Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-22 / 42. szám

Mint a hindu kultúrában a szent tehenet, az 6sí Egyiptomban — Kleopát­ra uralkodása idején — a földi­­gilisztát is különös megbecsü­lés övezte, Jelezve a fontos sze­repet, amelyet a giliszták a mezőgazdaságban betöltötték. Egységesen földigilisztáról beszélni persze lehetetlen, hi­szen mintegy 3000-féle létezik belőle a földön, de a kerti földben leggyakrabban előfor­duló és meglehetősen nagy tes­tű Lumbricus terrestris egyike a legfontosabbaknak. MOZGÚ humuszgyAr A földigiliszta teste szegmen­sekből, más néven gyűrűkből áll. Ezek száma elérheti a négyszázat és egymással kap­csolódva adja a tulajdonképpe­ni emésztőcsatornát, amelyben a különböző szerves anyagok fizikai lebontása megkezdődik. A gyűrűs izmok segítségével képes előre-hátra mozogni, hosszát, átmérőjét változtatni. Ehhez a különös képességhez hatalmas erő is járul. Járatának építése közben súlyának hat­vanszorosát képes elmozdítani ötjéből. Mozgását nagymérték­ben segítik a testét borító ser­­ték. A földigilisztát mint mozgó humuszgyárat képzelhetjük el. Emésztótraktusán naponta saját súlyának megfelelő anyagot présel keresztül. A giliszta min­denevő, s noha kedvenc eledele az avar, bármit szívesen elfo­gyaszt a durva homoktól a hú­sig, még a saját fajtáját is. Kannibalizmusra, illetve élő szervezet elfogyasztására azon­ban csak akkor vetemedik, ha a talaj szerves anyagokban sze­gény. Ha olyan élelemre buk­kan, amellyel rögtön nem tud megbirkózni, olyan lúgos, nyál­kás váladékkal vonja be, amely részleges lebontását megkezdi. Ha semmilyen növényi vagy állati táplálékhoz nem jut, sok fajtája képes a földben szerves anyagokkal egy Ideig elélni. A földevés azonban nem csupán táplálkozási lehetőség, hanem a Garamkálnán (Kálna nad Hronom) a lelkes kert­barátok hetvenháromban alakították meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezetét. A 65 tagú szer­vezet Košickí Zoltán vezetésé­vel látott munkához a földmű­vesszövetkezettől kapott, három hektárnyi elfekvő, nagyüzemi termelésre alkalmatlan földte­rületen. A csenevész akácfák­kal, bokrokkal benőtt, bozótos területet három hőnapi kitarió munkával megtisztították s meg­kezdték a kerttelep kiépítésé:. A sok gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt, no és persze virágot kí­náló hobbikerteknek ma min­denki csodájára jár. Tavasszal, amikor virágba borulnak a fák vagy ősszel, amikor a sok-sok növény gyümölcsét kínálja, olyan ez a kerttelep, mint az édenkert. Megalakulásának tizedik év­fordulóján az alapszervezet lát­ványos gyümölcs-, zöldség- és földben, a járatkészítés során szükséges tevékenység is. Néhány gilisztafajta a föld­felszín közelében él, de a ke­mény telek három méter mély­re is lekényszerítik őket. Má­sok a legjobb külső feltételek mellett sem húzódnak 1—2 mé­ternél feljebb. Ezeket a mélysé­geket szinte függőleges jára­tokkal érik el. A járatokat a giliszta ürülé­kével tapasztja ki, és fel-le mozgásával tökéletesen kisimít­ja. Kiszáradás után a járat fala szilárd lesz, és a giliszta gyor­san haladhat benne. A járat vé-A szent gén kis kamrák találhatók, a­­melyben egy vagy több giliszta labdává tekeredve, gémberedve vészeli át a telet. A föld feszínére ürítő gilisz­­tafélék — amikor szükséges — feljönnek a föld felszínére és emésztőrendszerük tartalmának mintegy harmadrészét ott üií­­tik. Más fajták a frissen forga­tott föld mélyebb rögei közé, vagy kövek alá ürítik a meg­emésztett táplálékot. hatAsa a termőföldre A talaj jobb levegőzése és vizvezetése a giliszták munkál­kodásának egyik fontos ered­ménye. A gilisztajáratokban bő­velkedő talaj négyszer-tizszer jobb vízelvezető képességű, mint az átlagos. A Járatok készítése során a giliszta mfnd szerves hulladé­kot, mind ásványi talajt bőség­gel fogyaszt és a keletkező ürülék az" ásványi elemeket könnyen oldódó állapotban tar talmazza, így az a növények számára közvetlenül felvehe­tő. A talaj különböző szintjei­ben elhelyezkedő gilisztaürülék nemcsak a fő elemekben bővel­kedik, hanem nyomelemekben Is igen gazdag. Ha a feltalaj és altalaj jel­lemzően elkülöníthető, a gyö­kerek a felső talajzónában he­lyezkednek el, ahol több táp­anyaghoz jutnak. Mostoha kö­rülmények között azonban az ilyen növények sokkal sérülé­kenyebbek. A gilisztákban bő­velkedő talaj esetén a feltalaj és altalaj rendszeres elkevere­­dése során az ásványi és szer­ves anyagok mélyebb rétegekbe Is eljutnak, a gyökerek mé­lyebbre hatolnak, így nem szen­vednek vízhiánytól. A talaj kedvező szerkezetének kialakí­tásán kívül tehát a giliszták je­lentékenyen hozzájárulnak a ta­laj termelékenységének növelé­séhez is. giliszta A gilisztaürülék, összehason­lítva a jó kerti feltalajjal, öt­ször annyi nitrogént, hétszer annyi foszfort, tizenegyszer annyi káliumot, háromszor any­­nyi magnéziumot és negyven százalékkal több meszet tartal­maz. Még az elpusztult giliszta is hasznos, mert fehérjében gazdag maradványa átlag tíz milligrammnyi nitrátot ad a ta­lajnak. A nehézfémek (ólom, higany, kadmium) nemcsak a növények növekedését hátráltatják köz­vetlenül, de további veszélyeket is rejtenek azáltal, hogy a nö­vényeken keresztül bekerülnek a táplálkozási láncba. Vizsgá­latok szerint a giliszta rendkí­vül gyorsan építi be a szerve­zetébe a környezet higany- és kadmium tartalmát, így rajta keresztül a nehézfémszennyezés ténye és mértéke könnyen ki­mutatható. A rovarölő szerek némelyike könyörtelenül irtja a gilisztákat is. Egyes növényvédő szerek nem közvetlenül a gilisztákat pusztítják, hanem az őket fo­gyasztó madarak és állatok testében koncentrálódnak. Ezek veszélye sem lebecsülendő. A műtrágyáknak ts lehet hátrá­nyos hatása hosszú távon a gi­liszta népességére. Például az ammónlumszulfát használata során elsavanyodott közegből a giliszták tartósan elmenekül* nek. HOGYAN NÖVELJÜK A GILISZTÁK SZÁMÁT? A vegyszermentes módszere­ket kereső, biológiai kertműve­lés tekintetében a giliszták nagy száma egyet jelent a föld kielégítő termőképességével. A kertben vagy szántón található giliszták száma legalább ne­gyedmillió legyen ezer négy­zetméterenként. Természetesen, minél több, annál jobb. Ne fe­ledjük azonban, hogy a többi élőlényhez hasonlóan, a gilisz­tának Is táplálékra van szük­sége. Ez lehet állati trágya, korhadó növény, vagy más szer­ves hulladék. A giliszták ta­vasszal és ősszel a legaktívab­bak. Fontos, hogy Ilyenkor bő­séggel álljon rendelkezésükre táplálék. Nyáron a sorok és nö­vények közötti vastag talajta­karó (szalma, kaszálék stb.) megakadályozza a talaj kiszára­dását, és a giliszták visszahúzó­dását a mélyebb rétegekbe. Ugyanez a takaró télen a talaj hőmérsékletét növeli. Ha a ta­karásra lombot használunk, ügyeljünk, hogy ne terjesszék a betegséget. A másik fontos tényező a ta­laj pH-beállítása. Nem lehet sa­vanyúbb 5,4 pH-nál. Ha ennél savanyúbb talajt veszünk műve­lés alá, előtte meszezéssei be kell állítani a semleges 7 pH közeli értéket, amely a gilisz­tának a legkedvezőbb. Harmadsorban ne feledkez­zünk meg arról, hogy nehéz, kötött talajban a giliszták nem szívesen szaporodnak el. Ehhez előbb Jól fel kell lazítani a föl­det —, ásóval vagy ásővillával, Érdemes laza homokot, perlitet Is beforgatni, ez levegőssé teszi a talajt, amelyet a giliszták majd tovább Javítanak. Utoljá­ra, de nem utolsósorban, a gi­liszták nagyon meghálálják a vetésforgót. A hármas, mégin­­kább a négyes vetésforgó kívá­natos. (Frühwald F., Kertészet és Szőlészet) férhető műtrágyák és vegysze­rek is bemutatásra kerültek. Sőtl A szervezet nem feledke­zett meg a hazai szakirodalom népszerűsítéséről sem. Ezt a lá­togatók zöme Igen pozitívan értékelte. A helyi töldmüvesszövetkezet, látva az immár 106 tagú alap­szervezet eredményeit, úgy ha­tározott, hogy a további érdek­lődőknek is lehetővé teszi a mozgalomban való, tevékeny részvételt. Az fijbarsi szőlőhe­gyen négy hektárosnál na­gyobb, évek óta elhanyagolt földterületet engedett át a gaz­daság a kertészkedni vágyók­nak. Az újdonsült kertbarátok szeptember elsején vették bir­tokba a területet, ahol azóta gyors ütemben haladnak a tisz­togatási és talajjavítást munká­latok, hogy tavasszal kezdetéi vehesse a kertépítés, a telepi tés. Császár Ernő, Garamkálna [Kálna nad Hr. 1 Oj kerttelepet létesítenek virágkiállítást rendezett. Ez volt birtokában sem rendezhettek az első bemutatójuk, mégis azt volna szebbet és Jobbat. A sok­­kel! mondanunk, tapasztalatok sok termény mellett a hozzá­i Várjuk a folytatást (Folytatás az 1. oldalról) — Rövid leszek: ezzel kívántuk ki­fejezésre Juttatni, hogy nagyra érté­keljük azt a sok­rétű, országos mé­retben is elismert munkát, melyet az itteni alapszervezet végez a fiatalok felkarolása érdeké ben. • Országos elis­merést említett. Le­hetne konkrétab­ban? — Tavaly az SZKSZ KB ifjúsági szakbizottsága ok levéllel jutalmazta járási bizottságunk szakbizottságát, mert kiemelkedő sikereket ért el a fiatal állatbarátok szocialista verse­nyének szervezésé­ben. Az elismerést kiválté munkából igen komoly részt vállalt a szövet­ség egyházkarcsai alapszervezetének ifjúsági köre, an évben kerületi győztesként ke­rült ki a szakkörök szocialista versenyéből. S mindehhez még talán annyit: nagyon örülünk, hogy éppen a mi járásunkba lakik az a Varga György, ak. időt, fáradságot nem kímélve, évek éta töretlen lendülettel és nagy-nagy akarattal szervezi, irányítja és oktatja az állattar­tás iránt érdeklődő gyereke­ket. A JÖ ÜGYÉRT TENNI KELL hogy kiállítást szervezzen. Ha dicsérik, csak legyint — a jő ügyért tenni kelll Beszélgetésünk alkalmával el­sősorban afelől érdeklődtem, miiyen visszhangja van a fia­talok körében a sokrétű nép­szerűsítő-megnyerő tevékeny­ségnek? Varga György moso­lyogva válaszolt. — járásunkban a szövetség alapszervezeteiben hivatalosan 217 ifjú kisállattenyésztő tevé­kenykedik. Eddig tizennégy alapszervezetben sikerült meg­alakítanunk az Ifjúsági kört. Ezek a szakkörök márts 185 alapiskolás gyerek szakkört foglalkoztatásáról, szakmai ne­veléséről gondoskodnak. Több szakkörünk Is lehetne, de ahol egyelőre csupán három vagy négy gyerek érdeklődik a kedv­­telésszerü állattartás Iránt, ott egyelőre nem lehet hivatalosan elismert szakköri tevékenység­ről beszélni. 9 Első alkalommal rendez­tek önálló bemutatót az ifjú ál­lattartók részére. Hány fiatal tenyésztő hozta el kedvenceit a kiállításra? — A bemutatón valamennyi ifjúsági szakkör képviseltette magát. Százharmincnyolc fiatal tenyésztő összesen 550 C'.'z nt mutat be a látogatóknak. Es ebben természetesen még nin­csenek beleszámítva az egzoti­kus madarak meg az akváriumi halacskák. Viszont vannak ven­dégeink Is. A szövetség felső­szélt (Horné Saliby] alapszer­­vezelének ifjúsági szakköréből hat fiatal hozta el bemutatni legszebb állatait. És hogy lehe­tőség nyiljék az összehasonlí­tásra, harmincegy élvonalbeli felnőtt tenyésztőnek ts lehető­séget adtunk a szereplésre. § A bemutatott állatok zöme nyúl. Ez annyit jelent, hogy a járásban a fiatalok elsősorban a nyulászat iránt érdeklődnek? — Ha figyelembe vesszük, hogy járásunk alapszervezetei­nek felnőtt tagjai is zömmel nyulat tenyésztenek, akkor nincs mit csodálkozni rajta, hogy a gyerekek érdeklődése túlsúlyban ebbe az irányba for­dul. Járásunkban a szervezett tenyésztőknek hatvan százaléka tart nyulat. Több mint tízezer fajtatiszta tenyészállatot tar­tunk nyilván, és a nyitrai (Nitra) Branko meg a prágai (Praha) Velaz Is kap tőlünk nyulakat. Tavaly 86 ezer pecse­­nyenyulat értékesítettek a te­nyésztők, az idén talán száz­ezer is lesz belőle. 0 Varga elvtárs szerint mi­lyen távlatai vannak a járásban a kisállattenyésztésnek? — Minden jel arra utal, hogy vannak még fejlesztési lehető­ségeink. Mindenekelőtt a szer­vezettség növelésére gondolok, hiszen egy-egy felvásárlás al­kalmával látjuk csak Igazán, mennyivel többen tenyésztenek nyulat a járásban, mint ameny­­nyiről ml tudunk. Ha a felnőt­teket sikerül megnyernünk a szervezett tevékenységnek, ak­kor a fiatalok érdeklődését is könnyebb lesz felkelteni a szak­köri tevékenység lránt. Azon fáradozunk, hogy munkánk si­kerrel járjon. Véleményem szerint a dnna­­szerdabelyi járás fiatal kisállat­tenyésztőinek első kiállítása — miként a második ifjúsági ta­lálkozó is — teljesítette külde­tését, tehát várjuk a folytatást. írta és fényképezte: KÄDEK GÄBOR Varga György, sok gyerek kedves Gyuri bácsija egyike azoknak a lelkes kisállatte­nyésztőknek, akik hosszú éve­ken át valóban sokat tettek a szervezett háztáji állattartás színvonalának fellendítéséért. Egyházkarcsán ő a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége helyi szervezetének titkára. A községben az ő kezdeményezé­sére alakult meg az Ifjú kis­állattenyésztők köre, melynek ma ts 6 a vezetője. Tagja a szövetség járási bizottságának s ugyancsak az ő irányításával tevékenykedik a Járási bizott­ság ifjúsági szakbizottsága. Egy idő óta a nyulak törzskönyve­zését Is Varga György végzi a járásban. Ennyi elfoglaltság talán fő­állásban is elég volna, de 6 természetesen a szabadidejét áldozza az ügyért. És közben még arra Is futja az erejéből, Seregy Tünde a keleti sirályka galambbal Gútai György szép orosz nyúllai büszkélkedett \\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\VA\\\V\\\\\\\\\V\\\\\\\\\4\\\\\\\\\\\^^^ Varga Beáta az egyházkarcsai szakkörből

Next

/
Oldalképek
Tartalom