Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-07 / 1. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES Í984. január 7...........,............ ..................... u . i ... - -—, ....— «, ľ ..... ...... »»'■>»* *> HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT H HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT И HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT В HORGÁSZÁT И HORGÁSZÁT Д HORGÁSZÁT ■ „Először nevelni, aztán horgászni!“ A Szlovákiai Horgászszövetség párkányi {Štúrovo) szervezetének eredményes működése arra utal, hogy ötszázhat tagjának magatartását és tevékenységét a fenti jelszóhoz való igazodás jellemzi. Tevékenységük — néhány község kivételével — kiterjed az egykori párkányi járás területére, tehát tagsága is több mint tizenöt községből verbuválódik. így természetes, hogy kezdetben nehezen lehetett a tagság egységét létrehozni és tevékenységének szervezett jelleget adni. A hetvenes évek elejétől azonban nemcsak a szervezeti egység szilárdulása volt mindjobban észlelhető, hanem az is, hogy a tagságot sikerült az SZHSZ KB ló gondoskodás. A központi szervek által meghatározott kerethez igazodva évente több mint hetvenezer ivadékot telepítenek, s azok lelkiismeretes és szakszerű nevelésével elérik azt, hogy évente nyolc-tíz mázsa növendék pontyot [méretes halat) juttathatnak a horgászvizekbe. Ezzel a tevékenységgel, amely a párkányi helyi szervezet példás magatartását is jelzi, lényegében csak besegítenek a halállomány fejlesztésének központi akciójába, melynek keretében a központi fejlesztési alapbél — a vízterület arányának figyelembe vételével — a párkányi szervezet horgászvizeire 3,5—4 tonna két-háromnyaras pontyot juttatnak. Az ivadékmentésben is példát mutató egykori alapító *ogok csoportja: Gyetven László. Sági József. Vitenc János a szövetség Központi ľizottsága által ezüstéremmel kitüntett horgász és Fodor Péter. Fotó: Gyetvan Béla által meghatározott, feladatok teljesítésére aktivizálni. A tagság magatartásának és tevékenységének helyes irányú kibontakozására jó hatással van a helyi szervezet által háromévenként rendezett téli oktatás, tehát a tagság politikai és szakmai fejlődéséről való példás gondoskodás. A szakoktatás keretében a résztvevők megismerkednek: a szövetség időszaki és távlati feladataival; a halálllomány telepítésének, nevelésének és védelmének sajátos módszereivel; a horgászattal kapcsolatos törvényekkel és rendelkezésekkel; valamint a sporthorgászat színvonalára ható hazai és külföldi tapasztalatokkal. A szervezet horgászterülete hétszázhetvenkét hektár. Ennek nagyobbik hányada — a folyóvizek — a Garant és az Ipoly alsó folyása, valamint a Duna meghatározott szakasza — képezik. A Duna halállományának utánpótlásáról és védelméről való gondoskodás nem tartozik a helyi szervezet hatáskörébe, mert azzal — a nemzetközi megállapodásokhoz való igazodással — a központi szervek törődnek. A halállomány utánpótlása, nevelése és védelme, valamint a horgászvizek karbantartása,' tisztaságának védelme még így is sok gondot okoz. sok munkát és anyagi ráfordítást kíván a helyi szervezettől. Nem csoda tehát, hogy a szervezet évi működési terveiben, szinte minden esztendőben, előtérbe kerül a halállomány neveléséről és védelméről va-Az utánpótlásban a pontyot helyezik előtérbe, majd azt követi a dévér, a csuka, a süllő és az ezüstkárász, az elgyomosodott horgászvizeken pedig a növényevő aműr szaporítása. Az említett horgászvizeken harminckét fajta hal található. A tagság politikai és szakmai fejlődéséről való gondoskodásnak köszönve az utóbbi években lényegesen csökkent a tiltott módszereket alkalmazó horgászok száma. A helyi szervezet elnökétől és titkárától — a gyermekkortól példás horgászként ismert Nemes Gyulától és Gyetven Bélától — egyebek mellett — azt is megtudtam, hogy az említett jelenségek nem vezettek az ellenőrzés lazulásához, hanem a horgászvizek feletti felügyeletnek még hatékonyabb és szervezettebb jellege van, mint volt egykoron. Az utóbbi években huszonöt halőr vigyázza és ellenőrzi a horgászattal kapcsolatos törvények és törvényerejű rendelkezések, de főleg a 103. számú hirdetményben meghatározott szabályok. követelmények és tilalmi intézkedések betartását. S úgy látszik, hogy a szigorított felügyeletre valóban szükség van. Tehát még mindig akadnak olyan horgászok, akik kihágást követnek el. Ezeknek . a száma évente 12—15 körül mozog és a szervezet fegyelmi bizottságától mindannyian megkapják a megérdemelt büntetést. Szigorúan büntetik azokat, akik tiltott szerszámmal horgásznak. A Garamon egy horgászt hálózás, az Ipolyon pedig ..gereblyézés“ közben értek tetten. A szervezeti fegyelem elmélyülését igazoló jelenségek — amelyek mellett eltörpülnek a kihágások és fegyelemsértések — feltételezni fogják, hogy a horgászszervezet belátható időn belül teljesen mentesül a törvénysértéssel járó, bosszantó jelenségektől. A szervezeti fegyelem további szilárdulását szolgálja a horgász-utánpótlás szakszerű neveléséről való gondoskodás is. A városi pionírház. valamint a párkányi és a kéméndi (Kamenín) magyar tannyelvű alapiskola keretében horgász-szakkörök működnek. A horgászat iránt érdeklődő gyermekek — a téli időszakban — hetenként két előadás meghallgatásával gyarapíthatják ismereteiket, míg a nyári időszakban gyakorlati módszereket sajátíthatnak el. A horgászmódszerek gazdagodására, versenyző készségük kibontakozására kedvezően hat az évenként rendezett két-három ifjúsági verseny, amit a helyi szervezet rendez, és díjakkal is <3 .tönöz. Kilencvenkilenc pionír vesz részt az említett szakkörök munkájáoan, a fiatal tagjelöltek száma harrr'-ckllenc. A városi pionírház horgász-szakköre. melynek szakmai Irányításával Rudolf Pavek, az 1982. évi országos e„ ni bajnokság 2. helyezettje törődik — figyelmet érdemel, mert minden évben jelentkezik a szövetség szlovákiai méretű ifjúsági horgászati felkészültségi versenyre: 1Я81-Ьеп például ebben az igényes versenyben a második helyen végzett. A sporthorgászat sőját-borsát a versenyek képezik. Párkányban ezt jól tudják. A szervezet vezetősége egyik legfontosabb feladatának tartja a versenyek rendezését és színvonalas előkészítését. Elsősorban is olyan versenyeket rendez, amelyen a szervezet tagsága nagyobb létszámmal — gyakorlatilag a verseny iránt érdeklődő minden horgász — részt vehet. Ezek helyi méretű versenyek, s évente legalább kettőt rendeznek. Jellemző, hogy a horgászattól távol állók részéről is nagy az érdeklődés. Sokan elmennek a rendezvényre márcsak azért is, hogy a horgászok által készített finomabbnál finomabb halételeket megízlelhessék. Az idén áprilisban és májusban volt helyi horgászverseny. A mezőny mindkét esetben valóban népes volt. Általában figyelmet érdemlő eredmények születtek a négy órás versenyen. A „pálmát“, vagyis az első díjat — az áprilisi versenyen Farkas József 10 ezer 700 ponttal, a májusi versenyen pedig ifjú Pesti László 13 ezer 20 pontos eredménnyel nyerte el. A májusi verseny győztese tehát négy óra alatt 13,2 kg halat fagott. Nyilván a horgászat példás szervezettségének, valamint a versenykészség kibontakozását és megnyilatkozását lehetővé tevő rendezvényeknek köszönhető, hogy a szervezet sporthorgászai részt vesznek a magasabb szintű versenyeken is. A nyugat-szlovákiai divízióban а В csapat szerepel, a kerületi bajnokságban egy hattagú m A halivadék mentése az Ipoly menti vegyes csapat (4 férfi, 1 ifjú és 1 nő horgász), a szlovákiai ligában pedig az A csapat vesz részt, s általában dicséretesen szerepelnek. A, horgászszövetség központi szervei gyakran nyilatkoznak elismeréssel a párkányi helyi szervezet munkájáról. Az elismerés egyik formája, hogy évente Párkányban kerül sor egy-két magasabb osztályú horgászverseny megrendezésére. A múlt év szeptemberében például itt rendezték a második liga két napos csapatversenyét. E felsőbb osztályú versenyek zavartalan lebonyolításának lényegében a párkányi helyi szervezet teremti meg a feltételeit. S az eddigi rendezvények általános sikere jó előkészítésre utal. Ez így is van rendjénl Mert a szinte állandó jelleggel működő harmincöt tagú szervező bizottság mindent megtesz e rendezvények sikeréért. A sporthorgászok felsőbb szintű versenyein való részvétel a párkányi szervezet számára anyagi megterhelést jelent. Ugyanis a versenyeken résztvevők kiadásait, illetve költségeit az anyaszervezet köteles fedezni. A kiadások, valamint a halállomány utánpótlásával járó befektetések a helyi szervezetet jövedelemképzésre ösztönzik. Jövedelemforrást részben a tagsági Illetményekből való részesedés, a tömeges érdeklődést kiváltó rendezvények, s nem utolsósorban a halételek szervezett árusítása képezi. Az utóbbi tevékenység áldozatokat kíván a horgászoktól. Azt kívánja, hogy ne a saját. hanem szervezetük részére fogják a halat. Az utóbbinak köszönhető, hogy a városi termálfürdő vendégeinek, valamint a Simon-Júda vásár közönségének készített sült hal a helyi szervezet egyik legjobb jövedelemforrásának bizonyult. A színvonalas működés anyagi bázisának létrehozására irányuló nemes törekvések mellett azért is dicséret illeti a szervezetet, mert tlyképpen Is hozzájárul az élelmíszerválaszték bővítéséhez, a közélelmezés színvonalának emeléséhez. A szervezet további fejlődésére az elért eredmények kedvező hatással vannak. De vannak olyan jelenségek is, amelyek bosszúságot és sok gonárterületen dot okoznak vagy nehezítik a szervezeti élet fejlesztését. Tetemes kárral járó bosszúságot 1978-ban a dubovái Petrochema okozott, vegyszereket tartalmazó szennyvizével szinte totálisan kiirtotta a Garant Párkány-környéki szakaszának halállományát. 1981-ben a Párizsi-patak és a Garam kőhíd gyarmati (Kamenný Most) holtágának szennyezettsége okozott nagy bosszúságat és ötvenötezer koronás kárt a szervezetnek. S bizony megbotránkoztató, hogy bár a vegyi elemzések szerint a halállomány pusztulását a víz Zeazinos szennyezése idézte elő, a károkozó leleplezése és a kár megtérítése elmaradt. A szervezeti élet kívánt méretű fejlesztését fékezi, hogy a horgászszervezetnek nincs megfelelő székháza. Csupán két kis szoba áll rendelkezésére. Valóban olyan kis méretűek, hogy a vezetőségi ülést a két szobában csak váltva tudják megtartani. Persze a horgászszervezetnek lehetősége van arra, hogy a népesebb rendezvényeit a városi kultűrházban tartsa. Az anyagi helyzete azonban nem engedi meg azt a fényűzést, hogy a taggyűlései alkalmával nyolc-kilencszáz korona terembért fizessen. Nem ismerem a párkányt lehetőségeket. A horgászok körében azonban úgy hírlik, hogy van ebben a városban olyan kellően ki nem használt helyiség, amely a horgászszervezet részére nagyon megfelelne. Ha valóban így van, akkor joggal tehető fel a kérdés: vajon nem volna-e Időszerű a helyi horgászszervezet jő működését tettekkel, megfelelő egyesületi helýiség kiutalásával is elismerni? A SZHSZ legutóbbi kongresszusának határozatai a párkányi helyi szervezettől is a szervezeti élet további szilárdítását, s működésének fokozását igénylik. Ezért a jövő évi működési tervük feltétlenül számol azon feladatok teljesítésével, amelyek a kongresszusi határozatból a helyi szervezetre hárulnak. Ezt a szervezet vezetői mondották. Én pedig az állításuk hihetőségében nem kételkedem. hanem az' igényes helytállásra késztető feladataik teljesítéséhez kívánok sok sikert. PATHÖ KAROLY ■ VADÁSZAT 0 VADÁSZAT ® VADÁSZAT © VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT & VADÁSZAT © VADÁSZAT © VADÁSZAT • A vaÉéilsi és a mezőgazdaság Hazánk egyik fá cánosa, mely a vadászterületek gyérülő állományát hí vatott gyarapítani Alsócsitáron (Dől né Sfitáre] műkő dik. Gábris elvtárs sal, a farm vezető lével beszélgetve, arra a következtetésre jutottam, hogy fáradságos munkájuk'csak akkor válhat gyümölcsözővé, ha végre néhány vadbiológiai kérdést is tisztáznánk. A környezetvé delem keretén be lül többek között arra is választ kellene kapnunk, hogy lehet-e intenzív, ipa ___________ kel termelő mezőgazdaságunkban in tenzfv vadgazdálkodást folytatni? Ml lyen lehetőség nyílik a vadállomány megóvására, a megfelelő vadgazdálkodásra? A mezőgazdasági termelés további korszerűsítése, az iparszerű kalmazunk. Miért? Olyan drága lenne a kaszáló és a betakarító gépek elé a riasztólánc felszerelése, vagy ami még hatékonyabb, a riasztólánc végére a fémkarikák erősítése? Sajnos a vegyi vadriasztó szerek alkalmazása terén is sok a pótolnivalónk. Fontos követelmény, hogy a vadriasztó szerek fitotoxikus hatásától mentesek legyenek, másodlagos mérgezést ne okozzanak. A -jelenleg forgalomban levő vadriasztó szereink hátránya, hogy hatástartamuk rövid. A tudományos-műszaki haladás vívmányai azt diktálják, hogy hosszú hatástartamú készítményeket kísérletezzünk ki. és alkalmazzunk, de ugyanakkor tovább kell pontosítani a már meglevők kijuttatásának optimális időpjontjait. Sokan tévesen, még ma is úgy gondolják, \hogy a vad és a védett állatok pusztulása majdnem teljes mértékben a növényvédelmi tevékenység számlájára írható. Nem egészen így van. Gyakorlatilag, rendszerint a technológia betartásának hiányossága a vadpusztulás okozója. A legtöbb esetben pedig könnyű lenne a közös nevezőt megtalálni, mert a vadásztársaságok tagjainak többsége ugyanazon a területen vadászik, mint amelyen gazdálkodik. Egy-egy megbeszéléssel, tervegyeztetéssel elejét lehetne venni az ellentéteknek. Tisztázni kellene például, hogy mely növényvédő szerek okozhatnak pusztulást — azt is inkább a szakszerűtlen kezelés miatt —, és melyek azok a készítmények, amelyek alkalmazásakor a mérgezés lehetősége kizárt. Az elméletnek a gyakorlatba való átültetését segíteni kellene a bázisgazdaságoknak, amelyekben az intenzív körülmények közötti termelési mód vizsgálatával párhuzamosan, azt is elemezni kellene, hogy a korszerű mezőgazdasági termelés, és a terme- lés egyes mozzanatai milyen hatást- váltanak ki a vadállomány minden- i napi életében. a Jelentős lépés, hogy eljutottunk a vadállomány intézményesített keretek ő között történő pótlásához. Összefogott- munkával ellenben további értékeket- menthetnénk meg, s ebből az anyaií gi hasznon túl jelentős erkölcsi hat szón is származna. 5 f csiba) / termeiesi renaszeren Devezexese menynyire befolyásolja a vadállomány életkörülményeit? A tények ismeretében elmondható, hogy hazánkban is vannak kísérlete! zések, fél- és egész erédmények, kész i technológiák, melyeket sajnos alig al-Fácánok volierben Foto: B. Kolibár
