Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-30 / 30. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1983. Jíftia* Ш 4 Propagandamunka A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN Tömegtájékoztató eszközeink, köz­tük a sajtó, aránylag kevés figyelmet fordít az üzemek, vállalatok s külön­böző intézmények propagandatevé­kenységére. így van ezzel a mezőgaz­dasági sajtó is... s még lapunk sem kivétel alóla. Holott, jó példa akadna szépszerével, amiből tanulhatnának azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a propagandistái (ha ilyenről egyál­talán gondoskodnak!), ahol bőven van kipellengéreznivaló ... Több he­lyütt a szó szoros értelmében lebe­csülik ezt a tevékenységet, márpedig ha jól átgondoltan, célratörően és szakavatottan végzik, kétségkívül je­lentős szerepet tölthet be. Amellett, hogy rendszeresen tájékoztat, nem csupán ismeretbővitő, lehet feladatok teljesítésére mozgósító hatása, sőt kollektív szervező szerepét is betölt­heti. Ugyanakkor az építő szándékú bírálat eszközéül Is szolgálhat. Tuda­tot formálhat, szemléletmód-váltásra serkenthet. mi a több Eves TAPASZTALATUNK? Szinte hetente járjuk Szlovákia déli, délkeleti járásait. Egy-egy ilyen körút alkalmával több mezőgazdasági üzemben is megfordulunk. Mit lá­tunk? Azt, hogy főleg a mezőgazda­­sági nagyüzemekben aránylag gyor­san felismerték a jó propaganda je­lentőségét, sőt — szükségszerűségét. Ml az, ami a szükségszerűséget hangsúlyozza? A nagy mezőgazdasági üzem néhány felelős vezetője már részletesen képtelen átfogni az egész gazdaság menetét; egyrészt a gazda­ságirányításból eredő igényes felada­tainak sokasodása, másrészt különbö­ző társadalmi tisztségek, megbízatá­sok miatt. Előfordul bizony, hogy az ilyen, nagyon felelős társadalmi tiszt­séget. megbízatást teljesítő vezetőnek a szemére vetik: „Többet vagy távol a szövetkezettől, mint köztünk .. .1 Törődhetnél többet a gazdaság irányí­tásával, mert ha ez így megy to­vább ..Nem folytatjuk eme gondo­latmenetet, tudván, hogy számos eset­ben (ha nem éppen tökéletes a ve­zetés, a személyi háttér hiányos), a gazdálkodás látja ennek kárát. Na­gyon jól felkészült vezetőgárda ké­pes csupán helytállni, ha a legfele­­lősebb „néhány napra házon kívül“ kénytelen tartózkodni. Főleg ott, ahol az egység sem hiányzik, ,s az elnök­­helyettes teljes joggal felruházott, amellett szakmailag és politikailag jól felkészült, úgymond „érti az el­nök dolgát...“ Más oldalról: egy mezőgazdasági nagyüzemben már a propagandamun­kára kiszemelt kultúrfelelős képtelen a reá háruló, sokrétű propaganda­­tevékenység végzésére. Ezt többféle­képp oldják meg: például a hetényi (Chotín) szövetkezetben a szemlél­tető agitációt vagyis a külcsínt — hoz­záértő szakemberre bízták, aki való­ban vonzóan hozta — hozza ember­közelbe a mondandót, a hangsúlyo­zandó!. Am úgy lenne helyénvaló, ha a felfrissítéssel is törődnének. Mert, lehet valami nagyon jó, megkapó, színvonalas, idővel elveszti vonzere­jét, únottá válik... Más a helyzet a „belbecs“ terén. Ezt a község agitá­­ciós központjával szorosan együttmű­ködve végezték (végzik???). A szö­vetkezet adminisztratív munkaerői is számottevő segítséget nyújtottak eh­hez a csöppet sem lebecsülendő munkához. Vagy itt van például a csúzi (Dub­ník) példa! Tekintettel arra, hogy a több mint ötezer hektáros szövetke­zet felmérte a mezőgazdasági propa­ganda politikai-gazdasági jelentősé­gét, igazi küldetését, kereste-kutatta a módját annak, hogyan tudná a problémát eredményesen megoldani. S megoldotta, mégpedig a nemzeti bizottsággal szorosan együttműköd­ve... Olyan emberek segítségével, akiknek egyébként is hasonló a tevé­kenységi körük. A három falu kul­­túrfelelősei már képesek — együttes erővel — a máskülönben igényes feladatok teljesítésére, a műszaki­­művészi kivitelezésre is, hiszen a gaz­dasági-politikai háttér adott a szövet­kezet részéről . Itt is a szövetkezeti székház előcsarnoka ad méltó helyet a hangsúlyozandónak — évszakon­ként. Gondosan ügyelnek az erre leg­illetékesebbek az anyagok felfrissí­tésére. Teszik ezt a célból, nehogy a szemléltetés, az ismeretközlés (az idő lejártával) az ellenkező hatást váltsa ki. Még egy jó példával hadd érvel­jünk a jó ügy mellett: mégpedig a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságé­val. Gombán, ugyancsal» a székház legmegfelelőbb helyén láthattuk, ol­vashattuk: kik a legjobbak? Milye­nek a gazdaság növénytermesztési, eredményei? Mennyi a kötelezettség­vállalások összértéke, mire irányul­nak a munkafelajánlások?... Jó len­ne azonban, ha azt is feltüntetnék, mely munkaközösségek, hogyan telje­sítik önként vállalt kötelezettségei­ket? S melyek azok, amelyek lema­radnak, vagy éppen segítségre szo­rulnak ... Mert, valahogy azt ie meg kellene már szokni, sőt elvárni, hogy az élenjárók segítsenek a lemarado­­zóknak ..., ha ez indokolt. NÉHÁNY SZEMPONT Fölöttébb üdvös dolog, ha a mező­­gazdasági nagyüzemekben — így a szövetkezetekben is — törődnek a mezőgazdasági propagandisták szak­ismereteinek gyarapításával. De nem úgy, mint évekkel ezelőtt tették né­mely szövetkezetekben, bogy az ille­tékes szervek ugyan gondoskodtak arról, hogy tanfolyamot indítsanak a mezőgazdasági propagandisták részé­re. Egyes efsz-ek vezetői — tisztelet a kivételnek — figyelemre se mél­tatták; amikor az űrlap kitöltéséről lett volna szó. nem akadt ember (fő­leg fiatal), aki a tanfolyamon részt vegyen ... Persze, az ilyesmit nem lehet „ku­tyafuttában“ elintézni. Megfigyelés dolga is! Meg kell látni a jó veze­tőnek, kiben lakozik ezirányú tehet­ség, s azt segíteni kell kibontakoztat­ni, megfelelő tudással felvértezni — megfelelő helyenl — annak rendja­­módja szerint. Itt a rajzkészség, a szépérzék és arányérzék úgymond — elengedhetetlen. Eleve kudarcra van kárhoztatva az az ember, akit „ha tetszik neki, ha nem“, beültetnek az iskolapadba, azzal: valamit majd csak tanul... okosodik ... Így semmiképp se próbáljuk a prob­lémát megoldani, az ügyet elintézni. Legyünk igényesek, körültekintőek a kiválasztást illetően. Ellenkező eset­ben a bumeráng visszaüt. Hasznosítsuk a jó tapasztalatokat. Vegyük át onnét, ahol a legjobban csinálják, ahol eredményes a mező­­gazdasági propagandamunka. Tanulni: sosem szégyen! N. KOVÁCS ISTVÁN Jó ötletként közöljük az aratási ün­nepségeket megelőzően: a vlcsápapátl IVtjCapy-Opatovce) ZOBOR Efsz álle­­górikus kocsija Tűz- és balesetmegelőzés Dávid Františeknek, a Rozsnyói (Rožňava) Járási Me­zőgazdasági Igazgatóság biztonsági technikusának véle­ménye szerint a nyárt tűz- és balesetmegelózésben rendkívül fontos szerep hárul a mezőgazdasági üzemek vezetőire, szakembereire. Örvendetes tényül említette: a szóban levő járásban az utóbbi években nagymértékben csökkent a tűzesetek száma. Tavaly például egyszer sem kellett mozgósítani a tűzoltóegységeket. Az idén is — különösn tekintettel a gabonabetakarttásra és a takarmánytárolásra — ébe­ren ügyelnek a megelőző rendszabályok, óvintézkedések megtartására. Még az eddigieknél Is jobban törődnek a gépkarbantartással, a dolgozók munkafegyelmének szi­lárdításával. Tökéletesítik az Irányítást, szervezést és az ellenőrzést — minden szinten. Rendszeresen karban­tartják a tűzoltófelszereléseket és különös gondot for­­rítanak a dolgozók jogi felvilágosítására. A biztonsági technikusok rendszeresen ellenőrzik a raktározott tömegtakarmányok, továbbá a lucernaliszt és pellet hómérsékletét. Sajnos, gondot okoz az e célra gyártott hőmérők beszerzése. A kombájnrajokat tűzoltó­eszközökkel felszerelt, s vízzel töltött tartálykocsik kí­sérik. A tűzvédelmi bizottságok ttznaponként ellenőrzik a gabona- és a takarmányszárltók elektromos berende­zéseit, valamint a gyúlékony anyagokat tároló helyisé­geket. Ügyelnek arra, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben a széna-, Illetve szalmakazlak közötti megszabott távolság be legyen tartva. Naponta ellenőriztetik a be­­takarftógépek műszaki alkalmasságát. A mezőgazdasági üzemekben hatékony tűzmegelőző propagandát fejtenek ki. Igénybe véve e célra a plaká­tokat, faliújságokat, hangosanbeszélőket. Az Ifjúsági szervezetek tagjai nappali, a helyi lakosok éjjeli önkéntes tűzvédelmi őrszolgálatot tartanak. A szövetkezetek közül a vlachovól, a rejdovál és a hosszúszól (Dlhá Ves) rendelkezik önkéntes tűzoltó­csapattal. Két gazdaságnak van speciális felszerelésű tüzoltókocsija. —— Tavaly a járás mezőgazdasági üzemeiben négy halá­los kimenetelű és egy súlyos munkabaleset történt. Job­bára a dolgozók gondatlansága és az óvintézkedések meg nem tartása miatt. Ez nagyobb odafigyelésre, éber­ségre és önfegyelemre kell, hogy késztesse a dolgozó­kat és a felelős megbízottakat egyaránt. Még annak el­lenére Is, hogy a Járás mezőgazdasági üzemeiben a leg­kisebbre csökkent a munkabalesetek száma. Az állatokkal végzett munka és a rossz állapotban levő mezei utakon való járás a legbalesetveszélyesebb. Nehézséggel jár a munkaruhák beszerzése. Több figye­lem fordítódhatna a villanymotorral meghajtott munka­gépek üzemeltetésére, az ezirányú előírások megtartá­sára. Tapasztalatok bizonyítják: szükség van a balesetmeg­előzés eddiginél Is hatékonyabb módszereinek, formál­nak alkalmazására, az óvó-rendszabályok még felelős­ségteljesebb és rendszeresebb ellenőrzésére. A baleset­megelőzéshez tartozik az elsősegélynyújtás legalapve­tőbb tudnivalóinak széles körű elsajátítása, gyakorlati bemutatóval egybekötve. —ki— As élenjárók kitüntetése Eredmények, gondok, problémák Egy mezőgazdasági szaktanintézetben Manapság, amikor a fejlett szocia­lista társadalom építését, az intenzív gazdaságfejlesztést, a termelés haté konysága és minősége javítását elsőd­legesnek tekintjük, rendkívül fontos­ságú a Jövő nemzedék nevelése. Ez­alatt a szakmai-politikai nevelést ért­jük. Az egyik a másiktól elválaszt­hatatlan. Ennek az a legfőbb célja, hogy az emberek tényleges gazdák­ként, hozzáértően, szocialista módon viszonyuljanak munkájukhoz, környe­zetükhöz. Ebben fontos szerepe van az iskolának, de főleg azoknak, akik a szakmunkásokat nevelik. Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel a Perbenyíkl (Príbeník) Mezőgaz­dasági Szaktanintézetet, hogy Erdélyi Gábor agrármérnöktől, az intézet Igazgatójától a mezőgazdasági szak­munkásképzés helyzetéről és távla­tairól érdeklődjem. — Iskolánk alig néhány éve jött létre, s már két éve középfokú taní­tási jelleggel bír. Az eltelt tíz év alatt (a leleszi és a perbenyíkl részleg) 1162 mezőgazdasági szakmunkást adott a járás mezőgazdaságának. — Mióta folyik Itt felnőtt szak­munkások képzése, s milyen eredmé­nyeket értek el? — A felnőtt dolgozók szakmai fel­készítését négy évvel ezelőtt kezdtük intézetünkben. Rövidebb-hosszabb tan­folyamokon 1184 mezőgazdasági dol­gozó szerzett nálunk szakmunkás­bizonyítványt, mellyel Jelentősen ja­vult a szövetkezetek és állami gazda­ságok szakképzett dolgozóinak szá­zalékaránya. — Jelenleg milyen szakágazatokban folyik a szakmunkásképzés, és van-e kiegészítő szakmai nevelés? — Kezdetben a mezőgépész szak­mára készítettük fel a fiatalokat. Ma már hároméves növénytermesztési gépesítő, hároméves állattenyésztő és általános mezőgazdasági termelési ágazatra (kétéves) nevelünk szak­munkásokat. A középfokú szakoktatás második évfolyamát befejeztük, mely osztályokból két év múlva érettsé-A dolgozók egészségvédelme elsűren dü feladat Kovács (2), Matis (1) felvételei givel kerülnek ki a végzős fiata­lok, akik növénytermesztési-operátori szakképesítést szereznek. Az eltelt évtized során a végzett fiatalok közül több mint ezren szereztek gépjármű­vezetői jogosítványt. Négyszázan he­gesztői szakminősítést, hétszázan kombájn- és hatszázan rakodógépke­zelői jogosítványt. A lányok körében igen népszerű a szabás-varrás, vala­mint a főzés tudományának a megis­merése. Ilyen ismereteket eddig mint­egy 350 lánytanulónk szerzett. — Milyen szakköri tevékenység fo­lyik a tanulók körében ős milyen eredménnyel? Tanulóink különféle szakmai­politikai, kulturális-népművészeti és sportkörökben tevékenykednek. Pél­dául a honvédelmi sportjátékok ver­senyein — szinte már hagyományo­san — az idén is járási elsők lettünk. Tanulóink méltóképpen képviselik iskolánkat a szlovákiai méretű sport­­vetélkedőkön is. Ezt a helyezésekről szóló 132 elismerő oklevél és tárgyi jutalom is hűen igazolja. — Elégedett-e a pedagógusok és szakoktatók képesítésével, az iskolai térség, a tanulóotthon adta feltéte­lekkel? — A kérdés első részére igennel válaszolhatok. A 32 pedagógus és szakoktató képesítése jobb a testvér­iskolák szlovákiai átlagánál. Vala­mennyien gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyeket a fiatalok által gyümölcsöztetnek. A műhe­lyeink jól felszereltek és segédeszkö­zökkel is rendelkezünk. A gyakorla­tokhoz mindent megkapunk a Leleszi Efszt-től és a Királyhelmecl (Kráľov­ské Chlmec) Állami Gazdaságtól. Am nem lehetünk elégedettek az iskola elhelyezésével: Perbenylken a volt grófi kastélyban, Leleszen a volt pre­montrei prépost kastélyában van az Iskola és a diákotthon. Oj beruházás­ra eddig csak ígéretet kaptunk. Ta­lán a következő ötéves tervidőszak­ban... Szerintem az Illetékeseknek jobban Ide kellene figyelni, hiszen az Iskolánk gazdag hagyományaival és jő eredményeivel erre valóban rászol­gálna. — Milyen az Iskola Jövője, az új tanév elé mik a terveik, célkitűzé­seik? — Az a célunk, hogy minél több, szakmailag-polltikallag jól felkészí­tett fiatalt adjunk a szocialista mező­­gazdaságnak. Ehhez azonban jobb előfeltételek teremtése szükséges. Elő­ször Is: a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködésünket tovább kell fejleszteni. Több segítséget várok tő­lük a tanulók toborzásához, jó kivá­lasztásához, hiszen az 6 elsőrendű érdekük... I A mezőgazdaságra há­ruló igényes feladatok teljesítése csakis fejlődőképes, sokoldalúan kép­zett dolgozókkal lehetséges. Az igazgató szavaiból kitűnik, hogy bizony vannak sürgősen orvoslásra váró gondok. Ezek közé tartozik az új Iskolai areál felépítése. Ez annál is inkább sürgős, mert az Iskola ma — egymástól elég távol levő — két községben leledzik. Hogy végre egy fedél alá kerüljön, ez komolyabb építkezési beruházást tgényel. Az ok­tató-nevelő munka szervezésének és irányításának javítása viszont ennek megvalósítása nélkül elképzelhetet­len. Kaszonyi István, Nagykapos (Vei. Kapušany)

Next

/
Oldalképek
Tartalom