Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-07 / 14. szám

1984. április 7. SZABAD FÖLDMŰVES i Kitörni a hullámvöigyini mielőbb kievickéljenek? Fokozzák á talaj termőképességét, olyan haladó agrotechnikai eljárásokat érvényesí­tenek, melyek elősegítik a nagyobb hozamátlagok elérését. Csökkenteniük kell a betakarítási veszteségeket. Megteremtik az igényes tervfeladatok teljesítéséhez a legkedvezőbb előfel­tételeket. Még valamit: ötven hektárral nö­velik a napraforgó vetésterületét. A babtermesztési rendszerbe — mely­nek a szőgyéní (Svodin) szövetkezet a rendszergazdája — 200 hektárral léptek be. Sok szó esett a zárszámadó köz­gyűlésen a pénzügyi fegyelem meg­szilárdításáról, a termelési költségek lényeges csökkentéséről, a jövede­lemforrások maximális hasznosításá­ról. Ennek alapvető feltétele az is, hogy a tavaszi munkákat az agro­technikai batáridőn belül elvégezzék. Ugyanígy a nyári, őszi termésbetaka­rítást. Az állattenyésztésben a tehenésze­tet oly módon is fejlesztik, hogy megközelítően kétszázzal gyarapítják a tehénlétszámot. S az idén — a ta­valyihoz viszonyítva — 200 literrel akarják emelni a tehenenkénti éves fejési átlagot. Vagyis, 1 millió 250 ezer litert adnak a közellátás javára. Sertéshúsból 333, marhahúsból 251, baromfihúsból pedig 240 tonna ter­melését irányozták elő. A tagság egyetértett azzal, hogy az idei év tervfeladatai megvalósltha­­hatók, sőt kedvező időjárás esetén túl is teljesíthetők. Štefan Andrejčik, a járási pártbi­zottság titkára felszólalásában egész sor rejtett tartalék feltárására és cél­tudatos hasznostíására hívta fel a tagság figyelmét. Többek között a bő hozamú takarmánynövény-fajták előnyben részesítését, a rétek, lege­lők jobb hasznosítását, a mellékter­mékek maradéktalan felhasználását és korszerűbb takarmányozási eljárá­sok bevezetését sürgette. Ha a Május 1. szövetkezet vala­mennyi tagja, élén a vezetőkkel, szakemberekkel, becsületes, jó mun­kát végez, kibontakoztatja kezdemé­nyezőkészségét, meghonosítja a szé­les alapokon nyugvó szocialista ver­senyt, latba veti szaktudását, sokéves tapasztalatait, az idej tervek valóra váltásával méltóképpen köszönthetik az efsz-ek X. országos kongresszusát. I. B. Egy efsz-alapító visszaemlékezései Darázs Flórián emlékezetében kitö­rölhetetlenül él az az Időszak, ami­kor a szegény emberek élete szinte elviselhetetlen volt. A jobb életért vívott harcban edződött, erősödött a kommunista párt tešedikovói szerve­zete. Célja volt a pártnak az is, könnyítsen a szegény- és középpa­rasztság helyzetén. Erre mód nyílt, különösen a CSKP IX. kongresszusát követően, amikor a lenini szövetke­zeti gondolat magvának elhintésére került sor a mi viszonyaink köze­pette. Riportalanyunk. Darázs elvtárs Is a szövetkezeti gondolat magvetőjévé szegődik. A többiekkel együtt úttörő szerepet vállal a kollektivizálásban. Persze, ez a szervező-meggyőző mun­ka nem volt éppen könnyű feladat, hiszen az idő tájt még csak jobbára a kolhozparasztok példájára hivatkoz­hattak, no meg a tőreiekre (Turá), a csécsénypatonyiakra (Ceőinská Po­­tőő). ahol elsőként vert gyökeret a közös gazdálkodás... Tešedlkovóban (galántai járás) 1949-ben, összesen 94-en kezdték a szövetkezeti gazdálkodást. Az alapító tagok között volt: Tuška Juraj, az első efsz-elnök. Tóth Pave’l üzemgaz­dász. Danada Pavel zootechnlkus és Darázs Flórián is, akik megküzdőitek a kezdeti nehézségekkel, a még gyön­ge lábakon álló szövetkézét tagságá­nak buzdító!, erkölcsi támogatói vol­tak. Rendületlenül hittek abban, hogy a párt helyes agrárpolitikája egyre nagyobb teret hódít, nemcsak a nincs­telenek, hanem a szegény- és közép­­parasztok gondolatvilágában is... *gy is történt. Beszélgetőpartnerem, a szövetke­zet első agronómusa, akt ma már nyugdíjas, büszkén, örömmel emlék­szik vissza a szívós harcok, majd e közös gazdálkodás három és fél év­tizedes eredményeire, a párt szaval­nak beteljesülésére. — Nehéz volt a kezdet. A nagybir­tok után silány örökség maradt. A nehéz munkáért szegényes volt a ju­talom. Nem volt miből fizetni. Ez ne­hezítette a kollektivizálást. A közsé­get a maradi egyéni gazdálkodás, a lakosokat a minden újat ellenző gondolkodásmód jellemezte. Kemé­nyen kellett küzdeni a szövetkezet fennmaradásáért. Végül is, sikerült meggyőzni a kis- és középparaszto­kat. Ez nagy segítséget jelentett. Bő­vült a földalap. Gyarapodott a tag­létszám, a közös állatállomány és az igavonó lovak, földművelő eszközök száma. Nagy gondot okozott számukra, hogy a közös állatállomány sok istál­lóban volt elhelyezve, ami megnehe­zítette az irányítást. Tapasztalatokkal sem rendelkeztek. Aztán olyan veze­tőséget választottak, mely a helyzet magaslatán állt. Az agronómus mellé három csoportvezetőt neveztek ki: Pápay Lászlót, Ján Kováőot és Štefan Urbant. Esténként készültek fel a másnapi munkára, beszélték meg a problémákat, — Üvegházat építettünk, gyümöl­csöst létesítettünk, dohányt és diny­­nyét termesztettünk, ami pénzt ho­zott a közös kasszájába. így azután már a munkaegység értékét ki tudtuk fizetni. Jó észjárású, szívós termé­szetű, erős akaratú szakember volt Kemencik Lajos, Varsányi János, Csi­­csala Béla, Kovács József. A tagság szorgalma, kitartása meghozta a várt eredményt. Fokozatosan gazdagodott a szövetkezetünk. A tagok Jövedel­mét növelte a természetbeni járandó­ság és a háztáji föld... Megtanul­tunk közösen gazdálkodni. Mint eg­­ronómus, büszke voltam arra, ha 2,5—3 tonnás hozamátlagot elértünk gabonából, ma viszont már a 6 ton­nát is keveseljük. Ez is mutatja a nagy fejlődést, amit elértünk. — Mi történt a későbbi évek so­rán? — Korszerű istállók épültek. Javult az állatok fajtaösszetétele, hasznos^ sága. Üj munka- és jutalmazási mód­szerek honosodtak meg. ami további jó eredmények eléréséhez vezetett. Amikor a nagyüzemi termelés felté­telei megteremtődtek, más, még fe­­lelősebb megbízatás várt rám. A la­kosság a nemzeti bizottság elnökévé választott, belém helyezve bizalmát. Fájó szívvel váltam meg a szövetke­zettől, de aztán arra gondoltam, hogy a szövetkezet vezetőségével, a társa­dalmi és tömégszervezetekkel közö­sen sokat tehetünk a falufejlesztés, az emberek szocialista tudatformálá­sa érdekében. A továbbiakban azt ecseteli lelke­sen, milyen óriási fordulat állt be életünkben a szövetkezet megalaku­lása óta. A több, mint három évtized elegendő volt ahhoz, hogy a falu ar­culatával párhuzamosan a felismer­­hetetlenségig megfváltozzon az em­berek gondolkodásmódja, anyagi hely­zete is. Darázs elvtárs, fiatalon nagyon so­kat küzdött, dolgozott, éjt is nappal­lá téve. Elröppentek az évtizedek, már túl jár a hatvanon. Közben meg­betegedett. Az elnöki tisztségről le­mondott, de a harcot nem adta fel. Több éven át a vágsellyei (Sala) ba­romfiüzem felvásárlója volt. Nyugdí­jasként sem tétlen: több tisztséget is betölt a tömegszervezeteikben. Meg a háztáji kert is ad elfoglaltságot. Munkásságát, áldozatkészségét nagyra becsüli a szövetkezet vezető­sége, köztük Ján Maďar, a szövetke­zet üzemi pártszervezetének elnöke és Nagy Béla efsz-elnök. Mert, két­ségkívül nagyon sokat tett a közös gazdaság talpraállása, majd szerve­zeti-gazdasági megszilárdítása és a falufejlesztés érdekében — a legne­hezebb időszakban. Munkásságát a felsőbb szervek is méltányolták: több elismerő oklevél, érdemérem és ki­tüntetés ennek a bizonyítója. Darázs Flórián érdemdús munkás­sága, életműve valóban követésre méltó, különösen a mai fiatal nemze­dék számára. Szívós helytállást, do­logszeretet és szilárd elvhűséget ta­nulhatnak tőle. Nagy Teréz 5 SZAKMÁJÁNAK SZERELMESE Az édesapja is .kovácsmester volt, aki azonban szülőfalujá­ban nem űzhette tanult szak• máját. Egy kovácsa ugyanis már volt akkortájt a kis Ipoly menti falucskának, így azután gazdálkodásba fogott. Hű ma­radt viszont a ház végéhez ra­gasztott kicsinyke műhelyhez: örömét lelte benne, ha ott kéz­be vehette szerszámait. Gyermekei közül Gyula, a legidősebb fiú, már pöttömnyi korától a fújtató körül téblá­­bolt. Így azután nem is csoda, hogy a kovácsszakma szerel­mese lett. Híg édesapja a csatatereket járta, a családfő munkáját is becsülettel ellátta: szántott, ve­tett, élte a parasztemberek mindennapi életét. A világégést kővetően aztán hozzáláthatott régi álma-vágya valóra váltá­sához. A Banská Bystrica-i vá­rosi szolgáltató üzemhez szer- i zödött lakatosinasndk. Figyelte"mestere szavát, leste minden mozdulatát, igyekezett minél töbet tanulni tőle. Más­fél esztendő múltán, oktatója magához szólította: — Gyula fiam — simogatta meg a fejét , látom, te vagy a legügyesebb, legrátermettebb tanítványom. Neked én már nem tudok semmi újat adni. A jövó héten megkapod a mes­terlevelet. Aztán még hozzátette: — Büszke lehet rád édes­apád. Vagy netán egy kislány ts várja .már a hazaérkezése­det? — s hamiskásan a fiúra kacsintott. Elpirult a legény a fejebúbjáig. Hej, dehogy is árulta volna el, mennyire ráhi­bázott a mester űrt Néhány hónapig még maradt. Igaz, a hétvégeket már oda­haza, Inámban (Dolinka) töl­tötte. Aztán jött a katonaélet. Szerencsére a Žižkovi lovasis­kolában patkolókovács teendő­kéi látott el. Az angyalbőr“ levetése után falujához közel keresett és lelt munkát magá­nak. Az Ipolynyékl (Vinica) Állami Gazdaságban kapva-kap­­tak a fiatal mester jelentkezé­sén. ]ó hire megelőzte őtl Dol­ga akadt épp elég. Később, miután a lovakat ki­szorították a traktorok, V o l­­k ovics Gyulának ts át kel­lett nyergelnie a négylábúakról — a négykerekúekre. Mivel pe­dig ezekhez a jármüvekhez, Nagyüzem a határban Kevés a természetes csapadék. Az őszi kalászosok és a tavasziak ta. laja száraz. Porzik a föld a vető- és munkagépek után. Március 20-a, kora reggel. A hőmérő higanyszála mínusz 9,9 fokot mu­tat. Mármint Kelet-Szlovákia Szomotori (Somotor) Magtermesztő Állami Gazdaságában. Mindez azonban nem akadályozza a munkát. — A márciusi vetés mellett szól az a régi paraszti mondás is: áprilisi árpa, maradjon á zsákban! — mondja Takács Andor agronómus. Majd az ö szavait egészíti ki L o k s a Tibor, gépUzemelési ágazatvezető, mond­ván: az árpát, a lóbabot, a tavaszi takarmánykeveréket a tervezett terű. létén, idejében elvetettük, ugyanígy a lóhere és a lucerna alávetését. Sőt a cukorrépa (270 ha) vetése is sürgetett, hiszen a hosszú tény észidő ts a korai vetés mellett szól. P a 1 á g y i Sándor, a gazdaság igazgatója azt hangsúlyozza, hogy a ne­hezén már túl vannak, amit a jó felkészülésnek köszönhetnek. Ez azt jelenti, hogy az — elmondottakon kívül — más munka is folyt: az olajos­repcét 330, a rozsot 100, az őszi búzát 1400, az őszi takarmánykeveréket 95, a lucernát és lóherét 658, a rétet ás legelőt 1017 hektáron már fej­trágyázták. A búzát boronálták és hengerezték, továbbá boronálták a ló­herét, lucernát, a rétet, legelőt. A tavaszi vetést követően hengereznek, hogy a kevés talajnedvességet ily módon is óvják, hogy a mag mielőbb csírát bontson. Majd ismét Loksa ágazatvezetőé a sző: ő azt ecseteli, hogy naponta 70 traktor is üzemel, térüi-fordul a széles határban, köztük a négy cukorrépa­vetőgép és a szakemberek által jól kijavított SSp-5 típusjelű répaültető. Ugyanis, magra termesztenek takarmányrépát, hogy jusson elegendő az iránta érdeklődő mezőgazdasági üzemeknek. Az idén összesen 564 hektáron termesztenek kukoricát. Ennek a talaj­­előkészítését — ott jártunkkor — Fa ke László, Bányácsky István és László, Jesztrebszky Géza, a műtrágyázást pedig Bordás István, Kovács Miklós, Gábor János végezte. Az őszieket Hegedűs Pál és Bányácsky Barnabás hengerezte, K e k e s Gyula, F n c s k o s János, Séra Miklós, Bandura József pedig vetett. Ennek a mezőgazdasági nagyüzemnek 2900 hektárnyi területe öntözhető. Sajnos épp ez a legnagyobb gondszaporító. A vízkészlet ugyan elegendő, de — ha április-májusban nem esik majd a szokásosnál több eső — baj lesz a növénykultúrákkal. A rendelkezésre álló víz hasznosítását ugyanig az öntözőrendszer avultsága és a jelentős alkatrészhiány nehezíti. így azután csupán 800 hektárnyi terület intenzív öntözésével számolhatnak. Végezetül: jő lenne az alkatrészbeszerzést és a javítási munkát a te­­nyésznyugalom időszakára időzíteni...! Ez a problémamegoldás célrave. zetőbb útja, módja. A mólt évi hosszan tárté szárazságból idejében leszűr­hették volna a tanulságokat. >—ib-< munkagépekhez egyre keve­sebb alkatrészt lehetett kapni, akkor sem esett kétségbe. Egy kis leleményességért sem ment ő soha a szomszédbal Számos mezőgazdasági munkafolyama­tot—-műveletet segítő újítása erre a legfényesebb bizonyíték. Természetesen meg is becsülik a szövetkezetben, amelybe hat évvel ezelőtt „beolvadt" az ál­lami gazdaság. Húsz évvel ezelőtt nősült. Négy csemetéje közül az egyik „fin sosem unatkoztam ... Г a takaros családi ház alagso­rában berendezett műhelyben ts otthonosan mozog apja mel­lett. Hű maradt a családi ha­gyományokhoz: ,flutódoktor‘, a szerelő szakmát választotta. Volkovics Gyula temérdek munkahelyt kötelezettsége mel­let (a gépjavítómúhely főnö­ke!) a háztájiban, vagy a kert­jében foglalatoskodik. No meg kora tavasztól késő őszig a szőlejében. A CSEMADOK helyi szervezetének 25 éven keresz­tül volt az elnöke. Fiatal kord­ban néhány évig az ifjúság te­vékenységét ts irányította. A szövetkezet kitüntetettje, a fa­lu ezermestere. Az ünnepi ka­lácshoz 13 méhcsaládja bizto­sítja a mézet. Szakmájának kiváló mestere. Kereken 50 éves. Zolczer László Myme evvel ezelőtt egyesült a Munka Érdemrenddel kitüntetett le­leszi (Leles) Május 1. szövetkezet a bácskaival (Barka),'de a frigyben nem sok öröme tellett a tagságnak. Ha például a mostani ötéves tervidő­szak három évét vesszük, mindhárom mérleghiányos volt. A veszteség 1981-ben túlhaladta, tavalyelőtt meg­közelítette a tízmillió koronát, ta­valy pedig majdnem hatmillió koro­na volt a hiány. A három évvel ezelőtt efsz-elnök­­ké választott Ju­hász Lajos agrár­mérnök nagyon erősen bízik ab­ban, hogy a veze­tő- és szakember­­gárda, a tagság — ha minden erejét, tudását, lelemé­nyességét latba ve­ti — a kátyúból (hullámvölgyből) a kövesútra vezérel­heti a közös meg­rekedt szekerét... Mint a zárszámadó közgyűlés beszá­molójából Is ki­tűnt, a veszteség­ből sikerült lefa­ragni. Az idei év a bizonyításéi Minden feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy a Jövő évet már mérleghiány nélkül zárják. A múlt év szeszélyes Időjárása (a tavaszi hosszan tartó esőzések stb.) hátráltatta a bab, a napraforgó, a kukorica vetését, a dohány és a pap­rika palántázását, a nyári szárazság pedig a hozamátlagokat szorította a tervezetten alulra. Hét növénykultú­rából túlszárnyalták a hozamtervet, (gabonából 27 százalékkal termeltek többet a tervezettnél), nyolcból vi­szont a hozamtervet nem teljesítet­ték. Eléggé érzékenyen érintette a szö­vetkezetét az, hogy a tervezett 230 hektárnyi napraforgóból csak 150 hektárnyit tudtak elvetni, de ebből Is 30 hektárnyit ki kellett szántaniuk. Hasonló helyzet több növényfélénél is előfordult. Míg a növénytermesztésben 7, az állattenyésztésben csak 4 százalékos volt a — tavalyelőttihez viszonyított — fejlődés. A tehenészet teljesítette éves pénzügyi tervét. А дар! tejho­zam tehenenként két literrel növeke­dett. A marhahizlalásban elérték a tervezett napi súlygyarapodási átla­got, s a borjúszaporulati terv teljesí­tése 104,8 százalékra sikeredett. A szövetkezet legproblémásabb ágazata a baromfitenyésztés: ebből tavaly 4,2 millió korona vesztesége származott, épp a magas elhullás! arány követ­keztében. Ezt az ágazatot folyamato­san felszámolják. A tökéletesített gazdaságirányítási reidszer lehetővé teszi, hogy olyan termelési ágazatot fejlesszenek he­lyette, mely jövedelmező. Ilyen ága­zat a tehenészet, ahol még elég sok a tartalék. Bár tavaly a tehenenként! fejési átlagot sikerült 432 literrel növelniük, a 3500 literes, éves fejési átlag csak a következő egy-két év elteltével építhető a termelési terv­be. Az új tehenészeti »telep átadása késik, ez a késedelem csupán tavaly 3,2 millió korona jövedelemkiesést eredményezett. Az elhangzott vitafelszólalásokból tisztán kivehető volt a felelősségér­zet, a munkához való Jobb hozzáál­lás szándéka, az, hogy а XVI. párt­­kongresszus, valamint az azt követő központi bizottsági ülések határoza­taiból eredő feladatok teljesítéséhez nem elegendő az akarat, ennek cse­lekvéssel kell párosulnia. Mi tesznek, hogy a hullámvölgyből Beszámolóját tartja az efsz elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom