Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-11-19 / 46. szám
1983. november 19. SZABAD FÖLDMŰVES A GYAKORLAT tudománya A* Idén nem egy alkalommal hallhattuk a szakemberektől, hogy a nyári nagy szárazság sok gondot okozott a gazdaságokban. Felmérhetetlen Jelentősége volt a szomjazó növénykultúrák öntözésének. A lehetőséget, már mint az öntözőberendezéseket sok helyen optimális, helyenként pedig maximális mértékben kihasználták. Akadtak persze olyan körzetek és gazdaságok is, ahol nem Ismerték tel az öntözés jelentőségét, elhanyagolták a berendezések kihasználását. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban viszont jól ismerik az öntözővíz termésnövelő hatását ás a nagy szárazságban mindent megtettek azért, hogy vizet biztosítsanak a szomjazó növényeknek. B a r t o s András agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője nem véletlenül hangsúlyozta, hogy az Idejekorán kijuttatott öntözővíz kedvezően befolyásolja az állattenyésztési termelés egyensúlyban tartását kiváló minőségfi tömegtakarmányokkal. A nagy hatósugarú öntözőrendszerrel behálózott földeken kitűnő beltartatmi minőségfi tömegtakarmányokat termeszthettek, zöld futószalagot létesíthettek, s így lehetőség nyílt a szarvasmarha-állomány zöldtömeggel történő állandó ellátáfására. Csak természetes, hogy az emberek helytállásán, a biológiai anyagok kiváló minőségén, az egyes növényfajtákra jellegzetes agrotechnika következetes megtartásán túl az öntözővíz Időbeni kijuttatásának is köszönhető, hogy tízéves átlagban mérve búzából hét éven keresztül kimagasló terméshozamokat értek el. A búza területének vetés előtti vagy utáni öntözése jótékonyan befolyásolta a hektárhozamok alakulását, a jó eredmények elérését a járásban. Őszi búzából például ott értek el 8—8 tonnás hektárhozamot, ahol vetés előtt vagy ntán 80—100 mm csapadékot juttattak a földterület hektárjára. Figyelmet keltő hozamátlagot értek el búzából az illésházi (Nový Život), a sárréti (Blahová), a légi (Lehnice) és az aranykalászi (Zlaté Klasy) szövetkezetben, valamint a Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban. Ezek a gazdaságok erősen kavicsos talajon a Felsőcsallóközben gazdálkodnak. Búzából természetesen a járás más körzeteiben is szép eredményeket értek el, hiszen a járási átlag 8,3 tonna lett. Egy-egy gazdaságban — kisebb területen — a szemes kukorica öntözésével is próbálkoztak és kedvező eredményeket értek el. Az idén szigorúan alkalmazkodni kellett a szárazság diktálta lehetőségekhez. Ahol idejében felismerték a helyzetet, ott az öntözést fontossági sorrendben végezték, s így jó eredményeket értek el. Mindenekelőtt az évelő takarmánynövényeket részesítették előnyben. Ezt tulajdonképpen az adott helyzet kényszerítette ki a gazdaságokban. Az ismételt öntözések hozták a legjobb eredményeket. Ahol azonban a parcellákat csak egyszer öntözhették, ott alig volt különbség az öntözött és a nem öntözött knltúrák hozama között Az idei nagy szárazság arra sarkallta a mezőgazdasági irányítás járási tisztségviselőit, hogy gondoskodjanak a 'szivattyúállomások kapacitásának a növeléséről. A jelenlegi kapacitás ugyanis átlagos csapadékot nyújtó években is csak részben enyhíti egyes növényfajták vízigényét. További probléma — ennek érdemleges megoldását a tudomány munkatársaitól várják —, hogy a szélsőséges hőségben a csatornahálózat nagyon elhínárosodott. A sfirfi massza eltömte a szivattyúk szfvószerkezetét, és csak egy-két napi tisztogatás után üzemeltethették újra. Si utter Pál, a jmi agronómusa említette, hogy a járásban szeptember végéig 31 ezer 269 alaphektár növényzete kapott öntözővizet, tehát 3 ezer 789 hektárral több, mint a múlt év hasonló időszakáig. Ismételt (többszöri) öntözést viszont 110 ezer 194 hektáron alkalmaztak, vagyis 43 ezer 275 hektárral nagyobb területen, mint tavaly. A helyzet azt követelte, hogy főleg a takarmánynövényeket öntözzék. A FREGATT és a sávos öntözőberendezések megszakítás nélkül, vagyis éjjel-nappal üzemeltek. A hagyományos berendezéseket viszont nyújtott műszakokban hasznosították. Nem a véletlen műve, hogy a kegyetlenül száraz évben a takarmánytermő területek 75—80 százalékán — szénára átszámítva — 10—11 tonnás átlaghozamot értek el, mert következetesen öntöztek. Több helyen az is szükségessé vált, hogy a cukorrépáról az évelő takarmányok területére áthelyezzék az öntözőberendezéseket Az állatok részére csak így biztosíthattak kiváló minőségű zöldtakarmányt Ennek meg is van az eredménye. A 24 ezer tehéntől naponként még most is közel 12 liter tejmennyiséget értékesítenek. Ilyen jó átlagos eredményre nem emlékeznek a járásban. Az ősszel mindent elkövettek azért, hogy a búza vetése előtt, vagy közvetlenül utána minél nagyobb területet megöntözzenek. Sajnálatos, hogy a jó elgondolások és a lehetőségek között bizonyos ellentmondások keletkeztek. Nem öntözbették meg a feltételezett búzaterületeket, mert az évelő takarmánynövényeket még szeptemberben is öntözni kellett, különben nem tudták volna zöldtakarmánnyal ellátni a szarvasmarha-állományt, megtartani a jó hasznossági szintet. Több helyen a szőlő- és a gyümölcsültetvényeken is kihasználták az öntözés lehetőségét. Ahol a csöpögtető öntözést alkalmazták, ott szőlőből és gyümölcsből rekordhozamokat értek el. Tény, hogy a csöpögtető öntözőhálózat megépítése költségigényes, az idén viszont bebizonyosodott, hogy a termésmennyiség és a kiváló minőség nagyon jó, mintegy 30 százalékkal kedvezőbb, mint a nem öntözött területeken. Így a berendezések értéke 3 éven belül megtérülhet. A csöpögtető öntözésnél minimális a párolgási illetve az energiaveszteség. A szórófejes öntözési módszerrel szemben a csöpögtetőnek az az előnye, hogy a megtermett gyümölcsnél nem fordul elő varasodás, tehát a készlet első osztályban forgalmazható. Így a bevétel kedvezőbb, mint a többi öntözési módszernél. A járás tisztségviselői arra törekednek, hogy a régi szivattyúk helyett olyanokat szereltessenek fel, amelyek a korábbiaknál nagyobb teljesítményre képesek. Mindent megtesznek azért, hogy az új kapacitásokat már a következő évben hasznosíthassák. Így lehetőség nyílhat arra, hogy a búzaföldeket vetés előtt vagy közvetlenül utána minden eddiginél nagyobb területen öntözzék, hogy tovább növelhessék a hozamátlagot. A lényeg az, hogy felismerték a hozam- és a hasznosságnövelés módját, s ezt a gyakorlatban érvényesítik. HOKSZA ISTVÁN A termőföld a mezőgazdaság alapja Napjainkban egyre több szó esik a termőföld védelméről, bővítéséről és termővé tételéről. Olyan Intézkedések érvényesítéséről van szó, amelyek meggátolják a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület csökkenését. A párthatározatok Is figyelmet szentelnek a földvédelemnek. A földvédelemről szóló törvény elfogadása óta a kormány több ízben Is megszigorította a termőföld kivonásának feltételeit. . A rozsnyói (Rožňava) járásban 1970-től az Idei év elejéig 4300 hektárral csökkent a mezőgazdasági földterület, ebből ezerötszázzal a szántó. Am ami az utóbbi három esztendő Ide vonatkozó tényeit Illeti: a mezőgazdasági terület mindössze 84 hektárral csökkent, a szántó összterülete ugyanakkor 187 hektárral bővült. Ez az adat azért rendkívüli, mert kedvezőbb a tervezettnél és a korábbi évek adatainál. A járás mezőgazdaságában végre érdemleges eredményt hoztak a Jogszabályokkal a hatósági rendelkezések egész sorával alátámasztott intézkedések, az érvelés, a meggyőző szó... Lényegében egy régi szemléletet kellett és kell megváltoztatni, ami szerint a beruházások megvalósításánál VEDELEM a kiindulópont rendszerint az volt, hogy a föld az adott, s gondot inkább az anyagi-műszaki feltételek és a szakmai felkészültség okozták. Kétségtelen, hogy a lakó' házak, az utak, a gyártelepek, a gazdasági központok — s lehetne folytatni a sort — építéséhez kell a terület. Két dolog azonban lényeges: hogy mekkora területet, és hogy milyen minőségű, termőképességfl talajokat vesznek Igénybe. Mindenesetre a földterülettel való ésszerűbb gazdálkodás szemléletét erőteljesen ösztönözte az az Intézkedés, miszerint a termőföld kivonásáért a beruházó talajjavítást munkákkal legalább ugyanakkora területet kénytelen termelésre alkalmassá tenni, mint amekkorát kisajátított. De nemcsak a szigorított Intézkedések érvényesültek. Fokozódót az a segítség Is, amelyet a földhasználóknak nyújtanak, ha elfekvő területek megművelésére vállalkoznak. A járás mezőgazdasági üzemeiben 1981-ben összesen ezer hektár mezőgazdasági terület — ebből 210 hektár szántó nem volt megművelve. A megművelhető terület kihasználásával az Idén sem lehetünk elégedettek. Hiszen ezerszáz hektáron — ebből 240 szántó, a többi rét és legelő — jószerivel semmit sem termesztenek... Ezek az elfekvő területek gyommagvakkal árasztják el a széles környéket, s jelentősen növelik a gyomirtásra fordított költségeket. Még mindig fölöslegesen nagy ‘erőieteket foglalnak el a kazlak, a trágyatelepek, a silók, az útmenti árkok, amelyek sok helyen a nagyüzemi táblákba való beékeltségükkel a gépesített talajművelést akadályozzák. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan földterületek kihasználásának egyik fontos formája a kertbarátok és a kisállattenyésztők mozgalma. Eddig háromszáz hektáron kertészkednek. Az Idén 84 hektár elfekvő terület szétosztását készítették elő. Sajnos a járásban csak vontatottan halad a telkek kiutalása, a kerttelepek létrehozása. Am nemcsak a mezőgazdasági földterületekről van szó. A falvak határában, az ipari és mezőgazdasági üzemek épületei között lévő területet, a szemétlerakatokat, az elhanyagolt parkokat ős zöldterületeket Is be kell vonni a művelésbe. A mezőgazdaság létalapja a termőföld. Ha ezzel ésszerűen, Jól gazdálkodunk, az már fél siker. Ami ennek érdekében az utóbbi időben történt, az örvendetes, mert reményt kelt hosszú távon Is a változásra, a javulásra. Az Idei terv Is számol ezzel, vagyis a korábbiakhoz képest mérsékelt területcsökkenéssel. E követelmény teljeltése nem egyszerű, nem könnyű. De az elmúlt évek eredményei jelzik: lehetséges. Persze nemcsak a termőföldet kell védeni, hanem gondoskodnunk kell a mezőgazdasági terület ésszerű kihasználásáról, a föld termőképességének további növeléséről. A járás mezőgazdasági üzemel 49 ezer 500 hektár mezőgazdasági területen — ebből 17 ezer 150 hektár szántón gazdálkodnak. A termőföldd 52 százaléka a hegyi, Illetve hegyaljai, 35 százaléka a burgonyatermelő és 13 százaléka a répatermelő körzetbe tartozik. A talajelemzés legújabb kimutatása szerint a mezőgazdasági terület huszonkét százaléka — ebből 4755 hektár a szántó — csökkent termőképességű. Az 5. és 6. ötéves terv Időszakában különböző talajjavító munkákkal összesen 15 ezer 500 hektár mezőgazdasági területet sikerült termőbbó tenni. Az Idén 14 millió 750 ezer korona ráfordítással 800 hektáron fejezik be a rekultivációt, és további 130 hektáron végzik el a lecsapolást. Szakemberek csoportja távlati tervet dolgozott ki a rendelkezésre álló földterület termőképességének javítására. Szerintük ezerszáz hektár földeit lehet termővé tenni, ha sikerül megváltoztatni a talaj fizikai vagy vegyi tulajdonságait. Továbbá altalajjavltással és lecsapolással művelésre alkalmassá tenni az eddig kihasználatlan területeket. A 8. ötéves terv időszakában 1600 hektár vizenyős terület lecsapolását tervezik. Továbbá nyolc kilométeres szakaszon végzik el a Csermosnya patak szabályozását Kllencszáz hektáron öntözőberendezést és két — összesen ötezer köbméter víz befogadására alkalmas — víztárolót is építenek. Sok tehát a tennivaló a földvédelem, valamint ennek kihasználása és javítása terén. De ha tüzetesen betartják a kormányrendeleteket, a hozott Intézkedéseket, akkor a további években megakadályozható a termőföld csökkenése, sőt az újabb talajjavítási munkák befejeztével bővülhet is a művelésre alkalmas föld. Korcsmáros László от ' Я Я mm Ш ^ от P|| Kiállításon láttuk A Česká Budájovice-1 Éltető Föld mezőgazdasági kiállításon nagy érdeklődést keltett a szakemberek körében az elsűízben bemutatott szalmabálaszállítú és -rakodó gép Fotó: Vase Egy-egy nagyarányú kiállítás alkalmával az ember úgy érzi, elvész az új Információk, érdekes látnivalók rengetegében. Egyszerűen nem képes teljességgel átfogni, rendszerezni az újonnan szerzett benyomások, ismeretek áradatát. A bemutatott gépek, berendezések az ismertetett számok, adatok kavalkádjából sok elkerüli figyelmét, vagy a feledés homályába vész. Kapuzárás után ezért időnként célszerű vlssza-vlsszatérni s feleleveníteni a porlepte emlékeket, ismereteket. A közelmúltba való visszapillantás ezúttal a Ceské Budéjovlce-1 Éltető Föld Országos Mezőgazdasági Kiállításra kalauzol bennünket, amelynek Idei évfolyama a tudomány, a kutatás, a műszaki fejlesztés berkeiben elért legújabb, legprogresszívebb Ismeretek s ezek nyomán kifejlesztett gépi eszközök, technológiák és módszerek bemutatására volt hivatott. Azzal a fö küldetéssel, hogy a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak mielőbbi gyakorlati alkalmazását segítse elő. Ezt az Irányvonalat húen követte a kiállítók zöme akár a biotechnológia, a nemesítés, a növényvédelem, akár a gyakorlatban kipróbált, kifejlesztett s bevált módszerek, technológiák, akár a mezőgépgyártás területén illetve az újltó- és feltalálőmozgalom révén feltárt progresszív Ismeretek s ezek konkrét formába öltött eredményeinek bemutatása során. Az érdekes látnivalók közül szokásos módon ezúttal Is a gépek, a legkülönbözőbb berendezések ragadták meg a látogatók figyelmét s a látottak nyomán csak méltányolni lehet a gépgyártóknak az évek hosszú során tapasztalt hézagok betöltésére irányuló törekvését. A kiállításon végre megismerkedhettünk néhány korszerű nagy teljesítményű, a szálas takarmány, szalma, kukoricaszár stb. begyűjtésére, szállítására, kezelésére, Illetve további feldolgozására alkalmas géppel, gépsorral. E gépekből ezúttal hadd mutassunk be legalább egyet, mégpedig a látványosság és a nagy teljesítmény szempontjából egyaránt őriást érdeklődést keltő MV 7-7022 jelű szalmabála-szállítő és -rakodó berendezést. A TfeblCl Gép- és Traktorállomás gyártmányát első Ízben mutatták be az idei Éltető Föld kiállításon. Mivel újszerű gépről van szó, érdemes egy kissé közelebbről is megismerkedni szerkezetével és működésével. Az új berendezést a szalmabegyűjtés többféle műveletének elvégzésére szerkesztették. A gép a henger alakú bálák felszedésére, szállítására, kazalba való rakására és a kazalból való kiszedésére alkalmas. A szállítóberendezés alvázát Illetve tartószerkezetét két párhuzamosan haladó lemez alkotja. Ezeknek mindkét végén dupla tengely helyezkedik el. A tartószerkezet eleje függeszthető berendezéssel van ellátva. A szalmabála-szállltó és -rakodó gép vontatására a 80—70 kW teljesítményű erőgép alkalmas. A tartószerkezetre csapok segítségével kapcsolódik a btllenőváz. Ennek rakodófelülete lehetővé teszi a bálák előre vagy hátrafelé mozgását. A bálák biztonságos szállítását és rakodásét oldalt elhelyezett villa alakú tartőberendezés teszi lehetővé. A rakodőkar szerkezete a tarlón szanaszét elhelyezett henger alakú bálák felszedésére alkalmas. A gép működését hidraulikus berendezés teszi lehetővé. Kezelése minimális munkát igényel, teljesítménye pedig figyelemre méltó. A szállítóberendezés rakodófelületére hat darab — átlagban 250 kiló tömegű — henger alakú bála fér el. Tehát a gépi berendezés egy menetben 1,5 tonna tömegű szalmát szedhet fel, szállíthat és kazalba rakhat. Az emelókar maximális magassága 7,6 méter. Így a szalmabáiák kazalba helyezése Is igen egyszerűen megy végbe. Az öszszes műveletet a traktoros a kabinjából Irányítja. Különben a gép egyéb, henger alakú bálákká formált szálastakarmányok és egyéb termények — például a len — felszedésére, szállítására és rakodására is alkalmas. A gáp sorozatgyártása az Idén Indult be. Az utolsó negyedévben hatvan darabot szállítanak a mezőgazdasági üzemeknek. Jövőre lényegesen több igénylőt elégítenek majd ki. A gép előzetes ára hetvenezer korona. —kim—
