Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-07-16 / 28. szám

Bővült a fajtaválaszték Bratko István és a tizenhat fajta gyümölcsöt termő csodafa Az állami fajtaminősítő bi­zottság tavaszi ülésének hatá­rozata értelmében a szaporítás­ra engedélyezett, elismert faj­ták jegyzéke több gyümölcs- és zöldségfajtával gazdagodott. Az almafajták jegyzékében ezúttal három új fajtával talál­kozunk. Az Oldenburgi piros a jegyzékből most törölt, eredeti Oldenburgi színes változata. Előnye, hogy a termés hosz­­szabb ideig tárolható. A Lord Lambourne és a Golden Deli­cious keresztezésével kinemesi­­tett Rubin előnyeként szintén a jé eltarthatóságot (március vé­ge) emelték ki. Az USA-ból származó Prima ugyancsak téli fajta, rendszeresen és gazda­gon terem, pirosba hajló, arany­sárga gyümölcse Ízletes. S ami a legfontosabb, a fajta ellenáll a varasodásnak. Tavasz óta van egy új, elis­mert őszibarackunk is, mégpe­dig a Sunbaven. Sárga húsú gyümölcse 5—10 nappal koráb­ban érik, mint a közkedvelt Redhaven fajtáé. Az sem utolfó szempont, hogy a gyümölcs jól szállítható. A ribiszketermelők eddig fe­kete fajtát nem szívesen tele­pítettek, mert a bokrok szerény hozamot nyújtottak, a hullásra való hajlamosság pedig nehe­zítette a szüretet. A fajtajegy­zékbe besorolt, a Boskoopi fe­kete és a Silvergieter kereszte­zésével előállított Otelo már állítólag bőtermő, bogyói egy­szerre érnek, s ami a legfon­tosabb, nem hullanak le. Ide tartozik, hogy az új fajta gyü­mölcse sok C-vitamint tartal­maz. A zöldségféléknél lényegesen hosszabb lesz a felsorolás. Kezdjük talán a paprikával. A Koníka korai, bőtermő, szabad­földi termelésre való, zöld bo­­gyójú fajta, az uborka mozaik­­betegségére nem hajlamos. A sárgászöld gyümölcsű Klenot ugyancsak szabadföldi fajta, ez pótolja a fajtajegyzékből törölt Ambra fajtát. A paradicsomnál a B-csoport­­ba két külföldi hibridet sorol­tak be. A Luca Fi univerzális változat, visszacsípés nélkül is termeszthető. A Testa Fi közép­korai, gépi betakarításra is alkalmas változat. A Marta Fi uborka kimondot­tan üvegházi hajtatásra lett kl­­nemesítve, a fólia alatt kedve­zőtlenül reagál a gyakori hő­­ingadozásra. Sárgarépa. A Karola szebben színezett gyökere kevésbé haj­lamos a felrepedezésre, tehát a jövőben a Nanteská fajtát kel­lene helyettesítenie. A holland Caramba hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre is al­kalmas, de behozatalával csak végszükség esetén számolunk. A В-csoportba sorolt Karlena fajtát az NDK-beli szakembe­rekkel együttműködve nemesí­tettük ki, bőtermő kései fajta­ként tartjuk számon. Az NDK-ból származik az új nemesítésü Rodos retek. Hajta­tásra és korai szabadföldi ter­mesztésre egyaránt alkalmas, általában négy nappal ad ko­rábban piacképes árut, mint a Saxa. A Mondian nyári vajre­tek, nem fut magba olyan gyor­san, mint az eddigi fajták. Mindkét új fajta a B-csoportba került. Vöröshagyma. A hazai neme­­sltésű Hanka rövid tenyészide­jű, igen bőtermő, jól tárolható fajta. A külfördi Makói és Ma­kói bronz vetőmagját csak vég­szükség esetén fogjuk behozni. A babfajták jegyzéke is gaz­dagodott, de a feltüntetett sár­gahüvelyű, francia fajtát (Ma­­xidor) csak szükség esetén fogjuk behozni, illetve forgal­mazni. Karfiol. A korai Bora előnye, hogy nem hajlamos oldalvirág­zatok nevelésére. A holland White Summer későbbi, de jól értékesíthető árut nyújt, a jegy­zékben a В-csoportban szere­pel. A Modran vöröskáposzta ko­rai, nagyobb fejet nevel, mint a Matouškova pražská modrá raná. A Juna Fi káposztát az NDK- beli nemesítőkkel együttműköd­ve állítottuk elő. Korai, bőter­mő, ellenáll a felrepedésnek és a magbafutásnak, május végén vagy június elején szedhető. A középkései Minicole Fi kisebb fejet nevel, viszont gépi beta­karításra is alkalmas, tehát elsősorban nagyüzemi termelés­re javasolható. A fajtanemesítő bizottság ülésén az engedélyezett fajták jegyzékéből törölték a Keep Well Fi vöröshagymát, a Mora­van fokhagymát, az Ekonom köménymagot, a Fénix és a De­likates salátauborkát, az Unikát üvegházi uborkát, valamint az Ambra és az Erekta zöld papri kát. (kr i Ha CsSzon f Dub­ník) valaki Bratko Istvánt keresi, bi­zony időbe telik, mire útba igazít­ják. Viszont ha az ^almásgazda" felől érdeklődik az ide­gen, vagy netán az ,fllmakirályt“ em­líti ■— újabban a fiatalok így emle­getik a falu leg­jobb gyümölcsészéi akkor a mezít­lábasok is megmu­tatják a 324. számú portához vezető utal. Pista bácsi 1907- ben született, be­csülettel kitanulta a bognár mestersé­get. Tizenhét éven át Érsekújvárban (Nové Zámky] dol­gozott. Amikor a földbirtokos­nak többé nem volt szüksége bognárra, Pista bácsi gyümölcs­termelésre adta a fejét. Almd , körtét, őszibarackot meg egyéb gyümölcsfát telepített, összesen száznál több fát. Az állami gaz­daságban, ahol munkát kapott, szintén a gyümölcsészetben A falu legjobb gyümölcsésze dolgozott, Megtetszett neki a munka és az eredmények is biztatóan alakultak. Amikor el­nyerte az első elismerő okle­velet, a járásiak is felfigyeltek rá. Rövidesen előléptették fő­gyümölcsé sszé. Az ötven hek­táros gyümölcsösben húsz em­ber dolgozott a keze alatt. Győzték a munkát, s az ered­ményekért sem kellett szé­gyenkezniük. Pista bácsi már jó ideje nyugdíjas, munkacsúcs idején bizony sajog a dereka meg a lába, de az eredetileg kény­szerből választott, később kedv­telésből folytatott gyümölcster­meléshez máig hú maradt. Hu­szonkilenc alma- és kilenc kör­tefája van, valamennyit maga ápolja, metszi, permetezi, mi­­kor mi van soron. Még a lomb* trágyázásról sem feledkezik meg. Igaz, meg is van a látsza* ta. Csupán almából több mint hatvankét mázsát szüretel évente. Virágpompában úszott a kert, amikor nála jártam. Egy per­­cig elidőzött az egyik fa mel­­lett — a csemetéje állítólag Olaszországból érkezett maid egy körtefához vezetett. Cso­dálkozva hallottam, hogy a ja négy fajta körtét terem. Pedig az igazi meglepetés még csak az­után következett. A kert és a kertész büszkesége, melyet so­kan Bratko csodafájaként em­legetnek, külalakra nem éppen tetszetős. Nagyjából két méter, magas, a törzse talán három­négy centiméter átmérőjű, és minden ága a központi tám­­karóhoz van kötve, hogy elbírta a termést. Ami különlegessé teszi — tizenhat fajta gyümöl­csöt terem. A tízéves fa eddig nyolc termést nyújtott. Pista bácsi maga oltogatta az ágait» Bratko István bácsi vérbeli kertészkedő. Rengeteg a szak­könyve és még több a tapasz­talata. Aki nála jár, s tőle kér. tanácsot, nem távozik üres ta­risznyával. Pista bácsi igazán rászolgált, hogy nevét a legjob­bak között említsék. Kárpáty Miklós, Érsekújvár (Nové Zámky) A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének lévai (Levice) alapszervezete mellett hat évvel ezelőtt megalakult az új­­zélandi fehér nyulakat tenyésztők szakosított klubja. A fajta­klub értékelő bizottságának tagjai rendszeresen találkoznak a tenyésztőkkel. A városi alapszervezet klubjában megtartott tenyésztői napok alkalmával asztali értékelésre is sor került, ami nagyban segíti a tenyészállat-neveléssel foglalkozók mun­káját. Felvételünkön fán Andacky, a tajtaklub elnöke (fehér köpenyben) értékeli az exvik tenvésztő nyálát Császár Ernő felvétele A borhiány felismerése és megszüntetése 'A találomszerűen trágyázott kertekben elég gyakori jelen­ség a bórhiány. Ezt a növények különféle hiánybetegségek ü­­neteivel adják tudtunkra. A bőr­­hiányban szenvedő saláta leve­lei feketednl kezdenek, a zel­lernél elhalnak a szívlevelek. A bórhiányra kimondottan ér­zékenyek még a hüvelyesek, a karfiol, a káposzta, a bimbós­kel, a karalábé, továbbá a pa­radicsom és a sárgarépa. A ta­laj bórtartalmát bórax Juttatá­sával növeljük, melyből tiz négyzetméterre 20—25 grammot kell adni. A bőr hiányára igen érzéke­nyen reagálnak a gyümölcsfák is. Például az almafáknál azon­nal fellép a barnafoltosság. Ha a fák kevés bórt tudnak fel­venni a talajból és lombtrágya formájában sem Jutnak elég nyomelemhez, a gyümölcsön barna foltok figyelhetők meg, a gyümölcshúsban pedig ke­mény, megfásodott csomókat találunk. A bórhiányra különö­sen az Ontárto és a Jonatán 'r­­zékeny, de további almafajták­nál is minőségi romlást okoz. A nyomelem pótlása céljából az almásban kb. 5 gramm bóraxot kell juttatni tíz négy négyzet­­méteres termőterületre, majd a műtrágyát sekély talajlazító kapálással be kell dolgozni a földbe. Virágzás idején vagy azt követően lombtrágya for­májában is juttathatunk bért a gyümölcsfáknak. A bórax néven forgalmazott műtrágyából 0,3— 0,5 százalékos töménységű per­medé készíthető. Első helyen a zöldség és a gyümölcs bőrhiányáről beszél­tünk — elvégre az ésszerű em­beri táplálkozás szempontjából ezek a fontosabbak —, mégis azt kell mondanunk, bogy a szóban forgó nyomelem hiányát mindenekelőtt a szőlő érzi meg. A hiánybetegségek többnyire akkor Jelentkeznek, ha a sző,­­lőültetvény hosszabb Ideig nem kap Istállőtrágyát. Előfordul, hogy a levelek főerei közötti rész elsárgul, a mellékerek sö­tétzöldek s bennük — áttetsző fényben — sötét elzáródás je­lentkezik. Súlyosabb nyomelem­hiány esetén a hajtásokon, a levél- és fürtnyélen már a te­­nyészidő kezdetén csomőszerö daganatok keletkeznek, virág­zás előtt vagy alatt sok rügy és virág elhullik. Máskor elszá­radnak a levelek, rossz a ter­mékenyülés, madárkás lesz vagy elhal a fürt stb. Erős bór­hiány észlelésekor a szőlőnek tíz négyzetméterre 20—25 gramm bőrax-mütrágyát kell juttatni. Ha a lombtrágyázás mellett döntünk (0,1%), akkor virágzás előtt egyszer, virágzás után pedig két alkalommal ta­nácsos megpermetezni a nö­vényzetet. (rn) A salátauborkái rendszeresen kell szedni, különben túlnő, megkeseredik, élvezhetetlenné válik s mint áru, értékét veszí­ti. JÓ lenne, ha ezt a felvásárló szervezetek is tudatosítanák s nem okoznának fölösleges gondot meg kárt a szerződé­ses árutermelőknek. Fotó: —bor Burgonyatermesztő körzet lévén, a rozsnyói (Rož­ňava) járás nyolcvanhá­rom községének szinte minden zöldségeskertjében és kiskert­­telepén fő növénykultúraként termesztik a burgonyát. Sajnos, a kulorádúbogár néven is em­legetett, amerikai burgonyabo­gár (Leptinotarsa decemlinea­­ta) rendszerint ellepi és tönk­reteszi az ültetvényeket. Amint az várható volt, a bogarak az idén is megjelentek s lárváik népes hada már megkezdte pusztító tevékenységét. Mivel a szakboltokban növényvédő szer egyszerűen nincs, a kétségbe­esett kistermelők úgy igyekez­nek enyhíteni a gondjaikon, ahogy éppen tudnak. Aki csak teheti, naponta bejárja az ül­tetvényt és összegyűjti a kárte­vőket, letépi és megsemmisíti a petével megrakott leveleket. Ki­mondottan fáradságos és undo­rító munka, de aki meg akarja óvni a növényzetet a károso­dástól, az nem tehet mást. Kis területen ez a módszer arány­lag szép sikerrel alkalmazható, de aki az egész kertjét burgo­nyával ültette be, alighanem alul marad a kártevővel foly­tatott harcban. Egy ötáras ül­tetvényben a sziszifuszi munka legfeljebb arra jó, hogy meg­nyugtassuk a lelkiismeretünket, megtettük a tőlünk telhetőt. De vajon mit tett vagy tesz az ipar és a kereskedelem, hogy a burgonyabogár irtására szolgáló vegyi készítmények a kistermelők számára is hozzá­férhetők legyenek? Minden ko­rábbi Ígéret ellenére úgy tűnik, nem sokat, hiszen a szakboltok Kiszolgáltatottak vagyunk alkalmazottai vegyszer helyett csupán „nincs“-csel tudnak szolgálni. Az SZKSZ KB Kertészeti Szol gáltató Vállalatának nemrég megnyitott, rozsnyói szakboltjá­ban a burgonyabogár ellen leg­gyakrabban ajánlott vegyi ké­szítményekből (Élőerőn, Soldep, Phosdrin. Evisekt, Hostation, Dimecron) egyik sem kapható. S ami még bosszantóbb, e vidé­ken már tavasszal sem voltak beszerezhetők ezek a szerek, s a boltvezetők véleménye sze­rint jó ideig nem is lesz újabb szállítmány, mert az ipar nem képes eleget tenni a kereske­delem megrendelésének. A vegyszerek hiányából szár­mazó, közvetlen kárt mindenki fel tudja mérni, aki valaha burgonyát termesztett. De vidé­künkön immár másodlagos kárt is okoz a vegyszerek hiánya. Ugyanis a kistermelők külön­féle pótszerekhez folyamodnak, remélve, hogy valamelyik segít­ségükre lesz a kártétel csök­kentésében. A növényzet ha­muval történő megszórása nem ájkeletű találmány, de persze nem is hatásos. Ami sokkal rosszabb, valaki kitalálta, hogy ■ simaliszt pótolja az Élőerőn porozőt. A tetemes kártétel láttán az emberek nem sokat mérlegelnek, teszik amit má­soktól látnak. Tasakszám szór­ják az értékes élelmiszert a burgonyára. Lám, milyen következmények­kel járhat, ha a gyártó és tor­­galmazó vállalatok nem készül­nek lel kielégítően az idényre! A mulasztás következményét — ilyen vagy olyan formában — valamennyien megérezzük. Iga­zán örvendetes lenne, ha az illetékesek a tapasztaltakból levonnák a tanulságot ás oda hatnának, hogy ilyen általános vegyszerhiányra többé ne adód­jon példa, ne legyen tanácsta­lan és kiszolgáltatott a tenni kívánó kistermelő. (ki) Egresieves. 30 dkg egresből, ízlés szerint 4—5 evőkanál cu­korból, csipetnyi sóból, 1 dl tej­fölből és 1 tojássárgájából ké­szül, kb. 20 perc alatt. A szárától megtisztított és megmosott egrest 8 dl forrás­ban levő cukros, sós vízben puhára főzzük, majd a tűzről levesszük. A tojássárgáját és a tejfölt simára keverjük és ál­landó keverés mellett vékony sugárban a levesbe öntjük. Ha kihűlt, hűtőszekrénybe tesszük legalább 2 őrára s nagyon hi­degen tálaljuk. Töltött tök. Két darab — egyenként fél kilogrammos —< tököt vékonyan meghámozunk, hosszában kettévágjuk és a bel­sejét kanállal kikaparjuk, majd megtöltjük a következő tölte­lékkel: 20 dkg riszt félig puhá­ra párolunk, beleteszünk 2 to­jást, borsot, sőt és fél kilő da­rált húst (maradék pörkölt, sonka vagy sült hús). Az egé­szet összedolgozzuk és egyen­letesen elosztjuk a kivájt tö­kökben. A megtöltött tököket zsírral kikent tepsiben egymás mellé rakjuk és leöntjük 2 dl paradicsomlében elkevert 2 dl tejföllel. Sütőbe tesszük és előbb kis lángon puhára párol­juk, majd ha megpuhult, erős tűzön „kérget“ sütünk a tete­jére. Karfiol tehéntúróval. A leve­leitől letisztított karfiolt sős víz­ben puhára főzzük, szűrőbe téve lecsurgatjuk. Tűzálló tálat kizsírozunk vagy vajazunk, rá­rakjuk a fele mennyiségű kar­fiolt rózsáira szedve, megszór­juk áttört tehéntúróval (1 kg karfiolhoz 15—20 dkg túrót számíthatunk), beborítjuk a többi karfiollal és leöntjük egy tojásból, 1 kanál lisztből és 1 dl tejfölből készített keverék­kel. Tetejére néhány vajmor­­zsát szórunk vagy egy kanál zsírt csurgatunk, végül sütőben szép pirosra sütjük. Rakott patisszon. Az 5—6 cm átmérőjű gyümölcsöt ujjnyi szeletekre vágjuk, besózzuk, tö­rött borssal mindkét oldalát megszórva, lisztben megforgat­juk, majd forró olajbaD kisüt­jük. Tűzálló tálba rakva, tejföl­lel meglocsolva, zsemlyemor­zsával megszórva, sütőben gyönge láng mellett átsütjük. Melegen tálaljuk. Barackkrém — diabetikusok­nak. A 20 dkg megmosott, kl­­magozott kajszit néhány percre forró vízbe mártva meghámoz­zuk, két darabot félreteszünk díszítéshez, a többit 4—6 szem porított szaharinnal turmixol­­juk. Négy tojásfehérjéből víz­gőz fölött kemény habot ve­rünk s hozzákeverjük óvatosan a barackpürét. Talpas poharak­ba öntve, díszítve, jól hűtve kí­náljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom