Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-14 / 2. szám

t Á Az irányelveknek megfelelően Л CSKP Központi Bizottságának 6. és az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő ülése értékelte a nemzeti bizottságok munkáját, és megvitatta a XVI. pártkongresszus utáni tevé­kenységük tökéletesítésének fő irá­nyait. Nagy jelentőségű feladatokról döntöttek, hiszen a nemzeti bizottsá­gok jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista társadalom fejlesztésé­hez, a lakosság szükségleteinek ki­elégítéséhez, a szocialista demokrá­cia elmélyítéséhez, népünk politikai és erkölcsi egységének megszilárdí­tásához. Az utóbbi években jelentős mérték­ben megnőtt a nemzeti bizottságok társadalmi szerepe. A nemzeti bizott­ságok legfontosabb feladata, hogy érvényt szerezzenek a nép hatalmá­nak. Hiszen segítségükkel az emberek százezrei vesznek részt a községek, városok, a járások és a kerületek Irányításában, államunk politikájának formá'ásában, megvalósításában és el­lenőrzésében. A társadalmi fejlődés bonyolult és igényes feltételei között a nemzeti bizottságoknak is új feladatokat kell teljesíteniük, s nagyobb követelmé­nyeket kell támasztaniuk munkájuk­kal szemben. Mindez megköveteli, hogy tovább szilárdnljon a nemzeti bizottságok szerepe, és növekedjen részvételük a társadalmi feladatok megoldásában. A CSKP KB 6. és az SZLKP KB ezt követő ülésének hatá­rozata felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti bizottságok munkájában tovább kell mélyíteni a demokratikus elveket, a lakossággal szorosan e­­gyüttraűködve és az emberek aktív részvételével gondoskodni kell az egyre igényesebb feladatok teljesíté­séről. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy növekedjen a válasz­tott szervek és a képviselők szerepe, s jrvuljon a nemzeti bizottságok apparátusának munkája. A CSKP Központi Bizottsága 6. és az SZLKP Központi Bizottsága ezt kö­vető ülésének határozataiból eredő feladatokat a központi államhatalmi szervek és a nemzeti bizottságok in­tézkedései alapján kell valóra válta­ni, amelyeket a szlovák kormány 1982/198-as számú határozata össze­gez. Az SZSZK kormányának intézke­dései 252 konkrét feladatot határoz­tak meg. A múlt év végéig a 199 fel­adatból 193-at sikerült megvalósítani. A hátralévő 59 feled ltot az idén és az 1985-ös évben kell megvalósítani. A szlovák kormány az utóbbi évek­ben több ízben értékelte a nemzeti bizottságok munkáját. Az 1983/313-as számú határozatában megállapította, hogy mind a központi államhatalmi szervek, mind a nemzeti bizottságok rendkívüli figyelmet fordítottak a CSKP KB B. és az SZLKP KB ezt kö­vető ülése határozatainak megvalósí­tására. Mindezt a nemzeti bizottsá­gokról szóló két, 1982. évi keltezésű törvénymódosítás is elősegítette. A Szlovák Nemzeti Tanács 1982/ 52-es számú törvénye alapján a kerü­leti és a járási nemzeti bizottságok 53 székhe.yközséget választottak ki, melyekben bővített jogkörű nemzeti bizottságok működnek. 1982. július elsejével a nyugat-szlovákiai kerület­ben 15, a közép-szlovákiaiban 21, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 17 székhelyközségben kezdte meg műkö­dését a helyi nemzeti bizottság új feltételek között. Ez az új forma a gyakorlatban jól bevált, hiszen ezek­ben a székhelyközségekben 8 lakos­ság igényeinek kielégítése sokkal ma­gasabb színvonalú, mint a többi köz­ségben. A le-r'öbb székhelyközségben már megvannak az iskolák, a körzeti egészségügyi központok, az üzletek, az óvodák, a bölcsődék, a könyvtárak, a kultúrházak stb. A helyi nemzeti bizottságok nagy figyelmet szentelnek a szolgáltatús'ik javításának. A szék­­helyközségekhnn 140-ről 17B-ra nőtt a szoigá'tatásokat végző üzemegysé­gek száma, s a helyi nemzet bizott­ságok már több mint 340 személynek engedélyezték a szolgáltatások végzé­sét. A székheiyközségekben működő he­lyi nemzeti bizottságok szerveinek felépítése, a képviselők és az appará­tus dolgozóinak száma a legtöbb he­lyen megfelel a követelményeknek. A helyi nemzeti bizottságok szervei ás aktívái az összes székhelyközség­ben nagyobb hatékonyságot érnek el az irányító és szervező munkában, mint a többi község helyi nemzeti bizottságai. A plenáris üléseken be­hatóbban foglakoznak a komplex gazdasági és szociális fejlesztés kér­déseivel. Nagyobb gondot fordítanak a Nemzeti Front választási program­terveinek megvalósítására, valamint a lakosságnak nyújtott szolgáltatások, a ttömegpolitikai és kulturális nevelő munka fejlesztésére. Elmélyült a he­lyi nemzeti bizottságok tanácsainak végrehajtó, koordinációs és ellenőrző szerepe. Javult a képviselők részvétele a ta­nács- és a p'enáris üléseken; Átlago­san több mint 90 százalékos. Például Bodrogszerdahelyen (Streda nad Bod­rogom), Palárikovéban és másuf egyetlen képviselő sem hiányzik az említett ülésekről. A lakóbizottságok (a székhelyközségekben 127 van) többsége aktív szerepet vállal a Nem­zeti Front választási programtervei va'éra váltásában, a nyilvános gyűlé­sek szervezésében és egyéb feladatok ieliesiSésében. A székhelyközségek helyi nemzeti bizottságai apparátusának szervezési felépítése a legtöbb he'yen megfelel a követelményeknek. Számuk — ezer lakosra számítva — néhány esetben több, néhány esetben pedig kevesebb a megengedettnél. A székhelykiizségRk helyi nemzeti blzotiságai tevékenységének elemzé­séből arra következtethetünk, hogy megnőtt a népszerűségük, д lakosság tudja, hogy olyan kérdések, problé­mák mego'dásán fáradoznak, amelyek közvetlenül befolyásolják a szükség­leteik kielégítését. Természetesen a bővült jogkörű nemzeti bizottságok egyes szervei még nem tudnak minden kérdést az úi szempontok figyelembe vételével megoldani. Figyelmüket elsősorban a lakosságnak nyújtóit szolgáltatások kiszélesítésére és tökéletesítésére, a komp’ex lakásépítés feladatainak tel­jesítésére, az ivóvízforrások, a vízve­zetékek és a csatornahálózat építé­sére, a termőföld véde'mére és éssze­rű kihasználására, az életkörnyezet szüntelen javítására stb. fordították. A Nemzeti Front szerveivel és szerve­zeteivel szorosabb kapcsolatokat léte­sítettek annak érdekében, hogy kö­zösen vegyék ki részüket a választási programtervek valóra váltásából. A bővüli jogkörű nemzeti bizottsá­gok szervei jobb feltételeket létesí­tőitek a képviselők munkájához, az egyes bizottságok kezdeményező és ellenőrző szerepének fejlesztéséhez. A képviselők a plenáris üléseken komplex anyagokat kapnak, ezáltal egyrészt aprólékosabban tájékoztat­hatják a választópolgárokat a nemzeti bizottságok tevékenységéről, másrész a lakosság nagyobb érdeklődést tanú­sít a képviselőkkel való találkozás­nak. A székhelyközségek nemzeti bizott­ságainak munkájában elért pozitív eredmények arra utalnak, hogy foko­zatosan valóra válnak a CSKP KB 6. és az SZLKP KB ezt követő ülésé­nek határozatai. Az elért kedvező tapasztalatok alapján a jövőben vár­hatóan tovább bővül a székhelyköz­ségek hálózata. Az elmondottak jól tükrözik azt, hogy a nemzeti bizottságok szervező szerepének elmélyítésével javult fal­­vaink gazdasági és szociális fejlődé­se. A nemzeti bizottságok szervei, képviselői és aktívái munkájának ja­vításával, a nemzeti bizottságok* és a Nemzeti Front, társadalmi szerveze­teinek együttműködésével, valamint a lakosság nagyarányú részvételével megszilárdult a szocialista demokrá­cia. BARA LÁSZLÓ A dunaszerdahelyí (Dunajská Streda) Dukla Efsz-ben készült felvétel is igazolja, hogy a tél mező­­gazdasági üzemeinkben csak a látszólagos pihenés időszaka. Az erőgépek javítása már a tavaszra való felkészülést jelenti Fotó; Tóth József tudomány és a befogadókészség Az újító-feltaláló tevékenység — mint a műszaki fej­lesztés társadalmi erőforrása — a népgazdaság fejlesz­tésének valamennyi szakaszában fontos szerepet játszik. E megállapítás, ha valamikor, akkor ma —, amikor a CSKP KB 8. ülése határazatai tükrében világosan lát­juk, hogy mezőgazdaságunkban is nagyobb szerephez kell jutnia az emberi tényezőnek, az újító, alkotó kezde­ményezéseknek — különösen igaz. , A dunaszerdahelyí (Dunajská Streda) járás egyik leg­eredményesebben gazdálkodó társult szövetkezetében a Csilizközi Efsz-ben 1975-ben bontakozott ki, s azóta fo­lyamatosan izmosodik az újftómozgalom. — Az utóbbi években számos, az újítási kedv élénkí­tését szolgáló intézkedés látott napvilágot szövetkeze­tünkben. Központi szabályozással rendeződött az újítá­sok kidolgozásában és megvalósításában közreműködők, . s a terjesztést istápolók anyagi ösztönzése. Szinte na­ponta hangzik el felelős vezetőink szájából, hogy alap­vető érdekünk, sőt létérdekünk az újítók megbecsülése, támogatása, hasznos ötleteik megvalósítása. Mai lehető­ségeink tágas légkört teremtenek ahhoz, hogy nyugod­tan és biztonságosan lehessen szárnyalni — mondja meggyőződéssel Vörös László gépészmérnök, a műszaki szolgáltatások ágazatvezeioje. az újítási bizottság el­nöke. — Szövetkezetünkben olyan munkahelyi, vállalati lég­kör alakult ki, ahol a fejlődés motorjának tekintik az újítási kedvvel megáldott embereket, s természetesnek tartják, hogy a közösség boldogulását szolgáló nagyobb szellemi teljesítményekért erkölcsi és anyagi elismerés jár. Az erkölcsi megbecsülés és az „észpénz“ elismeri a céljainkkal egybevágó magatartást, önbizalmat ad leg­jobb újítóinknak, s további fejtörésre ösztönzi őket---­folytatja az ágazatvezető gondolatmenetét Sárközi Lajos a gépjavítórészleg vezetője. Gjitási tevékenységünk homlokterében a termelésben rej'ő tartalékok feltárása, a beruházások nélküli haté­konyság növelése áll. Az állattenyésztésre, a növényter­mesztésre és a műszaki szolgáltatásokra к terjedő újító­mozgalom tartalmilag és szerkezetileg a következő rész­területekre terjed ki: a termelési feladatok hatékonyabb megoldását szolgáló ésszerű műszaki eljárások, techno­lógiák kidolgozása, alkatrészFelújítás. a termelésben le­vő gépeken eszközölt technológiai módosítások, temati­kus feladatok megoldása stb. Tavaly ÍZ volt az elfogadott újításaink száma, s az újításokból származó népgazdasági érték elérte a fél-, millió koronát. Újításaink között olyan megoldások sze­repelnek, mint a CCM program hazai gépi technológiá­jának didolgozása, a szegfű cseppfolyós tápanyagokkal való permetezése, az E-516-os kombájn ferde szállító­jának műszaki tökéletesítése, fóliablokkrendszer stb. A szövetkezetben mozgósított, a koncentrált szellemi erő által létrehozott újításokat igyekeznek kőzkinccsé tenni. Ennek érdekében lS82-ben járási méretű újítási kiállítást rendeztek, mely a Járás határain kívül is nagy visszhangot váltott ki. Az idei évre 5 tematikus feladat megoldását Irányoz­ták elő, s ennek a gyakorlati kivitelezését a szövetke­zetben működő 4 ésszerűsítő brigádra bízták. A tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakor­lati alkalmazásával napjainkban sokat foglalkozunk. A befogadóképesség sajnos gazdaságonként változik. A csí­­lizközi példából kiindulva ez mindenképpen két ténye­zőtől — a szakembergárdától, s a szellemi tőkével való ésszerű, okos gazdálkodástól — függ. Csllizkőzben a leg­eredményesebb újítók — Sárközi Lajos, Szabó Ervin, Fábrik László, Zsalka Lajos, Zsidó Ferenc, ifjú Halász Já­nos agrármérnök, Bozsaki László agrármérnök — sze­mélyében olyan szakembergárdával rendelkeznek, akik számára társadalmi elkötelezettséget Is jelent az újítás. Nem azért születnek ötleteik és nem azért kezdenek az ötletek megvalósításához, mert a leendő újítási díjra számítanak, hanem egyszerűen azért, mert jobban akar­nak és tehetségük, szorgalmuk révén jobban is tudnak dolgozni. Amikor az újltómozgalom fellendítése kapcsán az anyagi ösztönzés fontosságát, s a díjazás rendszerének tökéletesítését hangsúlyozzuk arról sem feledkezhetünk meg, hogy az újítások lassú elbírálása, az érdektelenség, a féltékenység a mozgalom csorbítását okozza. Ahol vi­szont a dolgozók alkotó energiájának hasznosítása a gazdaság érdeke, s a vezetők társadalmi-politikai köte­lessége, felelőssége — ott élénk az újítási kedv. CSIBA LÁSZLÓ Vörös László mezőgazdasági gépészmérnök (baloldalt) és Sárközi Lajos a legújabb újítási javaslat tervdoku­mentációját ellenőrzi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom