Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-12 / 45. szám

1983. november tí. SZABAD FÖLDMŰVES 5 PlDfflSteSSB Közös erővel, könnyebben válthatók valóra a kitűzött feladatok emelő segítségével egyenesen a vasúti kocsikra rakták. Közismert, hogy falvainkból, közsé­geinkből a fiatalok elvándorlásának egyik fő oka a lakáshiány. Ragyolcon ezt idejében felismerték. Közös ösz­­szefogással új 6 lakásos házak építé­sével megoldották a máshol gyakran kilátástalannak tűnő lakáshelyzetet. A közeljövőben új ővoda elkészítő sét tervezik, ä jelenlegi kastélykerti épületben pedig a nyugdíjasok klub jának szeretnének otthont adni. Napi­rendre kerül a szolgáltatási hálózat bővítése, hogy a lakosság ezek döntő többségét helyben igénybe vehesse és ne kelljen minden esetben a járási székhelyre utazni. Községfejlesztésen nemcsak a kéz­zel fogható eredményeket értjük, ha­nem a szellemi lét, a kulturális- és sportélet sikereit is. A tömegszerve­zetek ezen a téren is példásan dol­goznak, többnyire ők biztosítják a helyi rendezvények és évfordulók kulturális műsorait. A kastélykerfben hagyományosan megrendezik a béke­ünnepélyt, amelyen neves hazai és külföldi vendégszereplők, együttesek és szólisták vesznek részt. A sport­élet terén, mint általában, a futball­­nak van a legtöbb híve: a felnőtt­csapat mellett Ifjúsági- és diákcsapa­ta is van a községnek. A sakkozók a kerületi, az asztallteniszezők a járási versenyeken szerepelnek. Ojabban a turisztikának is egyre több a hódo­lója, különösen a fiatalok köréből. A legnagyobb gondot — haspnlóan, mint járási szinten — az Ívóvízellátás okozza. Különböző okok miatt csak a következő ötéves tervidőszakban ké­szül el a málíneci víztároló, amely véglegesen megoldaná a problémát. Ezért kénytelenek voltak szükség­megoldást találni, kitisztították és fel­újították a régi ún. falukutakat, el lenőrlztettők azok vizét az Illetékes higiéniai szakemberekkel, s egyelőré így biztosították a legszükségesebb ivóvizet. A Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaság központjában is — a víztá roló elkészültéig — ideiglenes meg oldást érvényesítenek. A nemzeti bizottság bátran támasz­kodhat a községhez tartozó települé­sek polgári bizottságainak a munká­jára, amely Štefan Tomka vezetésével tavaly A járás legjobb polgári bizott­sága elismerő címet nyerte el. Látogatásom során tapasztaltam — az elért sikerek is ezt bizonyítják — hogy a nemzeti bizottság eredménye­sen együttműködik a képviselőkkel, a tömegszervezetek vezetőivel, az is­kola Igazgatóságával és nem utolsó­sorban a lakossággal. A községfej­lesztésben, különösen a társadalmi munka vonalén szerzeitt jó tapaszta­latokat más községekben és városok­ban is hasznosíthatnák, hogy a ra gyolciaknak egyre több követőjük le­gyen. BARDOS GYULA A losonci (lučenec) járás egyik leggyorsabban fejlődő községe a kö­zel kétezer lakosú Ragyolc (Radzov­­ce). Kasza Tibor mérnökkel, a járási Népi Ellenőrző Bizottság alelnökével utaztam a helyszínre, aki a közel­múltban több évig a községben akti­vistaként tevékenykedett, s így a he­lyi viszonyokat jól ismeri. Rövid utunk során elmondta, hogy a ra­­gyolciak a választási program telje­sítésében a járás legjobbjai közé tar­toznak. Friss, információkkal a tarsolyom­ban léptem be a helyi nemzeti bizott­ság épületébe, ahol Bandúr István elnök várt. \ A község a jelenlegi választási Idő­szak feladatainak nagy részét már teljesítette. Elkészült az új posta, a korszerű tornaterem, amelyet nem­csak a diákok és a sporolók, hanem a társadalmi- és tömegszervezetek tagjai is rendszeresen látogatnak. A városi igényeket Is kielégítő, sokak által megirigyelt, több mint 4 millió korona beruházású vásárlóközpont két szakaszban készül. Az első sza­kasz munkáit már tavaly befejezték, s átadták az élelmiszer-, zöldség- és gyümölcsrészleget, valamint az ipar­cikkek osztályát. A második szakasz­ban a belső munkáknál tartanak. Céljuk, hogy minél rövidebb Idő alatt átadhassák a vásárlóközönségnek a textil- és cipőrészleget. Az új épület­ben a raktárhelyiségek mellett a mo­dern követelményeknek megfelelő konyha és étkezdte is helyet kap. Az igényes feladatokból a nemzeti bizottság kisüzeme mellett a lakos­ság Is kiveszi részét. Kevés helyen tapasztaltam, hogy gyakorlatilag min­den szombaton megszervezzék a tár­sadalmi munkát. A nemzeti bizottság a képviselőkkel és a helyi tömeg­szervezetek vezetőivel közösen dol­gozza ki a szükségleteknek megfele­lően a társadalmi munka tervét. Min­den alkalommal a becsületszombatok felett egy egy képviselő vagy tömeg­­szervezet vállal védnökséget. Az 6 konkrét feladatuk, hogy biztosítsák a munkaeszközöket, az építőanyagot, a gépeket, valamint a frissítőt, ezzel is elősegítve az akadálytalan munka­menetet. A közelmúltban bevezetett és az imént vázolt módszer eredmé­nyei önmagukért beszélnek. Az idei becsületszombatok jelenléti ívelt la­pozva meggyőződhettem arról, hogy a lakosság szép számban vesz részt a társadalmi munkában. Azok, akik bi­zonyos okbői nem jöhetnek el, álta­lában a családtagok köréből biztosí­tanak valakit maguk helyett. A köz­ség vezetősége Is aktívan bekapcsoló­dik a munkába, személyes példamuta­tásuk kedvezően hat a résztvevőkre. A munkabiztonsági előírások betartá­sát Is szem előtt tartják. Ezt a leg­jobban az bizonyítja, hogy az eddigi munkák során sérülés nem történt. A közös távlati terv lehetővé teszi, hogy Idejében értesíthessék a lakos­ságot, melyik szervezet, mikor, hol és milyen Jellegű munkát szervez. A fel­újított hangszóróhálőzat biztosítja a gyors tájékoztatást. Minden alkalom­mal értékelik a becsületszombaton el­végzett munkát, kimutatják annak anyagi értékét, kiemelik a legszor­­galmasabbb résztvevőket. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a hétfői nyilvános értékelés ösztönzően hat az egyes szervezetek tagjaira. Egészsé­ges versenyszellem alakult ki, s ez kedvezően befolyásolja a munkami­nőséget. Az év végén az évi tevé­kenységet összegezve értékelik a Nemzett Front tömegszervezetei és az egyes választókörzetek tagjai, illetve választópolgárai által végzett társa­dalmi munkát, a legjobbakat erkölcsi elismerésben részesítik. A már korábban említett létesítmé­nyeken kívül, hasonlóan társadalmi munkában sor került az óvoda kor­szerűsítésére, a csákányházi és a te­metői út aszfaltozására, a sportpálya füvesítésére és bekerítésére. A község arculata az utóbbi években kedve­zően változott. Portalanították az uta­kat és járdákat, parkosították a fő­utcát, felújították a Nógrádi Sándor partizáncsoport tiszteletére emelt em­lékművet. Megoldották a szemétel­­szátiltást, amely a múltban bizony nem kevés bosszúságot okozott. Osz­­szel jelentős mennyiségű vasat, tex­tilt, papírt és üveget gyűjtöttek. Ezen a téren Is megmutatkozott, hogy a Jő szervezés fél siker. A „teherautók az összegyűjtött hulladékot közvetle­nül a vasútállomásra szállították, ahol Az őszi mély­szántás kivételével befeződött a határi munka s elkezdő­dött a téli gépjaví­tás időszaka. Felvételünkön: R e h á к Ferenc, a vágsellyei (Sala) szövetkezet szere­lője motorjavitás közben Fotó: -kalita­: L ! íWiiíil IS Gömöri gondok IRÉN, AZ ÖRÖKMOZGÓ Talpraesett, jókedvű, dolgos kezű lány. Paluk Irén­nek hívják, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság ú|vásári (Nový Trh) telepének huszonhat eszten­dős állatgondozóját — Három éve kerültem mostani munkahelyemre — mesélte a minap. — Karcsi bátyám aki már idestova tizenötödik télen dolgozik Újvásáron, elcsalt magával. „Meglásd hugica, nagyszerűen fogod ott magad érezni. Szórakozni is lehet, meg a keresetre sem fogsz panasz­kodni.“ Addlg-addig győzködött, mig kötélnek álltam. Hej, de jól tettem, hogy hallgattam a szaváral Valóban. Irén ötezer koronánál kevesebbet még egyet­len hónapban sem kapott. Igaz, nincs ünnepe, szabad napja, minden reggel fél négykor berreg a vekker, s ne­ki ki kell pattannia az ágyból. Eshet az eső, tombolhat a vihar, hullhat a hó. Húsz-huszonkét tehenet ápol, gondoz, etet, fej naponta. A reggeli műszakból hét óra körül érkezik haza, délután aztán úgyszintén fél négy­től hétig dolgoíik. Közben pedig? Mindig talál tennivalót magának. A gazdaság a szorgalmas lány számára háromszobás szol­gálati lakást biztosított. Az ikerházat, bátyjáékkal együtt lakják. — Saját kertem, udvarom van — büszkélkedik —, s ez mindennél többet éri Jól érzem itt magam, akár a nyug­díjig maradok. ' Ez pedig egyúttal a gazdaság vezetőinek a dicsérete. Alakulófélben lévő SZISZ-alapszervezetük élére őt sze­retnék a fiatalok. Ezen túl még néhány tömegszervezet tagja. Az egy híján ötven tagú aranyjelvényes szocia­lista brigád krónikása. A lelkes csapatot egyébként Lovász Mihály főállattenyésztő irányítja. Továbbá tagja annak az öt tagú ifjúsági brigádnak Is, amely Igaz ugyan, hogy csak a múlt esztendőben alakult, azonban csakhamar a második helyen végzett a nyugat-szlové­­klal kerület 'tejtermelés! versenyében. Hét éve párttag. Esténként, főleg télvlz Idején, kötni, horgolni, rajzolni meg festegetni szokott. Az ifjú fejők járási versenyében tavaly és Idén 82 első öt között végzett. Ha sikerül hazajutnia Ogyallára (Hurbanovo), van miről mesélnie. Hatan vannak testvérek: négy közülük a mezőgazdaságban dolgozik. Paíuk Irén választott szakmájának szerelmese. ZOLCZER LÁSZLÓ Pálak Irén mnnka közben (A szerző felvétele) A káderpolitika kényes dolog: ha nem eléggé jöl átgondolt, nem céltu­datos és kellően meg nem alapozott, bizony bumerángként visszaüt. Node, elég csupán ennyi a polemizálásból, Elég az hozzá, hogy a 3700 hektá­ros, 314 tagú sajégömőri (Gemer) szövetkezet nem rendelkezik stabil vezető- és szakembergárdával. — Miért van ez így? — erre a kérdésre keressük a magyarázatot, Tamás Bélával, a közös gazdaság személyzeti- és káderosztályának ve­zetőjével. Kezdjük talán aszalj hogy a taglét­szám nem éri el a tervezettet. Évről évre csökken. Ez rendjén Is lenne, ha... Igen, ha a taglétszám-csnkke nés a gépesítettség magas színvonala miatt következne be. Évente átlago­san 25 tag kéri munkaviszonyának megszakítását, az esetek többségében lakhelyváltoztatásra hivatkozva. Az igazi ok azonban nem is annyira ez, hanem talán éppen a gazdaságveze­tésben tettenérhető stabilitás hiánya. Valahol hiba csúszott a káderpoli­tikába. s nem is most, hanem már jóval hamarabb ... Akkor, amikor ez az aránylag nagy kiterjedésű közös gazdaság létrejött. No meg aztán nem elegendő az agrármérnököket meg­nyerni, azokat meg is kell tudni tar­tani ... Meg aztán más is közbejött... Nézzük a tényállást! A szakirányí­tás magvát képező agrármérnökök, cserélődésük folytán, nem képesek a gazdaság fejlődését szakmai-politikai felkészültségükkel kellőképpen előse­gíteni. Vegyük nagyító alá a tavalyi évet. öt főiskolai végzettségű káder távo­zott a szövetkezetből, közülük három a növénytermesztési főágazatból. Hár­man családi okok miatt. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a növényter­mesztési és az állattenyésztési ágazat­­vezetőket a járási mezőgazdasági igazgatóság helyezte át más mező­­gazdasági üzemekbe, ahol most veze­tői feladatkört látnak el (ebbe a dön­tésbe a szövetkezet vezetőinek bele kellett egyeznie)). Új szakemberek kerüHek ugyan a helyükre, de két­ségkívül megtört az á folyamatosság, mely elengedhetetlenül szükséges ah­hoz, hogy egy-egy szakember tehet­sége kellően kibontakozhassék. szer­zett tudása, tapasztalatai hasznosul hassanak, elképzelései valóra válhas­sanak. ... Az új szakembernek hónapok, évek kellenek ahhoz, hogy alaposan megismerje környezetét, az embere­ket, azok gondolkodásmódját, jellem­beli tulajdonságait és a bennük rejlő képességeket E gyakorióidő alatt, mondhatnék: „tehetetlenségi pályán“ halad a termelés... Elképzelései gya­korlati megvalósítására csakis ezután gondolhat. Olyan elképzelésekre, me­lyek a termelést előbbrelendíthetik, eredményesebbé, jövedelmezőbbé te­hetik. Ezt a fejtegetést zárjuk le azzal, hogy hét agrármérnöke van a közös gazdaságnak. Ilyen felsőfokú képesí­téssel rendelkezik az efsz-elnök, a személyzetis, az ágazati, valamint a telepzootechnikus, a szőlészeti, a nö­vényvédelmi specialista, no meg a gépüzemelési ágazatvezető. Újabb fejezetként szóljunk arról, hogy a járási átlagnál nagyobb mnn­­kaerővándorlás még súlyosbította a meglevő gondokat, problémákat. Hiány van középkáderekből, állatgondozók­ból és a növénytermesztésben foglal­koztatott munkaerőkből. Tízzel keve­sebb a traktoros, mint a traktoraik, erőgépeik száma. Van-e gyógyír a mnnkaerdprobléma megoldására? Csakis a külső kisegítő erük jöhet­nek szóba. A növénytermesztésben a környék Ipari üzemeinek és középis­koláinak a segítsége enyhitbet a gon­dokon. A Piesoki Gépgyár munkásai és a Tornaijai (Šafárikovo) Mezőgaz­dasági Szakközépiskola diákjai pél­dául a szálastakarmány begyűjtésé­ben, a ruhagyár dolgozói és a gimna­zisták pedig a szőlőkapálásban segí­tettek. A prievidzai és a hnúšťai kö­zépiskolások meg a dohányt törték. Jóval bonyolultabb a helyzet a szakemberutánpótlásban, mivel в gaz­dasághoz tartozó községek munkaké­pes lakóinak a hetven százaléka má­sutt dolgozik; az ingázó életformát választotta. Márpedig a nagykiterje­désű szövetkezet éppen az ő szorgal­mukkal, munkásságukkal állhatna talpra, szilárdulhatna gazdaságilag és politikailag egyaránt. Ehhez azonban a közös gazdaság nagyobb vonzerejére, s hatékonyabb népszerűsítő-toborzó munkára lenne szükség. A kiegyensúlyozatlan nem­zedékváltáshoz az is hozzájárul, hogy a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági szakközépiskolái­ban nem képeznek állattenyésztőket, növénytermesztőket. Ily módon a szö­vetkezet arra kényszerül, hogy az or­szág távolabbi mezőgazdasági szak­iskolából toborozzon végzetteket a termelésbe. Mindenesetre fura helyzet ez, mert a távolabbról idejövök, ha már anya­gilag megalapozták létbiztonságukat, visszavágynak szülőföldjükre. A ká­derprobléma meg probléma marad ... A szövetkezet. kezdheti elölről a „szakemberbefogást“. Cáfolhatatlanul beigazolódott: Sajő­­gömörön csak a helyiekből verbuvá­lódhatna össze jó szakember- és ve­zetőgárda. Az idén már a szövetkezet ott kezdte — különböző kedvezmények­kel, anyagi juttatásokkal, lakáskiuta­lással —ahol már hamarabb kelleit volna ugyanezt tennie. Ebben az év­ben például hét új lakásegységet ad­tak át azoknak, akikre támaszkod­hatnak — a falusi munkaerők meg­tartása végett. Továbbá: ugyancsak az idén kötöttek szerződést 8 szaktau­­intézeti. 4 mezőgazdasági középisko­lai és egy főiskolai hallgatóval. Itt tanulmányi szerződésről van szó! Ez azonban csupán formaiság: a velük való kapcsolatnak élőnek, szarosnak kell lennie. Olyannak, hogy érezzék: igenis, számít rájuk a nagy közösség, a többb mint félezres tagság. Mindezen túl nagy gondot fordíta­nak a tagság szakmai továbbképzé­sére, a mezőgazdasági szakiskolákkal együttműködve. A gondok, problémák megoldásához* kétségkívül a szövetkezet üzemi párt­szervezetének kommunistái is hozzá­járulnak, főleg a párlvezetőség. Nem éppen rajtuk múlik, bogy igyekeze­tük még nem olyan gyümölcsöző, mint ahogy a közös érdeke azt meg­kívánná. KORCSMAROS LÁSZLÓ 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom