Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-17 / 11. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 14 1984. március 17* И MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Minden méhésznek knnkrét feladatot! Az év elejétől napjainkig tartották évzáró közgyűléseiket a Szlovákiai Méhészek Szövetségének alapszervezetei. A szövetség központi választmánya a tanácskozásokra kijelölte saját küldöttét, aki beszámolt a szövetség szlovákiai méretű munkájáról. Az évzár.ő tanácskozásokon egyebek között az SZMSTi IV. kongresszusán elhangzottaknak tömör ismertetése is napirendre került, tehát mindazok, akik az évzárókon, részt vettek, fontos információkat kaptak. A szövetség alapszervezeti közgyűlései bizonyos mértékben ünnepi jelleget is öltöttek, hiszen a nyugalmi időszakban zajlottak le. Az idényben ugyanis kevés idő marad a mérlegelésekre, az alaposabb elemzésekre, a rendkívül hasznos eszmecserékre. A tanácskozásokon értékelték a műit év eredményeit, felvázolták a helyenként megmutatkozó fogyatékosságok okait, hogy mindenki okulhasson belőlük, s végül kitűzték a soron levő esztendő fő feladatait, s alátámasztották azt a költségvetéssel. Az idei tanácskozásokon nagy érdeklődés övezte például az SZMSZ KB 1984—1988. évekre előirányzott programtervezetét, amely körvonalazta a szövetség legfontosabb céljait. Köztudott, hogy a kongresszus résztvevői megválasztották a szövetség központi bizottságát, valamint a központi revíziós és ellenőrző bizottságot. A tanácskozások résztvevői tudomást szereztek róla, hogy személy szerint kik kerültek a központi választmányba, tehát tudják, hogy ügyes-bajos dolgaikban, vagy az irányelvek feldolgozása esetén kihez forduljanak .segítségért?1 jó tanácsért stb. Több tanácskozáson az alapszervezeti vezetőségek tisztségviselőinek távozása vagy más okok miatt pótválasztásokat is tartottak, hogy új tisztségviselőkre bízzák a nagyon igényes célok valóra váltását, az alapszervezet irányítását. A tanácskozások jó alkalmat kínáltak arra is, hogy a vezetőségek maguk köré tömörítsék a méhészek sokaságát, aktivizálják őket a szövetségi és a társadalmi feladatok sikeres megvalósítására. Napirendi témaként szerepelt a tanácskozásokon a vándorfás teendőinek a szükségszerűsége s az ezzel »szórósán összefüggő rendszabályoknak a megtartása. Élénk vitát váltott ki többek áközött a méz felvásárlása, a méhek által begyűjtött virágpor, a pempő és a méhméreg forgalmazásának rugalmasabbá tétele stb. A tanácskozások résztvevői nagy érdeklődést tanúsítottak például a Varroa atka-fertőzés és más méhbetegségek rugalmas elhárítását sürgető teendőkkel szemben. Többen felvázolták az atkairtásban szerzett sikereik lényegét, mások viszont ennek az ellenkezőjét tapasztalták. Több méhész sürgette például a kellékellátás megoldását, az iskolai méhészeti szakkörök általános bővítésének a szükségességét, s a haladó módszereknek a gyakorlatban történő szélesebb körű alkalmazását. Néhányan megállapították, hogy a szervezett méhészek jelentékeny hányada bizonyos kérdésekben nem eléggé vagy nem pontosan tájékozott. Ez azzal magyarázható, hogy sok méhész nem vesz részt az alapszervezeti rendezvényeken, a taggyűléseken, ahol információkat szerezhetne. Aki nem jár rendszeresen a tanácskozásokra, az önmagát fosztja meg a közérdekű és a szakmai jellegű információktól, s ebből kára származik. Manapság csak olyan méhész érhet el jó eredményeket, aki sokrétűen tájékozódott. A tagok aktivitása a' tulajdonképpeni mércéje egy-egy alapszervezet tevékenységének. Olyan alapszprvezeteknél, ahol a vezetőség minden méhész megnyerésére törekedik, megvan a lehetőség az aktivitás tökéletesítésére. Gondoskodni kell persze arról, hogy esetenként újat, érdekeset mondjanak az összejöveteleken. Ahol a tanácskozások sablonosak, nagyon nehéz összefogni a tagságot, mert semmi újat nem hallanak, hiszen még a közérdekű tájékoztatók is foghíjasak. Szlovákiában sok alapszervezet van, ahol az eszmei-politikai és a szakis meretek gyarapítása magas szintet ér el. A szervezett méhészek szívesen járnak az összejövetelekre, mert újat hallanak. A közepes és a gyenge szinten levő alapszervezetek vezetőségeinek is arra kell törekedni, hogy tanuljanak a legjobbaktól, és az ismereteket fokozatosan hasznosítsák saját alapszervezeteikben. Az aktivitásnak tehát a kölcsönösségre kell épülnie az alapszervezetekben. A vezetőség nem lehet aktív a kevésbé aktív tagsággal, s ez fordítva is érvényes. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az alapszervezeti rendezvények mindegyike tartalmas legyen. Bízzunk meg minden szervezett méhészt konkrét feladatokkal, s bizonyos időn belül kérjük számon azok teljesítését! Pavel Silný Szalay István makranci (Mokrance) méhész a közelmúltban arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a kelet-szlovákiai kerületben bonyodalmak merültek fel a múlt évben pergetett méz értékesítésénél. A galántai MEDOS álítólag húsz tonha méznek az átvételét elutasította, mert a készlet minősége nem felelt meg az Állami Szabvány támasztotta követelményeknek. ■é/dské ■ ' a Amióta hazánkban megtalálták a Varroa atkát, minden ezzel kapcsolatos írást áttanulmányozok. Tisztában vagyok vele. hogy amíg a Varrescens füstölőcsíknál hatásosabb készítmény nem kerül forgalomba, ezzel kell védekeznünk az atka ellen, hogy fenntarthassuk méhállományunkat. A kezelésnél ügyelni kell rá, hogy a füstölőcsíkok begyújtásánál a kaptárakat jól szigeteljük és egy órán keresztül zárva tartsuk. Sokan ott követik el a hibát, hogy a telelőfűrtbe tömörült méheket is füstölik, bár a használati utasítás kimondja, hogy a Varrescens fiistötöcsik használatakor a kinti hőmérsékletnek legalább 10 С-fognak kell lennie. Különben az is szabály, hogy a telelőfürtbe tömörült méheket semmivel sem szabad háborgatni. Olvastam és hallottam, hogy yz őszi és a tavaszi kezelés a leghatásosabb. Az őszi fiasításmentes kezelési módszerrel egyetértek, a tavaszival viszont csak kevés eredményt érhetünk el. Többen is tapasztaltuk, hogy a tíz C-fokos kinti hőmérséklet alatt kezelt családoknál kevés volt a javulás. Mikor füstöljünk tehát? Akkor, ha a hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a már említett hőfokot. Azzal is számolnunk kell. hogy az atka nőstényei már korán megfertőzték egy-egy méhcsalád fiasítását. A kezeléssel megsemmisítünk ugyan néhány atkát, de másnap, és a többi napokon a méhekkel együtt újabb atkák kelnek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy azok megpározva hagyják el a sejteket, és néhány nap múlva újabb atkanemzedékek is petét rakhatnak. Ilyen formán a tavaszi kezelés nem hozza a feltételezett eredményeket. A nőstény atkák fejlődése nyolckilenc napig tart. A keléstől számított négy-tizenhárom nap múlva a nőstények már petéznek. Talán vegyük a középarányt, vagyis a hét napot. így tizenhat nap kell ahhoz, hogy az új atkanemzedék petézzen. Ha tehát őszszel két darab atka maradt a családban s petéket raktak, az is lehetséges, hegy a tavaszi kezelésnél ezeknek a nemzedékei is petéznek, és hatványozott mértékben elszaporodtak, tehát június közepére ötezer vagy több atka is előfordulhat egy-egy családban. jánius 20 ára kipergetjük minden méhcsalád begyűjtött nektárját, mert Vegyük komolyan! a Varrescens füstölőcsík elbomlási ideje mintegy 14 nap. Pergetés után a családok anyját tegyük egy-egv léppel petéztető tokba, fgy elkülönítve 21 napig tarthatjuk az anyát. Ha szükséges, a lépet cserélhetjük. A tokból kivett lépet kifőzzük vagy megsemmisítjük. 21 nap múlva a család Hasítása kikelt, persze kivétel a herefiasítás. Ezeket fedelezövillával felbontjuk és a herefiasítást megsemmisítjük. A petéztető tokból kivett további lépet is megsemmisítjük, s az anyái szabadon engedjük, fgy a család körülbelül július Il ikére Hasítás nélkül marad. Ekkor kétszer kezeljük a családot, az első kezelés után négy napot kivárunk. A családoknál ekkor már sok virágpor gyűlik össze, tehát gondoskodjunk serkentésükről, hogy az anya intenzíven petézzen. Július 11-től augusztus végéig az anyának van anynyi ideje, hogy 50—60 négyzetdeciméternyi Hasítást rakjon. Ez telelő állománynak elegendő. Augusztus utolján az anyákat egyegy kerettel ismét petéztető tokba tesszük és elkezdjük a téli élelem feltöltését. A műveletet legkésőbb szeptember 10-ig befejezzük. Szeptember 20—21-éig kikel a Hasítás. A téli készletnek szánt élelem úgyszólván teljesen befödött. Elérkezett az ideje a családok téli kezelésének, mert ekkorra már nincs fiasítás és a szükséges 10 C-fok meleg még megvan. Ha jól kezeljük a családokat, kitűnő eredményt érhetünk el. Persze korántsem hiszem, hogy két kezelés után a családok atkamentesek. Amíg tökéletes gyógyszert nem kapunk, erre nem is számíthatunk. Elérhetjük azonban, hogy egy egy telelő család legalább 90 százalék erejéig atkamentes és a következő éven ismét elölről kezdhetjük a kezelést . Évente használjunk két építtető keretet herefiasításra, persze nem egyszerre, hanem tíz naponként váltakozva adjuk be, hogy az egyikben nyílt Hasítás maradjon. A befedett herefiasítást azonban vágjuk ki. Ez persze csak egy ember gondolata. Szeretném, ha a tanácsoltakat többen is kipróbálnák és az eredményről értesítenének. Talán még annyit, hogy a rimaszombati (Rimavská Sobota) Állategészségügyi Központban a műit év szeptembere végén födött Hasításon egyetlen bábon negyven fejlett, illetve fejlődő atkát számláltam mikroszkóp alatt. Vegyük tehát komolyan az atka gyérítését. Nagy Kálmán, méhészeti szakoktató A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet kélet-szlovékiai kerületi központjának dolgozója Gaiántán igyekezett tisztázni a helyzetet, mert szerintük a felvásárolt méz többsége standard minőségű volt. Arra törekedtek, hogy a MEDOS-nál méhészenként elemezzék a mézet, s így megbízható adatok birtokában állapíthassák meg, hogy ki milyen mézet vitt a felvásárló közr pontokba. Sajnálták, hogy ez a törekvés nem jár sikerrel. A MEDOS-tiál csak közös mintavétellel minősítették a mézet, és a tárgyalások során elérték, hogy a húszból tíz tonnát mégis átvettek tőlük. A levélíró megemlítette, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet ke^ let-szlovákiai kerületi központja arra is hajlandóságot mutat, hogy saját minőségellenőrző laboratóriumot létesítsen, hogy a mintákat méhészenként elemezhesse, s így elkerülhesse a szabványnak nem megfelelő minőségű filéznek a MEDOS-hoz történő,;.szállítását, , , . . ,4; Talán mondani sem kell, hogy ismertek a felvásárlásra felkínált méz esetenkénti minőségi eltérései. A. kérdéssel már az SZMSZ IV. kongresszusán is foglalkoztak, javulást sürgetve. A kérdés megvilágítása céljából Stefan Moravöík elvtárssal, a MEDOS igazgatóhelyettesével beszélgettem, aki kiemelte, hogy a méz felvásárlása tekintetében a múlt év minden korábbinál gazdagabb volt, mert a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet dolgozói szlovákiai méretben több mint 5700 tonna mézet vásároltak fel, s a tekintélyes mennyiségből 529 tonnának az átvételét elutasították, mivel nem felelt meg a szabvány által támasztott követelményeknek. Tény, hogy akadnak lelkiismeretlen méhészek, akik nyerészkedési szándékkal pergetés előtt cukorszörpöt adnak a családoknak, és pergetés után ezt a^felvásárló helyeken igyekeznek értékesíteni. A méhészek többsége viszon becsületes és standard minőségű mézet kínál a felvásárlóknak, így van ez a kelet-szlovákiai kerületben is, ahol a JEDNOTA felvásárlói a MEDOS megbízásából több mint 1380 tonna mézet vettek át a méhészektől, tehát többet, mint amennyinek az értékesítésére szerződtek. Az említett mennyiségnek viszont csak 0,26 százaléka felelt meg a követelményeknek. A közép-szlovákiai kerületben azonban 1612 tonna mézet vásároltak fel, s ebből 0,27 százaléknyi volt kifogásolható minőségű. A nyugat-szlovákai kerület méhészei ugyanakkor 2709 tonna mézet adtak el, amelyből 1,65 százalék nem felelt meg a szabványnak, s emiatt nem vették át feldolgozásra. Moravöík elvtárs azt is megemlítette, hogy a felvásárolt méznek mintegy 60 százaléka exportra kerül, ami erősen indokolja a minőségre vonatkozó normák pontos megtartását és minden olyan íétel átvételének az elutasítását, amely nem éri el a standard minőséget. Az Állami Szabvány csak standard minőségű mézet ismer el. Másfajta minősítést nem tesz lehetővé. Ha tehát társadalmunk a felvásárolt méz kilójaként a méhésznek 35 koronát fizet, s ugyanezt a mézet a kiskereskedelemben jóval olcsóbban áru-Gondos állománykezeléssel Ä Varroa atka elhatalmasodásának akadályozását szorgalmazó őszi védekező kezelés eredményességére és tapasztalataira támaszkodva az Állami Állategészségügyi Intézet munkatársaival karöltve, az SZMSZ KB február 20-a és március 20-a között Szlovákia szerte megszervezte a méhállományok kötelező tavaszi kezelését. Ennek módozatáról az SZMSZ KB titkársága írásban tájékoztatta az összes alapszervezetet. Azoknak pedig a járási állategészségügyi központokkal való együttműködésben kellett megszervezni körzetükben a méhállományok tavaszi kezelését. Az atka gyérítésére munkacsoportokat létesítettek s azok az állategészségügyi központok munkatársaival és megbízottaival továbbá a tulajdonosok aktív segítségével kezelték le a méhcsaládokat. Szükséges megjegyezni hogy a kezelésnél új szerkészítményt vagyis az AVARATlN 01 csíkot használták. A méhtulajdonosok alapszervezetük körzetében elhelyezett minden méhcsalád kezeléséért 5 koronát fizettek, s ebből két korona a munkacsoport útiköltségére szolgált. A szövetség tagjai a füstölőcsíkot ingyen kapták, a nem szervezett méhészek viszont csíkonként 1 koronát fizettek. A méhek kezelésének sikere túlsúlyban a tulajdonosok fegyelmezett magatartásától függ. Szükséges megemlíteni persze azt is. hogy az Állami Állategészségügyi Intézet által kibocsátott rendelkezés értelmében azokat, akik nem gondoskodtak a méh-családok tavaszi kezeléséről, vagy nem fizették meg a fent említett dijat, szigorúan megbüntetik. Akinek mélfállománya nem a saját alapszervezete körzetében, hanem másutt van, a szervezeténél annyi csíkot adtak ki. amennyi családot beteleltettek. A rendelkezésekkel á szervezett méhészek a taggyűléseken ismerkedhettek meg. Aki viszont nem vett részt ezen az értekezleten, vagy nem tagja a szövetség valamely alapszervezetének, az tájékozódás céljából — saját érdekében — érdeklődhetett a méhészeti megbízottnál. Lényeges persze az is, hogy -a vándorló méhészek csak attól kérhettek igazolást a kezelésről, aki az állategészségügyi központ megbízásából kezelte a családokat, továbbá a vándorló méhészeknek a téli hulladék vizsgálatának az eredményességéről szóló bizonylattal is rendelkezni kell, mely bizonyítja méhcsaládjaik egészségét, vagyis azt, hogy nincsenek megtámadva költésrothadással, vészszel stb. A Varroa atka garázdálkodását úgy fékezhetjük meg eredményesebben, ha minden — szervezett vagy nem szervezett — méhész gondoskodott az összes családok tavaszi kezeléséről. Ha körzetenként egy-két atkával fertőzött család maradna, azok a kezeiteket hamarosan megfertőznék. Ezért szükséges az Állami Állategészségügyi Intézet rendelkezésének a megtartása, s azoknak szigorú megbüntetése, akik kibúvót kerestek alóla. P, S. sítják, akkor elvárható, hogy a MEDOS mindig kiváló minőségű mézet kapjon feldolgozásra és forgalmazásra. A MEDOS-nál helyesnek tartanák, ha a JEDNOTA kerületi központjai mindegyikénél laboratóriumot létesítenének, s a méhészek - által beszállított mézet egyénenként minősítenék. Kizárnák ezzel azt a lehetőséget, hogy nem megfelelő minőségű méz kerüljön a MEDOS-hož, s így a cukorból készített mézet már a felvásárlás alkalmával visszaadhatnák tulajdonosának, de az alapszervezetet is értesítenék, hogy ki merészkedett cukorméz eladására. A MEDOS azonban nem mond le róla, hogy a beérkezett mézet saját, alaposan felszerelt laboratóriumában minősítse, tehát fenntartja azon jogát, hogy a standard minőségű mézet visszaküldje a feladónak. Ezért csak helyeselni lehet, ha a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet kerületi központjai kiépítik saját laboratóriumaik hálózatát. A MEDOS vezetői fontosnak tartják, hogy a mézzel telt kannákon feltüntessék a méhész nevét, pontos lakcímét, de a JE.DNOTA felvásárló központ adatait is. Ha tehát a jövőben a kannákról hiányoznának а г említett adatok, akkor sem vennék át a mézet, ha az elérné a standard minőséget, így a méhésznek és a felvásárlónak érdeke, hogy körültekintő legyen a méz átadásánál. Addig azonban, amíg a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet kerületi központjai nem hozzák létre saját kerületi laboratóriumaikat, szükséges, hogy az SZMSZ-alspszervezetek vezetői és tagjai mindent megtegyenek a standard minőségű méz szállítása érdekében. Alig hihető ugyanis, hogy egyegy alapszervezetnél ne tudnának a mézhamisítókról, tehát elsősorban nekik kellene kiszűrniük azokat, akik a társadalmat Károsítva jól akarnak élni. Ez arra figyelmeztet, hogy egy-egy körzetben a szabálysértők kilétének a felfedését ne csak a JEDNOTÁ-tól és a MEDOS-tól váriák. hanem ennek az érdekében önmaguk is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. HOKSZA ISTVÁN