Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-17 / 11. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 14 1984. március 17* И MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZÉT ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET ■ MÉHÉSZET Minden méhésznek knnkrét feladatot! Az év elejétől napjainkig tartották évzáró közgyűléseiket a Szlovákiai Méhészek Szövetségének alapszerve­zetei. A szövetség központi választ­mánya a tanácskozásokra kijelölte sa­ját küldöttét, aki beszámolt a szövet­ség szlovákiai méretű munkájáról. Az évzár.ő tanácskozásokon egyebek kö­zött az SZMSTi IV. kongresszusán el­hangzottaknak tömör ismertetése is napirendre került, tehát mindazok, akik az évzárókon, részt vettek, fon­tos információkat kaptak. A szövetség alapszervezeti közgyű­lései bizonyos mértékben ünnepi jel­leget is öltöttek, hiszen a nyugalmi időszakban zajlottak le. Az idényben ugyanis kevés idő marad a mérlegelé­sekre, az alaposabb elemzésekre, a rendkívül hasznos eszmecserékre. A tanácskozásokon értékelték a műit év eredményeit, felvázolták a helyenként megmutatkozó fogyatékosságok okait, hogy mindenki okulhasson belőlük, s végül kitűzték a soron levő eszten­dő fő feladatait, s alátámasztották azt a költségvetéssel. Az idei tanácskozásokon nagy ér­deklődés övezte például az SZMSZ KB 1984—1988. évekre előirányzott prog­ramtervezetét, amely körvonalazta a szövetség legfontosabb céljait. Köz­tudott, hogy a kongresszus résztvevői megválasztották a szövetség központi bizottságát, valamint a központi reví­ziós és ellenőrző bizottságot. A ta­nácskozások résztvevői tudomást sze­reztek róla, hogy személy szerint kik kerültek a központi választmányba, tehát tudják, hogy ügyes-bajos dol­gaikban, vagy az irányelvek feldolgo­zása esetén kihez forduljanak .segít­ségért?1 jó tanácsért stb. Több tanácskozáson az alapszerve­zeti vezetőségek tisztségviselőinek tá­vozása vagy más okok miatt pótvá­lasztásokat is tartottak, hogy új tiszt­ségviselőkre bízzák a nagyon igényes célok valóra váltását, az alapszerve­zet irányítását. A tanácskozások jó alkalmat kínáltak arra is, hogy a ve­zetőségek maguk köré tömörítsék a méhészek sokaságát, aktivizálják őket a szövetségi és a társadalmi feladatok sikeres megvalósítására. Napirendi témaként szerepelt a ta­nácskozásokon a vándorfás teendői­nek a szükségszerűsége s az ezzel »szórósán összefüggő rendszabályok­nak a megtartása. Élénk vitát váltott ki többek áközött a méz felvásárlása, a méhek által begyűjtött virágpor, a pempő és a méhméreg forgalmazásá­nak rugalmasabbá tétele stb. A ta­nácskozások résztvevői nagy érdeklő­dést tanúsítottak például a Varroa atka-fertőzés és más méhbetegségek rugalmas elhárítását sürgető teendők­kel szemben. Többen felvázolták az atkairtásban szerzett sikereik lénye­gét, mások viszont ennek az ellenke­zőjét tapasztalták. Több méhész sür­gette például a kellékellátás megoldá­sát, az iskolai méhészeti szakkörök általános bővítésének a szükségessé­gét, s a haladó módszereknek a gya­korlatban történő szélesebb körű al­kalmazását. Néhányan megállapították, hogy a szervezett méhészek jelentékeny há­nyada bizonyos kérdésekben nem eléggé vagy nem pontosan tájékozott. Ez azzal magyarázható, hogy sok mé­hész nem vesz részt az alapszervezeti rendezvényeken, a taggyűléseken, a­­hol információkat szerezhetne. Aki nem jár rendszeresen a tanácskozá­sokra, az önmagát fosztja meg a köz­érdekű és a szakmai jellegű informá­cióktól, s ebből kára származik. Ma­napság csak olyan méhész érhet el jó eredményeket, aki sokrétűen tájéko­zódott. A tagok aktivitása a' tulajdonkép­peni mércéje egy-egy alapszervezet tevékenységének. Olyan alapszprveze­­teknél, ahol a vezetőség minden mé­hész megnyerésére törekedik, meg­van a lehetőség az aktivitás tökélete­sítésére. Gondoskodni kell persze ar­ról, hogy esetenként újat, érdekeset mondjanak az összejöveteleken. Ahol a tanácskozások sablonosak, nagyon nehéz összefogni a tagságot, mert semmi újat nem hallanak, hiszen még a közérdekű tájékoztatók is foghíja­sak. Szlovákiában sok alapszervezet van, ahol az eszmei-politikai és a szakis meretek gyarapítása magas szintet ér el. A szervezett méhészek szívesen járnak az összejövetelekre, mert újat hallanak. A közepes és a gyenge szin­ten levő alapszervezetek vezetőségei­nek is arra kell törekedni, hogy ta­nuljanak a legjobbaktól, és az isme­reteket fokozatosan hasznosítsák sa­ját alapszervezeteikben. Az aktivitásnak tehát a kölcsönös­ségre kell épülnie az alapszervezetek­ben. A vezetőség nem lehet aktív a kevésbé aktív tagsággal, s ez fordítva is érvényes. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az alapszer­vezeti rendezvények mindegyike tar­talmas legyen. Bízzunk meg minden szervezett méhészt konkrét feladatok­kal, s bizonyos időn belül kérjük szá­mon azok teljesítését! Pavel Silný Szalay István makranci (Mokrance) méhész a közelmúltban arról tájé­koztatta szerkesztőségünket, hogy a kelet-szlovákiai kerületben bonyodal­mak merültek fel a múlt évben pergetett méz értékesítésénél. A galántai MEDOS álítólag húsz tonha méznek az átvételét elutasította, mert a kész­let minősége nem felelt meg az Állami Szabvány támasztotta követelmé­nyeknek. ■é/dské ■ ' a Amióta hazánkban megtalálták a Varroa atkát, minden ezzel kapcsolatos írást áttanulmá­nyozok. Tisztában vagyok vele. hogy amíg a Varrescens füstölőcsíknál ha­tásosabb készítmény nem kerül for­galomba, ezzel kell védekeznünk az atka ellen, hogy fenntarthassuk méh­­állományunkat. A kezelésnél ügyelni kell rá, hogy a füstölőcsíkok begyúj­tásánál a kaptárakat jól szigeteljük és egy órán keresztül zárva tartsuk. Sokan ott követik el a hibát, hogy a telelőfűrtbe tömörült méheket is füstölik, bár a használati utasítás ki­mondja, hogy a Varrescens fiistötö­­csik használatakor a kinti hőmérsék­letnek legalább 10 С-fognak kell len­nie. Különben az is szabály, hogy a telelőfürtbe tömörült méheket sem­mivel sem szabad háborgatni. Olvastam és hallottam, hogy yz őszi és a tavaszi kezelés a leghatásosabb. Az őszi fiasításmentes kezelési mód­szerrel egyetértek, a tavaszival vi­szont csak kevés eredményt érhetünk el. Többen is tapasztaltuk, hogy a tíz C-fokos kinti hőmérséklet alatt kezelt családoknál kevés volt a javulás. Mi­kor füstöljünk tehát? Akkor, ha a hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a már említett hőfokot. Azzal is számolnunk kell. hogy az atka nőstényei már korán megfertőz­ték egy-egy méhcsalád fiasítását. A kezeléssel megsemmisítünk ugyan né­hány atkát, de másnap, és a többi napokon a méhekkel együtt újabb at­kák kelnek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy azok megpározva hagyják el a sejteket, és néhány nap múlva újabb atkanemzedékek is petét rakhatnak. Ilyen formán a tavaszi kezelés nem hozza a feltételezett eredményeket. A nőstény atkák fejlődése nyolc­­kilenc napig tart. A keléstől számított négy-tizenhárom nap múlva a nősté­nyek már petéznek. Talán vegyük a középarányt, vagyis a hét napot. így tizenhat nap kell ahhoz, hogy az új atkanemzedék petézzen. Ha tehát ősz­szel két darab atka maradt a család­ban s petéket raktak, az is lehetséges, hegy a tavaszi kezelésnél ezeknek a nemzedékei is petéznek, és hatványo­zott mértékben elszaporodtak, tehát június közepére ötezer vagy több atka is előfordulhat egy-egy családban. jánius 20 ára kipergetjük minden méhcsalád begyűjtött nektárját, mert Vegyük komolyan! a Varrescens füstölőcsík elbomlási ideje mintegy 14 nap. Pergetés után a családok anyját tegyük egy-egv lép­­pel petéztető tokba, fgy elkülönítve 21 napig tarthatjuk az anyát. Ha szük­séges, a lépet cserélhetjük. A tokból kivett lépet kifőzzük vagy megsemmi­sítjük. 21 nap múlva a család Hasítá­sa kikelt, persze kivétel a herefiasí­­tás. Ezeket fedelezövillával felbontjuk és a herefiasítást megsemmisítjük. A petéztető tokból kivett további lépet is megsemmisítjük, s az anyái szaba­don engedjük, fgy a család körülbe­lül július Il ikére Hasítás nélkül ma­rad. Ekkor kétszer kezeljük a csalá­dot, az első kezelés után négy napot kivárunk. A családoknál ekkor már sok virág­por gyűlik össze, tehát gondoskod­junk serkentésükről, hogy az anya intenzíven petézzen. Július 11-től augusztus végéig az anyának van any­­nyi ideje, hogy 50—60 négyzetdecimé­­ternyi Hasítást rakjon. Ez telelő állo­mánynak elegendő. Augusztus utolján az anyákat egy­­egy kerettel ismét petéztető tokba tesszük és elkezdjük a téli élelem fel­töltését. A műveletet legkésőbb szep­tember 10-ig befejezzük. Szeptember 20—21-éig kikel a Hasítás. A téli készletnek szánt élelem úgyszólván teljesen befödött. Elérkezett az ideje a családok téli kezelésének, mert ek­korra már nincs fiasítás és a szüksé­ges 10 C-fok meleg még megvan. Ha jól kezeljük a családokat, kitűnő eredményt érhetünk el. Persze ko­rántsem hiszem, hogy két kezelés után a családok atkamentesek. Amíg tökéletes gyógyszert nem kapunk, er­re nem is számíthatunk. Elérhetjük azonban, hogy egy egy telelő család legalább 90 százalék erejéig atka­mentes és a következő éven ismét elölről kezdhetjük a kezelést . Évente használjunk két építtető ke­retet herefiasításra, persze nem egy­szerre, hanem tíz naponként válta­kozva adjuk be, hogy az egyikben nyílt Hasítás maradjon. A befedett he­refiasítást azonban vágjuk ki. Ez per­sze csak egy ember gondolata. Sze­retném, ha a tanácsoltakat többen is kipróbálnák és az eredményről érte­sítenének. Talán még annyit, hogy a rimaszombati (Rimavská Sobota) Ál­lategészségügyi Központban a műit év szeptembere végén födött Hasítá­son egyetlen bábon negyven fejlett, illetve fejlődő atkát számláltam mik­roszkóp alatt. Vegyük tehát komolyan az atka gyérítését. Nagy Kálmán, méhészeti szakoktató A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet kélet-szlovékiai kerületi központ­jának dolgozója Gaiántán igyekezett tisztázni a helyzetet, mert szerintük a felvásárolt méz többsége standard minőségű volt. Arra törekedtek, hogy a MEDOS-nál méhészenként elemezzék a mézet, s így megbízható adatok birtokában állapíthassák meg, hogy ki milyen mézet vitt a felvásárló közr pontokba. Sajnálták, hogy ez a törekvés nem jár sikerrel. A MEDOS-tiál csak közös mintavétellel minősítették a mézet, és a tárgyalások során el­érték, hogy a húszból tíz tonnát mégis átvettek tőlük. A levélíró megemlítette, hogy a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet ke^ let-szlovákiai kerületi központja arra is hajlandóságot mutat, hogy saját minőségellenőrző laboratóriumot létesítsen, hogy a mintákat méhészen­ként elemezhesse, s így elkerülhesse a szabványnak nem megfelelő minő­ségű filéznek a MEDOS-hoz történő,;.szállítását, , , . . ,4; Talán mondani sem kell, hogy ismertek a felvásárlásra felkínált méz esetenkénti minőségi eltérései. A. kérdéssel már az SZMSZ IV. kongresszu­sán is foglalkoztak, javulást sürgetve. A kérdés megvilágítása céljából Stefan Moravöík elvtárssal, a MEDOS igazgatóhelyettesével beszélgettem, aki kiemelte, hogy a méz felvásárlása tekintetében a múlt év minden korábbinál gazdagabb volt, mert a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet dolgozói szlovákiai méretben több mint 5700 tonna mézet vásároltak fel, s a tekintélyes mennyiségből 529 tonnának az átvé­telét elutasították, mivel nem felelt meg a szabvány által támasztott köve­telményeknek. Tény, hogy akadnak lelkiismeretlen méhészek, akik nyerészkedési szán­dékkal pergetés előtt cukorszörpöt adnak a családoknak, és pergetés után ezt a^felvásárló helyeken igyekeznek értékesíteni. A méhészek többsége viszon becsületes és standard minőségű mézet kínál a felvásárlóknak, így van ez a kelet-szlovákiai kerületben is, ahol a JEDNOTA felvásárlói a MEDOS megbízásából több mint 1380 tonna mézet vettek át a méhészektől, tehát többet, mint amennyinek az értékesítésére szerződtek. Az említett mennyiségnek viszont csak 0,26 százaléka felelt meg a követelmények­nek. A közép-szlovákiai kerületben azonban 1612 tonna mézet vásároltak fel, s ebből 0,27 százaléknyi volt kifogásolható minőségű. A nyugat-szlová­­kai kerület méhészei ugyanakkor 2709 tonna mézet adtak el, amelyből 1,65 százalék nem felelt meg a szabványnak, s emiatt nem vették át fel­dolgozásra. Moravöík elvtárs azt is megemlítette, hogy a felvásárolt méznek mintegy 60 százaléka exportra kerül, ami erősen indokolja a minőségre vonatkozó normák pontos megtartását és minden olyan íétel átvételének az elutasí­tását, amely nem éri el a standard minőséget. Az Állami Szabvány csak standard minőségű mézet ismer el. Másfajta minősítést nem tesz lehetővé. Ha tehát társadalmunk a felvásárolt méz kilójaként a méhésznek 35 koro­nát fizet, s ugyanezt a mézet a kiskereskedelemben jóval olcsóbban áru-Gondos állománykezeléssel Ä Varroa atka elhatalmasodásának akadályozását szorgalmazó őszi véde­kező kezelés eredményességére és ta­pasztalataira támaszkodva az Állami Állategészségügyi Intézet munkatár­saival karöltve, az SZMSZ KB február 20-a és március 20-a között Szlovákia szerte megszervezte a méhállományok kötelező tavaszi kezelését. Ennek módozatáról az SZMSZ KB titkársága írásban tájékoztatta az összes alapszervezetet. Azoknak pedig a járási állategészségügyi központok­kal való együttműködésben kellett megszervezni körzetükben a méhállo­mányok tavaszi kezelését. Az atka gyérítésére munkacsoportokat létesí­tettek s azok az állategészségügyi központok munkatársaival és megbí­­zottaival továbbá a tulajdonosok ak­tív segítségével kezelték le a méh­családokat. Szükséges megjegyezni hogy a ke­zelésnél új szerkészítményt vagyis az AVARATlN 01 csíkot használták. A méhtulajdonosok alapszervezetük kör­zetében elhelyezett minden méhcsa­lád kezeléséért 5 koronát fizettek, s ebből két korona a munkacsoport útiköltségére szolgált. A szövetség tagjai a füstölőcsíkot ingyen kapták, a nem szervezett méhészek viszont csíkonként 1 koronát fizettek. A méhek kezelésének sikere túl­súlyban a tulajdonosok fegyelmezett magatartásától függ. Szükséges meg­említeni persze azt is. hogy az Állami Állategészségügyi Intézet által kibo­csátott rendelkezés értelmében azo­kat, akik nem gondoskodtak a méh-­­családok tavaszi kezeléséről, vagy nem fizették meg a fent említett di­jat, szigorúan megbüntetik. Akinek mélfállománya nem a saját alapszervezete körzetében, hanem má­sutt van, a szervezeténél annyi csíkot adtak ki. amennyi családot beteleltet­tek. A rendelkezésekkel á szervezett méhészek a taggyűléseken ismerked­hettek meg. Aki viszont nem vett részt ezen az értekezleten, vagy nem tagja a szövetség valamely alapszer­vezetének, az tájékozódás céljából — saját érdekében — érdeklődhetett a méhészeti megbízottnál. Lényeges persze az is, hogy -a ván­dorló méhészek csak attól kérhettek igazolást a kezelésről, aki az állat­egészségügyi központ megbízásából kezelte a családokat, továbbá a ván­dorló méhészeknek a téli hulladék vizsgálatának az eredményességéről szóló bizonylattal is rendelkezni kell, mely bizonyítja méhcsaládjaik egész­ségét, vagyis azt, hogy nincsenek megtámadva költésrothadással, vész­szel stb. A Varroa atka garázdálkodását úgy fékezhetjük meg eredményesebben, ha minden — szervezett vagy nem szervezett — méhész gondoskodott az összes családok tavaszi kezeléséről. Ha körzetenként egy-két atkával fer­tőzött család maradna, azok a kezei­teket hamarosan megfertőznék. Ezért szükséges az Állami Állategészségügyi Intézet rendelkezésének a megtartá­sa, s azoknak szigorú megbüntetése, akik kibúvót kerestek alóla. P, S. sítják, akkor elvárható, hogy a MEDOS mindig kiváló minőségű mézet kap­jon feldolgozásra és forgalmazásra. A MEDOS-nál helyesnek tartanák, ha a JEDNOTA kerületi központjai mindegyikénél laboratóriumot létesítenének, s a méhészek - által beszállí­tott mézet egyénenként minősítenék. Kizárnák ezzel azt a lehetőséget, hogy nem megfelelő minőségű méz kerüljön a MEDOS-hož, s így a cukor­ból készített mézet már a felvásárlás alkalmával visszaadhatnák tulajdono­sának, de az alapszervezetet is értesítenék, hogy ki merészkedett cukor­méz eladására. A MEDOS azonban nem mond le róla, hogy a beérkezett mézet saját, alaposan felszerelt laboratóriumában minősítse, tehát fenn­tartja azon jogát, hogy a standard minőségű mézet visszaküldje a feladó­nak. Ezért csak helyeselni lehet, ha a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet kerületi központjai kiépítik saját laboratóriumaik hálózatát. A MEDOS vezetői fontosnak tartják, hogy a mézzel telt kannákon fel­tüntessék a méhész nevét, pontos lakcímét, de a JE.DNOTA felvásárló köz­pont adatait is. Ha tehát a jövőben a kannákról hiányoznának а г említett adatok, akkor sem vennék át a mézet, ha az elérné a standard minőséget, így a méhésznek és a felvásárlónak érdeke, hogy körültekintő legyen a méz átadásánál. Addig azonban, amíg a JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet kerületi köz­pontjai nem hozzák létre saját kerületi laboratóriumaikat, szükséges, hogy az SZMSZ-alspszervezetek vezetői és tagjai mindent megtegyenek a stan­dard minőségű méz szállítása érdekében. Alig hihető ugyanis, hogy egy­­egy alapszervezetnél ne tudnának a mézhamisítókról, tehát elsősorban ne­kik kellene kiszűrniük azokat, akik a társadalmat Károsítva jól akarnak élni. Ez arra figyelmeztet, hogy egy-egy körzetben a szabálysértők kilé­tének a felfedését ne csak a JEDNOTÁ-tól és a MEDOS-tól váriák. hanem ennek az érdekében önmaguk is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom