Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-03 / 48. szám
1983. december 3. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Szakosítás és kooperáció A KGST-tagországok integrálódása továbbfejlesztésének kulcsfontosságú tényezője a szakosítás és a kooperáció kiszélesítése, a termelésben és a tudományos-műszaki együttműködésben egyaránt. Jelenleg a termelési szakosítás és kooperáció több mint százhúsz sokoldalú és több mint ezer kétoldalú egyezmény értelmében történik a tagországokban. A nemzetközi gazdasági együttműködés gyakorlatában egyedülálló az a sokoldalú egyezmény, amely az atomerőmüvek építéséhez szükséges berendezések gyártását és szállítását szorgalmazza. A tér-Nyersanyag-megtakarítás A Bolgár Népköztársaságban a múlt évben több rúlnt 1,9 millió tonna hulladékvasat szállítottak a kohóipari üzemekbe, ami öt és fél millió tonna vasérc megtakarítását eredményezte. Ez az egyik konkrét eredménye annak az országos mozgalomnak, amely a tüzelőanyagok, energiahordozók, nyersanyagok és egyéb anyagok felhasználásának ésszerűsítésére irányul. A nehézipar után — ahol az elsók között alkalmazták a fent említet takarékossági módszert — a figyelmet a könnyűiparra összpontosítják. Elsősorban az olyan ésszerűsítő folyamat bevezetéséről van szó, amely a hulladékmentes technológia érvényesítését és a másodlagos nyersanyagok hasznosítását helyezi előtérbe. Mindez a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig a bolgár gazdaságnak mintegy 130 millió leva értékű megtakarítást jelent. Tudományos-műszaki fejlesztés Az Ukrán SZSZK-ban már sokat tettek a tudományos-műszaki haladás irányításának tökéletesítése érdekében. A köztársaság tudományos és termelő munkaközösségei a 170 szövetségi tudományos-műszaki, élelmiszer ipari és energetika! prbgrarwk közül százhatvan megoldásában vesznek részt. Már 1980-ban befejezték a köztársasági, a reszort és a területi tndományos-mfiszaki és szociális-gazdasági programok kidolgozását. A köztárasság fővárosában, Kijevben példán! hét programot fogadtak el a termelés különböző ágazataiban. A városi gazdaság reszortjai automatizált irányítást rendszerei fejlesztésének programja feltételezi a tüzelőanyagok és energiahordozók szétosztásának és felhasználásénak ésszerűsítését, s lakosságnak nyújtott szolgáltatások tökéletesítését. E program gyakorlati megvalósítása lehetővé teszi a lakások fűtéséhez szükséges hőenergia 10 százalékos, mintegy 10 millió köbméter víz és jelentős menynyiségű benzin megtakarítását. A területi programok megvalósítása során a helyi pártszervek és a szovjetek egyre inkább a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának központjaira támaszkodnak, amelyek kidolgozzák a tudományos-műszaki baladás fejlesztésének távlati terveit, s a legidőszerűbb tudományos és műszaki feladatokat választják ki. Tevékenységükben fontos szerepet töltenek be a tudományos-műszaki laboratóriumok. A területi programok megvalósításában jelentős tudományos potenciál vesz részt. Például a több mint száz területi program megvalósítása a Szovjetunió Tudományos Akadémiája 68 központjának. 96 főiskola, több mint kétszáz reszort tudományos és tervező szervezet, valamint több mint 400 vállalat közös feladata. me>és szakosításába és a kooperációba a szocialista közösség nyolc országának mintegy, ötven vállalata kapcsolódott be. Ugyancsak elsőbbséget élvez a szakosítás és a kooperáció a mikroprocesszorok, az ipari manipulátorok, robotok és egyéb mikroelektronikai termékek kifejlesztésében, gyártásában és bevezetésében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyen együttműködés a munkatermelékenység, végső soron pedig a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével párosul. A tudományos akadémia és a kombinátok eaviittmPködése Az NDK számos kombinátja és Jelentősebb üzeme már néhány év őta sikeres együttműködést folytat a Tudományos Akadémia központjaival. A tapasztalt szakemberek és a tudósok szoros kapcsolatot tartanak fenn a vállalatok termelő munkaközösségeivel, a tervező és tudományos-műszaki részlegek dolgozóival, ami lehetővé teszi a legújabb tudományos ismereteknek a gyakorlatban történő gyorsabb érvényesítését. A közös igyekezet elsősorban a korszerű technológiák érvényesítésére, az energiahordozók és egyéb anyagok megtakarítására, a mikroelektronika, a robotok és a gépesítési eszközök széles körű felhasználására Irányul. Jelenleg az NDK Tudományos Akadémiája és a 75 központilag Irányított kombinát közötti együttműködést 250 egyezmény szorgalmazza. A mezőgazdasági üzemek elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok tudománvos-műszakt központ iáitól kapnak segítséget, amely főleg az azonos feltételek közötj gazdálkodó üzemek eltérő eredményeinek mérséklésére Irányul. Az elvégzett elemzések eredményei és a számítástechnika felhasználásával hathatós segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. Dmitri J UirtyUov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió bonvédelmi minisztere a Pravda számára Irt terjedelmes cikkében részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet, az Egyesüli Államok és a NATO agresszív törekvéseit, hadászati egyensúly felbontására irányuló törekvéseit. A cikk kitért az enrorakéták kérdéseire is, részletesen szült arról, milyen ellenintézkedésekre kerülne sor, ha az Egyesült Államok rendszerbe állítaná Európában közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereit. Az emegyensüjy népirtása megengedhetetlen Előtérben a szakszervezeti üdülés A szovjet honvédelmi miniszter cikkében leszögezte: a Reagan-kormányzat hatalomra kerülésével jelentősen megnövekedett az ultrareakclós imperialista erők agresszivitása, meghirdették a Szovjetunió elleni keresztes hadjáratot. A washingtoni vezetők arra törekszenek, bogy megdöntsék a NATO és a Varsói Szerződés közötti hadászati egyensúlyt. Az Egyesült Államok hatalmas méretekben megnövelte katonai költségvetését, megkezdi a hadászati támadó fegyverzet új rendszereinek kiépítését, átfogó rakétaelhárltó rendszereket akar megvalósítani. Az amerikai adminisztráció azon törekvése, hogy katonai fölényre tegyen szert, érzékelhető módon megnyilvánul a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon tanúsftott magatartásában is. A Fehér Ház a jelek szerint nem érdekelt abban, hogy a genfi tárgyalásokon pozitív eredmény szülessen. Usztyinov cikkében számos ténnyel bizonyította: a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon előterjesztett „új“ amerikai javaslatok csak arra szolgálnak, hogy aláássák a szovjet hadászati erőket, elsősorban az interkontinentális ballisztikus rakéták rendszerét, ugyanakkor biztosítsák az amerikai fegyverkezési program zavartalan folytatását. A cikk írója emlékeztetett arra is, hogy a rakéták telepítése tulajdonképpen már megkezdődött. Ügy látszik ezzel akarják próbára tenni a Szovjetuniót. A Szovjetunió honvédelmi minisztere figyelmeztette Washington nyugateurópai szövetségeseit: a rakéták hadrendbe állítása azzal fenyegeti az érintett 'országokat, hogy nemcsak akaratuk ellenére, hanem népük és kormányuk tudtán kívül sodródnak bele a nukleáris konfliktusba. Az amerikai fegyveres erők annak a katonai doktrínának megfelelően épülnek fel, amely egyebek között az ellenféllel szembeni megelőző csapásmérést is magában foglalja — .szögezte le a cikk. amely részletesen falsorolva az Egyesült Államok katonai előkészületeit, az újrafegyverkezésl program intézkedéseit. Mindennek az a célja, hogy az Egyesülj Államok katonai téren uralkodó hatalom legyen a világban. „Ügy gondolják, akkor hozzáfoghatnak a szocializmusnak mint társadalmi rendszernek a megsemmisítéséhez, leszámolhatnak a népek felszabadító mozgalmaival, megvalósíthatják a világon saját uralmukat. A katonai programok megvalósítása azonban természetesen nem fogja meghozni az amerikai militaristák számára kivőnt eredményeket. A Szovjetunió nem engedi meg, hogy katonai fölényt gyakoroljanak felette“ — Irta Usztyinov. A szovjet honvédelmi miniszter kiemelte azt Is, hogy Washington katonai készülődését fékevesztett szovjetellenes hisztéria kíséri. Washington ezzel tovább élezi a nemzetközi helyzetet, tudatosan kigondolt, hidegvérű, szándékosan megvalósított, hosszú távú stratégiát valósít meg a konfrontáció kiszélesítésére. „A szovjet embereket a világ többi népével együtt aggodalommal tölti el az egyre növekvő fegyverkezési verseny, a nemzetközi feszültség erősödése, a leszerelési tárgyalásokon tapasztalható haladás hiánya — Irta Usztyinov. — A Szovjetunió megértve azt a veszélyt, amit az Egyesült Államok agresszív politikája jelent a béke számára, minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza a háborús fenyegetés növekedését, megállítsa a fegyverkezési versenyt, és valóban csökkentse a fegyverkezést, mindenekelőtt az atomfegyverkezést.“ A cikk emlékeztet a Varsói Szerződés tagállamainak javaslataira, a Szovjetunió békekezdeményezéseire. A Varsói Szerződés tagállamai az atomfegyverek radikális csökkentéséért szállnak síkra. A Szovjetunió kijelentette, hogy a kölcsönösség alapján kész befagyasztani minden atomfegyverzetet, egyoldalú kötelezettséget vállalt arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Az európai nukleáris fegyverzet terén a Szovjetunió kész az igazi nullamegoldásra, vagyis az összes középhatótávolságú nukleáris fegyver kivonására Európából. Ugyanakkor kész arra is, hogy 140-re csökkentse SS— 20-as rakétáinak számát az ország európai részén, kész a többi megsemmisítésére, feltéve, hogy az Egyesült Államok nem telepít! rakétáit Európába, és hajlandó a közép-hatósugarú hordozó repülőgépek mennyisét-l szintjének kiegyenlítésére. Az Egyesült Államok azonban ezt a javaslatot Is elutasította. Álláspontja változatlan: a Szovjetunió szereljen le, az Egyesült Államok és NATO-bell partnerei pedig fegyverkezzenek. A cikk szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjetunió a világűr mllltartzélásának megakadályozására tesz, majd Így folytatódik: „Minden elfogulatlan ember számára világos, hogy a Szovjetunió megtesz minden tőle telhetőt a világ nukleáris katasztrófába történő zuhanásának megállítása érdekében. A Szovjetunió javaslatai igazságosak és reálisak. Megvalósításukhoz csupán az Egyesült Államok és a NATO kormányainak jóakaratára van szükség. A legutóbb! időszak eseményei azonban Ismét bebizonyították, hogy az Ilyesfajta jóakarat teljesen hiányzik.“ Usztyinov cikke jelentős részében foglalkozott azzal, hogy a Szovjetunió szükség esetén rákényszerül a megfelelő ellenintézkedésekre. Leszögezte: a bonyolult nemzetközi légkörben az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány igazi lenini önmérsékletet, a béke megőrzésére, a nemzetközi biztonság biztosítására irányuló politikát valósít meg. A védelmi képesség megerősítésére foganatosított intézkedések a világban kialakult reális helyzet következményei. „A Szovjetunió soha senkit sem fenyegetett, senkire sem támadt, senkit sem szándékozik megtámadni“ — állapította meg DmltrlJ Usztyinov. A honvédelmi miniszter leszögezte: az ország védelmi képességét és a fegyveres erők harckészségét olyan szinten kell tartani, amely megbízhatóan biztosítja a szovjet nép békés munkáját, a szocialista közösség országai népeinek biztonságát. A szovjet hadászati erők készek arra, hogy határozott csapást mérjenek bármiféle agresszorra. A tengerentúli stratégák semmiféle megelőző csapással sem kerülhetik el a mindent megsemmisítő válaszcsapást. „Nem törekszünk nukleáris fölényre, de nem engedjük meg, hogy az amerikai adminisztráció nukleáris zsarolást használjon ellenünk — Irta a miniszter. — Ha az amerikai fél a hadászati fegyver új rendszereit hozza létre, a szovjet fél is telepíti megfelelő rendszereit: interkontinentális ballisztikus rakétákat, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. s szükség esetén más válaszlépéseket is tesz. Hasonló ellenintézkedéseket helyezett kilátásba a Szovjetunió honvédelmi minisztere arra az esetre, ha az Egyesült Államok Nyugat-Európába telepíti közepes hatótávolságú nukleáris eszközeit Ha sor kerül a Pershing—2 tlpnsá rakéták és a manőverező robotrepülőgépek telepítésére, akkor azokkal megfelelő hatékonyságú nukleáris eszközöket állítanak szembe. Ez esetben megszűnne az SS—20-as típusú rakétákra elrendelt telepítési moratórium, kiegészítő eszközöket telepítenének, az Egyesült Államok területét Illetően pedig olyan válaszintézkedéseket hoznának, amelyek nyomán az amerikaiak szükségszerűen érzékelik azt a helyzetben különbséget, amely rakétáik nyugatenrópai telepítéséig 611 fenn, illetve azután keletkezik. Cikke végén Usztyinov leszögezte: A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz, hogy a nemzetközi ügyekben a józan ész diadalmaskodjék; a jövőben is folytatja békepolitikáját. Még van lehetőség arra, hogy megállítsuk az események veszélyes alakulását, és egészséges mederbe tereljük azokat (b) A dolgozókról való gondoskodás állami tervének értelmében a Vietnami Szocialista Köztársaságban az utóbbi években jelentős mértékben kiszélesítették a szakszervezeti üdültetést. Jelenleg a mintegy száz hegyi és tengermelléki üdülőben egyszerre több mint 13 ezren férnek el, ami az 1973. évi valóságnak kétszerese. A szakszervezeti üdülés gyorsabb ütemű fejlesztését korábban az amerikai agresszió gátolta. A lebombázott létesítményeket részben felújították, részben kiszélesítették. Az országban az üdülőközpontok építésére és karbantartására évente több mint 3 millió dongot fordítanak. A legnagyobb változások Dél-Vietnamban történtek, ahol a felszabadulást követően egész sor luxus kivitelezésű létesítményt szabadítottak fel a dolgozók üdültetésére. A legszebbek közé a Thanbani szanatórium és a Vung-taul tengermelléki üdülő tartozik. (HÍZ} „Rakéiahtd" a La Manche csatornán Kuknnyikszl rajza Az embert nem Az elmúlt héten Greenbam Commonba megérkeztek az amerikai Tomahawk robotrepülőgépek. Nincs változás a nyugat-németországi, olaszországi, belgiumi, hollandiai rakétatelepltés naptárában, a genfi szovjetamerikai tárgyalások vakvágányon vesztegelnek. A zord tények láttán bennünk, európaiakban erősebb a szorongás érzése: legyőzbető-e a nukleáris sárkány? S talán sokakban felmerül a kétely: nem hiábavaló-e az a küzdelem, amelyet tíz és tízmilliók folytatnak ntcákon. gyűléseken, konferenciákon, telepítési helyszíneken a fegyverkezés ellen? Felmerül a kétely, bármennyire példátlanul tömeges a békemozgalom, bármennyire példátlan abban is, bogy különböző nézeteket valló emberek fognak benne össze. A kételyt azonban tüstént el kell oszlatni. Noha tagadhatatlan a szorongás, nem változik néma, ölbe tett kezű gyávasággá. lemondó reménytelenséggé. Ellenkezőleg: Greenbam Common ellenállói bizonyították, hogy szemle lehet szállni a letartóztatásokkal is. Ha van logikája az immár évek óta erősödő enrópai békemozgalomnak, akkor pontosan az, hogy a NATO konok rakétatelepftési szándékának erősödésével ős a tortélyos félelemkeltéssel egyenes arányban növekedett tömegében és minőségében az ellenállás. Fortétyos félelemkeltés? Igen! Nyugat-Európa egyebet sem hallott tengerentúli és saját hivatalos helyekről, mint a „fenyegető szovjet katonai lehet lepi! ♦ erőfölény“ mítoszának a hangoztatását, Nyugat-Európa amerikai segítséggel szükséges megvédését, a nukleáris háború megnyerhetőségét, a korlátozott nukleáris háború lehetőségét. Mégsem sikerült elhitetni, hogy úgymond Moszkva a félelem forrása. Nem sikerült elfogadtatni a nyugati közvélemény többségével azt, hogy a béke biztosítéka az amerikai katonai erőfölény „védelmi“ ernyőjének kiterjesztése Nyugat-Európa fölé. Amikor kitűnt, hogy a fortély csődöt mond, nem úgy formálja a közvéleményt, ahogy a manipulálók szeretnék, s egyre több bfve, sőt harcosa van a fegyverkezés befagyasztásának, a leszerelésnek, magát a békemozgalmat akarták szétzilálni. Megint a fortéllyal. A NATO körökben lépten-nyomon elhangzott, hogy Moszkva áll a békemozgalom mögött./ Ezen pedig azt értették, hogy Moszkva szervezi. Ennek a képtelenségét az bizonyítja, bogy a békemozgalmat ez a rágalom sem fékezte le, sőt, olyan személyek ét csoportok is csatlakoztak hozzá, amelyeket egy világ választ el attől a társadalmi-politikai valóságtól, amelyet Moszkva, mint szélesebb értelmű fogalom jelent. Hatástalanok maradtak a nyugat-európai közvéleményre a sanda békeszólamok, azok az úgynevezett amerikai kezdeményezések, melyek csak látszatra mutattak megegyezési készséget, valójában csak elfedték az amerikai nnkieáris töltetű rakéták enrópai telepítésének változatlan elhatározását. Moszkva «keze nincs a nyugat-euróд pai békemozgalom mögött, de kétségtelenül táplálja a küzdők eltökéltségét és reményét a szocialista országok magatartása. Az, hogy a szocialista országok kormányai és közvéleménye ugyanúgy a nukleáris fegyverkészletek befagyasztásának, a leszerelésnek a hívei, mint a nyugat-európai békemozgalom, mely korunk legfőbb gondolati egységét tükrözi: az ember meg akar maradni, az ember élni akar. A rakéták telepítése megkezdődött, a béke hívei azonban nem adták tel a küzdelmet. Az emberi jogok bajnokaiként tetszelgők egyre gyakrabban nyúlnak a rendőri brutalitás eszközeihez. Gnmibottal és vízágyúval tanítják a tüntetőket „demokráciára“. Nyugat-Németországban például a békemozgalom bfveit csnromvizes ruhában szátlftották a rendőrségre, s érák hosszat ffitetlen szobában tartották. A hivatalos körök erre csak annyit válaszoltak, hogy „nem volt Idejük befűteni a szobákat“. Később, kényszeredetten ugyan, de beismerte a rendőrség, bogy könnygázzal kevert vizet fecskendezett a tüntetőkre. A brntalitis egyre inkább bátorságot szül Nyugat-Európában. Egy 18 éves londoni lány például a következőket nyilatkozta az amerikai. Newsweeknek: az amerikai rakétatelepltés nem jelenti azt, hogy abbahagyják a küzdelmet. E szándék ellen hatástalannak bizonynlt a fortély, s hatástalan az erőszak. Akik küzdenek, különbözhetnek egymástői, de cselekvést vállalva egyek abban, hogy mindannyian békepártiak. Az embert pedig — Hemingway szárnyaló szavaival szólva — nem lebet legyőzni.
