Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-25 / 8. szám
Martilapu r 'Ä martilapu (Tussilago farfara L.) a íészkasvirágzatúak családjába tartozó, közismert évelő növény. A tavasz első hírnökeinek egyike, néha már a hó alatt kivirlt. Sárga virágocskáit éppen akkor kínálja, amikor leginkább tombol a náthaláz és fertőz a köhögés, és amikor nagy szükségünk van egy akár friss állapotban Is hasznosítható gyógynövényre. az asztmától szenvedőknek Is de az erős dohányosoknak és ajánlhatjuk (légcsohurut keze lése). Nem csupán a házipatikában van helye, hiszen kilencféle teakeverék összeállífásához használja a gyógyszeripar. Házilag egy leveseskanál virágot kell egy csésze vízzel leforrázni, majd 15 perc máivá leszűrni. Naponta több ízben használható, mellékhatástól, mérgezéstől nem kell tartani. Külső használatra [borogatás) erősebb teát kell készíteni. Levele szintén értékes. A népi gyógyászatban túlérzékenység, reuma és gyulladások kezelésére használják, egyébként az asztma gyógyításában játszik szerepet, de bőrkiütések, ekcéma, kelések és az aranyér borogatására Is kitűnő. A száraz levélből teát késztíünk mint a virágból, aztán 20 perces ülőfürdőt veszünk. Az aranyér közvetlenül áztatott levelekkel vagy azok levébe mártott vattával kezelhető. Virágját márciusban és áprilisban szedjük, papíron vékonyan elterítve szárítjuk. Száradási arány 6:1, felvásárlási ára kilónként 16 korona. Levelét - májusban és júniusban szár Főleg az agyagos földeken, földhány^rokon, töltések oldalán stb. díszük, de a kertben is előfordulhat. Előbb a pikkelylevélkékkel borított virágszár fejlődik ki, a levelek csak később jelennek meg. Virágját a népi gyógyászat kincseként emlegetik. Teája elsősorban a tavasai meghűléses betegségek idején tesz jó szolgálatot [köptető, toroköblítő), nélkül gyűjtjük, egy rétegben elterítve, lehetőség szerint mesterségesen szárítjuk, a leveleket színükkel lefelé fordítva. Csak az egészséges levél gyűjtendő. Ne tévesszük össze a lapuval (Lappa minor, Arctium) vagy az acsalapuval (Petasktes officinalis Mnch.). A levél száradási aránya 5:1, ára 20 korona. Dr. NAGY GÉZA- te? -A galambok — természetes ösztönüknél fogva — nagyon szeretnek fürödni. Általános tapasztalat, hogy amelyik galamb nem fürdik rendszeresen, az általSban valamilyen betegségben szenved. Madaraink számára legalább 400X400 mm-es, de legfeljebb 1X1 méteres víztartályt készítsünk, s abban 100— 200 mm vizet tartsunk. Az ennél mélyeb víztől a galambok többnyire félnek. Az edényt úgy kell elhelyezni, hogy a kutya meg a macska jelenléte ne zavarja a ftlrdőző madarakat. A galambok még mínusz 5 C-fokos hidegben is hajlamosak a fürdésre, de ilyenkor ne kínáljunk nekik vizet, mert a nedves tollazat nem szárad meg, hanem megfagy. Néhány tenyésztő valamilyen fertőtlenítő szert Is tesz a fürdővízbe. Ez nem a legjobb módszer, hiszen a galambok isznak is a medencéből s ez könnyen emésztési zavarokat okozhat. (eh) Ilyen ketrecekben a nyulakat Melyik az udvaron is bátran szaporíthatjuk---Fotó: bor, alom értékesebb? A kezdő nyulászok gyakran felteszik a kérdést, hogy me lyik alom értékesebb — a téli vagy a nyári? A sűrűn vitatott kérdéssel szorosan összefügg például az is, hogy évente hányszor pároztatjuk, illetve elletjük az anyát és milyen ta; nyészcéllal tartjuk az adott faj tát. A tenyészállatuk nevelésével foglalkozó, fajtatiszta állatukat szaporító tenyésztők és a hústermelésre szakosodott nyulászok véleménye eltérő. A tenyészsüldőket nevelőknek mindig azt tanácsoljuk, hogy a hústermelési eredmények javítása érdekében egy-egy anyától legalább három alom felneve lésével igyekezzenek ellenőriz ni kedvenceik tenyésztulajdonságát és termelőképességét. A fajtakeresztezósböl származó, húshasznú utűdok nevelésére beállított állományokban, ahol lényegesen lerövidítik a pároztatások közötti időszakot, helyes takarmányozással és zárt szálláshelyek biztosításával évente négynél több alom is nyerhető az anyák egészségi állapotának kockáztatása nélkül. Eddig az elérhető alemszámról beszéltünk. Természetes, hogy a tenyésztők sajátos lehetőségeik (anyák és férőhelyek száma, takarmánykészlet stb.) ismeretében és a tenyészcélnak megfelelően kidolgozott fedeztetés! terv alapján járnak el. A fajtatiszta állománnyal dolgozó, tapasztalt tenyésztők a februári-áprilisi alomból származó növendékeket becsülik legtöbbre. Némely nőstények már januárban ivarzanak és szívesen párosodnak. Az ilyenkor fogant utódok ősszel sikerrel szerepelhetnek a kiállításokon, sőt tenyésztésbe is vehetők. Aki két továbbtartásra alkalmas süldőket nyújtó alomra vágyik, annak a tenyészidényt lényegesen korábban, még november derekán kell kezdenie. Pároztatni persze kizárólag a vedlés befejezése után szabad. Így az első nyolchetes nővén dékeket már február 15-én elválaszthatjuk. Három alom esetén az egyik mindenképpen télre esik, erre pedig alaposan fel kell készülni. A kifogástalan kondícióban levő anyákat is esak akkor szabad téli ellésre fogni, ha hidegtől és nedvességtől védett szállást tudunk biztosítani. Az almozást úgy időzítsük, hugy az ellés napján a ketrecben 15—20 cm legyűrt, de száraz alomréleg legyen. Ez jól szigetel és benne az anya kellő mélységű fészket készíthet. Ha az almot közvetlenül ellés előtt cseréljük, sekély lesz a fészek és a szoptatáskor kihurcolt fiókák a laza szalmában nem találják meg az utat a fészekhez, megfáznak és elhullanak. Téli szaporításra szapora és igen jó tejtermelő nőstényt válasszunk. A jó tejtermelés igen fontos követelmény, mert a téli fiókák igényesebbek, hiszen sok hőenergiát kell termelniük. Jó tudni, hogy az angóra szőre kevésbé melegíti a fészket, tehát az angóra téli szaporításához elletőládát szükséges használni. A jó elletöláda könnyen hozzáférhető és ellenőrizhető. Mivel a téli etetés szénán és kapásokon alapszik, kevesebb az emésztési zavar, tehát a kokcidiózis sem tizedeli annyira az állományt. A szoptatós anyák tejtermelését kiadós takarmányozással és főleg rendszeres itatással serkentjük. Az egészet összefoglalva: a téli alom értékesebb mint a nyári. A télen született nyíllak egészségesebbek, ellenállóbbak, életképesebbek, a prémjük is értékesebb, s még ugyanabban az évben szerepeltethetők a kiállításokon. sőt. tenyésztésbe vehetők. Téli szaporítással a rövid fülű fajtáknál könnyebb eleget tenni a standard előírásoknak. A hústermelésre szakosodók is gondolhatnak a téli szaporításra, de számolniuk kell azzal, hogy ilyenkor nem olyan népesek az almok m nl egyébként. Ich) ч Világszerte egyre többen emelik fel szavukat a kizárólag vegyszeres permetezésre és porozásra ala pozott növényvédelem ellen. A szakemberek aggodalma érthe tő és jogos, hiszen egyre nagyobb gondot * okoz a környezetszennyezés, a természetes egyensúly megbontása és a ká rés szermaradványok felhalino zódása. Arról már nem is beszélve, hogy a használatos vegyszerekkel szemben már ellenállóképességgel rendelkező kártevők tömeges fellépése milyen problémák elé állítja az emberiséget. Számtalan példa igazolja, hogy egyoldalú kémiai beavatkozásokkal a növényvédelmet imár nem lehet megoldani. Ez olyan probléma, amelynek meg oldását a nagyüzemben és a háztáji termelésben egyformán keresni kell. Olyan korszerű és gazdaságos növényvédelmi mód szereket kell a mindennap gyakorlatban megvalósítani, a melyek helyreállítják és meg szilárdítják a növény- és állat világ természetes egyensúlyát Nem tehetünk mást, tudomásu kell vennünk, hogy az élelmi szertermeléssel kapcsolatos mi noségi követelményeknek, illet ve a terméshozam növeléséve kapcsolatos feladatoknak csak az okszerű előrejelzésen ala puló — vegyi anyagokat is fel használó — növényvédelemmé lehet eleget tenni. Több nagy üzemi gyümölcsösben tavaly je tentős (BD—90 4) volt a tér méskiesés csupán azért, mert a permetanyagok már említett egyoldalú használata követkéz tében az almaeszelény (Rliyn chiles bacchusl olyan mértékben elszaporodott, hogy laogységenként olykor 5U0 darabot is megszámoltunk a kártevőből a fák alá terített fólián. A növényvédelem hatásosabbá és olcsóbbá tételében fontos szerep jut a metszésnek. A szakszerű beavatkozással kialakított, jól megvilágított, szellős koronában kevesebb bete'gség és kártevő telepszik meg, azok ellen viszont — éppen a jó hozzáférhetőség következtében — kevés permetlével is igencsak hatékonyan védekezhetünk. Fotó: bor Szakszerűen, környezetkímélő módszerekkel Az almaurmányosnak is neve sével a tojásait. A megfúrkált zett, 4—6 mm hosszú, bronzvörös ormányos bugár az alma termésű és a csonthéjas gyümölcsöket károsítja. A kéregre pedésekbnn telel, ahonnan már cius végén vagy ágnál később TnWULJUNK ? f GYHŐSTŐL kezd rajzani. Ebből következik, hugy már virágzás előtt lehet védekezni ellene. Előbb a riigyekel. később a leveleket rág ja, és kifúrja a bimbókat. A gyiimülcskezdcmények kialaku lása idején párosodik s megkezdi a tojásrakást. A nőstény a kocsány körül fúr lyukat az urmányával s uda helyezi egye gyümölcsök lehullanak s ben nük kifejlődnek a férgek, ame lyek feléük a gyümölcshúst. A lárvák egy hónap alatt fejlődnek ki (9 mm), azután behúzódnak a földbe és bebábozúd nak. Volt rá példa, hogy egyes Üzemekben virágzás idején permetezték a fákat az alniaesze lény irtása céljából, mégpedig természetesen Metatiun E 50 készítménnyel. A vegyszeres be avatkozásnak nagyon sok méh áldozatul esett, viszont a kártevők nem pusztultak el. Ezekben a gazdaságokban csaknem 100 százalékus volt a terméski esés. Mint tudjuk, a vegyszeres ke zeiés kötelező bejelentése, a méhészek értesítése ilyen ese Gondokkal küszködve r Szomorú, de így igaz: Rimajánosiban (Rimavské Janovce) egyre apad az 1978-ban komoly lelkesedéssel megalakított SZKSZ-alapszervezet tagjainak száma. A rossz takarmünyellátás meg az értékesítési gondok sok kisállattenyésztőnek elvették a kedvét a háztáji állattartástól. Vecserek Valenttól, a helyi szervezet elnökétől tudom, hogy a tyúktenyésztők népes tábora már feloszlott és a Juh tenyésztők száma is egyre csökken. A korábbi százötven fajtatiszta tyúkból ma mür'csak néhányat tartanak, mert kévés és nagyon drága a tyúktáp, ráadásul a Jednota egyetlen tojást sem vett át a kistenyésztőktől. A juhokra nemrég negyven, illetve húsz kiló abrakot kaptak, plusz két kilót minden kiló értékesített gyapjú után. Újabban négy állatra kapnak száz kiló eleséget. És a szénakészlet megteremtése is gondokkal jár, mert a szövetkezet már nem ad kuszálót a kisállattenyésztőknek. Eddig évente körülbelül száz bárányt nevelhetlek kivitelre, most már erre sincsen mód, legfeljebb a kiöregedett anyákat értékesíthetik. Mivel szeretnék életben tartani a szervezetet, új lehetőségek után kutatnak. Ügy terve zik, hogy felfuttatják a nyulászatot, másokat pedig lúd- és puiykanevelésre ösztönöznek. Nagybalogon keltethetnek, a vágóállatokat pedig — az előzetes megállapodás érielmében — a tomašovceí baromfiüzem vásárlója majd meg a kistenyésztőktoL (klj tekben általában nem oldja meg a méhek védelmét. Tudniillik a méhészek nem szívesen zárják el a melleket, mert az is komoly veszteséggel jár. Más lapra tartozik, hogy a kudarc adott esetben kettős volt, hiszen a kártevőket nem sikerült kipusztítaniuk a gazdaságoknak. viszont a méhészeknek jelentős kárt okoztak. Ha körültekintőbben, nagyobb hozzáértéssel választják meg az időt és a permetanyagot, akkor ilyesmire nem kerülhetett volna sor. Mi többféle vegyszert is kipróbáltunk s a 0,15 százalékos töménységben kijuttatott Phosdrin 24 E(7 bkiznyult a legbalálosabbnak. Vtyágzás után permeteztünk vele, mégis csúcshozamnak beillő termést szüreteltünk almából. A permet kitűnő hatással pusztította az eszeiényeket, ugyanakkor megkímélte a hasznos bogarakat. A fák alatt elterített fólián hasznos elpusztult bogarakat nem találtunk. Lényegében a jól beállított növényvédelemnek köszönhetjük. hogy az aszályos évet gazdaságunk pénzügyi szempontból éppen a gyümölcsészet jóvoltából zárhatta eredményesen — a kiváló almahozam a növénytermesztés minden kiesését bőségesen pótolni tudta. Horváth Ede Keszegfalusi (Kámeáiénál Efsz
