Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-14 / 15. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1984. április 14. ✓ gyancsak biztosítékot jelente­&:«. v '^счйф, Й» .< / megkülön A MINŐSÉG napjaink fő követelménye Ffirtunk agrárpolitikájának alapvető cél­lá; megtartani, de a minőség szempontjfi­­ból tovább javítani az elért magas élet­színvonalat. A lakosság élelmiszerellátá­sában ez annyit jelent, hogy a magas fogyasztási szint stabilizálása mellett nö­velni kell a kiváló minőségű élelmiszerek részarányát. E követelmény megalapozá­sára az őstermelő hivatott. Az élelmiszerek minőségének javítása és a táplálkozás ésszerűsítése érdekében erőteljesebben ki kell használni a belső tartalékainkat a növénytermesztési és az állattenyésztési rendszerektől kezdve, az adásvételi kap­csolatokon át, egészen a feldolgozó iparig, az élelmiszeripari vertikum összes ágaza­tának nagyobb arányé részvétele mellett. v Szövetkezetünk-példáján sze­retnék rámutatni azon intézke­désekre, amelyeket egyes ter­mények esetében a minőség ja­vítása céljából hoztunk, s egy­ben felhívom a figyelmet az adásvételi kapcsolatok nyitott kérdéseire Is. Elöljáróban azon­ban tömören hadd Jellemezzem a tavaly elért gazdasági ered­ményeket. A snmorjai (Samorin) Kék Duna szövetkezet a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) já­rás észak-nyugati részén he­­lyeszkedik el, és 2200 hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodik. Az egész terület szán­tó. Tavaly az összteljesítmények értéke elérte a 88 millió koro­nát, a termelés jövedelmezősé­gének foka a 20 százalékot, a tiszta nyereség értéke pedig meghaladta a 15 millió koro­nát. Az egy állandó dolgozóra Jutó munkatermelékenység 178 ezer korona volt, egy dolgozó átlagos havi jövedelme elérte N a 2997 koronát. A termelés In­tenzitása tekintetében — egy hektár mezőgazdasági területre számítva — jóval felülmúlták a járási átlagot, s e mutatóban Szlovákia viszonylatában Is ki­emelkedő helyet foglalunk el. A növénytermesztés szaka­szán legfontosabb piaci termé­keink a gabonafélék, a cukor­répa, a napraforgó, a takar­mánylisztek, a zöldség és a szőlő, az állattenyésztésben pe­dig a marha- és a sertéshús, valamint a tej. Köztudott, hogy a növény­­kultúrák és a gazdasági álla­tok genetikai tulajdonságai döntő mértékben befolyásolják a termékek minőségét. Emlí­tést érdemel, hogy az őszi bú­za, a tavaszi árpa, a cukorré­pa és a takarmányhüvelyesek fajtáinak genetikai adottsága tetkintetében az élenjáró or­szágok közé sorakozhatunk. Tehát ebből következtetően egyes minőségi mutatók szín­vonala a nemesítők munkáján múlik, esetenként pedig az ős­termelőnek, az agronómusnak keU ezeket szabályoznia. Ha­sonló a helyzet az állatte­nyésztés szakaszán Is. Az utóbbi két esztendőben s böztetett figyelmet fordítunk a répa cukortartalmának és a söripari árpa minőségének nö­velésére. Mivel mindkét nö­vénykultúra esetében a beltar­­talmi értéket a talaj nitrogén­tartalma jelentős mértékben befolyásolja, minden egyes táb­láról évente talajmintákat ve­szünk, azonnal az elövetemény betakarítása után. Az agroké­miai vállalatban ennek alapján állapítják meg — a műtrágyák összetétele, mennyisége, alkal­mazási időpontja szempontjából — az optimális tápanyagpót­lást. Ezen túlmenően szüntele­nül felújítjuk a nagy hozamú fajták körzetesítését és az agro­­nómusokat a termesztési rend­szerek keretében megkövetelt agrotechnikai intézkedések kö­vetkezetes betartására irányít­juk. A cukorrépa termesztésében különös figyelmet szentelünk a tonyészidö folyamán történő tápanyagpötlásnak. Ogy tűnik, hogy éppen ezáltal jelentősen befolyásolhatjuk a cukorrépa minőségét, mivel a szükséges mütrágyaformát a növény fejlő­désének legfontosabb szakaszá­ban alkalmazhatjuk. Szövetkezetünkben a béralap mozgó részének segítségével az agronómusokat anyagilag érde­keltté tettük a legkedvezőbb értékesítési ár elérésében. Ez annyit jelent, hogy a cukorrépa termesztésében el kell érnünk a 44 tonnás hektárhozamot, 15 százalékos cukortartalom mel­lett. A sörárpának pedig leg­alább a 70 százalékát a legjob minőségi osztályban kell érté­kesíteni. Köztudott, hogy a cukor, a maláta és a sör az agráripari komplexum keretén belül a leg­fontosabb exportcikket jelenti népgazdaságunk számára. Ezzel kapcsolatban meg vagyok győ­ződve afelől, hogy ha a szer­zett devizák egy részével a ter­melők rendelkezhetnének, ak­kor az exportra kerülő termé­kek minősége is jelentősen javulna. Az utóbbi években alkalma­zott termelési rendszerek u-A tisztaság és a higiéniai követelmények betartása döntő mértékben befolyásolja a lei minőségét Fotó; Archív nek a minőség további javítá­sában. Nekünk, termelőknek el kell sajátítani ezen rendszerek agrotechnolőgiai elveit és eze­ket korlátozott lehetőségeink mellett keresztülvitelezni — gondolok itt elsősorban az egyes növényvédő szerek, eset­leg gépi eszközök hiányára. A minőség javítása szempont­jából is különös figyelmet kell szentelni a betakarításnak. Az árpa esetében fel kell ismer­nünk a betakarítás optimális időpontját, továbbá tökéletesen el kell végezni a termés beta­karítás utáni Rezelését, vagyis tisztítását és osztályozását úgy, hogy a csírák ne sérüljenek meg. A cukorrépa esetében mi­előbb fel kell váltani az eddigi betakarító gépeket olyanokra, amelyek nemcsak nagyobb tel­jesítményűek, hanem a minő­ségi követelményeknek is meg­felelnek, és minimális betaka­rítási veszteséggel üzemeltethe­tők, például a Kleine gépsorok. Az őszi búzák nemesítését illetően említést érdemel, hogy a fajtaválasztékban aránylag kis számban vannak képvisel­ve az „A" minőségi osztályú fajták: hiányoznak a jó sütő­­értékű gabonák, a fehérlisztü fajták, de a nagyobb fehérje­­tartalmú takarmányozásra al­kalmas búkák is. Szövetkezetünkben zöldség­­termesztéssel Is foglalkozunk, 40 hektárnyi területen. Erről évente 1400 tonna zöldséget értékesítünk. Ebben az ágazat­ban is a termés minőségét dön­tő mértékben befolyásolhatjuk a tápanyagpótlás megfelelő irá­nyításával, főleg a nitrogénes trágyázással és a levélzöldség esetében a betakarítás időpont­jának a meghatározásával. Pél­dául a reggeli órákban a zöld­ségfélék nitrit- és nitráttartal­ma esetenként 40 százalékkal is nagyobb, mint az esti érák­ban. Ezért betakarításukat a délutáni, illetve az esti órákra toltuk át. A gyökérzöldség termeszté­sében. de a gyümölcsösben és a szőlőben Is szigorúan ügye­lünk a nitrogénműtrágyák ada­golására. A szőlőben és a gyü­mölcsösben évente kétszer ve­szünk talajmintát elemzésre, ezen túlmenően levélelemzést is végzünk. Tehát a hiányzó tápanyagokat a növény optimá­lis tápanyagigénye szerint pá­­toljuk. Az Idén az agrokémiai vál­lalat dolgozói a zöldség felvá­sárlás« Idején mintákat vesz­nek a zöldségben lévő nitrit­­tartalom, valamint a vegysze­rezés után visszamaradt szer­maradványok megállapítására. A szakemberek javaslata alap­ján hozzáfogunk a HARMAVIT és a FYTOVIT speciális csepp­folyós műtrágyák alkalmazásá­hoz, melyek az NPK-hatóanya­­gok mellett nyomelemeket, töb­bek között molibdént is tartal­maznak, amely katalizálja a nitritek ammóniumra való le­bontását. Az ammönium pedig a gyökerek anyagcseréjében a szerves vegyöletekbe épül be, s ezáltal az egészségre ártal­matlanná válik. Az említett in­tézkedések révén igyekszünk a lakosság számára jó minősé­gű, beltartalmilag értékes zöld­séget biztosítani. Az állati eredetű termékek előállításában a legnagyobb gondot a tej megfelelő minő­ségének a megtartása okozza. Ugyanis évente úgyszólván négymillió liter tejet terme­lünk. De az is igaz, hogy a tej beltartalmi értéke, minősége kimondottan a termelőtől és az állategészségügyi szolgálattól függ. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1983-ban kiadott rendelete ér. Ma a talajelemzések az optimális tápanyagpótlés irányítása mellett fontos szerepet töltenek be a termés minőségi muta­tóinak szabályozásában tőimében konkrét Intézkedése­ket hoztunk a kifogástalan mi­nőségű tej értékesítése céljá­ból. Így az összes dolgozó, a­­kik munkájukkal részt vesznek a tejtermelésben, azok a bér­alap húsz százalékával anyagi­lag érdekeltek a tej minőségé­ben. A MILEX bnatislavat üze­mével együttműködve saját la­boratóriumot rendeztünk be, ahol istállók és fejők szerint naponta értékeljük a tej ösz­­szes minőségi mutatóit. Tavaly a MILEX bratislavai üzeme ál­tal meghirdetett szocialista ver­senyben — amelyben az érté­kesített tej minőségét értékel­ték — a harmadik helyen vé­geztünk. Említést érdemel, hogy az ellenőrző tevékenységünk során a legnagyobb figyelmet a te) minőségének szenteljük. A felvásárlási árak arra ser­kentenek bennünket, hogy a sertéseknél kimondottan a hús­típusú fajták tenyésztésével foglalkozzunk, és eladásra az állatoknak 90 százaléka 85—130 kilogrammos élősúlyban kerül­jön, mivel ezeket húsban érté­kesítjük. Ugyanígy értékesítjük a marhahúst is. A hús minősé­gét viszont jelentős mértékben a takarmánykeverékek tápérté­ke is befolyásolja- Ezért öröm­mel fogadtuk a Terményfelvá­sárló és Ellátó Vállalat részé­ről a sertéshizlalás eredményei­től függő garanciális szerződé­sek bevezetését. Az új irányítási rendszerben kiemelkedő helyen szerepelnek az adásvételi kapcsolatok, ame­lyek az utóbbi években jelen­tős gondokkal és nehézségek­kel jártak, és gyakran a part­nerek közötti bizalmatlanság­hoz vezettek. Viszont az új irá­nyítási rendszer Intézkedései kimondják, hogy a tervezés fo­lyamatában meg kell oldani és szilárdítani az adásvételt kap­csolatokat. E tekintetben mind a mezőgazdasági üzemek, mind az élelmiszeripari vállalatok vezetőinek kölcsönösen előnyös és össztársadalmi szempontból hasznos megoldásra kell töre­kedniük. Egyelőre azonban ezen a téren több nyitott .kérdéssel kell szembenéznünk. Közülük hadd említsek legalább néhá­nyat, amelyek mielőbbi megol­dása talán a legégetőbb. Bár az elmúlt időszakban je­lentősen javultak a kapcsola­tok a termelők és a cukoripar termelési-gazdasági egységei között, a répatermelő üzemek továbbra sem lehetnek elége­dettek a RIPRO-rendszer alkal­mazásával. Összehasonlítható vizsgálatok alapján például a szilárd anyagokkal való szeny­­nyeződés mértékének megálla­pítása nem reális. A járási me­zőgazdasági igazgatóság adatai szerint tavaly a cukorgyár a felvásárolt répa összmennyisé­­géből nyolc százalékot a saját javára nyert. Az Illetékesek véleménye szerint bizonyos ja­vulás várható majd a BETA­­TEST-berendezés beszerzésével. A másik oldalon viszont érté­kelni kell a cukorgyáraknak azt a kezdeményezését, amelyet a cukorrépa termelési rendsze­rei felett mint gesztorok vál­laltak. Hiszen ez az egyike a legkézenfekvőbb megoldásoknak a nagy hozamok és cukortar­talom elérésében és stabilizálá­sában. A zöldség és a gyümölcs fel­vásárlása gyengébb termés ese­tén — tekintet nélkül a minő­ségre — problémamentes. Ha azonban a hozamok nagyob­bak, akkor a termés bizonyos része nem kerül felvásárlásra, és a termelőnél marad. Ezért sürgős megoldásra vár a táro­lók építése, valamint az áru­elosztás rugalmasabbá tétele. Mivel a nyugat-szlovákiai ke­rület, így járásunk is zöldség­gel és gyümölccsel az egész országot látja el, jelentős meny­­nyiséget tehergépkocsikkal kell elszállítani. Viszont a termés átvételénél csupán a mennyi­séget tüntetik fel, a minőséget pedig ntólag az átvevőnél álla­pítják meg. Tehát a szállítással járó kockázat csakis a terme­lőt érinti, ami helytelen. A Ze­lenina részéről a minőséget már a zöldség átvételekor fel kellene tüntetni a szállítólapra. A húsfelvásárlásban gyakori manipulációra ad okot a hús szalonnavastagság szerinti osz­tályozása, amely rendszerint szubjektív megítélés alapján történik. A mezőgazdasági üze­meknek — az új felvásárlási árak értelmében — nem érde­mes értékesíteni azokat az ál­latokat, amelyek nem érik el az 55,5 kilós tömeget — egy kilő hús felvásárlási ára 11,40 korona —, de a kocasüldőket sem, ahol a 2 centimétert meg­haladó szalonnavastagság miatt 12,40 korona a kilónkénti fel­­vásárlási ár. Ezeket az állat­­csoportokat a jövőben a koope­rációs körzetünk keretében lé­tesítőt szelekciós vágóhidakon akarjuk hasznosítani. Az össztársadalmi követelmé­nyek szükségessé teszik az ős­termelők és az élelmiszeripar érdekeinek összehangolását. Az egyik oldalon objektívebbé kell tenni a felvásárlási árak szab­ványait, a másik oldalon pedig fejleszteni a kooperációs és in­tegrációs kapcsolatokat. Áz e­­gyes termelési-gazdasági > egy­ségekben már kidolgozták az Integrációs keretekre vonatko­zó alapszabályokat. Szükséges azonban, hogy ezek a keretek, amelyek mindkét fél javát szol­gálják, mielőbb és hatékonyan ki legyenek használva. Végezetül hangoztatni szeret­ném, hogy az egész irányítási és tervezési rendszernek, az összes anyagi és erkölcsi ösz­tönzőknek, a tudósok, a neme­sitők, a műszaki-gazdasági dol­gozók igyekezetének a minőség javítására kell összpontosulnia. Ehhez kell vezetnie az őster­melők és a feldolgozóipar kö­zötti integrációs kapcsolatok­nak is. Pisch László agrármérnök, a somorjai Kék Duna Efsz elnöke 1 Az IKR alkalmazásának eredményei A kukoricatermelés ipar­szerű rendszerét Bábolnán dolgozták ki 1970-ben. Az első magyarországi iparszo­­rű növénytermelési rendszer forradalmi változást hozott az egész magyar mezőgaz­daságban, de nem csak ott, hanem nálunk is, főképpen a galántai, dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a ko­máromi (Komárno) járás­ban. s ebben az évben a nitrai és az érsekújvár! (Nové Zámky) járás egyes mezőgazdasági üzemeiben is. A szlovákiai IKR-rendszer koordinátora a vágsellyel (Šaľa) Mezőgazdasági Kon. peráciős Egyesülés. Tavaly az IKR keretében az emlí­tett öt járásban 17 451 hek­táron termesztették a kuko­ricát A vágsellyei Kooperációs Egyesülés dolgo'zói kiérté. kelték a múlt évi eredmé­nyeket. Az említett terület­ről hektáronként 6,04 tonna hozamot értek el, ami 1,2 tonnával több a rendszeren kívülállók hozamaihoz viszo­nyítva. Igaz, a rendszer ke­retében is aránylag nagyok a különbségek. A legkivá­lóbb eredményeket a duna­szerdahelyi járás érte el, ahol 3299 hektáron alkal­mazták a rendszert, s 7.57 tonnás hektárhozamot értek el. ami 1,84 tonnával több a járási átlagnál. A legnagyobb termést, átlagban 8,72 ton­nát, a nagymegyeri (fialo­vo) Agrokomplex érte el 550 hektárról. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az 1600 hektár­nyi összterületről hektáron­ként) átlagban 8,02 ton. nát takarítottak be. Emlí­tést érdemel a Csilizradvá­­nyi (Ciližská Rad vaň) Efsz, ahol a rendszert 1005 hek­táron alkalmazták és 8,72 tonnás hektárhozamot értek el, továbbá a Nagymegvert Efsz, ahol 8,11 tonna ter­mést takarítottak be hektá. ronként Ä dunaszerdahelyi Járás, ban tavaly 15 ezer 963 hek­tárról takarították be a ku­koricát. fárási átlagban 6,12 tonnás hektárhozamot értek el, ami a nyugat-szlovákiai kerületben a legnagyobb ku­koricatermés. A galántai járás mezőgaz­dasági üzemei 14 ezer 248 hektárról takarítottak be szemes kukoricát 5,19 ton­nás hektárhozammal, ami 0,93 tonnával kevesebb, mint a dunaszerdahelyi járásban. A galántai járásban 8452 hektáron alkalmazták az IKR-rendszert, s 5,98 tonnás átlaghozamot értek el, ami kevesebb, mint a dunaszer­dahelyi járás átlaga. Egy bi­zonyos: azokban a mezőgaz­dasági üzemekben, ámelyek­­ben alkalmazták a rendszert, jóval nagyobbak voltak a hektárhozamok. így például a sókszetőceiek (Selice) 950 hektárról 7,01, a zsigárdiak (Ziharenl pedig 7.28 tonnás hozamokkal dicsekedhettek. Hogy a rendszer bevált, ezt igazolja az is, hogy а ко. rábbi években a Soporöal szövetkezet érte el a- legna­gyobb hektárhozamokat. Az egész területet a Fregattok segítségével öntözték és a szövetkezetnek a Trnava! Knkoricatermelési Kutatóin­tézet szakemberei nagy se­gítséget nyújtottak. Viszont a kukoricatermelési rend­szert nem alkalmazták. így 5.68 tonnát takarítottak be hektáronként. A kukorica hozama a Galántai Állami Gazdaságban volt a leggyen­gébb. mindössze 3,19 tonna. Fz Is egy tipikus esete olyan özemnek, ahol nem alkal­mazták a kukoricatermesz­tési rendszert. Az idén az IKR-rendszert 34 ezer hektárra bővítik ős a tervek szerint megkezdik alkalmazását a kelet-szlo­vákiai kerületben is. Krajcsovics Ferdinánd i

Next

/
Oldalképek
Tartalom