Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-07 / 14. szám
\ * Sznbod Földműves AZ SZSZK mezögazdasAgi Es élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1984. április 7. 14. szám XXXV. évfolyam Ara 1,— Kčs Töretlen lendülettel Mezőgazdaságunk az idén összegzi szocialista fejlődésének három és fél évtizedes eredményeit. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átépítése a Februári Győzelem után vált szükségessé, amikor is a népi demokratikus forradalom szocialista forradalommá alakult át. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy figyelmet fordított a dolgozó parasztságra. A munkásosztály természetes szövetségesét látta bennük, s arra törekedett, hogy megnyerje őket a szövetség számára. Politikai szempontból meg kellett oldani a parasztság további fejlődésének kérdését, megszilárdítani a munkás-paraszt szövetséget, korlátozni és elnyomni a burzsoázia maradványait. Az alapvető, a mezőgazdaság további fejlesztésére vonatkozó kérdésekre a CSKP Központi Bizottságának 1948 novemberi ülése adta meg a választ, amely többek között olyan határozatot hozott, hogy ki kell építeni a mezőgazdaság szocialista átalakításához szükséges anyagiműszaki bázist, mindenekelőtt a gép- és traktorállomások sűrű hálózata formájában. Az ülés hangsúlyozta: ___a vidéken támogatni kell a földművesek között a szövetkezeti mozgalom minden formáját, főleg a közös termelőszövetkezeteket, s mindenáron gondoskodni kell arról, hogy azokban ne a falusi gazdagoknak Ingyen döntő szavuk, hanem szövetségeseinknek —a kis- és középparasztoknak ...“ Abban az időszakban szükségszerűvé vált a szövetkezeti 'mozgalom olyan fortnájának keresése és kialakítása, amely tartalmával, céljaival és tevékenységével megfelelt volna mind a társadalom, mind pedig a parasztság érdekeinek, s amely a szocializmus építésének és fejlesztésének elválaszthatatlan részévé vált volna. Ezért a CSKP KB novemberi ülésének határozatai alapján 1949. február 23-án kiadták az egységes földmüvesszövetkezetekről szóló törvényt, amely meghatározta a mezőgazdaság szocialista átépítésének politikai irányvonalát. A mezőgazdaság szocialista átépítése a szocialista építés fő irányvonalának szerves része s egyben a CSKP előtt álló egyik legbonyolultabb feladat volt. E téren történelmi határkövet jelentett a CSKP 1949-ben megtartott IX. kongresszusa, amely többek között jóváhagyta a falu szocialista átalakításának a lenini szövetkezeti terven alapuló programját. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a szétaprózott kisüzemi mezőgazdasági termelés nem tudta volna fedezni az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok egyre növekvő szükségletét. A CSKP IX. kongresszusán Klement Gottwald a párt világos és megalkuvás nélküli álláspontját a következő szavakkal fejezte ki: „...Mert az a helyzet: Nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista átépítése nélkül. Ez nem valósul meg a munkásosztálynak a kis- és középparasztsággal való szövetsége nélkül.“ A IX. pártkongresszus után az ország valamennyi faluja, JtöZsége mozgásba lendült. Az efsz-ek megalakítása és az állami gazdaságok kiépítése azonban ^nagyon éles osztályharc közepette ment végbe, sőt a falu szocialista átépítése elleni küzdelembe a külföldi emigráció, az antikűmmunista központok és a diverziós centrumok is bekapcsolódtak. Nagy erőfeszítések árán végül is sikerült megfelelő feltételeket teremteni a szövetkezetek megalakításához és .megszilárdításához. Abban az időszakban a kommunisták, a nemzeti bizotságok tisztségviselői és képviselői. a munkások, a szövetkezetesítés híveivé lett kis- és középparasztok ezrei felmérhetetlen hősiességgel és áldozatkészséggel tevékenykedtek az ügy érdekében. Ezek az emberek szocialista meggyőződésükkel, a szocializmusért való küzdeniakarásukkal, hatalmas áldozatkészségükkel végül is leküzdötték a szocialista mezőgazdaság építése előtt álló akadályokat. A szocialista mezőgazdaság úttörőinek ismeretei és tapasztalatai a falu forradalmi átépítésének élő krónikáját, három és fél évtized áldozatkész tevékenységének történelmét jelenti. A földművesek mérhetetlen áldozatkészségének köszönhetően, a munkásosztály és az egész társadalom segítségével történelmileg rövid idő alatt teljesen győzedelmeskedtek falvainkon a szocialista termelési viszonyok, forradalmi átalakuláson ment keresztül az egész mezőgazdaság. A három és fél évtized alatt hatalmas anyagi-műszaki bázisú nagyüzemi mezőgazdaságot építettünk ki, új termelési és munkaformákat vezettünk be, aminek következtében lehetővé vált a társadalmi munkamegosztás fejlesztése, a termelés belterjesítésének és a munka termelékenységének fokozása. A mezőgazdaság szocialista átépítése folyamán kialakult egy új osztály, a szövetkezeti földművesek osztása, ugyanakkor létrejött és megszilárdult a szövetkezeti földművesek és a munkásosztály szövetsége. Alapvetően megváltoztak a mezőgazdasági foglalkozású lakosság élet- és munkafeltételei, s lényegében kiegyenlítődött a falusiak és a városiak életszínvonala. Az egyre jobb eredményeknek köszönhetően állandóan д §su javult a lakosság élelmiszerellátása és csökkent az élelmiszerbehozatal mértéke. A mezőgazdaság szocialista átépítése és tővábbi iparosítása feltételeket teremtett a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkentéséhez. Míg 1948-ban a mezőgazdaság állandó dolgozóinak száma meghaladta a kétmillió 220 ezer főt, addig ma a szocialista szektorban már csak 880 ezer dolgozó tevékenykedik. Ugyanakkor az egy állandó dolgozóra számított mezőgazdasági földterület nagysága 3,3 hektárról 7,6 hektárra növekedett. A bruttó mezőgazdasági termelés még annak ellenére is megkétszereződött, hogy az utóbbi harmincöt évben az állandó dolgozók száma több mint a felére, a mezőgazdasági földterület nagysága pedig több mint 7 százalékkal csökkent. Míg 1948-ban egy mezőgazdaságban dolgozó 5.5 lakos részére állított elő élelmiszereket, addig ma már 16 lakos részére, s jóval magasabb fogyasztási színvonal mellett. Ugyanakkor a munka termelékenysége több mint az ötszörösére növekedett. Az ipari, jeljegű .termelőhelyeken a'z egy dolgozóra számított munkatermelékenység eléri a fél millió, néhány esetben pedig meghaladja az egymillió korona értéket, Az alapeszközök értéke a négy és félszeresére, egy dolgozóra számítva pedig a kilencszeresére, a gabonafélék hektárhoza, ma 1,58 tonnáról 4 tonnára, az egy hektár mezőgazdasági földterületre számított tejtermelés 338 literről 846 literre növekedett, és még sorolhatnánk tovább a fejlődést szemléltető adatokat. A mezőgazdaságban a hetedik ötéves tervidőszak harmadik évében még a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is figyelemre méltó eredményeket értünk el. A szemesek esetében elért 11 millió 40 ezer tonnás termés nemcsak a tervezett feladat teljesítését jelentette, hanem mezőgazdaságunk történetében a legjobb eredményt Is. A tehenek átlagos évi tejelékenysége elérte a 3384 litert, a tojók átlagos évi tojáshozama meghaladta a 229 darabot, s javult a lakosság élelmiszerellátása. A mezőgazdaságban dolgozók igyekezete jelenleg a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak valóra váltására. a hetedik ötéves tervidőszak 4. éve feladatainak maradéktalan teljesítésére irányul. Reméljük, hogy sikeresen megbirkóznak idei feladataikkal, amelyet a jelentős évfordulók és az efsz-ek X. országos kongresszusa tiszteletére kibontaknzottt munkakezdeményezés is elősegít. BARA LÁSZLÓ —A tavaszi munkák második szakaszában földbe került a cukorrépa magja Is. Felvételünk a dióspatonyi (Orechová Potôň) Barátság Efsz-ben készült, ahol Nemesek Gusztáv (jobboldalt) növénytermesztési ágazatvezető és Lelkes Károly ellenőrzi a vetés minőségét Fotó: Tóth József Felhívás a mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexum szervezeteihez és dolgozóihoz. a Nemzeti Front szerveihez az életkörnyezet védelmére és javítására Az idén emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójáról, arról a forradalmi megmozdulásról, amelyben a szlovák nép más népek és nemzetiségek internacionalista segítségnyújtásával kiharcolta szocialista jelenünket. Erre mindannyian büszkék vagyunk. A Szlovák Nemzeti Felkelés dicső hagyományai tették lehetővé további forradalmi tetteink elérését, szinte szocialista előrehaladásunk valamennyi szakaszán. Az utóbbi négy évtizedben megtanultunk szocialista módon gazdálkodni és élni, a fiatal nemzedéket megtanítottuk a mérhetetlen igyekezet, az elvégzett munka eredményeinek megbecsülésére. Igényeink kielégítése mindig összhangban volt céljaink elérésével. Igényes feladatok és célok előtt állunk az idei jubileumi évben is. Bízunk abban, hogy közös igyekezettel, mindannyiunk aktív hozzájárulásával sikerül feladatainkat az egész mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexumban maradéktalanul teljesítenünk. A földművesek sokoldalú munkája eredményeként évente rendszeresen hazánk területének megközelítőleg a felét műveljük. A föld gondos művelőjét a rend, a tisztaság és a fegyelem jellemzi. Felhívásunkkal is erre szeretnénk figyelmeztetni, amelynek értelmében a jövőben mindannyiunknak nagyobb gondot keli fordítani az életkörnyezet védelmére és javítására. Hazánkban úgy becsüljük a természetet, mint nemzeti örökségünket. A Tátrai Nemzeti Park, a további nemzeti parkok és védett területek fenntartása, megbecsülése és védelme azonban kevésnek bizonyulna. Az elmondottakből kiindulva azt szeretnénk elérni, hogy a tavaszi és a nyári nagytakarítás és környezetrendezés, valamint az élő természeírőd való állandó gondoskodás során elsősorban az egységes földművesszővetkezetek és az állami gazdaságok telepein és gazdasági udvaraiban, valamint az élelmiszeripari üzemekben kell alapos rendet teremteni. Ezt az állapotot a fegyelem megszilárdításával a jövőben még hatványozottabban meg kell tartani, s a lehetőségekhez mérten tovább javítani. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági udvarairól távolítsuk el az oda nem illő és a környezetet csúfító tárgyakat, főleg a géproncsokat, és a hulladékvasat, az istállók, a szérűk, a tárolöhelyek, a trágyatelepek környékéről pedig a limlomot: az öreg, értékét vesztett szalmát, a gyomnövények száraz maradványait és más, a szépérzéket bántó tárgyakat, anyagukat. A megtisztított területekre ültessünk gyümölcs- és díszfákat, a nagyobb térségeken pedig termesszünk intenzív fűféléket vagy egyéb hasznos növénykultúrát. Végezzünk alapos ellenőrzést gazdaságaink határában is, s rövid időn belül számoljuk fel a kazlak, a mezei trágyatelepek és a gyomnövények maradványait, s térképezzük fel és műveljük meg az elfekvő, kihasználatlan földterületeket. A hegyi és hegyaljai körzetekben ered patakjaink és folyóink többsége. Medrük nem azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági üzemek dolgozói és a természetjárók szeméttelepként használják. Ezért ne dobáljuk belé az elhasznált gumiabroncsokat, a rozsdás alkatrészeket és a felesleges müanyagzsákokat. ne engedjük meg, hogy vizüket szilázs- és trágyáié. fáradt olaj és vegyszermaradvány szennyezze. Előzzük meg patakjaink és folyóink vízerózióját és az ivóvízkészletek szennyeződését. Tudatosítanunk kell. hogy mindannyian fele. Iősek vagyunk az emberi meggondolatlanságból származó károkért, s foly• JÄN JANOVIC, az SZSZK mezőgazdasági ée élelmezésügyi minisztere PAVOL VALUSKA, a mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti szövetsége szlovákiai bizottságának elnöke (essünk megalkuvás nélküli harcot a felelőtlenség ellen. Az ivóvíz minden cseppjét ésszerűen hasznositsuk. Az ivóvízhez hasonlóan tegyünk meg minden tölünk telhetőt a levegő szennyeződésének megelőzése érdekében is. Az életkörnyezetet nemcsak a gyárkémények, hanem a rétek és legelők száraz fümaradványainak, a műanyagok, a gumiabroncsok stb. elégetése is szenynyezi. Az ösgyepek felégetése szigorúan tilos, mert ezáltal kárt okozhatunk a hasznos és védett rovarokban. Ezért ne engedjük meg, hogy a füvesített területeket felégessék! Fordítsunk nagyobb gondot a munkakörnyezet javítására is, főleg az öreg, elavult irodákban, szérűkben, raktárakban, istállókban és félreeső telepeken. A rend és a tisztaság fejlettségünk csalhatatlan tanája. Ezért még a félreeső munkahelyeket is virágokkal és díszcserjékkel ékesítsük, s gondozásukat bízzuk a tanulóifjúságra vagy az idősebb dolgozókra. Az élet- és munkakörnyezet állapota az ember kulturáltságának egyik kifejezője. Szinte Szlovákia valamenynyi falujában és városában megtalálhatók a mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexum üzemegységei. A rend és a tisztaság csakis tőlünk függ. Egyúttal felhívjuk az iparban, az építőiparban és a népgazdaság egyéb ágazatában dolgozókat, hogy hasonló intézkedéseket f oganatosítsanak vállalataikban, üzemeikben, üzemegységeikben és munkahelyeiken. Bízunk abban, hogy felhívásunk széles visszhangra talál a mezőgazdasági—élelmiszeripari komplexum és más ágazatok dolgozói körében, hogy a'z illetékes szervezetek helyi, járási és kerületi versenyt szerveznek,^ amely célravezető és állandó jellegű mozgalommá válik, hogy az élet- és munkakörnyezet szervezett védelmével és javításával is köszöntsük a dicső évfordulókat. JÁN, BLCHÄC, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke MARIA VIRÄGOVÄ, az élelmiszeripari dolgozók szakszervezeti szövetsége szlovákiai bizottságának elnöke
