Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-08 / 40. szám
A magunk nevelte fa gyümölcse ízletesebb Általánosnak mondható Jelenség. hogy kertészkedöink közül egyre többen szeretnének észtbarackot termelni. Sajnos, a faiskolák hosszú évek óta képtelenek kielégíteni az oltvány iránti igényt, így mind többen nehezményezik, hogy szinte lehetetlen észibarackfát beszerezni. Ml lenne, ha megpróbálnánk magunk kinevelni a csemetét? Nem mindennapi, de nem Is megoldhatatlan feladat, azonkívül ennél a gyümölcsfajnál nem áll fenn a veszély, hogy elterjesztjük a vírusbetegségeket. Akinek van kedve a kísérletezéshez, annak már most munkához kell látnia. Az alanyneveléshez szükséges magokat most, október elején kell rétegezői (stratifikálni). A könnyű talajú, kedvező éghajlatú vidékeken leggyakrabban őszlbarackmagoncot használnak az oltványok előállítására. Alanyneveléshez általában a késel fajták magját javasolják, mert jól csirázik, a magonc erős gyökérzetet nevel s az oltvány két év múlva állandó helyére ültethető. Előnynek számit még, hogy minden fajtával jól összefér, tehát bármely választott fajtát ráolthatjuk. Viszont tudni kell, hogy a hűvösebb éghajlatú termőkörzetek nehéz, hideg és gyakran túl nedves talaját ez az alany nem tűrt. Ilyen viszonyok közepette inkább valamilyen szilvaalanyt ajánlatos felhasználni. Az átlagos éghajlatú vidékeken leginkább az aprógyümölcsű, szőlőskerti őszibarackfajták magjából nevelt alanyok válnak be, viszont a melegebb vidékeken a nemesített, magbaváló fajták magja ts felhasználható. Az augusztus derekán, szeptember közepéig érő fajták magja aggodalom nélkül felhasználható. Olykor előfor; dúl, hogy a magonc — főleg az import-gyümölcs magjáról nevelt — oltás nélkül is kifogástalan minőségű gyümölcsöt terem, de erre nem alapozhatunk. Előbb neveljünk alanyt, azután oltsuk be, alakítsuk ki a koronát, aztán blzakudva várhatjuk a termőrefordulást. Aki vállalkozik a feladatra, hogy maga neveljen őszibarackfát, szerezzen be gyorsan tízhúsz szem őszibarackmagot, tisztogassa meg azokat a gyűmölcshús-maradványoktól és rétegezze homokba. Pár szem magot vlrágcserépben lehet homokba keverni, majd a cserepet a kertben sekélyen el kell földelni. A cserepet majd március derekán kiemeljük, a magokat óvatosan feltörjük, hogy a csonthéjas burokban megbúvó, tula-jdonképpeni mag meg ne sérüljön. A nyert magokat sekély edényben előcsíráztatjuk. A fenékrészen vízelvezető nyílásokkal ellátott edény aljára 5 cm-es rétegben nedves homokot terítünk, ráhelyezzük a magokat és beszórjuk 3 cm vastag homokréteggel. A szúnyoghálóval lezárt edényt a kertben árnyékba helyezzük, a homokot Időnként megnedvesltjük, s amikor a magok csírázni kezdenek, a leendő fának kiszemelt helyen, fészekbe vetjük azokat. Itt a földet természetesen úgy kell előkészíteni (forgatás, készlettrágyázás), mintha oltványt ültetnénk bele, de arra ügyelni kell, hogy a fiatal növény gyökerei az első évben még véletlenül se kerüljenek közvetlenül érintkezésbe a juttatott trágyákkal. Helyrevetés esetén a fejlődő csírát nem kell megkurtítani, viszont vetéskor a magokat úgy kell elhelyezni a földön, hogy a csíra lefelé haladjon, a mag pedig vízszintesen helyezkedjen el. A magot kb. 4—5 cm mélyre kell ültetni. Ezt a szaporítási eljárást (alanynevelés helyben) elsősorban r azoknak ajánljuk, akik zorda'bb viszonyok között kertészkednek, ahol az átültetett csemeték nehezen erednek meg. Kedvezőbb feltételek közepette vagy ha történetesen több csemetét szeretnénk nevelni, akkor faiskolát kell létesítenünk. Itt eleve számolni kell az át-A gyökérrendszernek ezt a praktikus kiképzését szabadalmaztatni szeretném ültetéssel, tehát az elöcsíráztatott magok csíráját kb. a felével be kell kurtítanunk, hogy a magonc ne neveljen karógyökeret. A helyben történő alany-, illetve csemetenevelés előnyösebb, mert a karógyükérrel rendelkező, átültetéssel nem bolygatott fa szilárdabban áll a földben, több tápanyagot ős nedvességet vehet fel a mélyobb rétegekből is, ráadásul jobban tűri a fagyokat, és a talajmunkák során nem sérül meg a mélyebben elhelyezkedő gyökérzet. Ha a helyben nevelés mellett döntünk, a leendő fa helyén előkészített fészekbe 2—3 előcsíráztatott magot tegyünk. Ha valamennyi kihajt, egyet meg^ hagyunk, a többit később földlabdával áttelepíthetjük. A magöncöket még ugyanabban az évbon beolthatjuk, feltéve, hogy legalább ceruza vastagságúm fejlődnek (augusztus második fele). Ha esetleg van cserépben vagy faiskolában előnevelt vagy már beoltott magoncunk, azt Is állandó helyre ültethetjük, így egy évvel lerövidíthetjük a helyben történő fanevelés Időtartamát. A helyben nevelt magonookat augusztusban beoltjuk s a kővetkező és tavaszán, amikor a nemes szemek fakadni kezdenok, a satnyább oltványokat óvatosan — úgy, hogy a helyén maradó oltvány gyökérzetét meg ne sértsük — felszedjük és faiskolába vagy állandó helyükre telepítjük. A fészekben a fölös számú oltványokat lényegesen egyszerűbb volna levágni, de ez nem javasolható, mivel az elhaló gyökereken gombák élősködnek, amelyek rövidesen átterjednek az élő fa gyökérzetére. Egyelőre ennyit, fia elérkezik az ideje, majd arról is szólni fogunk, hogyan kell a magoncokat előkészíteni az oltáshoz, hogyan kell megszedni az oltóvesszőt, beoltani a magoncot és tovább nevelni az oltványt stb. írásunkkal elsősorban a kezdőknek — és nem utolsósorban a szakkörökben tevékenykedő gyerekeknek — szeretnénk kedvet csinálni a kísérletezéshez. Részben azért, mert tudjuk, hogy a kísérletezés az ismeretek gyarapodását szolgálja, másrészt azért, hogy segítségére legyünk az iiltetőanyagbeszerzési gondokkal küszködőknek. És titkon persze abban ts reménykedünk, hogy aki egyszer kísérletet tesz az oltásra, aki egyszer megízleli a maga nevelte fa gyümölcsét, többé nem teszi le az oltókést. (krj Részlet a párkányi kertészkedők nemrég megtartott terménybemutatójáról A Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének ötszáz fős párkányi IŠtúrova) alapszervezete ezen az őszön is megrendezte az immár hagyományos — sorrendben ötödik — terménybemutatót. Németh Imre, a szervezet elnöke büszkén újságolta, hogy valamennyi kiállítás közül ez sikerült a legjobban. A bemutatónak több mint hétszáz látogatója volt, Aminek a kiállítók és a rendezők a legjobban örültek, nem csupán a város és a környező községek kertészkedői jöttek el megcsodálni a szorgos munka gyümölcseit, de a városban tartózkodó hazai és külföldi turisták közül is többen megtekintették a bemutatót. Sokan hiányolták, hogy a kiállításon sem zöldséget és gyümölcsöt, sem pedig vetőmagot vagy kertészeti kellékeket nem lehetett vásárolni. Legközelebb erre is gondolhatnának a rendezők, akkor talán még vonzóbb és hasznosabb lenne a népszerűsítő kiállítás. Sinkovics István A fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő szímői (Zemné) SZKSZ-alapszervezet tagjai nemrég külföldi tanulmányúton jártak. Ezúttal Kecskeméten, a Hírős Napok-on gyarapították ismereteiket, hogy Itthon még eredményesebben folytathassák kedvtelésből vállalt, közhasznú tevékenységüket. Kosík Alajos, a szervezet elnöke mondta, hogy évente kiruccannak valahová egy kis tapasztalatszerzésre. A szervezet tagjai nagyra értékelik ezt a kezdeményezést, ami nem is csoda, hiszen a rendszeresnett tanulmányi kirándulásoknak komoly szerepük van abban, hogy a szímői kertészkedők évente mintegy hatmillió korona értékű árut tudnak forgalmazni a háztájiból. Bokor József 4 CKert é t t é t--------------------- 1983. október 8. oKi»állqtfenyé8ité$ A kerttelepeken az egyes kiskertek határán kerítést emelni általában tilos, jelképes — és ideiglenes — kerítésről azonban mindenki gondoskodhat. Jó megoldás az alacsony, szépen gondozott élősövény, megteszi a sövénynek telepített seprűfű is i- ennek a szomszéd aligha örül, mert erősen gyomosít —, de legjobb a mázolt gömhvasakból létesített, ősszel eltávolítható kerítés. Ha virágot futtatunk rá, akkor dísze tehet a kertnek, ha babot vagy paradicsomot ültetünk mellé, akkor támrendszerként szolgálhat. Fotó: bor A fáradságos munkával megtermelt zöldséget és gyümölcsöt érdemes körültekintően és hozzáértéssel elraktározni, mert csak a szakszerűen tárolt termények képesek elfogadható mértékben megőrizni minőségüket, tetszetős formájukat és beltartalmí értékeiket. A kertészeti termények jó eltarthatóságának feltételét maga a termelő alapozza meg, mégpedig a tenyészidö folyamán, illetve betakarításkor. A kielégítő, főleg kiegyenlített tápanyagpótlás valamennyi termény esetében javítja az eltarthatóságot. A juttatott kálium mennyiségének növelése javítja, az egyeldalú nitrogén-műtrágyázás rontja a kertészeti termékek tárolhatóságát. Némely termények a szokásosnál lényegesen tovább eltarthatok, ha a tenyészidőbea bőrt, rezet, mangánt és molihdént juttatunk a növényzetnek. Alapelv, hogy a tartós raktá rozósra szánt növényeket be takarítás előtt nem szabad fölöslegesen öntözni. A termények jó eltarthatóságát a növényállomány elgyomosodási foka és egészségi állapota szintén befolyásolja. Például kevesen tudják, hogy a fertőzött növényről szedett, látszólag egészséges termés huzamosabb Ideig tartó tárolásával többnyire kár kísérletezni. A tárolásra termelt zöldséget és gyümölcsöt a legmegfelelőbb időpontban kell betakarítani és a termést azonnal el kell raktározni. Bizonyított tény, hogy a néhány napos betakarítási késedelem hetekkel lerövidíti a tárolhatóság Idejét. Hasonló hatást vált ki az Is, ha a inár leszüretelt termést hosszabb ideig kedvezőtlen feltételek közepette — főleg tűi 1 meleg környezetben — tartjuk, s késve raktározzuk el. A tárolási céllal termelt növényeket hűvösebb időben — lehetőleg reggel vagy este — kell szedni, persze nem harmatosán vagy közvetlenül eső után. Az már csak természetes, hogy a terményeket meg kell tisztítani a földtől és át kell válogatni, hogy csak az egészséges, sérüléstől mentes és megfelelő- méretű gyümölcs vagy zöldség kerüljön a tárolóba. A tárolás sikere részben attól függ, hogyan készítjük elő a tárolót (tisztítás, a falak lejárással lehet legeredményesebben tárolni. Alma. A nyári és az őszi fajtákat egy héttel teljes érés előtt, a télieket a lehető legkésőbb kell szüretelni. Valamenynyit 0—4 C-fokos hőmérsékleten, 85—95 százalékos relatív páratartalom és közepes intenzitású szellőztetés mellett kell tárolni. Kisebb mennyiséget fóliatasakokban akár 7 C-fokos hőmérsékleten is jól eltarthatunk. Száraz és hideg helyiséHogyan taroljuk e zöldségét és a ovimötesöí! meszelése kékgálicos mésztej jel, fertőtlenítés kénszelet égetésével stb.). A túl hideg tárolóban a rekeszeket be kell takarni .fóliával amikor a kívánt hőmérsékletet állandósítottuk, A meleg helyiséget szellőztetni, a szárazban vizet kell párologtatni. Leghatásosabb a ventillátoros szellőztetés, amikor a padló közelében áramoltatunk hideg levegőt a tárolóba. Kezdetben intenzíven és éjszaka szellőztetünk mindaddig, amíg a hőmérséklet a tárolóban nem csökken plusz 6 C-fok alá. A száraz helyiség padlójára ajánlatos kevés homokot hinteni és ezt időnként meglocsolni vízzel, így lehet leggyorsabban növelni és állandósítani a levegő páratartalmát. Száraz környezetben kevés terményt legjobb polietilén fóliából készült zacskókban tárolni. gekben a gyümölcsöt egyenként papírba csomagoljuk, re keszekbe rakjuk és papírba ágyazzuk Körte. Ügy tároljuk mint az almát, de ha hideg a tároló, akkor fogyasztás előtt szobahőmérsékleten néhány napig érlelni kell a gyümölcsöt. 4 Kajszi- és őszibarack. Tárolásuk általában nem jön számításba. A késön szüretelt gyümölcs 0 C-fokon 3—6 hétig jól tárollvató, de erre csak az érett, de még kemény barack alkalmas. A rekeszekbe csak egy sor gyümölcsöt tegyünk és a rekeszeket borítsuk be féliával. Szilva. A kocsánnyal szedett gyümölcsöt papírral bélelt rekeszekbe szedjük s előbb 0 C- fokon, majd pedig 6 C-fokos hőmérsékleten tároljuk. A szilva ágastól Is jól tárolható, például az ásott kútban felfüggesztve. MELYIKET HOGYAN? Az elmondottak után vegyük sorba, hogy az egyes zoldség- és gyümölcsféléket milyen elSzőlö. Némely csemegeszőlő — főleg a bolgár fajták — akár karácsonyig (s eltartható. Legjobb, ha a fürtöket úgy kötözzük föl, hogy kocsánnyal lefelé lógjanak és a bogyók na nagyon érintkezzenek. A romlásnak Induló bogyókat persze rendszeresen ki kell csípni. Nagyobb mennyiséget papírral bélelt rekeszekben lehet tárolni. Ha a fürtök közelébe káliumpiroszulfit tablettákat teszünk, részben csökkenthetjük a betegségek kártételét. Legtovább úgy lehet egészségesen eltartani a szőlőt, ha a fürtöket vesszővel együtt vágjuk le a tőkéről és a vesszőt a pincében gyakran váltott vízbe állítjuk. Bogyósok. A hütő alsó részéi ben pár napig tárolhatók. Amikor kellően lehűlt a gyümölcs, csomagoljuk műanyag tasakba, hogy ne fonnyadjon meg olyan gyorsan, és a hűtő párologtatóján se képződjék jégréteg. Vöröshagyma. Házi tárolása nem okoz különösebb gondot, hiszen a termény nem igényel nagy páratartalmö környezetet. A jó tárolhatóság alapfeltétele, hogy a termés érett, egészséges és jól átszikkasztott legyen. Ha a hagymát száraz, napos időben téptük fel és néhány napig az ágyáson elterítve szikkasztottuk, nyugodtan várhatjuk a telet. Tárolni sekély rekeszekben vagy polcokon, szellős, hűvös, de fagymentes helyiségben lehet, intenzív kezdeti szellőztetéssel. Ha a tároló sötét, később veszi kezdetét a csírázás. Ha a hagymát füzérbe fonjuk és 0 C-fokoshoz közeli hőmérsékleten, legfeljebb 65—75 százalékos páratartalmö környezetben tartjuk, akkor akár az új termésig is eltarthatjuk. Fokhagyma. Hasonlóan tároljuk, mint a vöröshagymát. Eltartásra legjobbak a tavaszi fajták. Az ősziek bővebben te{Folytatás a 2. oldalon)
