Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-21 / 16. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 3 1984. április 2L -Moszkvában a múlt héten tartották meg az SZKP Központi Bizottságának ülését, amelyen megvitatták és jóváhagyták az SZKP KB Politikái Bizottságának a Legfelsőbb Tanács ülésszakával kapcsolatos szervezeti és más kérdésekben előterjesztett javaslatait. Az ülésen ugyancsak megvitatták az általános és a szakiskolák oktatási reformjának fő irányelveit, amelyről Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára terjesztett elő beszámolót. Az ülésen terjedelmes beszédet mondott Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára. Hangsúlyozta, hogy az országnak még sok nagy és bonyolult feladatot kell megoldania. E munkát csak úgy lehet elvégezni, ha kellő mértékben kibontakozik a tömegek kezdeményezése és alkotóereje, s mindenki a legaktívabban bekapcsolódik a társadalmi élet legfontosabb problémáinak megoldásába. A tömegek aktivitásában rejlő tartalékok jobb kihasználása érdekében tovább kell tökéletesíteni a szocialista demokráciát, a társadalom politikai rendszerét, és javítani kel! a különböző szintű tanácsok munkáját. Az SZKP KB főtitkára kitért arra, hogy a* tanácsok munkájában sok még a fel nem tárt tartalék. Ezek a népképviseleti szervek a gazdasági és kulturális építésben még nsm mindig töltik be az őket megillető szerepet. Ezért a pártnak is arra kell törekednie, hogy befolyásával élve hozzájáruljon a tanácsok munkájának hatékonyabbá tételéhez, az e munkában tapasztalható formalizmus teljes kiküszöböléséhez. Gazdasági kérdésekről szólva Csernyenko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió jelenlegi ötéves tervének olyan felelősségteljes időszakát éli, amikor a határidőket már csak hónapokban számolják, s a helyzet távolról sem olyan, hogy a gazdasági munkában lehetséges volna bármiféle lazítás. Erről tanúskodnak az idei első negyedév adatai Is, amelyek a sikerek mellett feltárták azt is, hogy a gazdasági munka mely területein van 1зmaradás. ÜLÉST TARTOTT AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A belpolitika fontos kérdéseiről A továbbiakban Konsztantyin Csernyenko szólt arról, hogy az újjáválasztott Legfelsőbb Tanács ülésszakán meg kell választani a Szovjetunió Minisztertanácsát. Ennek kapcsán felhívta a miniszterek, az országos főhatóságok vezetőinek figyelmét arra, hogy a népgazdasági feladatok végrehajtásáért viselt felelősségük különösen nagy és sokrétű. Alkotó, személyes kezdeményezést kell tanúsítaniuk munkájukban, képeseknek kell lenniük arra, hogy megszervezzék az irányításuk alá tartozó vállalatok és szervezetek közös, összehangolt munkáját, és állandó figyelmet kell ta. núsítaniuk a dolgozók igényei, kívánságai iránt. Az irányítási munka fejlesztésével kapcsolatban az SZKP KB főtitkára szólt az adminisztratív apparátus csökkentéséről is, megállapítva, hogy azt nemcsak az irányítás alsó és középsó szintjén kell elvégezni, hanem annak csúcsain Is. A cél az, hogy optimális arányok alakuljanak ki a termelésben és az irányításban foglalkoztatottak létszáma között. Az egyik irodából a másikba történő áthelyezéssel ez a kérdés nem oldható meg. A gazdasági munka kérdéseiről szólva Csernyenko kitért egy általa károsnak nevezett jelenségre, a tervmódosítások gyakorlatára is. Hangsúlyozta, hogy amikor a terv már törvénnyé vált. akkor feltétlenül tiszteletben kell tartani, és végre kell hajtani. Ez nem csupán a gazdasági fegyelem, hanem párt- és politikai felelősségtudat kérdése is. ff' Az újraválasztott Legfelsőbb Tanács jövőbeli munkájáról szólva Konsztantyin Csernyenko kitért arra Is, hogy a tanács két háza külügyi állandó bizottságainak munkájába ma még a képviselőknek csak igen szűk köre kapcsolódik' be. Ä nemzetiségi és a szövetségi tanács külügyi bízott« ságal nagyobb figyelmet szentelhet« nének a nemzetközi tevékenységet végző szovjet hivatalok, intézmények és szervezetek munkája egyeztetésének, gyakrabban számoltathatnák be e szervezetek képviselőit. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára kitért a Szovjetunióban bevezetés előtt állő és az ország széles közvéleménye által alaposan megvitatott oktatási reformra. Ennek egyik' legfőbb célja, hpgy a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapjon a diákok munkára nevelése. A gyermekek legfőbb feladata továbbra is tanulás marad, ezért számottevően javítani kell minden tantárgy iskolai oktatását, ezen belül emelni kell a humán tantárgyak tanításának színvonalát, Számottevően erősíteni kell az oktatási folyamat világnézeti tartalmát. Az iskola feladata az, hogy marxista—‘ leninista meggyőződést alakítson kf a tanulóban, képessé tegye őket az önálló, alkotó gondolkodásra, fejleszsze bennük a szocialista haza sorsáért érzett felelősségtudatot. Végezetül Csernyenko az SZKP káderpolitikai munkájának kérdéseiről szólt, hangsúlyozva, hogy a káderállománynak állandó utánpótlásra, erői megújítására van szüksége. A kádermunkában is rendkívül nagy szükség van az alaposságra, az átgondolt cselekvésre. Moszkvában ülést tartott a Legfelsőbb Tanács Elnöksége Is. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel vették tudomásul az SZKP KB ülésének határozatait, Konsztantyin Csernyenko ott elhangzott megállapításait és következtetéseit. Értékelték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának az előző választásoktól végzett munkáját, s áttekintették az új összetételű szovjet parlament első ülésszakával kapcsolatos kérdéseket, A SZOVJET PARLAMENT ÜLÉSSZAKÁRÓL Konsztantyin Csernyenko a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke szolgalatkész partner jjKukrínylkszl rajzaj A szövetségi és a nemzetiségi tanács együttes ülésén az SZKP Központi Bizottságának megbízásából Mihail Gorbacsov, a politikai bizottság tagja, a KB titkára javasolta Konsztantyin Csernyenko államfővé választását. Mint mondotta, e kérdést megvizsgálta az SZKP KB előző napi ülése, és az elmúlt évek párt- és állami tevékenységének tapasztalataira támaszkodva, a szovjet társadalom és állam legfőbb érdekeiből kiindulva, egyhangúlag szükségesnek minősítették, hogy Konsztantyin Csernyenko főtitkár töltse be a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének tisztségét Indoklásként Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ez elszakíthátatlanul összefügg a kommunista párt alkotmányban megerősített társadalmi vezető szerepével, s a gyakorlat azt mutatja, hogy^ a párt politikájának érvényesítése aZ állami tevékenységben a legfontosabb feltétele a társadalmi-gazdasági feladatok jó megoldásának, a fejlett szocializmus tökéletesítésének. Gorbacsov ezután arról beszélt, hogy a szovjet emberek úgy ismerik Csernyenkót, mint a kommunizmus és a béke állhatatos harcosát, tapasztalt leninista vezetőt, akinek kiemelkedő politikai és szervezőképessége, hatalmas élettapasztalata van. Hosszú éveken át közvetlenül részt vett a párt pol'ikai irányvonalának kidolgozásában, teljes erejével és tudásával az ország gazdasági és védelmi képességének növelését, a népjélét emelését szolgálta. Saját tapasztalatából jól ismeri a Legfelsőbb Tanács munkáját, s jelentősen hozzájárult a szocialista demokrácia, az államapparátus továbbfejlesztésének elméletéhez és gyakorlatához. Vezetésével a szövetségi tanács külügyi bizottsága aktívan valósította meg a párt és az állam külpolitikai Irányvonalát, s Konsztantyin Csernyenko tevékenységével a legközvetlenebb módon kapcsolódik összes az SZKP- nak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a békéért, a nukleáris veszély elhárításáért végzett hatalmas munkája. A képviselők a javaslatot egyhangúlag elfogadták, s ezzel megválasztották Konsztantyin Csernyenkót a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökévé. Első helyettese ismét Vaszilij Kuznyecov lett. Csernyenko elvtárs köszönetét mondva a bizalomért, a többi között kijelentettél — Még sohasem volt olyan nagy szervező munkára szükség, mint most, hogy számottevően javítsuk a népgazdaság hatékonyságát és ennek alapján a nép életkörülményeit. A szovjet külpolitikának az a célja, hogy leküzdje a nemzetközi feszültséget, megszilárdítsa a biztonságot, megóvja a világbékét, szolgálja a szovjet állami érdekek védelmét. Beszélt arról, hogy a fejlett szocializmus tökéletesítésében mily nagy szerepe van a választott testületeknek, a Legfelsőbb Tanácsnak, s hozzátette: Együttes és egyéni hozzájárulásunktól függ a legfőbb államhatalmi szerv munkaritmusa, eredményessége. Ezután Kpnsztantyin Csernyenko azt Javasolta, hogy ismét Nyikolaj Tyihonovot nevezzék ki miniszterelnöknek. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke méltatta Nyikolaj Tyihonov tevékenységét, majd arról beszélt, hogy az ülésszakon tisztségében megerősítendő kormányra rendkívül nagy feladatok várnak. Elsőként a jelenlegi ötéves terv sikeres befejezését nevezte meg, s hangoztatta, hogy jelenleg rendkívül fontos határvonalhoz értek azoknak az átfogó programoknak a teljesítésében, amelyektől a gazdasági és a védelmi képesség növekedése, a nép anyagi-kulturális színvonalának emelése függ. Végül fontos kormányzati feladatnak minősítette annak a külpolitikának aktív megvalósítát, amely a szovjet nép, a testvéri szocialista országok kedvező élet- és munkafeltételeinek biztosítására, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására irányul. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ezután Ismét Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját nevezte ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. Nyikolaj Tyihonov a szovjet kormány nyilatkozatát ismertetve hangsúlyozta, hogy a minisztertanács tevékenysége során a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésével, lehetőségeinek és előnyeinek teljesebb kihasználásával összefüggő kulcsfontosságú feladatok végrehajtására összpontosítja figyelmét, és az ország gazdasági bázisának további megerősítésére fog törekedni. Bejelentette, bogy a kormány most dolgozza ki az 1986—1990 közötti, valamint egészen az ezredfordulóig terjedő időszakra a gazdasági és szociális fejlesztési terv lő irányainak tervezését. A termelőarőket minőségileg magasabb szintre kell emelni, szükséges a * munkatermelékenység lényeges növelése és ennek alapján pedig a szovjet állampolgárok életszínvonalának lényeges javítása, anyagi és kulturális igényeik Jobb kielégítése. A szovjet kormányfő a továbbiakban az egyes Iparágakra váró feladatokról beszélt, foglalkozott a termelőerők elosztásának kérdéseivel és a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítésével összefüggő feladatokkal. A külpolitikai kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta, hogy az SZKP, Központi Bizottsága és a szovjet kor. mány következetesen a népek békéjének és biztonságának megőrzésére törekszik a szocializmus nemes alapelveivel összhangban. A szovjet miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya változatlanul keresi a nukleáris fegyverek befagyasztásához vezető utat azon konkrét és reális javaslatok alapján, amelyekről már korábban tájékoztatták az atomhatalmakat. A szovjet kormány nagyfokú erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a fegyverkezési verseny kiterjesztését a világűrre. Rámutatott, hogy a Szovjetunió ezentúl is kezdeményezően és akti. van részt vesz a nemzetközt szervezetek munkájában, elsősorban az ENSZ tevékenységében. Az eddigiekhez hasonlóan továbbra Is figyelemmel kíséri a nemzetközi politikában befolyásos békeerőt képező el nem kötelezett országok mozgalmának álláspontját. **★' Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöki tisztségébe történt megválasztása alkalmából üdvözlő táviratot küldött, melyben többek között hangsúlyozta: „Nagyra értékeljük azt a figyelmet és érdeklődést, amelyet Csehszlovákia igazi barátjaként a pártjaink és országaink közötti testvéri kapcsolatok fejlesztésének szentel. Őszintén örülünk annak, hogy évről évre szilárdul a csehszlovák—szovjet barátság, hogy a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus szilárd elvei alapján sikeresen fejlődik sok. oldalú együttműködésünk. Drága Konsztantyin Usztyinovics, szívem mélyéből sok sikert kívánok ünnek rendkívül felelős munkájához» jú egészséget és elégedettséget,“ # Az Egyesült Államok képmutató magatartása Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára a moszkvai Pravda kérdéseire válaszolva rámutatott arra, hogy az USA kormánya továbbra is a katonai erőre, a katonai erőfölény megszerzésére épít, és rá akarja kényszeríteni akaratát más népekre. Alátámasztja ezt Reagan elnöknek a Georgetown! Egyetemen mondott legutóbbi beszéde is. Amikor esetenként Washingtonból békéről szóló szavak hangzanak el, azok mögött a legjobb akarattal sem lehet találni jelét annak, hogy e szavakat konkrét tettekkel is alátámasztanák. Nem véletlen tehát, hogy az USA szándékosan veszélybe sodorta a nukleáris fegyverek korlátozásának és csökkentésének folyamatát, meghiúsította mind a stratégiai, mind pedig az európai atomfegyverekről folytatott tárgyalásokat. Washington ragaszkodik eddigi irányvonalához, amely a genfi párbeszéd beszüntetéséhez vezetett, továbbra is folytatja Nyugat-Európában rakétáinak telepítését, közben hangoztatja, hogy készen áll a párbeszéd felújítására. Felmerül a kérdés: tárgyalni, de miről? Arról, hogy hány és milyen rakétát helyezhet el az USA Nyugat-Európában. amelyek a Szovjetunióra és szövetségeseire irányulnak? Az Egyesült Államok egyéb terűteken is gátolja a haladást. Ugyanakkor a Szovjetunió már évek óta szorgalmaz egy olyan megállapodást, amely megtiltaná, hogy a lázas fegyverkezést kiterjesszék a világűrre is. Az amerikai elnök a napokban hivatalosan is tájékoztatta a Kongreszszust arról, hogy a kormány megkezdte a világűr felfegyverzésére vonatkozó széles körű program megvalósítását és nem hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval a világűr demilita. rizálásáról, állítólag az ellenőrzés bonyolultsága miatt. Vegyünk egy másik jelentős kérdést — a vegyi fegyverek betiltását. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a genfi leszerelési bizottságban még 1972-ben javasolta: kössenek nemzetközi megállapodást a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának betiltásáról és ezek megsemmisítéséről. Az eltelt évek alatt az USA megakadályozta a vegyi fegyverek teljes betiltásáról szóló konvenció megkötését. Egyszerű ohstrukciós magatartást tanúsított. Most pedig úgy döntöttek Washingtonban, hogy a vegyi fegyverek betiltásának szorgalmazóiként fognak fellépni. Az amerikai vezetők már hónapok óta ígérgetik, hogy Genfben valamilyen javaslato. kát fognak előterjeszteni a témával kapcsolatban. Csakhogy pusztán üres ígérgetésekről van szó, s közben az Egyesült Államokban — amint az elnök szavaiból is kitűnik — megvalósítják a vegyi fegyverek bővítésének és korszerűsítésének programja És még egy példa. Eddig nem lépett érvénybe a két szovjet-amerikai szerződés a föld alatti atomkísérletek korlátozásáról. Közel tíz évvel ezelőtt írtuk őket alá. és számtalanszor javasoltuk az USA-nak ezek ratifikálását. Azonban mindmáig nem hajlandó erre. s közben milyen kifogásokhoz folyamodik? Először azt állították, hogy в szerződések ratifikálása akadályt jelentene az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról folytatott tárgyalásokon. Később, amikor az USA ezeket a tárgyalásokat is meghiúsította, az ellenőrzés nehézségeire kezdtek hivatkozni. Természetesen szó sincs itt az ellenőrzésről, hiszen az aláírt szerződések erre vonatkozóan részletesen kidolgozott rendelkezéseket tartalmaznak. Másról van itt szó, arról, hogy Washington nem kívánja megkötni kezét semmilyen korlátozással, amely megakadályozná számára a nukleáris fegyverek tökéletesítését és felhalmozását. Azért szóltam az ellenőrzésről, mert az USA mindig előhozakodik vele akkor, amikor nem kíván megállapodni. Ha valóban szeretnének megegyezni a fegyverzet korlátozásáról és a leszerelés kérdésében, az ellenőrzés nem jelenthetne akadályt. Csernyenko elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok történetében eddig különböző washingtoni kormányokkal tárgyaltak. Azokban az esetekben, amikor az amerikai vezetés realista, felelősségteljes hozzáállást tanúsított a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokban, a dolgok — úgymond — normálisan alakultak. Ez az egész nemzetközi helyzetre is kedvező hatással volt. Amikor nem foglaltak el ilyen realista álláspontot, a mi kapcsolataink is ennek megfelelően romlottak. Ma is azt szeretnénk, ha az Egyesült Államokkal olyan normális, stabil kapcsolataink lennének, amelyek az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapulnak. A továbbiakban kiemelte, hogy napjainkban a legnagyobb figyelmet a lázas fegyverkezés megállítására kell fordítani. Éppen ideje, hogy a tárgyalások hasznosságáról szóló általános fejtegetések helyett azon komoly akadályok elhárítására törekedjenek, amelyek gátolják a fegyverzet korlátozását és csökkentését, amelyek akadályozzák a bizalom erősítését és a mindkét fél számára hasznos együttműködés megvalósítását. Kétségkívül pozitív változásokat eredményezne a világban, ha minden nukleáris hatalom kötelezné magát, hogy nem alkalmazza elsőként az atomfegyvert és hogy mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból befagyasztja a nukleáris fegyvereket. Ehhez nem kellenek bonyolult tárgyalások, hanem politikai határozottságra van szükség. Sürgőssé vált a nemzetközi kapcsolatokban a bizalom légkörének a kialakítása. Ehhez az összes állam felelősségteljes és kiegyensúlyozott politikájára van szükség, valamint konkrét intézkedések elfogadására ezen a téren. A legenergetikusább igyekezetét kell kifejteni a meglevő tűzfészkek felszámolására és az új feszült, séggócok kialakulásának a meggátolására a világ különböző térségeiben. Más szavakkal: nem kevés lehetőség van arra, hogy konkrét tettekkel lehessen hozzájárulni a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához. E célok érdekében a Szovjetunió kész együttműködni minden országgal.
