Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-12 / 19. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1984. május 12. Hatékony munkával a színvonalas termelésért Járásunkban az utóbbi évek­ben az ábelovái, a mýtnai, a lehdtkai és a rapi (Rapovce) efsz-ek, valamint a Losonci fLuéene:) Magtermesztő Álla­mi Gazdaság termelésében bi­zonyos lemaradás mutatkozott, aminek objektív és szubjektív okai voltak. Ezek a gazda­ságok általában alacsonyabb belterjességet és rentabilitást értek el, mint a járás többi mezőgazdasági üzemei. A járá­si nreőgazdasági igazgatóság elemezte az említett lemaradozó üzemek gazdálkodását, s olyan átfogó és konkrét programot dolgozott ki. amelynek követ­kezetes teljesítése a kívánt színvonal elérését szorgalmaz­za. Ez a program magába fog­lalja az egész évi termelési­pénzügyi terv reális kidolgozá­sát, következetes teljesítését, az üzemek szakemberellátott­ságának megoldását, a szövet­kezeti földművesek és az álla­mi gazdaság dolgozói kezdemé­nyezésének kibontakoztatását, az ösztönző jutalmazás beveze­tését, az átgondoltabb irányítási rendszer alkalmazását és a to­vábbi Intézkedések egész so­rát. A szövetkezeti demokrácia szellemében a program fő cél­jait ismertették a dolgozókkal. Az említett fejlesztési prog­ramot 1980-ban a járási párt­­bizottság elnöksége is jóvá­­hagyta, és teljesítését azóta fo­kozott igényességgel ellenőrzi és értékeli. így járt el idei áprilisi ülésén is, amikor átfo­gó értékelést végzett. Megálla­pította, hogy a pártszervek és -szervezetek az említett mező­­gazdasági üzemekben követke­zetesen ellenőrzik és értékelik, hogy a kommunisták miként veszik ki részüket a program teljesítéséből. Ezekkel a kérdé­sekkel behatóan foglalkoztak az üzemi pártszervezetek év eleji taggyűlésén, ahol konkrét határozatokat és intézkedése­ket fogadtak el. A párttagokra hárul a szövetkezeti tagok és az állami gazdaság dolgozói­nak körében végzett politikai nevelő és szervező munka, me­lyet a termelés belterjességé­nek növelésére, a korszerű technika és munkamódszerek alkalmazására, az önköltségek csökkentésére, a mezőgazdaság tervfeladatainak teljesítésére és túlszárnyalására összponto­sítanak a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 40. évfordulójának évé­ben. A múlt évben a kedvezőtlen időjárás ellenére a lemaradozó mezőgazdasági üzemek teljesí­tették a programból eredő fel­adatokat, főleg a mezőgazda­­sági termelés intenzitásának és hatékonyságának növelését. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a többi szövetkezethez viszo­nyítva tavaly 5,4, az 1982-es év valóságos képest pedig 12.9 százalékos növekedést értek el. Ugyanakkor a mezőgazda­sági árutermelés a lemaradozó szövetkezetekben 17,7, a töb­biekben pedig mindössze 3,1 százalékkal növekedett. Míg a termelés rentabilitása 1982-ben 0.79, addig 1983-ban már 1,87 korona volt. A fejlődés ered­ményei azonban nem általáno­síthatók. Nagyon jó eredmé­nyeket értek el a látkyi, a mýtnai és az ábelovái szövet­kezeiben, valamint a Losonci Magtermesztő Állami Gazda­ságban. Ezzel szemben a lehötkai szövetkezet alapjában véve ugyan teljesítette a termelés intenzitását, a tervezett színvo­nalat azonban nem érte el. Ez annak tudható be, hogy a szö­vetkezet növénytermesztési ter­vét nem teljesítette, s ennek következményei kedvezőtlenül hatottak az állattenyésztésre és a szövetkezet gazdálkodá­sára. A szövetkezet pártszerve­zete és gazdasági vezetése ke­resi a felemelkedéshez vezető utat. Az egyes gyenge eredmé­nyeket elérő terme'ési ágaza­tokban kádercserét hajtottak végre. Átfogó intézkedéseket foganatosítottak a mezőgazda­sági földterület termőképessé­gének fokozása érdekében, fő­leg a tömegtakarmányok, az olajnövények és a burgonya esetében. Megkezdték a tehén­istállók korszerűsítését. Mind­ezt annak érdekében teszik, hogy növeljék az állatállomány termelőképességét s teljesítsék az állati termékek előállítást és felvásárlási tervét. A fejlesztési program telje­sítésében a kádercserék elle­nére még mindig problémákkal küzd a rapi szövetkezet, ahol a bruttó mezőgazdasági terme­lés a múlt évben az 1980-as év valóságához viszonyítva 3.8 százalékkal csökkent, főleg az állattenyésztésben, az 1982-es év valóságához képest ugyan­akkor a növénytermesztésben 5,4. az állattenyésztésben pe­dig 8 százalékos növekedést értek el. A szövetkezet a múlt gazdasági évet 3 millió 72 ezer korona veszteséggel zárta. A pozitív és negatív jelenségeket elemezve a szövetkezet vezető­sége és üzemi pártszervezete konkrét és ellenőrizhető intéz­kedéseket foganatosított annak érdekében, hogy az idei évet 156 ezer korona nyereséggel zárja. A lemaradozó szövetkezetek és a magtermesztő állami gaz­daság fejlesztését szorgalmazó program teljesítése megköveteli, hogy a gazdasági vezetők még átgondoltabban és céltudato­sabban szervezzék és irányít­sák a mezőgazdasági munká­kat. Ennek szükségszerűségét a járási pártbizottság elnöksé­ge is hangsúlyozta, amellyel az ülésre meghívott vezető dol­gozók egyetértettek. Hozzászó­lásaikban arról biztosították a járási pártbizottságot, hogy mindent megtesznek a terme­lés, annak intenzitása és ren­tabilitása színvonalának emelé­se érdekében. Ennek tudatában szervezik a munkát és az idei tervfelaclatok teljesítését. Nagy érdemük van abban, hogy a pártszervezetek és az általuk irányított társadalmi szerveze­tek hatékony hozzájárulásával kibontakozott a Szlovák Nem­zeti Felkelés 40. és a mezőgaz­daság szocialista átépítése meg­kezdésének 35. évfordulója tisz­teletére a szocialista munka­verseny, s a mezőgazdasági üzemek dolgozói szocialista kö­telezettségvállalást tettek az idei tervfeladatok sikeres tel­jesítése érdekében.- TANKiNA ISTVÁN, a losonei Járási pártbizottság titkára ф Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével ülést tartott az SZI.KP KB és az SZSZK NF KB bizottsága, amely a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója ün­nepségeit irányítja és egybehangolja. A csehszlovák -szovjet barátság jegyében A bizottság megtárgyalta az SZNF 40. évfordulója ünnep­ségeinek eszmei-politikai és szervezési, valamint a fő kul­turális rendezvények javaslatát. * ★ ♦ ф Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban bemu­tatkozó látogatáson fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió rendkfvüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a felek nagyra ér­tékelték a csehszlovák-szovjet kapcsolatok és az együttmű­ködés elért színvonalát. Egybehangzóan kiemelték, hogy min­den területen a kapcsolatok bővítésére és gazdagítására, Csehszlovákia és a Szovjetunió népe barátságának további erősítésére, s arra törekednek, hogy sokoldalúan hozzájárul­janak a szocialista országok együttműködésének szilárdításá­hoz a Varsói Szerződés és a KGST keretében. Külpolitikai kérdésekben Csehszlovákia és a Szovjetunió álláspontja azonos, s a többi szocialista országgal és ez tisz­­szQs békeszerető erővel együtt mindkét ország küzd a béke megőrzéséért és erősítéséért, s azért, hogy az emberiség meg­szabaduljon a lázas fegyverkezéstől és az atomháború veszé­lyétől. ♦ ★ ♦ ф Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök fogadta Horváth Istvánt, a Magyar Népköztársaság belügymi­niszterét, aki baráti munkalátogatáson tartózkodott hazánkban. Az elvtársi légkörű találkozón a csehszlovák-magyar együtt­működés néhány kérdéséről tanácskoztak. A fesztiválok ideje [Folytatás az 1. oldalról) Ez a rendezvény a többitől elsősorban abban tért el, hogy nincs versenyjellege és nem összpontosít egyik művészeti ágazatra sem. Hagyományos műsorszerkesztéssel készülünk az idei gombaszögi ünnepsé­gekre. csak nagyobbb figyelmet szentelünk az ifjúság által ked­velt műfajoknak, s bízunk ab­ban is, hogy az egyes műsor­­blokkok színvonalát a más fesz­tiválokkal kapcsolatban /emlí­tett minőségi1 javulás eredmé­nyeként emelni tudjuk. Annál is inkább, mert a „fesztiválok fesztiválján“ a többi központi rendezvény legjobbjai vesznek csak részt, és azért is, mert a helyi társrendezőkkel egyre javuló együttműködés következ­tében a szlovák és a magyar­országi vendégegyüttesen kívül Gombaszög vendége lesz egy ukrajnai és egy lengyelországi csoport is. Reméljük azt is, hogy ezzel még érvényesebbé válik s még mélyebb tartalmat kap a tavalyi fesztiválunkat ér­tékelő Pravda-cikk címe: „Az internacionalizmus igaz példá­ja“- , Alig néhány nap múlva meg­kezdődik az „.aratás“, nemze­tiségi kulturális életünk leglát­ványosabb másfél hónapja kö­vetkezik. Kívánjuk, hogy ered­ményekben gazdag, sikarélmö­­nyekben dús időszak legyen, amely feledteti majd a sok fá­radozással járó előkészületi Időszak lemondásait, s új erőt ad az elkövetkező évadokra a munka folytatásához. NESZMÉRI SÁNDOR Az idén is megrendezték a kelet-szlovákiai kerület és a kárpát-ukrajnai terület dolgo­zói képviselőinek hagyomá­nyos találkozóját, békemani­­fésztációját. A zászlódíszbe öl­tözött Vyšné Nemecké határ menti községben találkozott a kelet-szlovákiai kerület és a kárpát-ukrajnai terület küldött­sége, élén Ján Pirö elvtárssal, a CSKP KB tagjával, a kerületi pártbizottság vezető titkárával, illetve Henriit Joszifovics Band­­rovszky elvtárssal, az SZKP Kárpátontúli Területi Bizottsá­gának első titkárával. Jelen volt Vegyim Sztyepanov, a Szovjetunió bratislavai főkon­zulja is. A himnuszok síhangzása után először Ján Plrí elvtárs, a ke­let-szlovákiai kerület küldött­ségének vezetője, majd Henriit J. Bandrovszky elvtárs, a kár­pát-ukrajnai küldöttség veze­tője mondott ünnepi beszédet. Mindkét szónok nagyra érté­kelte a csehszlovák és a szov­jet nép barátságát, a két or­szágrész sokrétű, kölcsönösen előnyös együttműködésének je­lentőségét. Külön hangsúlyt kapott az a tény, hogy a két szomszédos országrész dolgo­zóinak képviselői minden év május elsején együtt ünnepük a fasizmus feletti győzelem, a felszabadulás évfordulóját, az idén a 39-edíket. Pirő és Bandrovszky elvtárs beszédében röviden beszámolt a két országrésznek a szocia­lizmus, illetve a kommunizmus építésében elért eddigi ered­ményeiről, aláhúzták a Szov­jetunió békepolitikájának, a szocialista államok egybehan­golt béketörekvéseinek jelentő­ségét. A küldöttségek vezetői ki­cserélték a két országrész dol­gozóinak emlékstafétáját. Ezt követően átadták a nem­zetközi szocialista munkaver­seny győzteseinek járó vörös zászlót és az okleveleket. A baráti ünnepség résztvevőt üdvözlő levelet küldtek az SZKP KB-nak és a CSKP KB- nak. Az ünnepség a csehszlo­vák és az ukrán népi együtte­sek színes műsorával ért véget. (Ü. Sz.) й GSXP Központi Bizottságé 10. ülésének Cserge Károly, a CSKP KB póttagja a Padányi (Padáň) Efsz elnöke A mezőgazdaság 1984-re és a to­vábbi évekre szóló terveiben célul tűzte ki a növényi és az állati termékek termelése közötti aránytalanság mielőbbi leküzdését. A növénytermesztés, főképpen a gabo­nafélék és a tömegtakarmányok előny ben részesített fejlesztését és ezzel összefüggésben a szarvasmarha-te­nyésztés további bővítését az egyet­len helyes útnak tartjuk ahhoz, hogy a saját források felhasználásával ele­gendő élelmiszert termeljünk. Az 1983-as gaz­dasági évben ga­bonafélékből a szélsőséges időjá rási feltételek mel­lett hektáronként 5,89 tonna termést értünk el, ebből a búza hektárhoza­ma 8,4, a kukori­cáé 6,7 tonna volt. Ezeknek az ered­ményeknek az el­éréséhez nagyban hozzájárult az anyagi műszaki bázis, elsősorban a korszerű technológia és technika. Az önellátás elérése az élelmiszer termelésben részt vevő valamennyi dolgozó feladata. Egyre hatásosabb biológiai anyagok, vegyszerek, gé рек előállítása, a mezőgazdasági épUIetek olcsóbb épülete és az energia jobb kihasználása a cél. Ugyanakkor nemcsak e mennyiség növeléséről van szó, hanem elsősor­ban a minőség és a hatékonyság ja vitásáról. Nem lenne szabad előfor­dulnia annak, hogy az új gépek drá gábbak legyenek az előzőeknél, ha a teljesítményük nem növekszik. A* SP 35-ös típusú járvaszecskázó például • tartozékaival együtt több mint félmillió koronába kerül, de nem felel meg a vela szemben tá­masztott követelményeknek, sok üzem­anyagot fogyaszt. A gyakorlat azt mutatja, hogy mind­máig elégtelenül helyettesítjük a fi­zikai munkát gépi munkával. Ezt bi­zonyítja a munkaköltségekben a fizi­kai munka költségeinek részaránya. A mezőgazdasági gépekkel való nö­vekvő ellátásnak köszönhetően gya­rapodott az élőmunka és a termelés produktivitása. Szövetkezetünk mező­­gazdasági bruttó termelése 1983-ban 112 százalékra növekedett, ami egy hektár mezőgazdasági területre szá mitva 25 ezer 382 koronának felel meg. Az időjárásnak nagy szerepe van az eredményekben. Befolyásolja a munkák időbeli menetét, a termésho zamokat, a termények minőségét, a veszteségek mennyiségét, és a költ­ségek nagyságát. Tapasztalataink sze rint a vetés minden nappal való ké­sése csökkenti a terméshozamot, ugyanez vonatkozik a betakarításra is. amelynek megkésése növeli a veszteségeket és rontja a termény minőségét. Ezt bizonyítják kooperá­ciós körzetünk tapasztalatai is. A be takarítást tiz nap alatt elvégeztük, s a termény a legjobb minőségű volt, a hektárhozamok meghaladták a ter­vezettet. Nem lehetünk elégedettek a gép­park összetételével sem. A szállítmá­nyok egészében megfelelnek a ter­vezettnek, de nem biztosítják a tel­jes szükséglet számos fontos tételé­nek kielégítését. A gépipar nem elé­gíti ki minden követelményünket. Kiányoznnak az öntözőberendezések részei, traktorok, függesztett munka eszközök és egyéb szerszámok. A gé­peket gyakorta egyenként, néha ösz­tönösen vásárolják. A gépekkel kap­csolatos igények a népgazdaság lehe tőségei közti eltérést a munkafolya­matok elvégzése folyamán a gépek csoportos bevetésével oldjuk meg. A gépek alkalmazásában céltudatosan kihasználjuk a kooperáció előnyeit a járás, a kerület és a kooperációs kör­zet keretében. Tudjuk, hogy nagy tartalékaink vannak a szubjektív té­nyezőkben. Sok minden megoldható főképpen a mnnka- és a technológiai fegyelem szilárdításával. A mezőgaz­dasági üzemeknél egyes növények termesztésében fokozatosan kötelező rendszereket vezetünk be. Szövetke­zetünkben a gabonatermesztési rend­szert alkalmazzuk. Még a kezdetnél tartunk, de már jó eredményeket ér­tünk el a mezőgazdasági növények vegyszeres védelmében. A tudományos-műszaki fejlesztés keretében meg kell oldani az egész agrokomplexumban felmerülő rész­­problémákat. Határozottabban kell reagálni a mezőgazdasági termelés igényeire, a. benyújtott koncepciós tervek módosítására, s ezeket a je lenlegi követelményekhez kell iga­zítani. Az utóbbi években nem sikerül el­érnünk a cukorrépa és a cukor ter­vezett termelését. Már évek óta is­mert a KSZ 6 betakarítási technika kérdése, ahol a veszteség eléri a 20— 25 százalékot. Ha összehasonlítjuk a kát betakarítási technikát, mégpedig a nálunk használt hatsoros betakarí­­tót és a Kleine betakarító!, a máso­dik típusnál a betakáarítási veszte­ségek 14—18 százalékkal alacsonyab­bak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hektáron 5—8 tonna cukorré­pát nyerhetünk vagy veszíthetünk. Ezt a kérdést a gépiparnak, nem pe­dig a mezőgazdaságnak kell megol­dani, mégis a járásunkban és a nyu­gat-szlovákiai kerületben is kezdemé­nyezés tapasztalható a betakarítási gépek módosításával kapcsolatban. A gépek magas átlagkora kedve­zőtlenül befolyásolja üzemelési meg­bízhatóságukat. Növekednek az egy­ségnyi termelésre jutó költségek. Nö­vekszik az üzemanyag-fogyasztás, csökken az j&vi teljesítmény. Ezáltal fokozódik az alkatrészellátásra irá­nyuló nyomás. Azonban szüntelenül gondokat okoznak a szezont követő javítások is. A mezőgazdasági üze­meknek a maguk kezdetleges beren­dezéseivel kell eltávolítani az üzem­zavarokat, néha egyes ipari váilala tok nyújtanak ehhez segítséget, töb­bek között a Nehézgépipari Művek. A javító munkálatok etvégzésében magas színvonalú szolgáltatást kelle­ne nyújtani a gép- és traktorállomá­soknak, de ez nincs igy. Szolgáltatá­saik nem érik el a kívánt színvona­lat, ugyanakkor drágák is. Ezáltal indokolatlanul nagy nyereséget sze­reznek. Ezért a szolgáltatások to­vábbfejlesztésével kapcsolatban kívá­natos, hogy gyorsan és jó minőség­ben végezzék, s áruk elfogadható le­gyen. Fontos tény, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok termelése lassabban növekszik, mint energiaigényességük. Ugyanakkor meg keii tartanunk a meghatározott limiteket, mivel lénye­gesen csökkentették a gáz- és fűtő­olaj-fogyasztást. Ez á csökkentés olyan mértékű, hogy nem oldható meg csupán a racionalizáció* intéz­kedésekkel. Tudjuk, hogy nem átme­neti intézkedésekről, hanem új, hnsz­­szú időre szóló eljárásról van szó, amely megkívánja a termelési-tech­nikai koncepciók átértékelését. Ezért keressük a mezőgazdasági termények termelése és betakarítása energiaigé­nyessége csökkentésének lehetősé­geit. Tavaly 1480 tonna kukorica be takarításakor 50,4 tonna fűtőolajat takarítottunk meg, 176 ezer 4D0 kn­­rona értékben. Szilárd alapú mezei trágyatelepek építésével elejét vesszük annak, hogy a szerves trágyából körbevesszenek az értékes tápanyagok, melyek elő­állítása energiaigényes. Például 1 kg nitrogén elvesztése 3 kg tüzelőanyag elveszítőét jelenti. Emellett a töld termőképességének növelése érdeké­ben nagyon tontos a biológiai érték megőrzése. Az a célunk, hogy éven­te a szántóföldek 25—30 százalékát megtrágyázzuk. A silóhelyek építésé­nek jelentőségét nem kell hangsú­lyoznunk, ha abból a tapasztalatból indulunk ki. hogy a mi feltételeink között a takarmányozásra szolgáló zöldanyag mennyiségének több mint 60 százalékát konzerválnunk kell. Ugyanakkor ezek az akciók környe­zetvédelmi szempontból sem elhanya­golhatók. A termelést a jövőben nehezebb feltételek, a külgazdasági kapcsola­tok rosszabbodásának hatása köze­pette végezzük. Ebből az a köteles­ség hárul ránk. hogy a saját erő­forrásokra összpontosítsuk a figyel­met, az alapvető élelmiszerekben, az önellátás elérése érdekében a mező­­gazdasági termelés növelésére jobban használjuk fel a tartalékokat. A CSKP KB 18. ülésének napirend­jén szereplő problematikával kapcso­latban az a nézetünk, hogy a java­solt intézkedések hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­hez, s ezeket teljes mértékben támo­gatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom