Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-16 / 28. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. július 16. 14 «► MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET + MÉHÉSZET > MÉHÉSZET + Alapszervezetünk munkájában az évzáró taggyűlésen elfogadott határozatokból indultunk ki. A határozatokban rögzített igényes feladatok a CSKP XVI. kongresszusának, az SZMSZ III. kongresszusának, valamint a felsőbb politikai, állami-gazdasági és az SZMSZ KB-nak határozataiból erednek. Tudatában voltunk annak, hogy az igényes feladatokat csalt akkor tudjuk teljesíteni, ha minőségileg javítjuk alapszervezetünk szövetségi szintű életét. Igyekeztünk elérni, hogy a somorjai (Šamorin) szervezet minden tagja szövetségi életet éljen, ami alapfeltétele az eredményes munkának. Hogy tagsági gyűléseinket és egyéb rendezvényeinket vonzóbbá tegyük, igyekeztünk bevonni minél több tagot ezek előkészítésébe. Rendszeres kapcsolatot teremtettünk a vezetőség és a körzeti megbízottak között. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy körzeti bizalmiaink a munkájuk magaslatán állnak. Szervezik a méhészcsoportok munkáját körzetünkben. Közösen vesznek részt a mezőgazdasági munkálatokban, a fa luszépltési akciókban és közösen védelmezik a méhészek érdekét. Szakelőadások keretén belül megismertettük tagjainkkal a modern méhészet alapjait, bővítettük a méhészek szakismereteit Nem feledkeztünk meg a politikai-nevelő munkáról sem. Taggyűléseinken tájékoztattuk őket a bel- és külpolitikai helyzetről, pártunk célkitűzéseiről s igyekeztünk bekapcsolni tagjainkat a társadalmi munkába. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az ifjúság nevelésére. Együttműködve a Városi Ifjúsági és Pionlrházzal beszélgetéseket, filmvetítéseket rendeztünk a pionírok számára a méhészet népgazdasági jelentőségéről, a méhek életéről és szorgalmas munkájáról. Több pionír megszerezte az „Ifjú mé-ALAPSZERVEZETÜNK TEVÉKENYSÉGE hész“ jelvényt. Szép eredményeket értek el pionírjaink az Iskolaügyi Minisztérium és az SZMSZ által meghirdetett versenyeken. A méhészkör tagjaira nemcsak szakmai, hanem nevelési szempontból is hatunk, s ezzel elősegítjük az ifjúság kommunista nevelését. Szövetségünk életében generációs problémákkal is találkozhatunk. A tagság átlagos életkora általában magas, kevés fiatal érdeklődik a méhészkedés iránt. Alapszervezetünkben erre is nagy figyelmet forságánek vezető funkcionáriusai is, akik személyesen meglátogatták a városi plonlrházat, s elbeszélgettek vezetőségünk tagjaival és a pionírház igazgatójával. Szervezetünk gondot fordít a mezőgazdasági növények megporzására. Figyelemmel kísérjük a mezőgazdasági üzemek igényeit, s ezeket sikeresen elégítjük ki. A mezőgazdasági üzemekkel való együttműködésünk jól fejlődik, annak ellenére, hogy a honorált megporzást nem sikerült dltottunk. Vezetőségünk és megbízottjaink aktív közremü ködösével sikerült évente 20— 25 új fiatal tagot szerzenünk. A fiatal tagoknak körzeti megbízottjainkon keresztül minden segítséget igyekeztünk megadni. Alapszervezetünknek az ifjúság körében végzett munkáját felsőbb szerveink is nagyra értékelik. Pozitívan nyilatkoztak az SZMSZ Központi Bizottmegoldani. Ha már az együttműködésről beszélek, meg kell említenem, hogy jól együttműködünk a tömegszervezetekkel is, főleg a SZISZ-szel és a Nőszövetséggel. A Nőszövetség bacsfai alapszervezetével és a CSEMADOK alapszervezetével járásunkban megszerveztük az első süteménykészítő tanfolyamot, kiállítással egybekötve. A járási koordinációs bizott-Forró napok után... Ság elnökeként is elmondhatom, hogy alapszervezeteink nagy segítséget kapnak a NF jb-től és a többi járási szervezettől. A legnagyobb problémát okozza alapszervezeteinkben és járásunkban a Varroa Jacobsoni elleni küzdelem. A múlt évben járásunk még a tiszta járások közé tartozott. Annak ellenére, hogy járási politikai szerveinkkel karöltve megtettünk mindent annak érdekében, hogy járásunkat megóvjuk a Varroa-atkával szemben, nem sikerült megakadályozni elterjedését. Járásunk nagy része fertőzött terület lett. Fő feladatunknak tartjuk ezen a szakaszon a méhészek oktatását, s felkészítését a Varroa-atka elleni küzdelemre. Ezen a téren szorosan együttműködünk a Járási Állategészségügyi Szolgálattal. Járási szinten megegyeztünk abban, hogy további szakembereket képezünk ki az állategészségügyi szolgálattal való együttműködésre. Szakembereink segítséget fognak nyújtani azoknak a méhészeknek, akik erre rászorulnak. Szeretnénk beszerezni elegendő gyógyszert a méhek kezeléséhez. Itt elsősorban a Csehszlovák gyártmányú Tacticra gondolok. Több tagunk sikeresen alkalmazza a magyarországi Varrescenst is. Ennek beszerzése azonban nehézségekbe ütközik. Remélem, hogy az SZMSZ IV. kongresszusa, amelynek én is küldötte leszek, behatóan foglalkozik majd a problémák megoldásával. Vitafelszólalásomban szeretnék foglalkozni azokkal a pozitív eredményekkel, amelyeket járásunkban elértünk és amelyekre jogosan büszkék is vagyunk. FRÖHLICH FERENC Az enyhe tél sok méhészben azt a reményt keltette, hogy esetleg az idén is hasonlóan bőséges mézhozam lesz, mint tavaly. A bizakodás nem volt alaptalan. A tél kellős közepén vagyis januárban, napokon keresztül a méhek teljes kírepülését tapasztalhattuk. A hónap elején, vagyis nyolcadikőn csak részleges klrepülést észleltem, viszont 18-án és 22-ón a nyárihoz hasonló röpködésnek lehettem tanúja. A hónap végéig még két alkalommal részesülhettem Ilyen szemet, szivet gyönyörködtető látványban. Az enyhe telet, korai tavasznyílás követte. így rohamos lett a tavaszi fejlődés. A korai virágport és némi nektárt nyújtó növények szintén korábban bontogatták szirmaikat, mint más években. Ez kedvezően serkentette az anyát a petézésben. A családok többségénél május elején mézkamrát kellett nyitni, hogy megakadályozzuk a rajzást. Gömör lankás domboldalain a repce egy héttel '-orábban virágzott, mint a múlt években. Az akác szintén korábban bontogatta szirmait. A májusi hőség és egy-egy átvonuló zivataros jégeső mind a kettőt tönkretette. A biztató remények széjjelfoszlottak. A mézes kannák majdnem üresek maradtak. Nem volt bonyodalom a kannák miatt, mint például tavaly. A forró napok után — amikor e sorokat Is írtam —, hűvös, esős idő következett. A méhek kényszerpihenőre lettek ítélve. Ettől eltekintve mi, méhészek derűlátók vagyunk. Olykor azzal biztatjuk önmagunkat, hogy a rossz után Jó idő várható, s a július, vagyis a nyár fele még tartogathat meg lepetést részünkre. A július és az augusztus persze gyakran válságos hónap, mert bekövetkezhet a száraz, hordástalan időszak. Nyáron, az akác után, sok gyomnövény, a búzavirág s a tisztesfű nyújthatna hordási lehetőséget, a korszerű mezőgazdaság viszont visszaszorította ezeknek a virágzását. Más nyári nektárhordást itt a környéken csak az elhanyagolt völgyek, a lankás domboldalak vadvirágai meg az erdei vágásokon feltörő málna vagy szederbokrok nyújthatnak. A réteket korán kaszálják, a kapásokat gyomtalanltják, a tarlót aratás után tüstént felszántják és gyomirtóval kezelik. így köszönt be nyáron a száraz, hordástalan Időszak. A méhészek egy része megkeresi a nyárt legelőket. Északra, a fenyvesekbe vándorol, ám sok a helyhez kötött méhészet. Ezek a fertőző betegségek vagy más okok miatt, nem használhatják ki a vándorlás lehetőségét. így csak etetéssel segíthetik a családokat. A nyári serkentés egyes méhészeknél esetleg nem annyira közismert, mint a tavaszi. Azt mondhatnánk, hogy talán fontosabb a nyári serkentés, mert bafolyásolőja a következő évi főhordás eredményességének. Én eddig úgy tudtam, hogy a méhészeti év augusztusban kezdődik. Egy régebbi szakirodalomban viszont olvastam, hogy a méhészeti év már júliusban kezdetét veszi. Mennyiben igaz ez? Köztudott, hogy a méhek életritmusát a változó évszakok, az Időjárás és a méhlegelő szabályozza. Az ország déli részein a fejlődés korán, vagyis februárban kezdődhet és szeptemberben vagy októberben végződhet. A méhek élete a termelés időszakában tehát két szakaszra oszlik, mégpedlk a fészek terjeszkedésére, amikor a családokban a szaporodás láza uralkodik, és a fészek szűkítésére, amikor a családok a téli élelemkészlet elraktározására törekednek. A ftasítás ekkor nem terjeszkedik, hanem egyre fogy. Az anya petézése a fészekre korlátozódik. A méhek életének további szakasza a helyi viszonyok szerint változik. Vidékünkön július vége felé válik ez feltűnővé. A méhcsalád életváltozásának feltűnő jele, hogy kiűzik a heréket, megszűnik a műlép építése, a nyílásokat, a repedéseket erősen beragasztják méhszurokkal, a mézet a kaptár távoli lépeiről a fészekbe hordják. Az anya ekkor már mérsékeli a ftasitást. Száraz nyáron viszont csökkenti a petézést. Az anya júliusban jól reagál a serkentő etetésre. Gondoskodjunk róla, hogy a Hasítás terjedelme 5—6 lépnél kevesebbre ne csökkenjen. A Hasításra szükség van a főhordásban kimerült és az elpusztult méhek pótlásánál. Aki az anyát főhordáskor korlátozta a petézésben, annak törekednie kell a hiányzó méhek visszapótlására. A teleltetés tehát csak népes családokkal helyes. Július elején mindig pontosan felmérem méhcsaládjaim állapotát. Ha mézkészletüket kevésnek találom, akkor cukorszörppel egészítem ki élelmüket. Ez legalább 5—6 kiló cukrot igényel. A keverési arány 1:1. A serkentést nagy adagokban, hetenként egyszer végzem, mert a méheim lakhelyemtől 17 kilométerre vannak. Ha napközben meleg az idő, a cukorszörpöt késő este is langyosan töltöm az etetőbe. Sokan serkentenek kristálycukorral. Ezt én is kipróbáltam. Igaz, hogy a méhek tovább dolgoztak vele, ám sok vízre volt szükségük a feldolgozáshoz. Az egész család az élelem feldolgozásával voh elfoglalva, s az anya nem petézett olyan folyamatosan, mint amikor híg eleséget kapott a család. Bármivel is serkentünk hordástalan időszakban, a nyári serkentés sokkal eredményesebb, mint a tavaszi. A mehek az etetőbe töltött eleségnek csak egy részét fogyasztják el, jelentős mennyiségét viszont a lépekbe hordják tartaléknak. Ez az őszi serkentés során előnyös, mert a cukor feldolgozását még olyan méhek végzik — nyár végén — amelyek esetleg tétlenséggel töltötték volna el rövid életüket. A cukrot átalakító méhek ugyanis nem kerülnek a telelő fürtbe, hanem elpusztulnak. Helyesen cselekszünk, ha a méhcsaládok állapota szerint etetünk. Számításba jöhet tehát a serkentés, vagy az élelempótlás, esetleg mindkettő szükséges. Enyhe hordás Idején is hasznos a serkentés, amennyiben szerény a gyűjtés. Itt a gyorsan kristályosodó őszi mézre, tehát a telelésre nem jó mézharmatra gondolok. További fontos teendőnk a lépek selejtezése, a fészek rendezése. Nem tűrhetünk el a fészekben heresejtes, fekete, sérült vagy részben kiépített Hasításra nem alkalmas lépőket. A lépselejtezésre sajnos nem fordítunk kellő figyelmet. Ezt tapasztaltam az idei kötelező méhcsaládvizsgálatok során is. A lépesére nemcsak élettani, hanem egészségi szempontból is fontos. Köztudott, hogy az öreg lépek a betegségek melegágyai. VICZÉN ISTVÁN méhészeti szakoktató *S8No£ S§ ■ ШяЯШшЯш мЯ II S' %& Я п %Л П*# в ■& S 'lYlénGSZellDQII Jó tanácsok kezdőknek A következő méhészeti év sikereinek rendkívül fontos feltétele a helyes teleltetés. A gazdag tapasztalatokkal rendelkező méhész már júliusban a hordás megszűnésével gondoskodik állományának biztonságos teleléséről. Olykor az anya is mérsékeli a petézést, de 1:1 arányú mézestészta vagy mézesvízzel leöntött kristálycukor adagolásával ellensúlyozhatjuk a család hordás nélküli érzetét. Aki ezt a műveletet júliusban elmulasztotta, az a késedelmet feltétlenül hozza be augusztusban. Teleléshez fontos követelmény a család fészkének a rendezése, mégpedig oly módon, hogy az anyát ezzel petézésre serkentsük. Ezt oly módon érhetjük el, ha a fészek két szélén mézzel és virágporral telt, a Hasított keretek közé pedig Hasításra alkalmas üres, világos lépeket helyezünk. A méztereket augusztus végéig nyitva hagyjuk. Lezárásuk után viszont a" lépekből pergessük ki a mézet, s megkezdhetjük az élelem kiegészítését. Amennyiben az augusztus nem nyújt természetes táplálékot, haladéktalanul szükséges, hogy családonként 12—15 kiló cukrot adjunk. Ebből 4—6 kilót a család és a Hasítás elfogyaszt, a többit pedig a lépekben, részben a költő, részben pedig a még nyitott méztérben helyezik el. Augusztus harmadik dekádjában a körzet Időjárásától függően végezzük el a családok taxálását (ennek módját és célját korábban már ismertettük). ' Ha a családnak a kelleténél több virágporkészlete van, ez rendszerint az elégtelen Hasításra, illetve az anya gyenge minőségére figyelmeztet minket. Ilyen családtól a virágportöbbletet vegyük el, s adjuk ezt az erre rászoruló családok valamelyikének. Én például a virágporos lépek helyére Hasítottakat teszek. Olyan családnak, amelynek kevés a virágpora, rendszerint sok a Hasítása, ezért a csere indokolt. Méhcsaládonként legfeljebb két kiló virágpor szükséges. Ez a következő év vlrágporhordásálg elegendő. Olyan családokat, amelyek augusztus harmadik dekádjáig kevesebb mint 50 négyzetdeclmóter Hasítással rendelkeznek, feltétlenül át kell értékelni, s kutatni ennek az okait. Amenynyiben ez nem az élelemkészlet vagy a korlátozott petézést lehetőség miatt következett be, akkor a hibát az anya eltérő minőségében kell keresni. Az Ilyen anyát még a telelés előtt Is kell cserélni. A családoknál jövőre csak akkor kerülhető el az átlagon aluli fejlődés, ha mindent a maga idejében megteszünk. A szakirodalomból tudjuk, hogy hosszú életű méhek július végén, augusztusban és szeptember elején kelhetnek Ezért a családok etetése már július végén, s augusztusban szükségszerű. Ezzel úgyszólván előmozdíthatjuk az állomány fiatalítását. A gyakorlatban tapasztaltam, hogy ez nem teljesen így van. Megfigyeltem ugyanis, ha esetenként augusztus harmadik dekádjában a családoknak meg volt a száz négyzetdeci méternyi Hasítása, azokat tavasszal gyengébb állapotban találtam, mint gondoltam. Ha számolunk azzal, hogy egy négyzetdeciméternyi Hasított lépből mintegy négyszáz darab méh kel ki, akkor családonként a teleltetéshez legalább négy kiló méiire lenne szükség, s tavasszal a család állományának legalább három kilónak kellene lennie. Ezzel szemben a családok tavasszal csak 7—8 léputcát takartak. A méhek hosszú életével kapcsolatosan a Berni (Svájc) Méhészeti Kutató Intézet munkatársai 1977—1980-ban megfigyeléseket végeztek. Megállapították, hogy a Hasítás terjedelme és az állomány hosszú élete között nincs semmilyen öszszefüggés. Bebizonyították ellenben, hogy a hosszú életű méhek mennyisége egyes hónapokra, évekre, sőt, némely stabil méhészetekre vezethető le. Elemzéssel kiderítették, hogy az augusztus 20—2i-én kelt méheknek 70 százaléka lett hosszú életű. Egy másik elemzés során, meghatározták, hogy a szeptember 7-én kelt méheknek csak 15 százaléka, viszont a szeptember 15-ét kővető Időszakban kelt méhek 80 százaléka lett hosszú életű. Az 1974—1980. években felfigyeltek rá, hogy a július végén és augusztus folyamán aránylag sok hosszú életű méh kelt, de augusztus végén, szeptember elején jóval kevesebb lett a hosszú életű méhek aránya. Kísérletekkel bizonyították, hogy a hosszú élet beprogramozása már a nyár elején elkezdődik. Azt viszont egyértelműen nem bizonyították, hogy milyen tényezők befolyásolják ennek a lehetőségét. Ha ugyanis mindezeket pontosan ismernénk, akkor a telelés nem okozna problémát, mert magunk Is közreműködhetnénk a hosszú életű, erős méhcsaládok programozásában. A család tőbbé-kevésbé hasonlóan programozza be a méhek hosszú életét, mint például a rajzás idejéhez az anyanevelést. A tudomány és a gyakorlat bizonyította, hogy a méhcsaládoknak nem lenne szabad élelemhiányban szenvedniük. A készletben mindig több élelemnek és fehérjeösszetevőnek kel) lennie. Nem elegendő tehát ha a készlet megvan a kaptárban. Szükséges, hogy a család állandóan friss nektárt és virágport kapjon a természetből. Különben a bent felhalmozott készletet csak mérsékelten fogyasztja. Ez főleg július második felére és augusztusra érvényes, amikor esetleg a kaptár mézterének Iépel mézzel teltek, az anya viszont e kinti gyenge hordás esélyei mlat! csökkenti a peterakást. Hordástalan Időszakban ezért Is szükséges a családok etetése. Júliusban és augusztusban azért etetjük a családokat nyitva tartott méztérrel, hogy az anyának így lehetőséget biztosítsunk a petézésre. Augusztus végén viszont elzárjuk a méztérbe jutás lehetőségét, az ott felhalmozódott mézkészletet kipergetjük, s szeptember elején Fumagtlllnnel vegyítve a noszéma betegség megelőzésére a méheknek adjuk Előnyös tehát, ha a cukorméz eleség feldolgozására és betárolására az öreg méheket kihasználtuk. Nagy hibát követ el az a méhész, aki családjainak élelempótlésát csak szeptember elején kezdi el. amikor a termelésre alkalmas családok mindegyike legalább tfz kiló téli készletet Igényel. Ezt a korábban feldolgoztatott cukormézzel 12—15 kilóra kell kiegészíteni (ennek módját korábben szintén Ismertettük). Előnyös tehát, ha a családokat teleléshez alaposan felkészítjük. Ezzel tavasszal népes családokat találunk és a céljainkat sikeresen megvalósíthatjuk. PAVEL SILNÍ
