Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-21 / 3. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1984. Január 21. 4 A szellemi tőke is KÖZVAGYON vei a zsűriben nem vehettek részt a szövetkezetek képviselői. Az értékelő bizottság elnöke a jmi főagronómusa, tagjai pedig a járási pártbizottság, valamint az SZFSZ képviselői voltak. A rendezvény sikeréhez nagymértékben hozzájárult a Pusté Sady-i szövetkezet, amely példásan megszervezte a versenyt és színvonalas kulturális programot biztosított. Egyúttal megtartották a járás szövetkezetei közötti szocialista munkaverseny ünnepélyes kiértékelését, amelyen a vágsellyeiek (Sala) végeztek az első, a nádszegiek (Trstice) a második, a šoporňaiak pedig a harmadik helyen. Katarína Cölleová már közel egy évtizede foglalkozik a szövetkezeti felnőttoktatás kérdéskörével. Szervezőképességéről és találékonyságáról tanúskodik, hogy mindig tud újítani, valamilyen új színt vinni a munkaiskola területére, hogy a galántai járásban — tudomásom szerint Szlovákiában elsőként — alkalmazták a felnőttoktatás keretében az említett versenyzési formát. A leírtakból persze nem az következik, hogy nincsenek a járásban problémák. Nem véletlen, hogy beszélgetésünk során többször szó volt arról, hogy nagyobb rugalmasságra volna elsősorban szükség. Miért? Hogy a központi témákat idejében megkapják a szövetkezetek. A verseny szervezésit is megkönnyítené, hogyha az iskolaév kezdetén rendelkezésre állna a tananyag. Így már jóval a verseny lebonyolítása előtt összeállíthatnák a kérdéseket, és nem utolsósorban a szakelőadók is alaposabban fel tudnának készülni. A galántai járás szövetkezeteinek vezetői, a jmi, valamint az SZFSZ járási bizottságának dolgozói tudják, hogy az új ismeretek szerzése, az állandó továbbképzés kedvezően befolyásolja a gazdasági eredményeket, az elvégzett munka hatékonyságát. BÁRDOS GYULA' Korszerű bevásárlóközpont Fotó: Kovács A mezőgazdasági dolgozók továbbképzésében fontos szerepe van a szövetkezeti felnőttoktatásnak, vagy közismert nevén a munkaiskolának. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődése megköveteli, hogy a szövetkezeti dolgozók szakmai és politikai ismereteiket állandóan gyarapítsák. Az új termelési rendszerek, a legkorszerűbb gépek és berendezések széles körű alkalmazása mellett szükséges, hogy a termelés különböző folyamataiban részt vevő, valamint az új gépekkel dolgozók megismerkedjenek a haladómunkamódszerekkel, a berendezések szakszerű üzemeltetésével. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Galáatai (Galánta) járási Bizottságán Katarína Cölleová politikai dolgozó a szövetkezeti munkaiskola területén elért eddigi eredményekről, valamint a sok éves munkája során szerzett tapasztalatairól tájékoztatott. A járásban 16 szövetkezet gazdálkodik, így magától értetődő — mondotta, hogy ugyanennyi szövetkezeti munkaiskola is működik. A szövetkezetekben állandó jelleggel dolgozók száma a járásban meghaladja a tízezret, ebből 5127-en (SÍ százalék) vesznek részt a szövetkezeti felnőttoktatásban. A járásban nem okozott különösebb gondot a szövetkezeti munkaiskolák megszervezése. A vezetőségek tagjai idejében felismerték a továbbtanulás előnyeit, és sokat tettek ezen a téren is a formalizmus leküzdéséért. Az SZFSZ járási bizottsága pedig igyekezet mindent megtenni, hogy az új versenyszerű módszerek bevezetésével tegye vonzóbbá a dolgozók továbbképzését. Az előadókról saját maguk gondoskodnak, 12 másodfokú és 154 harmadfokú képesítéssel rendelkező előadójuk van. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 16/1982. számú közleménye leszögezi, hogy 1985- ig el kell érni a dolgozók 50 száza-Válasz a 22 mezőgazdasági üzem FELHÍVÁSÁRA Mi, a Bratislava! Baromfitenyésztő Állami Gazdaság dolgozói, vállalásunkkal csatlakozunk az élenjáró 22 mezőgazdasági üzem felhívásához, amellyel a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadítása 40., valamint a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulója és az Efsz-ek X. országos kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatait maradéktalanul teljesítik. Ugyanezt tesszük ml isi A tervidőszak első három évében terven felül 1562 tonna szemesterményt termeltünk, 10 tonna lucernalísztet gyártottunk, 234 ezer liter tejet, 695 tonna baromfihúst és 41 ezer naposlibát adtunk a népgazdaságnak. Megtakarítottunk 327 tonna erőtakarmányt, javítottuk az állategészségügyi színvonalat. U- gyancsak megtakarítottunk csaknem 21 ezer GJ energiát. S összesen 17 270 óra társadalmi munkát végeztünk. Az eddigi gazdasági eredményeink alapján bízunk abban, hogy az említett évfordulók tiszteletére vállalt kötelezettségeinket is teljesítjük. Vagyis: terven felül 1700 tonna szemest, 300 tonna szálas takarmányt termelünk. A tejtermelési tervünket 250 ezer literrel túlteljesítjük. Ugyancsak terven felül felnevelünk 150 borjút, 20 tenyészüszöt. Baromfihústermelési tervünket meg 400 tonnával túlteljesítjük. A tervidőszak hátralevő két esztendejében megtakarítunk 200 tonna erőtakarmányt, valamint 9800 GJ energiát. — ★ — Emil Hutťa, a Bratislava! Ba-1 romfitenyésztő Állami Gazdaság igazgatója annak a reményének adott kifejezést, hogy felajánlásaik teljesítésével sikerül hozzájárul- ; niuk az élelmiszerönellátás előfeltételeinek a megteremtéséhez, a hazai piac zavartalan ellátásához. lékos továbbképzettségi arányát. Ennek a teljesítése nem probléma a járásban, mivel már tavaly meghaladták az 52 százalékot. Néhány évvel ezelőtt a felnőttoktatás keretében munkaversenyt szerveztek, amelynek értékelésekor az egyes szövetkezetek három vezető dolgozója, szakelőadója és három legaktívabb hallgatója teljesítményét vették figyelembe. Az SZFSZ járási bizottsága a jmi-vel közösen versenyt indított a munkaiskola legjobb hallgatója cím elnyeréséért. A résztvevők írásbeli vizsgákon adtak számot tudásukról. A komplex értékelésnél viszont nemcsak az ftt nyújtott teljesítmény, hanem az egAsz évben, különböző területen elért eredmények is beszámítottak. Ezt az értékelést pedig a szövetkezetek végezték, így a végeredmények nem minden esetben voltak objektívak. A tavalyi felnőttoktatási tanévben (1982—83) új formában került sor a versenyre. Minden szövetkezetből a legjobb eredményeket elérő dolgozó nevezett be. Három témakörből, a politikai-nevelő munka, a haladó tapasztalatok iskolája, valamint a járás kulturális életét tárgyaló témákból állították össze a kérdéseket. A több fordulóból álló verseny döntőjét Pusté Sadyban rendezték meg. A győzelmet a galántai szövetkezet képviselője szerezte meg a Velký Grob-i és a Pusté Sady-i Efsz versenyzője előtt. A bíráló bizottság összetétele eleve kizáiit mindennemű részrehajlást, mi-Napjainkban a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosítása alól a mezőgazdasági üzemek sem bújhatnak ki. Hiszen ezt a jelenlegi helyzet is szükségszerűen megköveteli, miután a hagyományos tartalékok, erőforrások már jócskán kimerültek. Nincs más hátra, minthogy a szellemi tőkét minden eddiginél jobban hasznosítsuk, a termelés szolgálatába állítsuk. Mankoviczky Istvánnal, a fűrl (Rúbaň) szövetkezet elnökével mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztam. Akkor, ha jól emlékszem, a köbölkúti (Gbelce) szövetkezet gépesítői tisztségét látta el. s a megvalósításra váró feladatokról, az újításokról beszélt. Kissé meg is lepődtem, ugyanis az idő tájt még nem volt „divat“ az újítás, az ésszerűsítés a mezőgazdasági üzemekben. A későbbiekben egy segítőtársam anyagfelvétel kapcsán azt ajánlotta, hogy okvetlenül beszéljek Fürön a szövetkezet elnökével, aki egyben az üzem újítómozgalmának atyja... Mostani találkozásunkkor az efsz-elnök hajlandónak bizonyult a tájékozta!ásra. — Elnökké választásomat követően, jónéhány évvel ezelőtt arra a meggyőződésre jutottam, ha eredményesebben akarunk termelni, fel kell karolni az olyan embereket, akik az új iránt fogékonyak, van érzékük a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati hasznosításához. Akkortájt épült a szövetkezet takarmánykeverő ülzeme, önerőből. Persze, szalmaszecskázóval nem rendelkeztünk, aminek hiányát lépten-nyomon éreztük. Mit tehettünk? A gépműhelybeliekre bíztuk: készítsék el a hiányzó gépet. Am üzemeltetés közben rájöttünk arra, hogy tökéletesíteni is lehetne a gép működését. Ojabb felhívással fordultunk a fürge észjárású, gépészeti műhelybéli szakembereinkhez, a gép működésének tökéletesítését, a munkatermelékenység hatványozását illetően, ami nem maradt visszhang nélkül, eredménnyel járt. Futószalagot gyártottak, azt iktatták be, ami meghatványozta a munkatermelékenységet. Az efsz-elnök véleménye szerint bízni kell az emberekben, azok alkotóképességében. Ez szinte korparancs a jelenlegi helyzetben. A közelmúltban az Érsekújvár! (Nové Zámky) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság újítási előadója afelől tájékoztatott, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben az újítások, ésszerűsítések,a tudományos-műszaki Ismeretek hasznosítása előtérbe került, i Életút, buktatókkal 'Agrárproletár családból származik Pál Kálmán, akit nagyon korán kemény robotra kényszerltett a szegényekre szabott sors, a nincstelenség. Ifjúsága csöppet sem volt örömteljes, hiszen a mindennapi betevő falatért kellett megküzdenie. Aztán meg főtt a második nagy világégés. Horthy-kat onak ént 1944 augusztusában berukkol, majd megjárja a keleti frontot, örökké a halál torkában érezvén magát. Majd Németországban fogságba esik. A háború befejezése után vetődik haza, szerencsére ép bőrrel, de idegileg megviselten. Kenyérkereset után néz, annál is inkább, mert családalapításra készül. Czank Jusztinát veszi feleségül. Ezt követően Handlován dolgozik az útépítőknél. Hetente ingázik. Miután Erzsiké, mafd Ilonka lányuk születik, nincs többé maradása, haza vágyik a családi fészekbe. Alkalom kínálkozik a szövetkezetbe való belépésre, s 6 a közös gazdálkodás útját választja. Fél éven át fakormányosként dolgozik, majd a pártszervezet vezetőségének javaslatára a tagság megválasztja agronómusnak. — Bizonyítani kellett. Nos, igyekeztem minden tudásommal és tehetségemmel a közös gazdaság, a tagság javát szolgálni. Sokat kellett agitálni, felvilágosító-meggyőző munkát végezni, hogy rendjén menjen a dolog ... — emlékszik vissza Pál elvtárs, aki elsorolja, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, hiszen ellenlábasok is akadtak, akik igyekeztek elgáncsolni az új úton járókat, „kígyót, békát“ kiabálva a közösen gazdálkodókra. — A termelés alacsony színvonalán kellett mielőbb javítanunk, meghonosítva a haladó termelési, bérezési, premizálási módszereket. Közben átállni a gépi tálajművetésre. Azazhogy, a lófogatokat lassacskán felváltották a traktorok. Az 50-es években csupán 15 traktorunk volt, meg 400 fejőstehenünk és 200 kocánk. Az éves bevétel olyan ötnyolc millió korona volt. Mi lehetett a legfőb cél? A szövetkezet gazdasági megszilárdítása. Ojabb, nehéz időszak következik, de örömteljesebb, eredményekben kissé bővelkedöbb. — Az 1961. január 20-i zárszámadó taggyűlésen a Farkasdi (Vlőany) Efsz elnökév# választott a tagság. Bizony, nem volt csöppet sem könnyű a gazdaságirányítás. Rendet, fegyelmet kellett tartani, s arra is ügyelni, hogy az egység váljék uralkodóvá a széthúzás helyett. Ez úgyahogy sikerült is; közös gazdaságunknak nagy elő-1 relépést jelentett az, hogy a munkaegységre nem 12, hanem 28 koronát tudtunk fizetni. Mégpedig azáltal, hogy a tervezett 5 millió korona helyett 12 milliót tudtunk kigazdálkodni. Jelentős szociális vívmány volt — a szabad szombatok bevetése. Elmé-Mankoviczky István A A szerző felvétele) lyült a szövetkezeti demokrácia. Ahogy egyre eredményesebbé vált a közös gazdálkodásunk, úgy szilárdult a szövetkezet gazdaságilag, s ezzel párhuzamosan emelkedett a tagság életszínvonala. Öt év alatt az élenjáró gazdaságok sorába verekedtük jel magunkat. A küzdelmes, részben eredményes évek elteltével, nagyra becsülték a járási, a kerületi és felsőbb szervek Pál Kálmán munkásságát, 1969 nyarán megkapta az „Építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést. Ezenkívül számos elismerő oklevél, emlékplakett, érdemérem b'Hokosa. Feltétlenül ide kívánkozik még, hogy a munka mellett tanult — elvégezte a mezőgazdasági szakközépiskolát és a Marxtzmus-leninizmus Esti Egyetemét. Tagja volt a járási pártbizottságnak s éveken át a járást mezőgazdasági szakbizottság elnöke. Mindamellett, közismert újító, aki sosem vágta zsebre az újítási jutalmat: megosztotta azok között, akik az újítások gyakorlati kivitelezésében segítették. — Mindig a tagság körében éreztem jól magam, ügy érzem, tisztelnek, becsülnek a falumbéliek. Aztán azt nehezményezi Pál elvtárs, hogy amikor a negyedi (Neded) szövetkezettel az övék egyesült, bizony nem voltak meg az előfeltételek a megnagyobbodott gazdaság jó irányításához: a két szövetkezet vezetőiből álig lehetett egyet összehozni. Így aztán politikai és gazdasági téren is előfordulták hibák, fogyatékosságok. A sok álmatlan éjszaka, a vívódás nagyon megviselte idegrendszerét, majd kórházba került... — Amikor egészségileg talpraálltam, alelnöki tisztséget testáltak rám, amit igyekeztem tőlem telhetőén betölteni. Sajnos, közös gazdaságunk „gyengélkedik", még a második elnökcsere után, jelenleg is. Jómagam, tavaly október végén töltöttem be a 60 életévemet, s nyugdíjba vonultam. Bízom abban, hogy szövetkezetünk gazdaságilag ismét talpraáll és felzárkózik a jobbak közé... Pál elvtárs a tisztségétől ugyan megvált, de a közöstől nem. Sokéves gyakorlati tapasztalatait igyekszik átadni a fiataloknak. Ottjártamkor újabb kitüntetés átvételére készülődött, melyhez előzetesen kifejeztem jókívánságaimat: Éljen meg sok évet, friss erőben, egészségbenl NAGY TERÉZ <— Véleményem — érvelt az előadó hogy az újat, a korszerűnek váltét Is lehet tökéletesíteni. Azzal meg űjfent a szóban levő efsz-elnök hozakodott elő, hogy nagy területen van szőlészetük, s a műtrágyázás kérdésének megoldása került előtérbe. — Létezett egy Ilyen ekénk, ami köztudottan rosszul működött, tépte a gyökereket. Megint a gépüzemelési ágazat szakemberei voltak azok, akik ügyesen átalakították. Jelenleg is ezt az ekét használjuk a szőlészetben, mely az eredményeinket tette jobbá. Emellett szőlőnemesítéssel Is foglalkozunk, eredményesen. Mankoviczky István efsz-elnök a korábbi években maga is sok újítást eszközölt. Jelenleg a járási mezőgazdasági igazgatóság ésszerűsítési-újítási bizottságában Is tevékenykedik, gyümölcsözően. De jó lenne, ha valamennyi mezőgazdasági üzemünkben felkarolnák az újat, a haladót, elsősorban a vezetők, a szakemberek, akiken nagyon sok múlik. Valahogy úgy, mint azt a szóban levő efsz-elnök a párthatározatok szellemében teszi. (kalifa)
