Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-14 / 2. szám
Hasznosabb a tyúknál A japánok lelemény ességére je'lemzo, hogy egy kicsi, jelentéktelennek tűnő madárkát rendkívüli hasznossággal jeleskedő háziállattá nemesítettek A nálunk is ismeretes mezei fürjről van szó, melynek háziasított váltnzatát japán fiirjként emlegetjük. Szorgalmas tenyészmunkával a japánoknak sikerűit ebből a pici madárból igen komoly tojástermeléssel bíró „házi“ fiirjet kinemesíteniük. Termelékenysége a legjobb tojástermelő tyúkok hasznosságát is magasan túlszárnyalja. A tojások nagysága szintén' rekordnak számít, persze a madár élötömegéllek viszonylatában. Tizenkét megtermelt tojás tömege azonos a madár tömegével. Külön említési érdemel a korai termelékenység, hiszen a madár már ötven napos korában megkezdi a tojásrakást. A fogságban tartott japán tűrj — megfele’ő tartási és takarmányozási feltételek között — na ponta megajándékozza a tenyésztőt egy-ogy tojással. Életerőnek kialakításakor, a kalitkák építésekor csupán arra kell ügyelni, hegy - a rekeszek ne legyenek túl magasak, s az oldalfalak alsó része zárt legyen. A japán fürjnek 20X20 cm-es alapterületű kalitkát építsünk. Magassága ne haladja tál a 30 cm-t, mert a madarak — természetes ösztönüknél fugva — minduntalan repülni szerelnének, s természetesen fölfelé. Ha a kalitka a jelzettnél magasabb, akkor a madár szárnyra kap és megüti magát, esetleg eltöri a szárnyát. A kalitkában almozni kell. Alomnak legraegfe’előbb a lucerna-, lóhere- vagy szánatörmelék. Mivel a fürj mozgékony madár, állandóan kapirgál, rágja maga alatt a „talajt , s bizony sok szemetet csinál, ha a ketrec oldalfalainak alsó része nyitott (pl. drótszövet). A fürj szeret porfürdőzni, tehát a kalitkában valamilyen kisebb edényben mindig tartsunk apró szemű, folyami homokot. Kedvező időjárás esetén madarainkat kora tavasztól késő őszig szabadban felállított kalitkákban, madárházakban tarthatjuk. Teleltetésükhöz fütött helyiség szükséges, mert ha a hőmérséklet 18 C-fok alá sülyiyed, a madarak csökkentik vagy teljesen szüneteltetik a termelést. A fürj takarmányozására kitűnően megfelel az ipari tojótáp. Házilag különfé'e szemesekből készíthetünk darakeveréket, kölest és más apró magokat kínálhatunk madarainknak. Keltetés esetén a csibéket a házi csibeneveléshez használatos „keveráktakarmány juttatásával nevelhetjük fel. A madaraknak zölde’eséget is kell adni. A friss zöldet nem kell aprítani, inkább kössük csomóba és a kalitka falára erősítve kínáljuk az állatoknak. így a zöld csipkedésével madaraink természetes mozgásigényüket is kielégítik. A fürj jó tojástermelő, de csak ritkán költ. Tojásait törpetyúktkkal vagy kisebb asztali keltetőgéppel szokták keltetni. A csibéket semmivel sem nehezebb felnevelni, mint a tyúkukéit. A japán fürjet hazánkban eddig kevesen tenyésztik, de külföldön hatalmas farmokon is tartják. Tojása és húsa diétás. tojását arcápoló szerek készítésére is használják. Balázs Ferenc, Feled (jesensfeé) ~A gyapjú kellemes melegséget áraszt. Ügy tűnik, ezt a ké-> piinkön látható szösze,’esz tóié is felfedezte. A zimankős téli napokon rendre valamelyik Ы ka hátán keres magának ké* nyelmes pihenőhelyet —- állítja Farkas Ottó dubnói tenyészt tő, aki a felvételt készítette „ __________________________ лтжгш Й szikiasiigéi Az utóbbi másfél évtizedben számos halkiilönlegesség érkezett Közép-Afrikából. Az egyik Ilyen, a feketesávos sziklasügér (jultdochromis ornatus). A Tanganylka-tóban őshonos. Leginkább a sziklazátonyos, köves parti részeket, a sekély vizeket kedveli. Nem véletlenül nevezzük az összeférhetetlenség bajnokának. A kifejlett példányok ugyanis űzik-hajtják egymást, csak a párba állt állatok, no meg a fiatal halak nem bántják egymást. A harcias természet, az egymás csípése, harapdálása, kergetése főleg a kedvező élettér, ívóhely megszerzése, tartós birtok ása miatt alakult ki, és örökletes tulajdonsággá vált. _ Testének alapszíne citromsárga, jobb és bal oldalán három-három fekete csíkkal. A kifejlett állat 6—7 cm testhoszszüságú. Hat-nyolc hónapos korában válik ivaréretté. Mivel összeférhetetlen természetű, férőhelyét rendhagyó módon kell berendezni. Hatnyolc_halnak legalább 120—150 liter űrtartalmú medencét kell biztosíatni. Az aljazatra — 2—3 centi vastagságban — tisztára mosott, folyami homokot rétegezzünk. Erre pedig lapos kövekből, természetes palából kisebb-nagyobb üregeket, biztonságos búvóhelyet kell kiképezni, méghozzá legalább 5—7 férőhellyel, hogy mindegyik állatnak, illetve párnak jusson egy-egy „kibérelhető lakás“. A vízre nem kényes, jól érzi magát a közepesen kemény (nk" 10—12), semleges kémhatása (pH 7) és а 24—25 °C hőmérsékletfl vízben. Néhány tő lándzsás vízipáfrány (Microsortum pteropusj — a védett sahokban — díszítheti medencéjét. Az akváriumnak lehetőleg csak azokat a részeit világítsuk meg, ahol a növények vannak — a sziklasügér ugyanis főleg az árnyékos, félhomályban levő réseket kedveli. Szaporítása nem ördöngösség. A párba állt halak rendszerint a barlanglakások mennyezetére helyezik ikrájukat. A sügérfélékkel ellentétben — nem túl szapora, rendszerint csak 20— 25 ikrát rak, mely két-három nap alatt kel ki. Hat-nyolc nap múltán kiúszik a zsenge ivadék, de még ekkor sem távolodik messzire a világrajövetel színhelyétől. A szülök nagy körültekintéssel vigyáznak utódaikra, melyek csak társaságukban merészkednek távolabbra, például eleség után kutatva. A szülök nem vezetgetik kicsinyeiket, hanem áz ivóhely közelében maradnak, s ha jól érzik magukat, egy-két hét eltelte után újból leívhatnak. A tény észpárt ne rakosgassuk egyik medencéből a másikba, mert azt a herce-hurcát könnyen megsínylik, elveszthetik szaporodási hajlamukat. A kannibalizmus nem jellemző sajátosságuk: előfordul, hogy két-három generáció halai is úszkálnak a medencében. Ha tehetjük, úgy a két cm-es, fiatal halakat óvatosan fogjuk ki, és saját vizükkel együtt — hosszasan, több napon keresztül — szoktassuk át más medencébe, amit ezután csak fokozatosan töltsünk fel friss vízzel. Erre a,z elővigyázatosságra azért van szükség, mert a vízcserékre, a vizváltozásokra roppant kényesek, mind a fiatal, mind az idősebb halak. Sokféle élő eleséggel (Daphnia, Cyclops, Chironomus, Tubifex stb.) táplálhatók. Az ikrából éppen kikelt zsenge ivadéknak kerekesférget, Cyclops lárvát adjunk. A sziklasügér — kedvező feltételek mellett — 3—4 évig is életben tartható. Nemcsak szépsége, hanem megtartás-biológiája miatt is figyelemre méltó halfaj. P. B. 4 Kert esze t 1984. janmftr 14. oKisállqttenyészfes A gyakorlati tapasztalatok egész sora igazolja, hogy a körültekintően szervezett, általában sok látogatót vonzó, népszerűsítő termény- és állatki állítások jelentősen hozzájárulnak a háztáji kertészkedés és állattartás iránti érdeklődés felkeltéséhez Fotó: —dek A háztáji termelés fejlesztését újabban párt- és kormányhatározat szorgalmazza. Talán ennek, no meg persze az átgondoltabb szervezésnek és irányításnak köszönhető, hogy az utóbbi években a tőketerebesi (Trebiáov) járásban is érzékelhetően növekedett a háztáji kerlőszkedők és állattartók termélőkedve. Bátran állíthatjuk, hogy a háztáji árutermelés iránti érdeklődés növekedése párhuzamban van a termelési-értékesítési biztonság szilárdulásával. Egyebek között ezt hangsúlyozta Veres Sándor mérnök, a járási nemzeti bizottság alelnöke is, akivel nemrég a kistermelés helyzetéről beszélgettünk. — járásunk valamennyi községében adott a lehetőség a háztáji árutermelésre — említette Veres elvtárs. — Amióta komoly figyelmet szentelünk a feltételek megteremtésének, egyre többen kezdeményeznek, A múlt évi eredmények összegezésekor örömmel nyugtáztuk, hogy járásunkban immár 160 miliő korona értéket meghaladó termékmennyiséget képesek produkálni a kistermelők. — Ez az össztermelés mennyisége vagy csupán az értékesített javak értéke? — Kisterme'őink szorgalmát mindenekelőtt abból a szembe szögből szoktuk értékelni, hogy í mennyivel járulnak hozzá az önellátottságl program megvalósításához. Következésképpen az említett érték az árutermelés nagyságát jelzi. Hogy kicsit konkrétabbak legyünk: kisállattenyésztőink és a szerződéses állattartásra vállalkozó kistermelők tavaly 109 millió korona értékű árut termeltek, a kertészkedők pedig 51 millió korona értékben adtak át zöldséget és gyümölcsöt a felvásárló szervezeteknek. — Ha a kistermelőknek az önellátottság megszilárdítását Javak a segítő tevékenységét értékeljük, nem elég csupán az árutermelésről beszélni. Azok is sokat tesznek az országos gondok enyhítéséért, akik legalább a saját szükségleteiket képesek fedezni. — Ez így igaz. csakhogy a felmérések általában a tervezés szempontjából nélkülözhetetlen árutermelési adatokra szorítkoznak. Ettől eltekintve mi azt is felmértük, hogy a terme'tető-felvásárló szervezetekkel kapcsolatot tartó kistermelők járásunkban 59 millió korona értékű terményt termeltek saját igényeik kielégítésére. — Tudom, hagy a kertészkedők szervezetbe tömörülve, előre megkötött szerződés értelmében végzik az árutermelést. De mi a helyzet a háztáji állattartókkal? — Járásunkban elsőkként a nyulászok mozdultak meg. A jelentős szállítási távolság ellenére. a nyitrai (Nitra) Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat igyekezett jól megszervezni a szerződéses nyűltenyésztést és felvásárlást. A vállalat »tavaly 5762 pecsenyenyulat kapott tenyésztőinktől. Ha a lehetőségeket nézzük, akor megállapíthatjuk, hogy ennél jóval többre is képesek vagyunk. A Branko nemrég új feldolgozó üzemet nyitott Rimaszombatban (Rimavská Sobota). Feltételezzük, hogy ezzel rugalmasabbá válik a felvásárlás, és a nyúltartás iránt érdeklődők száma is megszaporodik. Ami -pedig a háztáji állattartók egyéb irányú tevékenységét illeti: tenyésztőink az előzetes szerződések értelmében tavaly 340 bikát hizlaltak, 364 vágóérett sertést, 689 juhot meg 2519 libát értékesítenek. — A növekvő fogyasztói igények kielégítéséhez tejre és tojásra is szükségünk van. Ezen a téren nincsenek kezdeményezők? — A háztájiban tartott tehenek száma elég lassan gyarapszik, de ennek ellenére tavaly már csaknem 200 ezer liter tejet kaptunk a kistermelőktől. A baromfitartók pedig í millió 355 ezer darab tojást értékesítettek. — Ahol ilyen szép sikerek születnek, ott bizonyára sok jól működő kertészeti és kisállattenyésztő alapszervezetet tartanak számon. Véleménye szerint a sok közül melyik a legjobb? — Jó példaként a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének hardicsai (Z. Hradište) helyi szervezetét említeném. Ebben a községben az utóbbi években lényegesen fellendült a baromfi- és nyúltenyésztés, azonkívül a sertés- és a marhahizlalás, illetve a juhtenyésztés iránt is egyre komolyabb az érdeklődés. Mindez a jó alapszervezeti munkának, a folyamatos ismerétgyarapításnak, és nem utolsósorban a szorgalomnak köszönhető. A szervezet tagjai tavaly 19 hízott marhát, 30 vágósertést, 75 juhot meg 715 libát, továbbá 30 ezer liter tejet és 21 ezer darab étkezési tojást értékesítettek. Elismerést érdemel a he’yi földművesszövetkezet és a nemzett bizottság, mert felkarolták és segítik a kezdeményezőket. ILLÉS BERTALAN ÜJ lehetőség a szélenergia kihasználására — szélkerékkel üzemeltetett szívó-nyomó vízpumpa Fotó; —bor
