Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-12 / 19. szám

1984. május 12. •SZABAD FÖLDMŰVES Termelési rendszereké a jövő 'A rimaszombati /Rimavská Sobota) járásban a királyi szövetkezetre esett a választás, a rendszergazda szere­pét Illetően, mivel több év átlagában Itt takarították be a legjobb cukor­répatermést. Babí к János, a növénytermesztési főágazatvezető újságolja, hogy 6k lettek a rendszergazdák, a legfőbb szakirányító pedig G 6Ы s Gábor agrármérnök, a méhl fVöelince) szö­vetkezet föagronómusa. — Népgazdasági érdekeket szolgá­ló megbízás alapján öt járás mező­gazdasági üzemeiben Irányítjuk, el­lenőrizzük, valamint vetőmaggal, vegyszerrel és szaktanácsokkal lát­juk el a cukorrépa-termesztő üzeme­ket. — S milyen előnye származik ebből szövetkezetüknek? — Előny? Mivel rendszergazdákká váltunk, rákényszerülünk arra, hogy mintagazdaságot hozzunk létre, s kö­vetendő példát mutassunk. — Miért éppen az önök szövetke­zetére esett ez a felelős megbízatás? — Cukorrépából már évek óta ml értük el a legjobb hozamot a környé­ken. Tavaly ugyan nem értük el a tervezett 33 tonnát hektáronként, ám a 31 tonnával is az elsők között vol­tunk a járásban. A cukortartalom például 15 százalékos volt. A hasonló feltételek között gazdálkodó méht szövetkezetben 23, lénártfalván j le­nárt ovce J 28 tonnás hozamátlagot tudtak csak elkönyvelni. — 'Az idei elvárás nagyobb a ta­valyinál? — Igen. Hektáronként 37,5 tonnát irányoztunk elő, 16 százalékos cukor­­tartalommal. Ez négy és fél tonnával több a múlt évinél. Az egy százalé­kos cukortartalom-növelés is jelentős. — Miként teremtették meg ehhez az előfeltételeket? — Az évek során felgyülemlett hasznos tapasztalatok gyakorlati al­kalmazását szorgalmazzuk minden vonalon. Rendkívül ügyelünk az agro­technikai követelmények betartására, kezdve a talaj tápanyagutánpótlásá­tól, a magágykészítéstől, vetéstől a növényápoláson át egészen a termés­­betakarításig, természetesen a gyom­irtást és a kártevők elleni harcot ts beleértve. — Részletesebben taglalná ezeket a dolgokat. — Az idén összesen 175 hektáron termesztünk cukorrépát. A múlt évi szakszerű tarlóhántás után három héttel középszántással hektáronként beforgattunk 40 tonnányi istállótrá­gyát. Ezután talajmintákat vettünk, s a számítógépes laboratóriumi talaj­­vizsgálat kimutatása szerint thárom éve vesszük Igénybe ezt a szolgálta­tást!) javasolt foszfor- és káliumtar­­talmú műtrágya-mennyiséget mély­szántással juttattuk a talajba, ősszel még simítóval elegyengettük a talajt. A járásban mi fejeztük be elsőként a cukorrépa vetését, épp egy kiadós esőzés előtt. A két Saxoniánkkal a Bátkai fBakta) Állami Gazdaságnak segítettünk a vetésben. — Vetőmagfajta? — A köszörült Dobrovickát vetet­tük 142 hektárba s csupán 33 hek­tárnyi területen Arimona és Imona fajtákat. Az előbbi fajta a háromhe­tes szárazságot Is jól eltűri... — A vetési mélység? — Hal centiméter mélyre vetettük a magot, de fokozatosan áttérünk majd a 12 cm-es mélységre, s az eqy­­cstrájú fajtákat részesítjük előnyben. Szeretnénk a növényápolás folyama­tából kiiktatni a kézi kapálást, ami munkabér-igényes, növeli a termelési költséget. — Mivel helyettesítik majd a ka­pát? — Norton és Bétánál gyomirtó sze­rekkel. Az eső előtt földbe juttatott vető­mag hamar csírát bontott. Most újabb talajminta-vétel következik, hogy megállapítást nyerjen, fejtrágyaként mennyi nitrogénműtrágya adagolható. — Miként szervezik meg az egye­­lést? — önkéntes alapon történik a vál­lalás. így a dolgozók a családnépes­­ségéhez mérten vállalnak; ki fél-, ki meg еду-két hektárt. Egy techniku­sunk, aki az egyeléskor a helyszínen tartózkodik, ellenőrzi a munka minő­ségét. Aki nem végez lelkiismeretes, tökéletes munkát az kevesebb anyagi juttatásban részesül, sőt előfordulhat az ts, hogy a jövő évben már nem vállalhat egyedi ápolásra cukorré­pát. .(— ros) nyomán Ezek az tntézke lések a szövetke­zet tagsága körébei Ismertek. Ezért feltételezhető, hogy a közellövöben tartandó ágazati és csoportgyülése­­ksn főleg arról lesz szó, hogyan le­het mielőbb befelezni a négyszáz fé­rőhelyes szabadtartásos blkahlzlalda és szllázstároló építését, majd lebo­nyolítani a hizlalásra szánt nvövendék­­marhák összpontosítását. Illetve át­csoportosítását: befelezni a szénatá­roló építését, ma|d szakszerű és lel­kiismeretes munkával megóvni főleg a lucernaszéna gazdag tápértékét. Persze hálás lesz, ha érdemben fog­lalkoznak azzal Is, hogy a korszerű technológiával tartósított és tárolt kukoricát, vagyis a szem-csutka ke­veréket hogyan szállftlák és adagol­ják, Illetve hogyan küszöbölik, ki a nem kívánatos szállítási és takarmá­nyozás) veszteségeket. Ez a szövetkezet a bértömeg moz­gó részének lelentös hányadát a ló munka Jutalmazására, célprémiumok Juttatására használja fel. Ügy vélem, hogy a szövetkezett közösségnek hasznára válna — a termelésfejlesz­tési lehetőségek feltárásával párhu­zamosan — megvizsgálni azt ts, hogy ki, mennyire szolgálja, meg ezt a kü­­lönjutalmat, s hogyan lehetne ezt a serkentő eszközt még hatékonyabban kihasználni a termelői aktivitás foko­zására. Azt persze el kell Ismerni, hogy a szövetkszet vezetősége helyesen ér­telmezi és alkalmazza az anyagi ér­dekeltség elvét. Főleg dicséretes az, hogy Igyekszik meghonosítani az anyagi érdekeltség fokozásának új formált. S azokon a munkahelyeken, ahol az anyagt érdekeltség, vagyis a Jutalmazás szokványos módszere nem mozgósít a tellesítmény növelésére, sajátos új módszereket vezet be. Fel­tételezhető, hogy az anyagi érdekelt­ségnek Ilyen salátos módszere hozott szemmellátható lavulást a tejterme­lésben. Most a szarvasmarha, és a sertéshizlaldában akarnak próbálkoz­ni az anyagi érdekeltség sajátos módszerével. A lényege az, hogy a marhahizlaldában napi 700 grammos egyedenkénti tömeggyarapodást irá­nyoznak elő. Amelyik dolgozó Ilyen eredmény elérését vállalja, 1000 ko­rona előlegezett prémiumot kap. Ez a prémium minden további 10 gram­mos súlygyarapodás esetében száz koronával növekszik. Száz koronával növekszik a prémium 10 grammon­ként akkor Is, ha a dolgozó a válla­lását az év folyamán túlteljesíti, per­sze a prémiumtöbbletet ebben az esetben az év végén kapja meg. Ame­lyik gondozó nem teljesíti vállalását, az az év végén az előlegzett prémiu­mot köteles lesz a szövetkezetnek visszatéríteni. Hasonló módszert a­­karnak alkalmazni a sertéshtzlaldá- Juttatására használja fel. Ogy vélem, hogy a szövetkezeti közösségnek hasznára válna — a termelésfejlesz­tési lehetőségek feltárásával párhu­zamosan — megvizsgálni azt ts, hogy ki mennyire szolgálja meg a külön- Jutalmat, s hogyan lehetne ezt a ser­téshizlaldában Is. A különbség csupán annyi, hogy itt a súlygyarapodási alap az előhizlaldában 400, a hizlaldában pedig 550 gramm lesz. A kongresszus előtti vitában a ké­­méndl Garamvölgye Efsz-ben valószí­nűleg napirenden szarepei majd a belüzemi önálló elszámolási rendszer további elmélyítése, tökéletesítése ts. A tapasztalatok ugyanis arra utalnak, hogy a termelési feladatoknak és a termelést költségeknek csupán ága­zatokra való lebontása és az ered­ményprémiumoknak az ágazati ered­ményekhez való kötöttsége nincs a dolgozókra különösebb mozgósító ha­tással. Ogy vélik, hogy Időszerűvé vált szakosított növénytermesztési csoportok kialakítása, majd a terme­lési feladatoknak és a tervezett költ. ségeknek a csoportokra való lebon­tása, míg az állattenyésztésben az önálló elszámolási egységet az egyes istállók munkaközössége alkotná. Az üzemgazdász elképzelése szerint ezek az önálló elszámolási egységek fele­lősek lennének a tervezett tiszta jö­vedelem eléréséért Is, és az anyagi érdekeltségük közvetlenül a terme­lési egységükhöz kötődne. PATHO KAROLY Az elmúlt hetek Időjárása a tő­­keterebesi (Trebišov) járás mezőgazdasági üzemeiben is kedvezett, nemcsak a mezei munkák végzésének, hanem a növénykultúrák fejlődésének Is. Sőt a talajelőkészí­tésnek, a már elvetet magvak csírá­zásának, kelésének is hasznára volt a lehullott csapadék és a nappali felmelegedés. Ez pedig a mezőgazda­­sági üzemek dolgozóira, vezető- és szakembergárdájára Is serkentőleg hat, s lendületet kölcsönöz a munká­hoz. , Április második isiében járunk. A cslcserl (Ciöarovce) szövetkezet elnökével, Marczi Gyulával a határt szemléljük. Míg a mokcsai határrész­hez érünk, kísérőm elmondja: napon­ta 45 traktort üzemeltetnek hosz­­szabbltott, valamint két műszakban. Ideiglenes pártcsoportokat létesítet­tek. Ezek feladata, hogy rajta tart­sák kezüket a tavaszi dologvégzés ütőerén, törődjenak a pártkongresz­­szus. valamint a KB-plénumok hatá­rozataiból eredő tervfeladatok telje­sítésével, a hibák, fogyatsékosságok rugalmas elhárításával, a minőség, a hatékonyság, valamint a gazdasá­gosság elveinek a gyakorlati érvé­nyesítésével. S nyomon követik az üzemanyag-norma megtartását. — Mikor üléseznek a pártcsopor­tok? — Naponta. Vagy a regeit munka­kezdés előtt, vagy a dologvégzés után, közvetlenül. ígéretes a gabona. A búza már térdig érő, az árpából sem látszanak már ki a varjak. Az út túloldalán a korai burgonya öntözéséhez készü­lődnek az emberek, ötven hektárnyi. Csöppet sem közömbös, hogy mekko­ra terméshozam takarul majd be, s miként értékesül. A cukorrépa már 145 hektáron 'szé­pen sorol. A falu közelében az őszi takarmánykeveréket kaszálják, ami azt jelenti, hogy megkezdődött a zöldtakarmányozás. A mokcsakerész! határban a virág­­baborult kökénybokrok mellett talál­kozunk Eötvös Ödönnel, a szövetke­zet növénytermesztési főágazatveze­­tőjével. Örömmel újságolja: sikerült elegendő vegyszerhez Jutnia, s foly­tathatják a búza gyomirtását. Kissé távolább, egy táblán gépek térülnek-fordulnak. Lefcsák László tárcsáz, nyomában halad Hami József, aki Juraj Danaékával, a segítőtársá­val a szóját veti. Szüsszanásnyl időre leáll az erőgép: vetőmaggal töltik fel a tartályt. Szőt váltok a két fiatal­emberrel. — Milyen típusjelű ez a modern vetögép, s mekkora a teljesítménye? — Pneumatik. Nagyon kevés van belőle az országban. Mi egyet kap­tunk. Ugyanis Kelet-Szlovákiában mi termesztjük a szóját a legnagyobb te­rületen, összesen 300 hektáron. Tavaly 1,25 tonnányit takarítottunk be hek­táronként, s az idei évre is ugyan­ennyit terveztünk. Reméljük, hogy sikerül az előirányzatot túlteljesíts-HATARSZEMLÉN Idejében és szakszerűen... A beszélgetést Abba kell hagyni, msrt Majoros Sándor érkezik a Pneu­­maxen kukortcavetőgéppel, s a segl. tő: Szilvás! Imre. S nem messze Bod­nár János közelít. — Hogy sikerült a mai nap? — Jól — válaszolják egyszerre. — A két vetőgéppel, reggeltől estig, 40 hektárba vetettük el a kukoricát. — Nagyszerű teljesítmény — nyug­tázza az efsz-elnök. — Ha továbbra is tly ütemben haladunk a vetéssel, egy hét alatt végzünk a 440 hektár­nyi területtel. Közben megérkezik az éjszakai vál­tás: Juhász Elemér és Szila! Gyula. Néhány szót váltanak a traktorosok egymással, közlik a legfontosabbakat, hogy elkezdődhessen az éjszakai mű­szak. Újból felzúgnak a gépek... — Derék emberek — vélekedik ró­luk kísérőm. — Értik a dolgukat. Pontosak, fegyelmezettek. A vetéshez épp ez kell. Juhász a traktor fülkéjéből még visszaszól: — Csakis a szakszerű és Idejében végzett, becsületes munkával alapoz­ható meg a nagyobb termés. Szeret­nénk, ha kukoricából, ebből a na­gyon fontos takarmánynövényből hat tonnás hozamátlagot érnénk el. Határjárásunk közepette elmarad­tak a nagy szavak. Am a bizakodás annál nagyobb volt az emberekben, s a jól végett munka iránti felelős­ségérzet munkált bennük. Jóleső ér­zést váltottak ki bennem a látottak: főleg az, hogy egyre gyarapszik a fiatalok száma, akik a szövetke­zetben látják megélheté­sük, boldogulásuk leg­főbb forrását. Ez a szövetkezet évek óta élenjáró a terebesl járásban. Persze a jelen­legi eredményeiket to* vább akarják javítani, különösen az állatte­nyésztésben, hiszen a tejtermelésben jócskán van még behoznivalő. Remélhető, hogy belátha­tó időn belül ezen a té­ren is lényeges változás történik: nagyobb lesz az éves fejési átlag. Termé­szetesen meg kell terem­teni ennek a probléma* megoldásnak a jó előfel­tételeit. & Pályázati felhívás 40 Az Idén emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 40. és a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 33. évfordulójáról, s ebben az évben ke­rül sor az efsz-ek Jubileumi X. kongresszusára. Eb­ből az alkalomból szerkesztőségünk a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottságával együttműködve pályázatot hirdet. a pályázat témakörei ® Az egységes töldművesszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok fejlődése az eltelt három és fél év­tizedben, s a termelés- és gazdaságfejlesztés távlati tervei; ф hogyan befolyásolta a mezőgazdaság szocialista átépítése falvaink fejlődését, a falvak és a városok közötti különbségek fokozatos kiegyenlítődését, az emberek tudatának és életszínvonalának alakulását, az élet-és munkakörnyezet javítását; # az efsz-ek alapító tagjainak visszaemlékezésül a mezőgazdaság szocialista átépítésének kezdetére és a fejlődés folyamatára; 4 portrék és életképek a mezőgazdasági nagyüze­mek élenjáró, kiváló eredményeket elérő vezetőiről és dolgozóiről, valamint a szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok vezetőiről. Szívesen vennénk, ha a pályamfivekhez olyqn te­matikájú fényképeket is csatolnának, amelyek hűen tükrözik a dinamikus fejlődést. KI NEVEZHET BE A PÄLYÄZATRA? A pályázatra a hivatásos újságírók kivételével la­punk minden kedves olvasója, levelezője és külső munkatársa benevezhet egy, de tegfeljebb bárom pályaműveL A pályázat keretében azonban csak egy, a legjobb pályaművet értékeljük. A pályaművek 1984. június 1-től 1984. július 5-ig küldhetők be szerkesztőségünk elmére. A pályaműveket 1984. július 10-től 1984. november 15-ig közöljük. Egy-egy pályamű terjedelme ne ba. ladja meg a 150 gépelt sort! A leközölt pályamüveket honoráljuk. Szerkesztőségünk kéri a pályázat résztvevőit, hogy a borítékra vagy a pályamű 1. oldalára Írják rá a „Pályázat" szót. A PÄLTAMOVEK ÉRTÉKELÉSE A pályaműveket öttagú bíráló bizottság értékelt, s a pályázat eredményhirdetését 1984. december 31-ig közzéteszi. A pályaművek értékelésekor a bíráló bizottság az alábbi szempontokat veszi figyelembe: ■ a cikk tartalma és a pályázat témakörei közötti összhang; ■ a cikk eszmei mondanivalója és meggyőző ereje; ■ a cikk stílusa; ■ a cikkhez mellékelt fényképek minősége és tar­talmi mondanivalója. A PÁLYÁZAT DIJAI A 13. legjobb pályamű szerzűit az alábbi tárgyi ée könyvjutalmakban részesítjük: 1. tárgyi jutalom 1500—2000 korona értékben; 1000—1500 korona értékben; 750—1000 korona értékben; 500—750 korona értékben; 500—750 korona értékben; 500—750 korona értékben; 300—500 korona értékben; 300—500 korona értékben; 300—500 korona értékben; 100—120 korona értékben; 100—120 korona értékben; 100—120 korona értékben. (A szerkesztőség) 2. tárgyi jutalom 3. tárgyi jutalom 4. tárgyi jutalom 5. tárgyi jutalom 6. tárgyi jutalom 7. tárgyi jutalom 8. tárgyi jutalom 9. tárgyi jutalom 10. könyvjutalom 11. könyvjutalom 12. könyvjutalom I nünk. A gép teljesítménye? Óránkén! hat hektárnyi. Jómagam naponta 30— 40 hektárnyi területet vetek bá vele. Éjszaka az öcsém, Milán a váltótár­sam. Ö is eléri a 30 hektáros telje­sítményt, nehezebb körülmények, rosszabb látási viszonyok közepette. Nagyon vigyázunk erre a vetőgépre, hiszen méregdrága volt. Eddig még baja nem történt... Derekasan kiveszi a részét a határi munkából Leícsák József, S-180-as gépével, éjszakai műszakban, őt Is a bátyja váltja. Fiatal, tavaly vetette le az „angyalbőrt“. Igazán Jó munkát végez. Elégedettek a teljesítményé­vel és a munkához való helyes hoz­záállásával, magatartásmódjával a kö­zös gazdasg vezetői, szakemberei. Tel­jesítményével kiemelkedik még: Tóth Sándor és Barna Sándor mütrágyázó, Hornyák István, Tóth józsef és Vaszi Gyula vegyszerező. Diószegi Károly és Juhász János vízszállító. Vala­mennyi hosszított műszakban serény, kedik. Estére jár az Idő. Am a cslcserl határ Kertalja dűlője még hangos a traktorzúgástól. Oda sietünk. Az efsz-elnök elmondja, hogy Itt a ku­koricát vetik. Koldus Sándor szintén a fiatalabb nemzedékhez tartozik, jő, ha betöltötte a huszadik életévét. Am a munkája mestere. — Szeretem a szakmámat. Trakto­ros vagyok. Igyekszem a lehető leg­jobb telejsítményt nyűjtanl. Érzem: a vezetőség becsüli munkámat. Mit Is kívánhatnék mást mint fiatal, kezdő szakember?!.., ’ A szójavető Hami József, Pneumatik vetőgépe mellett (A szerző felvételei ILLÉS BERTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom