Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-12 / 19. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. május 12. SAN PRO '84 Akik áprilisban megtekintették b bratislavai Technika Házában megrendezett munkavédelmi kiállítást, kellemes meglepetésben volt részük. Nem véletlenül, hiszen ezen a területen ilyen színvonalas kiállítást még nem rendeztek. A dicsérő vélemények azon alapulnak, hogy a 670 darab felvonultatott termék tökéletes keresztmetszetet adott arról, milyen munkavédelmi eszközöket gyártanak az illetékes termelőegységek, s forgalmaz a REMPO nemzeti vállalat. s nem a munkahelyeken, hanem otthon használják őket. A munkabakancs legyen olyan, hogy azt senkinek se legyen kedve hazavinni ..." A pszichológusok, az ergonómia tudói természetesen — helyesen — mást mondanak: „Nemcsak munkavédelmi szempontból fontos az, milyen öltözetben, milyen munkavédelmi eszközökkel vannak ellátva a dolgozók, hanem nagyban befolyásolják a munkahelyi közérzetet is. A rossz közérzet balesetforrást is jelenthet.“ Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy mind a pártszervek, mind a szakszervezet erélyes intézkedéseinek több éves munkájának révén javult, s a közeljövőben még inkább javul majd a dolgozók ellátása, munkavédelmi eszközökkel. Értékesek voltak azok az előadások, szemináriumok. eszmecserék, ahol az illetékesek főlog azokra a hiányosságokra mutattak rá, melyek fékezik az előrehaladást. Parázs viták folytak például a szóban forgó eszközök küllemével kapcsolatban. Voltak olyanok, akik afölött törtek pálcát, hogy nem szükséges munkavédelmi eszközök, köpenyek, cipők stb. ízlésessége. Az érv — egyszeröen így szólt: „A szép eszközök hamar eltűnnek, A munkavédelmi eszközök „eltűnése“ csakis azokon a munkahelyeken fordulhat elő, ahol hiányos az ellenőrzés. A vitafelszólalók ismételten figyemeztették a REMPO nemzeti vállalat képviselőit, hogy továbbra is sok a hibás munkavédelmi eszköz. A bevarrt bélésű kesztyűk, a durván kidolgozott munkacipők sokszor bosszúságot okoznak a dolgozóknak. Még mindig gondot okoz a munkaruhák, cipők méretválasztéka. A leggyakrabban előforduló méretből nincs annyi, amennyie szükség lenne. A REMPO- nak gondosabb üzletkntatást kell végeznie. A konzultációk során több javaslatot is benyújtottak az új tajta munkavédelmi eszközök forgalnmbahozásával kapcsolatban. Elhangzott például az is, hogy a A kiállításon sok volt a korszerű, új termék, ám ezek beszerzése még sokáig gondot okoz majd a munkavédelmi felelősöknek mezőgazdasági dolgozók számára a mai napig nem gyártanak olyan könnyű, korszerű szemüvegeket, melyek védenék a szemet a portól. Mivel a forgalomban levő szemüvegek viselése kellemetlen, egészségtelen, a dolgozók állítólag ezeket éppen ezért nem is használják. A kiállításon több olyan új termék volt látható, melyet a mezőgazdászok számára gyártanak majd. A munkavédelmi felelősöket megörvendeztette a több típusá gumicsizma, gumipapucs, az új fazonú, acélspiccei elátott munkabakancs. Az impregnált munkaruha, a Pluto nevű köppeny eső ellen, a szigetelő betéttel ellátott, s nagy hidegben használatos télikabát, mind-mind a dolgozók egészségét szolgálja. A kiállításon külföldi termékeket is láthattak az érdeklődők, főleg olyan termékek voltak ezek, melyeket nálunk nem gyártanak, A kiállításról nem hiányzott a szakirodalom sem A szerző felv. vagy nem a legjobb minőségben állítanak elő. Ezek a külföldi termékek komoly tanulsággal szolgálhattak gyártóink számára. A kiállított darabok mind esztétikailag. mind a használhatóságukat tekintve tökéletesek voltak. Az Ilyen munkavédelmi eszközök szinte „kínálják“ magukat, a dolgozók szívesen használják ezeket. Egyöntetűen megállapítható: a SANPRO 'R4 teljesítette küldetését. Márcsak azért is, mert a munkavédelmi eszközöket gyártó és forgalmazó szervek képviselői vélemények ezreiből szűrhették le azt, milyen területeken értek el sikereket, hol van még javítani való. KALITA GABOR A továbbfejlődés útján A rozsnyől (Rožňava) járás mezőgazdasági üzemeiben a CSKP KB 8. plénuma után, a tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati hasznosítási terve, intézkedései nyomán már számos eredmény született. Bővült és megújhodott az üjító-ésszerüsítő mozgalom. Tavaly a tavalyelőttihez viszonyítva megduplázódott az ötletadók, újítási javaslatok benyújtóinak a száma. Csaknem valamennyi újítási javaslatot elfogadták és megvalósításuk folyamatban van. Szaporodott a tematikus feladatokra beérkezett megoldások gyakorlati realizálása. Míg tavalyelőtt csupán 48 ezer korona társadalmi érték származott az újításokból, ésszerűsítésekből, tavaly már hétszerannyi. A fejlődésben érdeme van az SZFSZ járási bizottságának, mivel méltó részt vállalt a 8. plénum határozata értelmében a tudományosműszaki Ismeretek hasznosítása népszerűsítéből, amellett szervezi, irányítja, értékeli és jutalmazza az ilyen vonatkozású törekvéseket. Fogyatékosság viszont, hogy még nem valamennyi szövetkezetben hasznosítják kellően a közép- és felsőfokú mezőgazdasági szakkáderek szellemi-szakmai tudását. Ezek példát vehetnének a vlachovói, a polomai, a szilicet, a hosszúszói (Dlhá Ves), a rejdovai és a tornagörgót (Hrhov) szövetkezettől. Ahhoz, hogy az újítások, ésszerűsítések frontján még jobb eredmények szülessenek, kellőképpen tájékoztatni és serkenteni illenék az újítókat. A szocialista brigádokba tömörülő gépjavító-újítóknak mér az önként vállalt cselekvési programjukban szerepel a legújabb technikával történő folyamatos ismerkedés, valamint az idevágó szakirodalom beszerzése és tanulmányozása, továbbá a tanulmányutak nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Emellett nagyon fontos követelmény, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre fokozottabb mértékben vegyék igénybe a tudományos intézetek. intézmények felkínálta szolgáltatásokat: komplex termelési programok készítése, számítógépes tápanyagutánpótlási táblázatok, a tömegtakarmányok tápanyagelemzésére és a laboratóriumi vizsgálatokra alapozott szaktanácsok stb. S szólnunk kell még a tudományos-műszaki fejlődés ütemét gyorsító szemléletváltásról. Ez szükségszerű, hiszen az elavult gondolkodásmód fékezően hat az előrehaladásra. Továbbá: szükséges az eszmei-politikai nevelés, a pártkongresszus és a KB-plénumok irányelveinek a feltétlen ismerete. {—ros) Akéméndi (Kamenín) Garamvölgye Efsz-ben lelkiismeretesen készülnek az efsz-ek X. országos kongresszusát megelőző vitára. Ügy határoztak, hogy a vezető dolgozók kisebb csoportjának — az elnöknek, az üzemgazdásznak, a három fő termelési ágazat vezetőinek, valamint a káder- és személyzeti ügyek előadójának — lesz a feladata, hogy „A CSKP XVI. kongresszusa által meghatározott feladatok teljesítéséért, a szocialista mezőgazdaság és a földművesszövetkezetek további fejlődéséért“ című dokumentumhoz Igazodva elemezze a gazdaság jelenlegi helyzetét és határozza meg azokat a feladatokat, amelyek révén növelhetők az egyes termelési ágazatok és csoportok termelési eredményei, s így a szövetkezet — a lehetőségeihez viszonyítva — maximális erőfeszítéseket tesz a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési feladatainak teljesítéséért. Kéménden tehát folyamatban van a termelés növelésére irányuló intézkedések egész gazdaságra kiterjedő koncepciójának kidolgozása, amely elsősorban a küldöttek tanácsának legközelebbi ülésén, majd azt követően' részleteire bontva, ágazati és csoportgyüléseken kerül megvitatásra. Táth Kurucz András mérnökkel, a szövetkezet elnökével, Retkes János mérnök, üzemgazdásszal, (arábek István mérnökkel, az állattenyésztést ágazat vezetőjével, valamint Bertók Iánossal, káder- és személyzeti előadóval beszélgetve arra a következtetésre jutottam, hogy a megvitatásra szánt elképzelések és javaslatok reálisak, mivelhogy számolnak azokkal a lehetőségekkel, anyagi és egyéb erőforrásokkal, amelyek az utóbbi két esztendő folyamán alakultak ki. Kétségtelen, hogy a hetvenes évek végéhez és a 7. ötéves tervidőszak első éveihez viszonyítva ma sokkal előnyösebb helyzetben van ez a szövetkezet. Rendkívüli Jelentősége van példán] annak, hogy a termelési folyamatok zavartalanabbak, mint az előző években voltak. A gépüzemelésí ágazat fejlesztésével és stabilizálásával, valamint a technológiai fegyelem megszilárdításával elérték azt, hogy a növénytermesztési munkákat — saját erejükre támaszkodva — agrotechnikai határidőn belül elvégzik, tehát nem szorulnak Idegen segítségre. Illetve száműzték a szövetkezetből azt a nem kívánatos — de az előző években szinte szokványossá vált — gyakorlatot, hogy még a legalapvetőbb talajmüvelésl munkák nagyobb hányadát is vendégmunkások végezték. Ügy tűnik, hogy ebben a szövetkezetben — az utóbbi két évben — valóban irányt vettek a növénytermelés elsődleges fejlesztésére, s egyben törekedtek összhangot teremteni a növénytermelés és az állattenyésztés között. Erre utal többek között a hatszáznyolcvan hektáros öntözőrendszer felújítása, az évelő takarmányok termőterületének és hektárhozamának lényeges növelése, s végeredményben a takarmányalap növelése, minőségének javítása is. Ez persze kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére, s hosszú évek után elérték azt, hogy a múlt esztendőben az állattenyésztést ágazat a nyerstermelési tervét nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta. Mindezek a tények — de nem kevésbé az, hogy a múlt esztendőben a tiszta jövedelem в millió 398 ezer koronára előirányzott tervét 1 millió 210 szer koronával túlteljesítették — egyrészt kedvező feltételei annak, hogy a kongresszusi vitaanyagban kifejtett termelésfejlesztési követelmények teljesítéséből részt vállaljanak, másrészt pedig az elért eredmények és a szövetkezet sajátos érdeke a termelés- és gazdaságfejlesztés további lehetőségeinek feltárása és maximális kihasználása. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott termelési feladatok általános ás яяяяяяяяяяяяяяяявяяявяяяяввяяяняяявявяяяявяяяяяяяяняяявяяияяявияяяяяяявяяяяяяяяяяняяяяяяяяяяя Helyzetelemzés a konoresszusi vitaanuaa maradéktalan teljesítését azonban úgy tűnik, hogy a megváltozott kö. rülmények és a dicséretes igyekezel sem teszi lehetővé. Nagy a lemaradás, főleg a gabonafélékből. Csak úgy tudnák elérni gabonából az öt. évre előirányzott összmennyiséget, hé a tervidőszak negyedik és utolsó évé. ben hét tonnás hektárhozamot take, láthatnának be. Igazuk van a szövet kezet vezető dolgozóinak. Irreális len. ne ilyen célt tűzni maguk elé! Hiszen a több mint négyezer tonna „gabona adósság“ nem csupán az első két év gyenge termésének és a szemes kukorica hozamát zsugorító múlt év) aszálynak a következménye, hanem annak is, hogy a 7. ötéves tervidő. szakra meghatározott termelési fal. adatok összegzésekor nem figyeltek eléggé — talán bizonyos okok miatt nem is figyelhettek — arra, hogy optimáljs összhangot teremtsenek e nagyméretű állatállomány és a takarmánytermelés között. Az „adósság“ kiegyenlítését tehát lehetetlenné teszi a növénytermelés struktúrájában — a takarmány termelés javára — eszkö. zölt változás, amely az ötéves terv. ben előirányzott területhez viszonyítva Í40 hektárral csökkentette a gabonafélék vetésterületét Ebben a szövetkezetben — a tejtermelés kivételével — csupán arról le. hét szó a kongresszusi vitaanyag aplikálásakor, majd az ilyképpen kialakított termelésfejlesztési koncepció megvitatásakor, hogy a termelési ágazatok és csoportok tagjai feltárják mindazokat a termelésfejlesztési lehetőségeket, melyek kihasználásával példás „adósságtörlesztőknek“ bizonyulnak. Mint már említettem, folyamatban van a növénytermelés elsődleges, mégpedig tudományos-műszaki fejlesztése. A búza- és az árpatermesztést a Trebaticei Gabonatermelési Rendszer, a, szemes Kukorica termesz. tését a Vágsellyei (Šaľa) Kukoricatermelési Rendszerre „kapcsolták", míg a napraforgót a Suranyi Napratorgótermclő Rendszer partnergazdaságaként temelik. A termelési rendszerekhez való kapcsolódás előnyösnek bizonyult elsősorban is azért, mert hozzájutottak a nagyhozamú vetőmagfajtákhoz, és módjukban állt a korszerű termelési technológia elsajátítása. A termelési eredmények alakulásában azonban az eddigieknél jelentősebb növekedésre számítanak. A vezető dolgozók úgy vélik, hogy az előforduló csalódásokat nem lehet egyértelműen az Időjárás rovására írni. Ezért a kongresszus előtti vitában, az ágazati és a csoportgyűléseken szó lesz arról Is, hogy milyen mulasztások fordultak elő a rendszergazdák által körvonalazott folyamatok alkalmazása közben; majd szigorúan hangsúlyozva lesz a technológiai fegyelem szilárdításának szükségessége, elmélyültségének fontossága. A megvitatandó termelésfejlesztési elképzelések arra is kitérnek;, hogyan lehet javítani a takarmánybázis és az állattenyésztés közötti összhangot. Ennek a kérdésnek az alaposabb megvitatására szükség mutatkozik annak ellenére, hogy a minőségi takarmányok, főleg a lucernatermelésben nagy lépést tettek előre, amely elsősorban is a tejtermelésben éreztette kedvező hatását. Ugyanis a tehenenként! tejhozam a múlt esztendő folyamán több mint kétszáz literrel növekedett. A szarvasmarha- és a sertéshústermelésben — bár némi javulás ezeken a szakaszokon Is tapasztalható — azonban még mindig követelményként tartják szómon a takarmánybázis növelését és minőségének javítását. Ennek fontosságára utal a hízóbikák átlagos napi 627 grammos és a sertések 441 grammos tömeggyarapodása is. Ugyanis, a kedvezőtlen tartási viszonyok és az egyes gondozóknál tapasztalható fogyatékosságok mellett, a hizlaldákban elért nagyon szerény eredmények a gyenge takarmányozással Is magyarázhatók. A hízómarhák a szükségesnél lényegesen kevesebb és gyenge minőségű kukoricaszilázst kaptak, míg a sertéshizlaldában nem lehetett kellőképpen hasznosítani — viszonylag durva őrlete miatt — a CCM módszer alapján tárolt kukoricát. Azok az intézkedések, amelyek a takarmánygazdálkodás javítására irfi-i_ nyúlnak, lényegében összhangban' vannak a kongresszusi vitaanyagban javasolt teendőkkel. A szántó 15 százalékán stabilizálják a lucernáiéra melést, s főleg az öntözhető területeken növelik e tápanyagdús takarj mánynövény hektárhozamát. A kéméndi tehenészeti telep mellett har* mine hektáros területen meghonosíts ják az Intenzív ffitermelést és a szakaszos legeltetést. Azokat a területeket, amelyek, a Garant szabályozása folytán mentesültek a talajvíztől felszántják 'és fokozatosan beiktatják a vetésforgóba, ami feltétlenül kedvező hatással lehet mind a' gabonafélék, mind pedig a takarmánynövények mennyiségének alakulására. Ezt a célt szolgálja az öntözendő területek jelentékeny hányadán a másodnövények, főleg a takarmánynövények termesztésének rendszeresítése is. Folyamatban van a takarmányok, főleg a lucernaszéna és a silókukorica korszerűbb tárolásához és tartósításához szükséges feltételek megteremtése Is. Például nyolcezer köbmétér űrtartalmú hideglevegős ventillá. toros szárításra alkalmazható szénatároló, a kicsindi (Malá nad Hronom) állattenyésztő telepen; ahol a közeljövőben a szarvasmarha-hizlalás összpontosul, pedig háromezer tonna szilázs készítésére és tárolására alkalmas, betonelemes tároló létesül. Tovább fejlesztik a kukorica tárolásának CCM módszerét, korszerűbb zúzógépet vásárolnak, s ha arra szükség mutatkozik a zúzott szem és csutkakeverékhez módosítják a takarmányadagoló berendezéseket is,
