Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-10 / 10. szám

1 1984. március 10. 4c 10. szám ★ XXX V. évfolyam '4c Ara I,— Kčs Szocialista brigádok országos konferenciája A szocialista oiezogaztfasag fittül! X prágai Kultúrpalotában a máit héten — az efsz-ek X. országos kong­resszusára való felkészülés jegyében — tartották meg az egységes földmű­­vesszövetkezetekhen tevékenykedő szocialista brigádok kétnapos orszá­gos konferenciáját, amelyen az élenjáró szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok, a kiváló mezőgazdasági újftók és feltalálók csaknem ötszáz kép viselője vett részt. A konferencián — amelyet Miroslav Toman szövetségi mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter nyitott meg és vezetett — többek között részt vett František Pitra, a CSKP KB titkára, Rudolf Vanüo, az SZLKP KB osztályvezetője, Vladislav Treska, a CSSZK és Ján I a n o v i c, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, Pavel Jonáš, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. — A konferenciát abban az évben tartjuk, amelyben megemlékezünk a mezőgazdaság szocialista átépítése kezdetének 35. évfordulójáról — mon­dotta Toman elvtárs. — Az utóbbi három és fél évtizedben a mezőgazda­­sági termelés volumene több mint a kétszeresére nőtt. A gabonafélék hektáronkénti terméshozama nem egészen két tonnáról több mint négy tonnára, az egy hektár mezőgazdasági területre számított hústermelés hat­van kilogrammról kétszázhetven kilóra, a tejtermelés pedig 338 literről 800 literre, ugyanakkor a munkatermelékenység az ötszörösére növekedett. Az Efsz-ek tagjai és az állami gazdaságok dolgozói a föld valódi gazdáivá váltak, megszilárdult szociális biztonságuk és emelkedett életszínvonaluk. Az említett eredmények elérésében nagy szerepet vállaltak az alapító tagok és a szocialista mezőgazdaság úttörői. Úttörőink azonban ma is van­nak, akik közé elsősorban a szocialista munka hősei, az újítók és feltalá­lók. a szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok tagjai tartoznak. Szük­ségszerű, hogy soraik bővüljenek, hogy rendszeresen kicseréljék tapaszta­lataikat, hogy munkatársaikat a mezőgazdasági termelés növelésére és hatékonyságának fokozására ösztönözzék. Ezután Pavel Jonáš, az SZFSZ KB elnöke mondott beszédet. Kiemelte azokat a feladatokat, amelyek a jelenlegi ötéves tervidőszakban a XVI. pártkongresszus stratégiai irányvonalának megvalósítása terén, elsősorban az alapvető élelmiszerekből való önellátás fokozásával kapcsolatban a mezőgazdasági dolgozókra hárulnak. A kitűzött célok elérése megköveteli — amint ezt a CSKP KB 4. ülése is megállapította —, hogy lényeges válto­zások történjenek a termelés szervezésében. Minden irányitó szervnél és vállalatnál előtérbe kell kerülnie a termőföld védelmének és ésszerű hasz­nosításának. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében ezeket az új célokat alapjában véve sikerül elérni. Hiezen a bruttó mezőgazdasági termelés tervét a jelenlegi ötéves tervidőszak első bárom évében 102 százalékra, az árutermelés tervét pedig 102.6 százalékra teljesítettük. E kedvező eredmé­nyek eléréséhez a szocialista versenymozgalom, a mezőgazdaságban dol­gozók kezdeményezése és az újítómozgaloni is nagymértékben hozzájárult. A pozjtfv eredmények mellett a mezőgazdaságban még sok a tartalék. Súlyos fogyatékosságok tapasztalhatók például a kivitel szempontjából fontos termények, főleg a cukorrépa, a sörárpa és a komló termesztésében. A CSKP XVI. kongresszusán és az állami végrehajtási tervben kitűzött feladatok valóra váltása megköveteli az irányítás fejlesztését és további tökéletesítését, az intenzifikálás és a hatékonyság növelését, a tudományos­műszaki haladás vívmányainak következetesebb érvényesítését, a tartalékuk mozgósítását, a munkatermelékenység fokozását és a termelés minősé­gének javítását. Ebben elsőrendű szerepe van az egyének és kollektívák szocialista versenyének és felajánlási mozgalmának. De ebben a mozga­lomban is vannak tartalékok. Szövetkezetenként és járásonként változó a szocialista brigádok és tagjaik száma. Az utóbbi években e brigádok korösszetételével kapcsolatban is problémák merültek fel. Ezért a kollek­tívákat fiatal dolgozókkal kell feltölteni, s támogatni kell az ifjúsági kollektívák létrehozását. A növénytermesztés szakaszán a szocialista brigádoknak hatékonyan elő kell segíteniük az ágazat kiemelt fejlesztését, a gabonafélék hektárhnza­­mainak stabilizálását és további növelését s a haladó mozgalmak tapasz­talatainak általánosítását. Az állattenyésztés területén — ahol a legtöbb szocialista brigád működik — nagy gondot kell fordítani a termelési feladatok teljesítésére, a saját takarmányforrások hasznosítására, a takarmányfogyasztás csökkentésére. Egyre több szocialista brigád tevékenykedik a gépjavítás és a gépesítés szakaszán. Feladatuk a munkák határidőn belüli és sikeres elvégzése. Jonáš elvtárs beszédének befejező részében hangsúlyozta, hogy az elkö­vetkezendő időszakban a szövetkezeti földművesek, a szocialista és komp­lex ésszerűsítő brigádok, valamint az újítók és a feltalálók aktivitását a 7. ötéves terv feladatainak maradéktalan teljesítésére kell irányítani. Elvár­juk tőlük, hogy élen járjanak, és további javaslatokkal álljanak elő az efsz-ek X. országos kongresszusát megelőző vitában. A vitában — három munkacsoport keretében — az élenjáró szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok képviselői, a kiváló újítók és feltalálók tapasztalatcserét folytattak munkájukról. Tájékozódtak arról, hogyan sike­rül megvalósítani a mezőgazdaság fő feladatait, kiemelten fejleszteni a növényteraesztést, minél hatékonyabban felhasználni a takarmányokat, a fűtőanyagokat és az energiát. Végül jelentések hangzottak el a három munkacsoport tanácskozásáról. A növénytermesztési munkacsoport megállapította, hogy a szocialista brigádok a legjobb eredményeket a gabonafélék, a gyümölcs, a zöldség, a mák és a dohány termelésében érik el. Az állattenyésztési munkacsoport figyelmét elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül a tejtermelés intenzifikálására. valamint a takarmányok és az energia jobb hasznosítá­sára összpontosította. A komplex ésszerűsítő brigádok munkacsoportjának jelentése rámutatott arra, hogy e brigádok tevékenységének és az újító­mozgalomnak a fejlesztésében még jelentős különbségek vannak az egyes mezőgazdasági nagyüzemek és járások között. A konferencia vitájában František Pitra, a CSKP KB titkára is felszó lalt. — Jelképes, hogy az efsz-ek X. országos kongresszusa előkészületeinek és a kongresszust megelőző vitának a kezdetén az egységes földművesszö­vetkezetekben tevékenykedő szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok tagjai kértek szót — mondotta. — A konferencia tanácskozása és az efsz-ek zárszámadó közgyűléseinek többségén ismertetett eredmények egy­aránt arról tanúskodnak, hogy megértették e jelentős kampánynak alapvető politikai és gazdasági céljait. Ezt követően a szocialista mezőgazdaság történetében először a kilenc legjobb szocialista brigád nevét beírták az egységes földmüvesszövetkeze­­tek dicsőségkönyvébe. A konferencia végén a résztvevők levelet küldtek a Csehszlovák Békebizottságnak, és nyilatkozatot fogadtak el a szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységével, valamint « újító- és feltalálómozgalom fejlesztésével kapcsolatban. Mezőgazdasági nagyüzemeink többsége februárban tartotta zárszámadó közgyűlését. Felvételünk a szímől (Zemné) Haladás Efsz-ben készült, ahol Balogh László elnök értékelte a tavalyi gazda­sági eredményeket Fotó: Tóth József Tóth Istvánnal először tizenhá­rom évvel ezelőtt találkoztam a köbölkúti (Gbelce) szövet­kezet gépjavító műhelyében. Akkor huszonnégy éves volt. Mesterei, mun­katársai úgy nyilatkoztak róla, hogy kiváló szakember, nagy jövő áll előt­te. A közelmúltban ismét találkoztunk. A fiatal gépjavító — a vélemények helyességét igazolva — tapasztalt mesteremberré vált, s jelenleg egy szocialista brigád vezetője. A halk szavú gépjavító magáról nemigen, de a brigádról nagy-nagy lelkesedéssel beszélt. —г Korábban, amikor csak egy gép­javító műhelyünk volt, egy brigádba tömörültünk. Később a gépparkunk kiszélesedett, új nagy teljesítményű gépeket kaptunk, s a szerelögárda két csapatra oszlott. Az egyik szocia­lista brigádot Porubszky Béla, a má­sikat én vezetem. A tíztagú bronzérmes szocialista brigád előtt pillanatnyilag nagy feladat áll. Üzemképessé kell tenniük azokat a vontatott gépeket, .melyek a tavaszi munlíák első szakaszában vesznek részt. Ezenkívül a kombájnok javítása is az ő feladatuk. Mindez nagy embe­ri akaraterőt, összetartást igényel. — Mielőtt nekifogtunk a gépek téli javításánák, összehívtam a szo­cialista brigád tagjait, s néhány mon­datban elmondtam a teendőket. Ezek az emberek nem igénylik , a hosszú szónoklatokat. Tudják, mi a dol­guk ... , — Többen elmondták, hogy úgy is­meri embereit, mint a saját tenyerét. — Ez természetes. Mivel tudom, hogy ki mennyire felkészült, munkája keretén belül mit szeret leginkább csinálni, s eszerint osztom szét a fel­adatokat. Például a nagyon igényes Lapunk 5. oldalán „Hasz­nosítható tartalékok“ címen a naszvadi (Nesvady) szö­vetkezet múlt évi gazdálko­dásáról számolunk be, rá­mutatva, hogy milyen üzem­­szervezési és közgazdasági szempontok befolyásolták kedvezően a jövedelemkép­zést, s mire fordítják a fő figyelmet az idén kombájnjavítást még két kollégámmal együtt hárman végezzük, a vontatott gépek javítására szintén van egy cso­port, melynek tagjai tökéletesen jár­tasak a szakmában. — Mit tesz a brigádvezető akkor, ha egy probléma megoldására nincs nagy remény? — Ilyen esetben a kollektív dön­tésben látom az erőt. Sikerült a bri­gádban olyan hangulatot teremteni, hogy mindenki elmondhatja szakmai véleményét. Ezek lényegét összegez­zük, majd közösen döntünk. — Ha például nincs alkatrész, ér Szakmája az élete valamit az eszmecsere, a gondolko­dás? — Sokat. Bizonyos esetekben he­lyettesíteni is lehet az alkatrészt, ki­iktatni vagy, — Kelemen László sze­mélyében kitűnő esztergályosunk van — újat készíteni. A gumialkatrészek - kel már nagyobb a gond, ám a re­ményt itt sem szabad elveszíteni. — Látom, hogy nem éppen kedve­ző körülmények között dolgoznak. .* — Tudja, vannak olyan dolgok, ami általunk nem, vagy csak részben be­folyásolható. Például az, hogyan, mi­lyen úton jutunk el a munkahelyre, milyen a szociális ellátottság, ka­punk-e a szövetkezettől olyan mező­­gazdasági lapot, amit a nehéz munka után szívesen elolvasnánk. Az én fel­adatom az. hogy kommunista létemre erőt öntsek a brigádba, jó munkára ösztönözzem a brigádtagokat. A szo­cialista vállalások keretén belül mi A 6. és a 7. oldalt fella­pozva, olvasóink megismer­kedhetnek egy járás legjobb sportolóival, valamint az utolsó takácsmesterek egyi­kével. Megemlékezünk a nemrég elhunyt nagy szov­jet íróról, M. Solohovról, s kritikát olvashatnak a MATESZ egyik műsoron levő darabjáról is hajlandók vagyunk a többletmun­kára. Például új műhely van épülő­ben, habár az építkezés eléggé nehéz­kesen halad. Ha szükséges lesz, mi nagyon szívesen segítünk majd. Tár­sadalmi munkában is aktívan részt veszünk. A közeljövőben új óvoda épül a faluban, itt is szeretnénk segí­teni. — Amint kollégái elmondták, az aratás és más betakarítási munkák idején rendszerint szolgálatos javító. Ez azzal jár, hogy hajnalban négykor kel és este tízkor ér haza, A feleség, a család mit szól ehhez? — Az évek során már megszokták. Meg aztán jól jön a vastagabb borí­ték is, mert nemrég építettük fel családi házunkat, ahol feleségemmel és két gyermekemmel élek. Elődeim is itt éltek, én is itt telepedtem le. Meg aztán a mi kenyerünk ezen a földön terem meg. — Ha a faluban említem a nevét, rendszerint a focival hozzák kapcso­latba. — Ja, igen. Engem a legtöbben itt a futballpályáről ismernek. Korábban több társadalmi szervezetben tevé­kenykedtem, most a helyi sportszer­vezetnek vagyok aktív tagja. Csapa­tunk tavaly edző nélkül maradt, így ketten a csapatból, Kurucz Gyula ba­­ríiitommal vállaltuk az edző szerepét. Habár már harminc éves vagyok, egyelőre még én is aktívan játszom. Tizenhét éves korom óta minden Idényt végigfooiztam, mert az aktív sportolás kiválóan hozzájárul a testi­lelki egészséghez. — Mit kíván az élettől? ,— Mindenekelőtt békét. Amíg béke v,an. addig a mi társadalmi rendsze­rünkben munka is, kenyér is jut min­denkinek. KALITA GÁBOR Lapunk 12. és 13. oldalán az „Eredményes év számve­tése“ és az „Űj sikerek ko­vácsai“ címmel a zárszám­adó közgyűlések tükrében elemezzük az Alistáli (Hro­­boöovo) és a Somorjai (Ša­­morín) Efsz múlt évi ered­ményeit és tapasztalatait, s körvonalazzuk az idei fel­adatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom