Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-10 / 49. szám

Aliért kevés a tojás télen? A népszerűsítő kiállításokon általában ilyen ketrecekben mu­tatják be a baromfit. Hasonló, drótszövetes elemekből otthon könnyűszerrel létesíthetünk állandó vagy átmeneti — esetleg deszkatetővel ellátott — kifutót, illetve napozót Fotó: -bor A tojás a legfontosabb élel­miszereink közé tartozik. A friss tojás különösen nélkülöz­hetetlen kelléke a kalóriában gazdag ételek elkészítésének. Sok baromfitartó mégis éppen ebben az időszakban kénytelen nélkülözni a tojást, mert nem tojnak a tyúkjai. . Számtalan gyakorlati tapasz­talat igazolja, hogy megfelelő gondoskodással a téli hónapok­ban is kellő szinten lehet tar­tani a tojástermelést. Ilyenkor persze a szokásosnál nagyobb gondot kell fordítani az állo­mány gondozására, etetésére és elszállásolására. A nyári hóna­pokban a baromfi reggeltől es­tig a szabadban tartózkodik és sok kiegészítő táplálékot talál magának. Viszont mihelyt az időjárás kedvezőtlenebbre for­dul, tyúkjaink zárt környezetbe szorulnak, hidegtől, csapadék tói szenvedve vészelik át a rö­vid nappalokat és a hosszú éj szakákat, s közben a tenyésztő által juttatott eleségre vannak utalva. Tapasztalatból tudom, hogy a kistenyésztők többsége esetében a baromfiak téli szálláshelye nem felel meg az általános kö­vetelményeknek. Az ólak álta­lában kicsinyek, túlzsúfoltak, természetes megvilágításuk hiá­nyos vagy egyáltalán nincsen megoldva. Ugyanez vonatkozik sajnos a szellőztetésre is. A bajt csak tetőzi, hogy tenyész­tőink gyakran elhanyagolják a szálláshelyek takarítását. Cso­da-e hát, hogy az állatok az ilyen szálláson nem érzik jól magukat vagy kimondottan szenvednek a körülményektől? Ilyen ólakban kevés az oxigén, fojtogató az ammóniás bűz, s reggel a tyúkok szinte mene­külnek a szálláshelyről, párás, bűzös, levegőt hozva magukkal. Ismerek olyan tenyésztőt, akinek a tyúkjai egyszerűen nem haj­landók beülni az ólba, még a kielégítő — lényegesen fogé­konyabb a betegségekkel szem­ben. Az elmondottakból követke­zik, hogy az említett hiányossá­gok kizárásával igen sokat te­hetünk azért, hogy a tyúkok télen is jól érezzék magukat, kellőképen hasznosítsák a ta­karmányt és jól termeljenek. A baromfi szálláshelye fából vagy fiából épüljön, legyen juk be. Kistenyésztői viszonyok között nincs rá mód, de nem- is szükséges, hogy az állomány­nak szobahőmérsékletű szállás­helyet biztosítsunk. Elég, ba el­érjük, hogy az ólban a hőmér­séklet ne csökkenjen 5 C-fok alá. Ilyen feltételek közepette az állomány tojástermelése nem csökken túlságosan. Persze a szellőztetést úgy kell megolda­ni, hogy az ólban ne csinál­junk huzatot, mert arra a tyú­kok különösen érzékenyek. Télen mindig várjuk meg, amíg kicsit felmelegszik az idő, csak azután engedjük ki a tyú­kokat a kifutóba, illetve az udvarra. Es azonnal alaposan szellőztessük ki az ólat, hogy a levegője teljesen kicserélőd­jék. Az se baj, ha kihűl az ól, hiszen később az állomány újra felmelegtti. A havat rendszere­sen el kell takarítani az ól kö­zeléből, hogy a napozni kienge­dett tyúkok ne hóban járkálja­nak. Ugyanis a baromfi lába sokat szenved a hidegtől. Igen előnyös amolyan téli napozót létesíteni. Ez lehet az ól köze­lében vagy akár alatta is. ha legalább 70 cm magas lábakon áll az ól. A lényeg az, hogy a napsugarak minél tovább érjék és melegítsék. A napozó legyen fedett, hogy a földje mindig szárazon maradjon. Ha módunk­ban áll, az él közelében létesít­sünk voliert. Itt télen nyáron megoldható az etetés, nem ok z gondot az etetők és itatók szét­­helyezése, sőt a tojófészkek fel­állítása sem. £s persze a ho­mokfürdő is itt kaphat helyek Télen különös gondot kell fordítani a napi takarmányadag összeállítására. Legjobb eleség a táp, az ipari keveréktakar­mány, szemesekkel kiegészítve. A tápot kissé nedvesítve ada­goljuk. Egyszerre annyit kínál­­junk belőle, amennyit az állo­mány" gyorsan elfogyaszt, kü­lönben a nedves eleség meg­fagy. Szemeseket az esti eteiés alkalmával kínáljunk, mivel ezt a baromfi hosszabb ideig emészti, tehát tartósabb a jól­lakottsági érzés. Mihelyt az idő hidegebbre fordul, növeljük a kukorica részarányát a napi adagban. Kiegészítőként kony­hai hulladékot, reszelt takar­mányrépát, főtt burgonyát, il­letve csíráztatott mageleséget adhatunk. Balázs Ferenc, Feled (Jesenskéj 0 FELBÄRON (Horný Bar) hosszú évek óta eredményesen dolgoznak a a klsállattenyésztók. A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetségének helyi szervezete immár nyolcvanegy kedv­telésszerű állattartást folytató tenyésztőt kapcsol be a szerve­zett munkába. Lelkes László, a szervezet titkára újságolta a minap, hogy a község kistenyésztői eddig háromezer pecse­­nyenyulat és hatvanezer tojást értékesítettek. Az alapszervezet keltetőjéből az utóbbi Idényben 45 ezer naposcsibe (hemsír, fehér, sárga meg sávozott plimut) került a kistenyésztőkhöz. (kr) • GARAMGYÖRGYBEN (Jur nad Hronom) Csető Dávid elnök vezetésével működik a Szlovákiai Kertészkedök Szövetségének alapszervezete, melynek napjainkban kilencven tagja van. A lelkes kertészkedök nemrég háromnapos kiállításon adtak számot idei munkájuk sikeréről. A színvonalas bemutatónak közel ötszáz látogatója volt. A szervezők úgy nyilatkoztak, hogy a-bemutató színvonalának további javítása céljából az elkövetkező években már nem csupán látogatókat fognak toborozni a környező falvakban, de más alapszervezetek ker­­tészkedőit is meghívják, hogy ők Is mutassák be legszebb terményeiket. Pólya Klára 0 A Szlová­kiai Méhészszö­vetség szencki­­rályfai (Králová prl Send) szak­­tanintézetében az idén laska­tököt termeitek a gyümölcsfák alatt, hogy job­ban kihasznál­ják a földek ügy tűnik, a tök jól érezte ma­gát a tápanya­gokkal jól ellá­tott és rendsze­resen locsolt földben, mert —< mint a felvétel is Igazolja — még a fákra felkúsző indák is gazdag ter­mést kínáltak. Egyébként a gyümölcsfák is szépein terem­tek. (kfg) Látogatás „pávakirály“ birodalmában Azt a városrészt, ahol Ben­­kőék laknak, a lévaiak (Levice) csak így becézik: a Káka. A 70—80 éves fák, a rendben tar­tott, ízléses díszkertek, a házak mögött a domboldalra felfutó szőlőültetvények emberközeli, csodás környezetet alkotnak. A Benkö porta persze jócskán különbözik a többitől. Ugyanis olyan érdekes madárhangok hallatszanak a kertből, a ház alagsorából, hogy más kertjé­ben, diófáján Ilyen — aligha hallható. Benkő Géza édesapjával kö­zel 7 évvel ezelőtt kezdett el díszmadár-tenyésztéssel foglal­kozni. Miként jutottak arra a gondolatra, hogy ennek a gyö­nyörű szép kedvtelésnek hódol­janak? Géza ezt így foglalta össze: — Az állatszeretet már ko­rábban is hagyományként élt a családban. Kutyát és más há­ziállatot tartottunk és tartunk a mai napig is. Gyerekkorom­ban díszmadárképeket gyűjtöt­tem, csodálattal nézegettem — szomszédoknál, Ismerősöknél — a kalitkában a papagájokat és más díszmadarakat. Később fel­vetődött a gondolat: mi lenne ha ... Benkőék először a pincében tartották a szebbnél szebb dísz­madarakat. Később, amikor a hely szűknek bizonyult, akkor tervezték el: kerti madár-volie­­reket építenek. Először hármat készítettek. — Ezeket a nagyméretű „ma­dárlakhelyeket“ magunk he­gesztettük — munka után vagy szabadszombatokon. Elkészítet­tük a vízmedencéket Is, s úgy igyekeztük kialakítani a belső teret, hogy az megfeleljen a majd Itt élő madárfajtáknak. Jelenleg 21 kisebb-nagyobb vo­­llerrel rendelkezünk, de Igen­csak úgy néz ki, hogy bizony — nem férünk már... — A nem szakértő is követ­keztetni tud ebből, hogy a ma­dárszaporulat örömmel is, de gondokkal is jár. Mert ugye tíz fácán- és tizenegy papagáj­­voliér már nem kicsiség. — Nem bizony. Mindannyian alkalmazásban vagyunk, így a tétlenségben töltött szabadidő nálunk luxusszámba megy. Mo­solyt keltő história, de meg­történt: apám egyszer a terí­tett karácsonyi asztaltól kelt fel csak azért, mert egy sárga­fejű rozella furcsa hangoket hallatott Az ünneprontás az­tán számunkra nagy-nagy ün­neppé vált, mivel ha este nem vesszük észre, hogy a rozella fejecskéje beszorult két pálca közé, reggel bizony már hiába ébresztgettük volna a madár­kát. — Amint ez közismert, a dísz­madártenyésztők szívesen cse­reberélik állományuk egyes egyedait. — Bizony, nem is tudnék olyan madártenyésztőt mondani, aki ne kívánna olyan papagájt birtokolni, amilyen még nincs neki. Ez alól mi sem vagyunk kivételek. Éppen ezért még Csehországba Is ellátogatunk e8y-egy díszmadárkiállításra, börzére; hogy ott tapasztalato­kat, madárpárokat cseréljünk. Emellett szerződéses kapcsolat­ban állunk a CHOVPRODUKT-tal, ahol értékesítjük madarainkat. Persze sok az olyan egyed is az állományunkban, amely való­ban ritkaságszámba megy, ép­pen ezért tenyésztjük őket. — A jó gazda számolni is kénytelen — vetettem fel „pro­vokáló“ kérdésemet, amelyre már Károly papája válaszolt. — Ez nálunk különösebb gon­dot nem okoz, hiszen ökonó­­mus vagyok. Bizony nagyon meg kellett gondolni azt, miből mennyit, melyik madárfajtát ér­demes szaporítani. A kívülálló azt képzeli, hogy a díszmadár­­tenyésztés „kincsesbánya“. A madarakról való gondoskodás igen kényes tevékenység, de nagyobb tömegű, minőségi ma­dártáplálék beszerzése is ko­moly gondokkal Jár. Nem be­szélve a gyógyszerekről, a fel­szerelésről. S a CHOVPRODUKT vállalat támogatása sem olyan, ahogy azt ml, tenyésztők el­várnánk. A csehországi DROB­NOCHOV jóval átgondoltabban, rugalmasabban támogatja a te­nyésztőket. De hát csináljuk, mert önzetlenül szeretjük ezt a kedvtelést. Madárállományunk nagy részét Is csak azért tart­juk, mert cserélésre, új, érde­kes madarak beszerzésére szán­juk. A beszélgetésbe bekapcsoló­dik Géza édesanyja is: — Bizony a legelején a me­nyemmel nem Igen örültünk a férjem és a fiam kedvtelésé­nek. Idővel aztán mi ts meg­szerettük a madarakat. — Anyu, mondd csak el azt is, hogyan sirattátok meg a pá­vát, amikor szegény kimúlt — szólt közbe a férj, majd rövid tere-fere után a könyvekre, a szakismeret fontosságára tere­lődött a szó: — Egy egész kis szakkönyv­tárunk van már a madárte­nyésztéssel kapcsolatban — szólt Géza. — Ugyanis mindin­kább rájövünk arra, hogy a ta­pasztalat, a madarakhoz való ragaszkodás mellé komoly szak­tudás Is szükségeltetik. Azon­ban valami igencsak hiányzik. Egyetlen színvonalas, díszmada­rakról szóló, a tenyésztés alap­jaival foglalkozó, gyermekek számára kiadott könyvei sem találni az üzletekben. Ml a sa­ját példánkkal tudjuk bizonyí­tani, hogy a gyerekek me myi­­re vonzódnak a papagájok a pávák, a pintyőkék iránt. A madarak iránti gyermekkori vonzódást — jó tanáccsal, biz­tatással, könyvekkel — támo­gatni kell. Én úgy érzem, hogy nagyon sok jó madártenyésztő­vel gazdagodhatnánk, ha kicsit jobban odafigyelnénk a fiata­lokra. Mintha a sors úgy akarta volna, — zörögtek a kapun. Ajtónyitás után két utcabeli fiúcska kéredzkedett be „.ma­dárnézőbe“. Benkő papa így reagált a történtekre: — Ez kérem nálunk napi programon van. De hát miéit Is ne mutatnánk meg a mada­rainkat, ha egyszer tetszik a gyerekeknek. A pekingi kacsa« a páva meg a sárgafejű rozella a srácok kedvencei. Miután mégegyszer megnéz­tük az állományt, Géza elárulta, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a szervezetükkel, a kisállatle­­nyésztők szövetségének lévai járási bizottságával. — A szövetség járási bizott­sága a lévai nagyvásár keretén belül rendszeresen megrendezi saját kiállítását, ahol ml is „szerepeltetjük“ kedvenceinket. Itt a csere, az eladási lehető­ség mellett rendszerint szakta­nácsadó szolgálatot is tartunk. Mire ez az írás napvilágot lát, a Benkő porta kertjében már nincs madárraj, mivel az állományt télidőre beköltöztetik a ház tágas, fűtött alagsorába. A madárkák itt is jól érzik ma­gukat, hiszen nagy-nagy tapasz­talukkal rendelkező hozzáértők a gazdáik. KALITA GABOR A pekingi kacsák jó idő esetén a fólia alapú medencében lubickolhatnak A szerző felvételei legrosszabb időjárásban is in­kább az ólak tetején vagy a közeli fákon éjszakáznak. Hiá­ba magyaráztam neki, a te­nyésztőtárs nem hitte el, hogy mindez azért van, mert a szál­láshely nem felel meg az állo­mány igényeinek. S az még csak hagyján, hogy ilyen feltételek közepette a tyúkok télen alig termelnek. Sokkal rosszabb, hogy a rossz körülmények között tartott ál­lomány — főleg akkor, ha rá­adásul a takarmányozás sem jól megvilágított és kielégítőéi szellőztethető. Az ablakok i padló területének harmadát sőt, felét adják. Üvegezett dupla szárnyú ablakokat sze reljünk fel, mert az üveg kő zötti levegő tulajdonképpel hőszigetelő. Amikor az időjárá majd kedvezőbbre fordul, a: üvegezett ablakszárnyakat drót szövetes vagy szúnyoghálós ke retekkel helyettesíthetjük. Az ól levegőjének páratartal mát és hőmérsékletét a szellő zőnyflás szabályozásával állít

Next

/
Oldalképek
Tartalom