára. Ilyen helyzetben lehetőség nyílna más kérdések meg­vitatására is, az egyik kérdésről a másikra való áttérésre. Ebben látjuk a béke megőrzésére irányuló politika sikerének zálogát. Csakis ezen az úton, nem pedig az erő hangsúlyozásával, vagy puszta szőcsépléssel lehet világunkat való­ban biztonságosabbá tenni. Az ameri­kai kormánytól gyakorlati lépéseket várunk, azt. hogy hajlandó lesz ezt az utat választani. Nálunk ez megfe­lelő visszhangra fog találni, hangzik Andropov válasza. deltetésének megfelelően — fontos szerepet tölthet be. — ★ — A műit hétfőn második hetébe lé­pett az európai biztonság- és bizalom­erősítő intézkedésekkel és az európai regionális leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó stockholmi konferencia. A küldöttségek vezetését a külügymi­niszterek hazautazása után új embe­rek vették át. A munkát zárt plenáris ülésen folytatták. A madridi találkozó határozata ér­telmében a napirenden kívül szót kaphatnak a Földközi-tenger melléké­nek azok a nem európai országai is, amelyek nem írták alá a helsinki zá­róokmányt, tehát nem résztvevői a stockholmi konferenciának. A tanács­kozások másod!k hetének felszólalói zömmel az egyes országok stockholmi nagykövetei! voltak. Algéria képviselője geopolitikai és geostratéglai tényezők sorával bizo­nyította az eurőpai és a mediterrán! térség biztonságának összefüggését. Sürgette, hogy a Földközi-tenger tér­ségét változtassák a béke. a bizton­ság az együttműködés övezetévé, a­­hogy azt az ENSZ-közgyűlés és az el nem kötelezett országok csúcsértekez­letei határozatba foglalták. Libanon képviselője a külföldi erők­nek Libanonból való kivonását, a liba­noni szuverenitás, egységi és területi integritás megvalósítását sürgette. Szíria képviselője kívánatosnak minő­sítette Európa fokozottabb részvéte­lét a közel-keleti rendezésben. Élesen bírálta az Egyesült Államokat, amely­nek haditengerészete és légiereje közvetlen beavatkozásával súlyosbítja a közel-keleti helyzetet. A stockholmi konferencia hozzálát a harmadik napirendi pont megvita­tásához, ez pedig a javaslatok beter­jesztése. majd az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidol­gozása. Ülésezett a KGST yégreWo bizottsága A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának végrehajtó bizottsága a múlt héten Moszkvában tartotta 109. ülését. Az ülésről kiadott hivatalos közle­mény szerint a tagországok miniszter­elnök-helyettesi rangú képviselői a KGST tevékenységének számos gya­korlati kérdésével, a tudományos-mű­szaki együttműködés vonatkozásaival foglalkoztak. A KGST XXXVII. üléssza­kán hozott határozatok végrehajtása végett intézkedéseket tettek a követ­kező ötéves időszak népgazdasági terveinek egyeztetésére, a közös tudo­mányos és műszaki munkák eredmé­nyeinek népgazdasági hasznosítását célzó együttműködés lehetőségeinek kibontakoztatására. További intézke­dések a termelés automatizálásában kifejtett együttműködés megszervezé­sére vonatkoznak. Az ülésen döntések születtek a tagországok egyesített energiarendszerei üzemeltetésének to­vábbi tökéletesítéséről. A résztvevők javaslatokat vitattak meg a szerződé­ses külkereskedelmi kapcsolatok tö­kéletesítéséről, ezenbelül a gépek és berendezések pótalkatrészeinek köl­csönös szállításáról. Az ülésen értékelték a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseivel foglalkozó nemzetközi intézet tudo­mányos tevékenvségének eredményeit, s úgy határozták meg a kutatások irányait, hogy kapcsolatban legyenek a szociális gazdasági integráció, vala­mint a tagországok gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködése idő­szerű kérdéseivel. Az ülésen jóvá­hagyták a végrehajtó bizottság 1984. és 1985. évi munkatervét. a nemzet­közi gazdasági és tudományos-műsza­ki szervezetekkel fenntartott kapcso­latok idei tervét és a KGST idei költ­ségvetését. Az ülésen hazánk küldöttségét Rn­­dolf Rohlíöek miniszterelnök­helyettes. Csehszlovákia állandó KGST képviselője vezette, aki időközben már hazaérkezett Moszkvából. A végrehajtó bizottság jóváhagyta még a szervezet legközelebbi két évi munkatervét, mely a KGST őszt XXXVII. ülésszakának eredményeire épül. Az ülés eredményeiről nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársá­nak Rudo'f Rohlíček elvtárs. Kijelen­tette, hogy a 109. ülés legfőbb felada­ta az energiarendszerek kihasználá­sát célzó tavalyi és idei téli együtt­működés áttekintése volt. Megállapí­tották, hogy a testvérországok ener­giarendszereinek párhuzamos üzemel­tetése a prágai diszpécser szervezet irányításában jelentős népgazdasági hatékonyságot ért el. Az összekap­csolt rendszerek villamosenergia-ter­­me'ése tavaly 3.5 százalékkal nőtt. a kölcsönös áramszállítás B.2 százalék­kal lett nagyobb és megközelítette a 35 milliárd kilowattórát. A végrehajtó bizottság moszkvai ülésén foglalkoztak a számítógéppel vezérelt technológiai rendszerek elő­állításában és a gazdasági alkalmazá­sában megvalósuló együttműködés bővítésével. Lehetővé kívánják tenni, hogy len­gyel javaslatok alapján a KGST-szer­­vek megvizsgálják a Lengyelország­ban befejezetlen beruházásoknak a tagnrszágok együttműködésével torié­­nő befejezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom