Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-23 / 25. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1984. Június 23. KÖZÉRDEKŰ TUDNIVALÓK Mennyit vihetünk, mit hozhatunk? Küszöbön az új turlstaidény, s több tízezren várjuk Ismét a nagy nyári rajtot. Igényeitől és lehetőségeitől függően ki közelebbi, ki távolabbi úticélt választott, s egészen biztosan ismét ezrekre lesz tehető azoknak a száma, akik nyári szabadságukat kül­földön kívánják eltölteni. Elsősorban nekik kívánunk most néhány olyan hasznos tanáccsal, információval szol­gálni, amelyek ismeretével sok fölös­leges bosszúságnak, az üdülés örö meit beárnyékoló kellemetlen közjá­téknak vehetik elejét. Valamennyi, az országhatárt átlépni szándékozó állampolgárra vonatkoz­nak hazája, illetve az úticélként kitű­zött (esetleg az utazás során érin­tett) ország yámrendelkezéseí. S mint­hogy ebben az esetben is érvényes, hogy a törvény nem . ismerete nem mentesít a felelősség' alól, minden külföldre utazni szándékozónak saját érdeke, hogy megismerkedjen ezekkel az előírásokkal. Mindenképpen cél­szerűbb, mint az esetleges hosszas és kilátástalan vita a vámon, feltartva és bosszantva másokat is. Ahhoz te­hát, hogy akár vonaton, akár gépko­csival utazva nyugodtan várhassuk a vámvizsgálatot, ajánlatos átolvasni — és természetesén betartani — az aláb­biakat. A behozatalnál vámmentesek a sze­mélyes szükségletre szánt konzumcik­­kek, mégpedig személyenként (az ér­telmezést lásd fentebb) 1 liter tö­mény szeszes ital, 2 liter bor, 250 da­rab cigaretta vagy ennek megfelelő mennyiségű egyéb dohánytermék. Az egyéb árucikkek behozatala 3000 ko­rona értékig vámmentes, amennyiben ajándékba kapott, vagy hivatalosan beváltott devizaeszközökért vásárolt holmiról van szó; ez a határ csalá­dok esetében a családtagok számától független. Kezdjük hazánk vámrendekezései­­vel: A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságból élelmiszer csak az útköz­­benl fogyasztáshoz szUkséges meny­­nyiségben vihető ki; a kivihető tö­mény szeszes ital, illetve bor mennyi­sége személyenként 1 liter, a cigaret­táé 250 darab. (Természetesen mind­három esetben 18 évnél Idősebb sze­mélyről van sző.) Általános kiviteli tilalom vonatkozik viszont a követke­ző termékekre: 9 gyapot, piüss és bársony ruha­anyagok, kötött anyagból készült ru­hadarabok; 9 csecsemő- és gyermekruhák, ágy­nemű, bőr és műbőr termékek, bele­értve a cipők valamennyi fajtáját; 9 rozsdamentes acélból készült evőeszközök és edények; 9 arany- ég ezüstholmik, régisé­gek; 9 mosóporok, szappanok, tisztító­eszközök; 9 mindennemű gépkocsi-pótalkat­rész, beleértve a gumiabroncsokat Is. A külföldi országok közül azoknak a vámrendelkezéseit ismertetjük né­hány pontban, amelyek turistáink leggyakoribb célpontjai. Eszerint a Bolgár Népköztársaságba tilos bevinni bárminemű fegyvert, kábítószereket, szocialístaellenes vagy erkölcstelen témájú Irodalmat, sajtótermékeket (ez különben valamennyi szocialista országra, így természetesen hazánkra is vonatkozik). Kiviteli tilalom ál] fenn az élelmiszerok valamennyi faj­tájára (az utazási szükségleteket meghaladó mennyiségben), a csecse­mő- és gyermekruhákra, a gyapjúból, gyapotból és selyemből készült ter­mékekre, a konyhaedényekre és a porcelántermékekre. Autósok figyel­mébe ajánljuk, hogy üzemanyagot Bulgáriából a gépkocsi üzemanyag­tartályát meghaladó mennyiségben csak abban az esetben vihetnek ki, ha azt hivatalosan beváltott deviza­eszközökből vásárolták. A Magyar Népköztársaságba min­den 16 évnél Idősebb személy 1 liter tömény szeszes italt, 2 liter bort és 200 darab cigarettát vihet magával. A vásárlásoknál tartsuk szem előtt, hogy az országból tilos kivinni: ■ 300 forint értéket meghaladó mennyiségű élelmiszert, szeszes italt és kávát; ■ gyógyszert, mosóport, tisztítóesz­közöket; ■ gyermekkozmetikai cikkeket, va­lamint LEGO épftökészletet; ■ szifonpalackot, fényképezőgépet, filmkamerát; ■ függönyt és szőnyeget; ■ rozsdamentes evőeszközöket. Üzemanyag kivitele csak a gépko­csi beépített tartályában lehetséges. bár ezt az előírást — a magyaror­szági benzinárakat tekintve — való­ban csak a teljesség kedvéért említ­jük. A Német Demokratikus Köztársaság behozatali korlátozásai nagy vonalak­ban megegyeznek az eddig felsorolt országokéval. Ami a kivitelt illeti, a szokványos ajándéktárgyak értékének felső határa 100 márka; ezt megha­ladó mennyiségben az NDK-ból tilos kivinni: húst, húskészítményeket, fű­szert, cukrot, gyümölcs- és zöldség­konzerveket; >|c ágyneműt, konyharuhát, törül­közőt; csecsemő- és gyermekruhát, fér­fi-, női- és gyermekcipőt; >k porcelánt, fényképészeti vegy­szereket és fotópapírt; + postabélyegeket; jjc nemesfémből és drágakőből ké­szült ékszereket vagy egyéb cikkeket. S végül: amennyiben nyári úticé­lunk a román tengerpart, tudnunk kell, hogy a Román Szocialista Köz­társaságban meglehetősen nagyvonalú behozatali, ám annál szigorúbb kivi­teli előírások vannak érvényben. Be­számolónkat elsősorban a turistáknak szánjuk, ám ha utazásukat rokonok, ismerősök meglátogatásával kívánják egybekötni, nem árt tudniuk, hogy az értékesebb ajándéktárgyakra (rádió­­készülékek, magnók és hasonló) a román vámszabályok 200—300 száza­lékos vámot írnak elő. Ami a (szigo­­rűan ellenőrzött) kiviteli korlátozá­sokat illeti, Romániából tilos kivinni: + bármit, ami ehető (az utazási szükségleteket meghaladó mennyiség­ben). Itt jegyezzük meg, hogy még az útifogyasztásra szánt élelmiszer után is a belkereskedelmi ár J00 szá­zalékának megfelelő vámot kell fizet­ni); t • ■4 mőszálas anyagokat, vagy ilye­nekből készült ruhákat;-4 gyapjú- és gyapotholmikat; 4- gyermekjátékokat, gyermekruhá­kat; ■4 villamossági és optikai berende­zéseket, készülékeket. Ideiglenes pártcsoportok az aratásban A galántai járásban az idén 29 ezer hektárról kell betakarítani a ga­bonát. Megfelelő számú kombájnnal, terméskezelő gépsorral és szárító be­rendezéssel az aratást, 10—12 nap alatt tervezik befejezni. Ez így volt már a múlt években is, ha csak nem szól bele az időjárás. A járás mező­gazdasági üzemeinek jelenleg 172 kombájnja van, ebből hatvan nagy teljesítményű E-516-os. Az aratás sikere nemcsak a kom­­bájnosnktó) függ, hanem attól is, ho­gyan sikerül megszervezni a gabona elszállítását, hogy miként működnek majd a felvásárló üzemek, a gabona­­szárítók, s mit tesznek az anyagi feltételek megteremtésével megbízott dolgozók. A műit évben ezen a téren nem voltak különösebb nehézségek. A galántai járási pártbizottság el­nöksége már megtárgyalta és jóvá­hagyta a nyári munkák politikai-szer­vezési tervét, amely nemcsak a ga­bona gyors betakarítását tartja fon­tosnak, hanem a veszteségek mini­mumra való csökkentését is, ami fon­tos feladat minden egye* mezőgaz­dasági üzemben. A határozat értel­mében minden gazdaságban ki kell dolgozni a politikai-szervezési tervet, melyet az üzemi pártszervezetek is jóváhagynak. Az aratás idején ebben a járáshan mér ötödik éve ideiglenes párlcso­­portok létesülnek. Az aratás előtt a pártszervezetek összehívják a kom­munisták aktivált, amelyeken megvi­tatják á nyári munkák legfontosabb feladatait. Az ideiglenes pártcsopor­tokat az üzemi pártszervezetek veze­tőségei hagyják jóvá. A dolgozókat idejében tájékoztatják a járási és az üzemi szocialista munkaverseny szer­vezéséről és feltételeiről. Természe­tesen az ideiglenes pártcsoportok ve­zetői állandó kapcsolatban vannak az üzemi pártszervezet vezetőségével, és részt vesznek a vezetőségi gyűlé­seken, amelyek ha a szükség úgy kí­vánja. naponta üléseznek. A múlt évben a nádszegi (Trstlce) és további gazdaságokban az ideigle­nes pártcsoportok kezdeményezésére megszervezték a kombájnok éjszakai javítását. A bidaskürti í Mostová) Vö­rös Csillag Efsz-ben működő ideigle­nes pártcsoport javaslatára a ledőlt gabonákat araté knmbájnosokat kü­lön premizálták. A problémák termé­szetesen különbözőek lehetnek, de az biztos, hogy jól működő Ideigle­nes pártcsoportok az aratásban már sok mindent megoldottak, és meg­oldanak az idei nyári munkák során is. Nemcsak az üzemi pártszervezetek vannak állandó kapcsolatban az ideiglenes pártcsoportokkal, de a já­rási pártbizottság titkára és dolgozói személyesen is meglátogatják a párt­­csoportok tagjait, megbeszélik velük a problémákat és segftséget nyújta­nak nekik. KRAJCSOV1CS FERDINAND A külföldi utazásoknak természetes velejárója a vásárlás. Az üzletekben bármit megkaphatunk, ám ez még nem jelenti, hogy valóban Jogos tu­lajdonosaivá válhatunk a megvásá­rolt holminak. Minden országnak gaz­dasági érdeke, hogy néhány termé­két, árucikkét igyekezzen „határain belül“ tartani. Erre nekünk Is tekin­tettel kell lennünk, még a gondtalan nyári napók során Isi VASS GYULA 9 A kétnapos országos pedagógus­­konferencia résztvevői értékelték a CSKP XVI. kongresszusa oktatás-poli­tikai határozatainak teljesítését, és számot pdtak az ifjú nemzedéknek az életre és a munkára valő felkészí­téséről. 9 Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök Prágában Karel Hoffmannak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szakszervezetek Központi Tanácsa el­nökének 60. születésnapja alkalmából a CSKP és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatkész tevékenysége elismeréseként átadta a Szocialista Munka Hőse címet és a Klement Gottwald Érdemrendet. 9 A Szlovák Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 85. évfordulója alkalmá­ból Préáovban ünnepi felvonulást tar­tottak, melyen Ľudovít Pezlár. az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára mondott beszédet. 9 A csehszlovák-szovjet barátság nevet viselő mezőgazdasági üzemek képviselői Naszvadon (Nesvady) szlo­vákiai értekezletet tartottak abból az alkalomból, hogy múlt évt eredmé­nyeiért az ottani szövetkezet nyerte el a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának vándorzászlaját. 9 A Csehszlovák Nőszövetség két­napos kongresszusának résztvevői ér­tékelték, hogyan járult hozzá az el­múlt öt évben a szervezet közel egy­millió tagja a CSKP XVI. kongresszu­sa határozatainak megvalósításához, s jóváhagyták a határozati javasla­tot, melyben hangsúlyozták, hogy a nők aktívan hozzájárulnak népgazda­ságunk dinamikus fejlődéséhez, a bé­ke megőrzéséhez és a családok szo­cialista jellegének szilárdításához. Az SZLKP galántai járási konfe­renciája meghatározta a me­zőgazdasági termelés további intenzív fejlesztésének feladatait. A határozat teljesítésének egyik döntő tényezője az élenjáró mezőgazdasági vállalatok gazdasági stabilizációjának elérése, ■ a lemaradozó mezőgazda­sági üzemek fejlesztése. A hosszabb ideje lemaradozó gazdaságok közé tartozik a farkasdi (Vlöanyj Haladás Efsz és a Galántai (Galanta) Állami Gazdaság. E két mezőgazdasági üzem e járás mezőgazdasági , területének 15,7 százalékán gazdálkodik, s döntő mértékben befolyásolja az egész já­rás gazdasági eredményeit. Növénytermesztésben a lemaradás fö oka az alacsony intenzitás és a magas termelési költségek. Ez nagy­mértékben befolyásolja az állatte­nyésztés eredménvességét. A beruhá­zások terén is ezek az üzemek tartoz­tak a lemaradozék közé. A vázolt termelési viszonyok és a munkaszer­vezésben megnyilvánuló hibák a gaz­dasági mutatók alacsony színvonalá­ban mutatkoztak meg. A Járási szín­vonaltól a Farkasdi Efsz a növény­termesztésben 1 hektárra szémttvo 9.8 százalékkal maradt el a 8. ötéves tervidőszakban, a Galántai Állami Gazdaság pedig 20.2 százalékkal. A gazdaság) motatók alacsony színvo­nalé kihatott a két gazdaság iövedel­­mezőségére és a termelés hatékony­ságéra !s. Az SZLKP Járási konferenciájának határozata alapján — a járási mező­­gazdasági igazgatósággal együttmű­ködve a lemaradozó mezőgazdasági vállalatok 1981-re, valamint a 7. öt éves tervidőszak további éveire ki­dolgozták az intenzív fejlesztés prog ramját, amelyet az üzemek vezetösé ge és pártszervezete is Jóváhagyott. A kidolgozott intézkedések rögzítet­ték a feladatok teljesítésének idő­pontját, ugyanakkor meghatározták a mezőgazdasági üzemek műszaki-gaz­dasági dolgozóinak konkrét felelős­ségét is. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a termelés növelésére, va­lamint a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés közötti összhang megte­remtésére. Előtérbe helyezték a mű­szaki fejlesztést, a kádermunka szín­vonalának emelését, a szakképesítés további fokozását és a dolgozókról való szociális gondoskodást. Számos intézkedés szöleiett a munkaszerve­zés és -irányítás színvonalának eme­lésére. Konkrét és időben meghatáro­zott feladatokat dolgoztak ki a bio­lógiai és műszaki szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyeknek * nagyobb mértékben kellett hozzájárulniuk a szükséges feltételek megteremtéséhez a mezőgazdasági termelés színvonalá­nak emelése terén. 1981-ben az elfogadott programok lényegében még nem hatottak a gaz­dálkodás eredményeire, de egy évvel később főleg a növénytermesztésben — már jobb eredmények mutatkoz­tak. Az állattenyésztés eredményei viszont egyik üzemben sem voltak kedvezőbbek. Annak ellenére, hogy a gazdasági mutatóban a tervet nem sikerült tel­jesíteni, mégis dinamikus előrehala­dás volt tapasztalható. Például a Far­kasdi Efsz-ben a jövedelmezőség a költségekhez viszonyftve 1982-bén 5,31 százalékot ért el a tervezett 8,22 százalékkal szemben, a Galántai Ál­lami Gazdaságban pedig 5,5 százalé­kot a 12,4 százalék helvett. 1981-hez képest ez jelentős előrehaladásnak tekinthető. Viszont mindkét üzemben továbbra is nagymértékben túllénték a kiadásokat. Erről tanácskozott az SZLKP Járási bizottsága, * az elfoga­dott intézkedések a hibák felszámo­lására irányultak. Lényeges fordulatot 1983-ban vár­tak. A növénytermesztés jelentős ki­esésének hatására nem teljesitették a mezőgazdasági termelés tervét egyik üzemben sem. A Farkasdi Efsz­­ben az állattenyésztés 3,7 százalék­kal nőtt. A szövetkezet gazdálkodá­sára az volt a Jellemző, hogy csak kis mértékben maradt el a járás szövetkezeteinek átlagától, az állat­­tenyésztés viszont továbbra is veszte­séges maradt. A szövetkezet a nyere­ség tervét csak 62,8 százalékra telje­sítette. Az említettek alapján megál­lapíthatjuk, hogy a Farkasdi Efsz-ben nem sikerült megtartaniuk az 1982-os év javuld irányvonalát, s nem tudták megvalósítani az intonzfv fejlesztés programjából adódó intézkedéseket sem. Ezért nem konszolidálódhatott az üzem gazdasági helyzete. A Galántai Állami Gazdaságban az elmúlt évben teljesítették a tervezett gazdasági feladatokat. Ezek az előző évi eredményekhez viszonyítva ked­vezőek voltak. A tervezett teljesítmé­nyeket 102,2, a nyerség tervét pedig 102 százalékra teljesítették. Az előző évhez viszonyítva növekedett a ter­melés jövedelmezősége, ami elsősor­ban az üzemi pártbizottság, valamint a gazdasági vezetés jó munkáját di­cséri. Jó feltételek adódtak az irá nyitó és szervező munka színvonalá­nak emeléséhez. Ezt a feltételt a far­kasdi szövetkezetben eddig még nem sikerült megteremteni, ezért nem sta­bilizálódtak az űj vezető káderek, ami negatívan hatott a politikai-gaz­dasági helyzetre. A gazdálkodás szín­vonalának emeléséhez — a beruhá­zási politika differenciált megközelí­tésével — megteremtették a feltété­teleket. A mezőgazdaság) üzemek helyzeté­nek fokozatos konszolidálódásában nagyon fontos szerepet játszott a já­rási mezőgazdasági igazgatóság kom­munistáinak módszertani és szakmai tanácsadása. A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetőit aktivistáknak nevezték ki az emlftett mezőgazdasá­gi üzemek pártszervezeteibe. A mező gazdasági üzemek igényeit és köve­telményeit — az intenzív fejlesztés programjának szellemében — már a tervezési folyamat idején figyelembe vették. Az egyre javuló feltételek kezdték éreztetni hatásukat. Rend­szeresen ellenőrizték a feladatok tel­jesítését, és intézkedéseket tettek az esetleges hibák kiküszöbölésére. A Farkasdi Efsz-ben és a Galántai Állami Gazdaságban végrehajtott irá­nyítási és szervezési változások lehe­tőségeit — a párt szervezeti felépí­tésének. valamint irányító és szervező munkájának a leghatékonyabb for­máit — az SZLKP Galántai járási Bi­zottsága az üzemi pártszervezetekkel és pártalapszervezetekkel együtt ele­mezte. Az elmúlt években az üzemi pártszervezetek tevékenysége azt bi­zonyltja, hogy a párt szervezeti struk­túrájában végrehajtott változások kedvező feltételeket teremtettek a párt vezető és ellenőrző szerepének következetes érvényesítéséhez. A tag­gyűlések színvonala is emelkedett, s több volt az építő jellegű vitafel­­szélalás, növekedett a tagok és tag­jelöltek kezdeményezése és munka­kedve. A nyilvános pártgyüiések olyan fűrummá váltak, ahol konkrét tormában ismertették a párt prog­ramját. s a pártonkivülieket is meg­nyerték a párt gazdaságpolitikájának teljesítésére. Munkánk tartalékát a hosszú távú feladatok rendszeres ellenőrzésében (útjuk. A felsőbb pártszervek határo­zata alapján az üzemi pártszerveze­tek nagy figyelmet fordítanak az in­tenzív fejlesztés programjából adódó feladatok teljesítésére. Többek között megtárgyalták az idénymunkák poli­tikai-gazdasági szervezési tervét, s konkrét feladatokkal bízták meg a párttagokat és a tagjelölteket. Első: sorban a takarmányalap biztosítására fordítják a legnagyobb figyelmet, a­­mely nélkül elképzelhetetlen az állat­­tenyésztés további fejlesztése. A hi­bák felszámolását célzó intézkedések foganatosításával az üzemi pártszer­vezetek, elsősorban a kommunisták és a pártonkíviilink mozgósítását szorgalmazzák. További tartalékokat látunk a pártcsoportok munkájának tökéletesítésében. A farkasdi szövetkezetben bizottsá­got hoztak létre a tömegpolitikai munka, valamint a gazdasági propa­ganda és agitáció elmélyítésére. Ked­vező eredmények születtek a szem­léltető agitáció és propaganda terén. A kommunisták példamutatása azon­ban még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. Problémák merültek fel a nyilvános taggyűlések szervezésében is. A pártrsonortnk munkája sem volt mindig megfelelő. Másrészt viszont jó színvonalon sikerült megszervezni az ideiglenes pártcsoportok munkáiét a mezőgazdasági munkacsúcsok Idő­szakában. Nagy tartalékokat látunk a tömegpolitikai munkában Is. Az említett hiányosságok ellenére a Farkasdi Efsz kommunistáinak dön­tő többsége mindent megtesz a gaz­dálkodás színvonalának emelése va­lamint a pártmunka hatékonyságának növelése érdekében. Ezt az év eleji értékelő taggyűlés színvonala is iga­zolta. A jövőben azonban nagyobb tervszerűségre, s szigorúbb ellenőr­zésre lesz szükség. ÉLES KAROLT, a galántai járási pártbizottság titkára A felzárkózást szorgalmazzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom