Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-12 / 19. szám
Egy egy állatfaj háziasítása hosszadalmas folyamat. Mivel a nutriatenyésztésnek mindössze néhány évtizedes múltja van, a nutriát nem nevezhetjük háziállatnak. Biológiai értelemben «nt mondhatjuk, hogy a természetest megközelítő körülményeket teremtünk számára, ezért aránylag jól viseli a fogságot. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a nagyobb termelési követelmény és a népes állományok szűk élettérbe tömörítése következtében állataink gyakran az alapvető állategészségügyi követelményeket is nélkülözik. Ez természetesen összefügg a fertőző betegségek jelentkezésével. Az előző fejezetekben már említettük, hogy a medencékben rendszeresen cserélni kell a vizet. Legjobb megoldás az átfolyásos vizesére. A búvóládát és a kifutót, rendszeresen, a vízmedencét legalább időnként fertőtleníteni szükséges. Erre a célra legalkalmasabb a 2—3 százalékos töménységű chloramin-oldat, melyet 2—3 óra elteltével vízzel semlegesíthetünk. Természetesen az úszómedence vizébe fertőtlenítőt nem adagolhatunk, mert az állatok isznak is a vízből. Az esetleges betegségek korai megállapításában fontos szerepe van az állatok viselkedésének és a környezet iránti érdeklődésének. A lappangó betegségek felismerésére a prémezés időszakát is ki kell használnunk, mert Ilyenkor Jól megfigyelhetjük az állatok testén, a belső szerveken és a szájüregben jelentkező rendellenességeket. Az Ilyenkor végzett ellenőrzés lényegéljen megfelel egy jó szűrővizsgálatnak. Persze gyakori elhullások esetén elkerülhetetlen az állatorvosi kivizsgálás, amit szükség szerint intézeti kivizsgálással kell kiegészíteni. Ezáltal a kezdődő fertőző betegségek könynyebben elfojthatok. Oj tenyészállatok beszerzésekor ismerni kell a telep higiéniai viszonyait, az állatok egészségi állapotát, az elhullásos veszteségeket, sőt, a vetélések előfordulásáról is tájékozódnunk kellene. Akárcsak más fajoknál, a nutria esetében is követelmény, hogy a megfigyelés idejére az állatokat el kell különíteni. A nem fertőző egészségi károsodások közül leggyakoribbak az emésztőrendszeri bántalmak. Ha szabálytalan, rendellenes az etetés, esetleg átmenet nélkül lényegesen megváltozik a takarmányozás, heveny gyomormegterhelés, gyomorgyulladás léphet fel. Mivel a nutria nem tud hányni, az Ilyen bántalom végzetes lehet. A gyomor felpuffad, a felhalmozódott gázok légzési nehézségeket, szívelégtelenséget, végül elhullást okozhatnak. Vemhes anyák esetében fokozott a veszély. Az anatómiai sajátosságok miatt a gyógykezelés körülményes, ezért nagy gondot kell fordítani a baj megelőzésére. Takarmányozási hibák, tartósan hideg és nyirkos idő, valamint mérgezések következtében bélhurut, bélgyulladás jelentkezhet. A megbetegedés étvágytalanságot, gyakori hasme«, nést okoz. Legfontosabb tennivaló a betegséget kiváltó ok felderítése és a vétett hibák felszámolása. A nutria gyógykezelésével kapcsolatban tudni kell, hogy a szájon át történő, erőszakos gyógyszer-beadási kísérletekkel általában több kárt okozunk mint hasznot. A sok állatot О Fotó: Belányi I. mégpedig több napon át. Ilyen esetekben több állat elhullik, viszont amelyek átvészelik a bajt, azoknál általában a betegség idült, hosszadalmas le-Az Blioňy egészsegvedelme egyedenként rögzíteni, megfogni munkavédelmi szempontból is veszélyes, az állományra nézve pedig káros. Tömeges kezelés esetén ivóvízben adagolhatjuk a gyógyszereket vagy a különösen kedvelt takarmányba keverve adhatjuk be azokat az állatoknak. Sajnos az állatok nem fogadnak el minden gyógyszert, így gyakran nem a kezelési igyekezetünk, hanem a lehetőség a döntő tényező. A verekedésből, harapásból származó sérülések rendszerint nehezen és hosszadalmasan gyógyulnak. Az ilyen bajokat általában későn észleljük, amikor az állat már maga gyógyítja — a szennyes vízben áztatgatva — sebeit. A kezelést nehezíti, hogy a gyors gyógyuláshoz szükséges elkülönítés nem alkalmazható, mert később az állatokat a csoport nem fogadja víssm. A fertőző betegségek közül a szalmonellőzis elsősorban a nagy állományokban gyakori. Veszélyességére jellemző, hogy a nagy veszteségek megkérdőjelezhetik a tenyésztői munka gazdaságosságát. A kórokozó baktérium néha az egészséges állatok 5 százalékának ürülékében is kimutatható, tehát a fertőzés nem feltétlenül behurcolással terjed. Az állomány megfertőzéséhez a rágcsálók és a kacsák is hozzájárulhatnak, mert ezek még gyakoribb tünetmentes hordozói a kórokozóknak. Sokkal fontosabbak azonban az állományt érő, legyengítő tényezők, főleg a takarmányozási hibák és a tartós átfázások. Heveny fertőzés esetén a növendékállatnak akár 42 C-fokos láza is lehet, folyású alakjával találkozunk. Itt a tünetek már jellegzetesebbek: az állat lesoványodik, szőrzete fénytelen, a hátát púposán tartja. Igencsak szembetűnő a híg, szürkéssárga, gyakran vízszerű ürülék. Az étvágytalan állat egy két napon belül elpusztul. Nagyobb fertőzés esetén az állományban 60 százalékos kár keletkezhet. A gyógykezelés nem gazdaságos, s idült esetekben csak szerény eredménnyel jár. A komoly tünetek ellenére a betegség megállapítása — és ezzel együtt a gyógykezelés is — rendszerint megkésik. Az értékesebb példányok egyedileg antibiotikummal kezelhetők. Mivel a beteg állatok ürüléke növeli a környezet fertőzöttségét, igencsak indokolt a rendszeres tisztítás és fertőtlenítés. Ezt már csak azért Is hangsúlyozzuk, mert a szalmonella az embert is fenyegeti. A megbetegedésnek a fertőzött nyers hús fogyasztása lehet a forrása. A további baktériumos fertőzések közül a llszteriózís a vemhes anyák számára jelent veszélyt, itt is a fertőzött bélsár vagy talaj terjeszti a betegséget. Mivel az üres anyák nál a kór nem ismerhető fel, az előforduló vetéléseket eleve úgy kell kivizsgáltatni, mintha liszteriák okozták volna. A kór megállapításával nem a fertőzött egyedek megmentése a célunk, hanem az állomány Jövőjének biztosítása. A beteg anyák rendszerint rövid roszszullét és étvágytalanság után vetélnek el, többnyire a vemhesség első harmadában. A kórokozó az emberre Is veszélyes, elsősorban a terhes nők fertőződhetnek. A betegségre a házinyúl, a rágcsálók és a többi háziállat — a baromfit is beleértve — is fogékony. Kedvezőtlen tartási körülménye.k között a vérömléses vérfertőzés (pasteurellőzis) okozhat jelentős veszteségeket, mégpedig a növendékek és a fel« nőtt állatok körében egyaránt. A kőro-kozó leginkább légzőszervi bántalmakat okoz. A betegség heveny lefolyású, de idült formájával is eiég gyakran találkozunk. A nutria élősködői közül a kokcidiózls a legveszedelmesebb. A betegséget okozó kokcidiumok oocistál számára a meleg, nedves környezet a legmegfelelőbb. A fertőzés a szájon át történik. A talaj és a környezet fertőtlenítése jelentősen csökkenti az oocisták mennyiségét s ezzel együtt a fertőzés veszélyét is. A kokcidiózis elsősorban a növendékállatok betegsége, de a felnőtt állatokat is megbetegítheti. Attól függetlenül, hogy a tenyészállat nem betegszik meg, bélsarával terjesztheti a fertőzést. A klinikai tünetek hasmenéssel jelentkeznek. -Később véres hasmenés is megfigyelhető, mert az élősködő a vékonybél nyálkahártyáját támadja meg. Annak ellenére, hogy a bélsárban az oocisták kimutathatók. sok állományban évekig nem jelentkezik a megbetegedés, ugyanis az élősködő és a gazdaállat között — kedvező tartási feltételek esetén — kialakulhat a békés egyensúly. Ez annyit jelent, hogy — mint azt már az előző fertőzések kapcsán is hangsúlyoztuk — a betegség megjelenése bizonyos mértékben a tenyésztő szakszerű munkájától is függ. Dr. Kérési Rudolf, állatorvos A társadalmi igény legyen irányadó A Szlovákiai Kertészedök Szövetségének tagjai — a szövetség Kertészeti Szolgáltató Vállalatával és a Zelenina vállalattal együttműködve — tavaly összesen 110 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek. A dicséretes eredmény eléréséért a komáromi (Komárno) járás szerződéses árutermelést folytató kertészkedői tettek legtöbbet, hiszen 29 ezer 772 tonna zöldséget és 2339 tonna gyümölcsöt kínáltak a háztájiból. A sikerek ismeretében cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy az érdekvédelmi szövetség tagjainak minapi járási tanácskozása igazán vidám hangulatú volt. A legutóbbi járási konferencia óta eltelt kétéves választási időszakot értékelő beszámolót Paulovéík Anton mérnök, a szövetség járási bizottságának elnöke terjesztette elő. A szónok már bevezetőben hangsúlyozta, hogy a gazdag hagyományokra alapozott és egyre inkább terebélyesedő kertbarátmozgalom az értékelt időszakban is a jogos társadalmi elvárásokkal összhangban fejlődött. Annak ellenére, hogy az egyéni és a társadalmi érdekek összehangolása, az áruértékesítési és kellékbeszerzési problémák megoldása ismételten sok energiát emésztett tel, a szövetség alapszervezetei komoly eredményt tudtak felmutatni a CSKP XVI., illetve az SZKSZ III. kongresszusán meghatározott feladatok teljesítésében. Mint megtudtuk, a komáromi járásban az utóbbi két évben tíz áj kertészeti alapszervezet létesült, így most 51 szervezet közel 11 és félezer embert kapcsol be közvetlenül az élelmiszer-önellátási program megvalósítását segítő mozgalomba. Az értékelt időszakban a tervezettnél 1136-tal több személyt sikerült megnyerniük a szervezeti élet, illetve a tervszerű termelési tevékenység számára. Tagadhatatlan, hogy ebben igen nagy szerepel játszott az élvonalbeli szervezetek és kertészkedők vonzó példája, de legalább ilyen fontosságot tulajdoníthatunk a körültekintő szervező és jó népszerűsítő tevékenységnek is. Л statisztikai kimutatásokból tudom, hogy a járásban tavaly összesen 3095 hektáron termeti zöldség. Ennek a területnek több mint 42 százalékát a háztáji termelők művelték. Ha a tíz kerttelep 56 hektárns területét is számítjuk, akkor a szövetség tagjai összesen 987 hektáros földterület ésszerű kihasználásáról gondoskodtak. Említést érdemel, bogy az elfekvő földterületek kihasználására törekedve már egy üzemi kerMelepet is sikerült kialakítaniuk, egy további hasonló alapszervezet pedig most van alakulóban. S aminek a kiskertre várakozók bizonyára örülnek, a közeljüvőben mintegy öt hektáros — nagyüzemi termelésre alkalmatlan — földterületet vehetnek birtokba a kertészkedni vágyók. A kerttelepek létesítésének lehetőségeit továbbra is szorgalmasan kell kntatni, hiszen csupán a járási székhelyen több mint ötszáz kertigénylést tartanak nyilván. Futólag már említettem, hogy a járás kertészkedői komoly részt vállalnak a társadalmi alapok feltöltéséből. A háztáji zöldségtermesztés 1975. óta 28,5 százalékkal, a gyümölcstermesztés pedig 46,9 százalékkal nőtt. Nagyobb részt a kertbarátmozgalom fellendülésének eredményeként könyvelhető el az a tény, hogy a nvugat-szlnvákiai kerületben felvásárolt zöldségnek 9,4 százaléka, a gyümölcsnek pedig 2,4 százaléka a komáromi járás házikertjeiből és kerttelepeiről került a piacra vagy a konzervgyárakba. Bármilyen nagyra értékeljük ezeket az eredményeket és a teremtő emberi szorgalmat, a másik oldalon nem hallgathatjuk el, hogy a dicséret nem mindenkinek szól, aki csak tagja a szövetségnek ebben a járásban. Tudniillik még napjainkban is akadnak olyan kertészkedők, akik semmibe veszik a társadalmi érdekeket és tevékenységük során nem hajlandók a szerződésben rögzített közösségi igényekhez igazodni. Ez jelentősen megnehe zíti a partnerkapcsolatok javítását, a mindkét tél érdekeit méltányoló szerződéskötést és feleslegesen gyarapítja az egyébként is jelentkező értékesítési gondokat. Ugyanakkor örömmel üdvözölhetjük azoknak a földmüvesszövetkezeteknek a kezdeményezését, melyek — a közjó érdekében — védnökséget vállaltak kertészkedéssel foglal kozó tagjaik alapszervezetei fölött, és mindenekelőtt az áruértékesítési gondok enyhítésében nyújtanak komoly segítséget. Más lapra tartozik, hogy egyik másik üzemvezető még ma is vetélytársat lát a kertészkedők alapszervezetében. Ezt a hitet a kertészkedőknek kellene eloszlatniuk. mégpedig elsősorban azzal, hogy — a társadalmi elvárásokkal összhangban — tevékenységükben főleg a munkaigényes, tehát a nagyüzemekben nehezen megtermelhető zöldség- és gyümölcsfélék termelésére törekedjenek. Mint arra a már elmondottakból is következtetni lehet, a komáromi járás kertészkedőinok tanácskozása nem pusztán az eredmények összegezését és a sikerek méltatását szolgálta. Küldetésének megfelelően, ki tért a mozgalom fejlődését hátráltató problémákra és mulasz tásokra is. Minden kérdéssel nem tudunk és nem is akarunk e beszámoló keretében foglalkozni, de a szövetségi élet és a köz javát szolgáló mozgalom fejlődését befolyásoló főbb problémákat megpróbáljuk legalább tömören összefoglalni. A szövetség létét és munkáját törvényszerűen az alapszervezetek tevékenysége határozza meg. Hogy ezt mindenki tudja? Akkor vajon miért kellett a járásban kivételesen meghosszabbítani az alapszervezeti évzáró taggyűlések lebonyolítására meghatározott határidőt? Mint a konferencián elhangzott, több alapszervezetben még ilyen feltételek közepette sem szenteltek kellő figyelmet a választásokkal egybekapcsolt tanácskozások szervezésének. Több községben az utolsó pillanatban jelölték ki az alapszervezet vezetőségi tagjait. Vajon felkészültek-e ezek a jelöltek tisztségük ellátására Szlovákiában a szervezett kertészkedők tavaly 110 ezer tonna zöldséggel és gyümölccsel gazdagították a piaci válasz tékot. A szép eredmény nagyobb részt a komáromi járás kertészkeaiinek köszönhető Fotó: —bor és tudták-e, hogy mire vállalkoznak? Ebben a járásban a kertészeti alapszervezetek tisztségviselőinek hűsz százalékát váltották le, s most továbbképzésekre készülnek. A járási tanácskozáson szóba került, hogy a termelésben fejhosszal vezető, természet adta lehetőségeit belterjesen kihasználó vidék igencsak szerénykedik. amikor rangos kiállításokon való szereplésről van szó. Vajon tényleg csak a szerénység vagy inkább a bizonytalanság, a tapasztalatok hiánya rettenti el a kertészkedöket az országos seregszemléken való szerepléstől? Cjabban néhány alapszervezet (pl. BúC, Vnjnice, Kravany nad Dunajom, Zemianska Oiőa stb.) már vállalkozik népszerűsítő kiállítás, esetleg borverseny rendezésére, de több kezdeményezőre lenne szükség. S ba már a tapasztalatok hiányát említettük, folytassuk a sort azzal, hogy a szervezetek zömében a szakelőadások és a tanulmányi kirándulások iránti érdeklődés sem mondható tál élénknek. Ugyanakkor aránylag sok fogyatékosság tapasztalható a tápanyagpótlásban, a növényvédelemben, s bizony a termények minősége is gyakran kifogásolható. Nem szándékunk az ijesztgetés, de jó lesz több időt szentelni az ismeretgyarapításnak. mert rövidesen kezdetét veszi a megvételre felkínált áru minőségének laboratóriumi ellenőrzése (nitráttartalom, a permelanyagok kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási idejének megtartása), és annak következményei is lesznek. Miként a főbeszámoló, a vitában felszólalók is elismerték, hogy a szövetség Kertészeti Szolgáltató Vállalatának marcelházai (Marcelová) fiókvállalata komoly segítséget jelent az értékesítési gondok megoldásában. Kilenc alapszervezettöl évente mintegy 800 tonna zöldséget vásárol fel, azonkívül három szakboltot is üzemeltet. Többen javasolták, hogy a vállalat terjessze ki tevékenységét az egész járásra vagy nyissanak a távolabbi körzetekben még egy hasonló központot. További szakboltok is kellenének, a meglevőkben pe dig gazdagítani kellene a választékot. Két felszólaló szerint a termelők hiányos ei látásáért (vetőmag, ültetőanyag, fólia, kisgépek és vegyszerek) az alapszervezeti vezetők is felelősek, mert kénye'emböl nem tájékoztatják a kertészkedöket a kellékek közös beszerzési lehetőségei felől. Többen kérték, hogy a vállalat bővítése szolgáltatásait, létesítsen megfelelő gépparkot és nyújtson segítséget a kertészkedőknek a tala jmunkában. az anyagmozgatásban és a permetezések során. Megszívlelendő javaslat, hiszen ez nem csupán könynyebbé. de szakszerűbbé is tehetné a kertészkedők munkáiét. KADEK GÁBOR
