Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-10-01 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1983. október 1. 14 HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT ■ HORGÁSZÁT Я HORGÁSZÁT S HORGÁSZÁT ■ Ungvidékén a halász ás horgász között alig tesznek különbséget, a céltól és eszközöktől függetlenül minden halat fogö embert halásznak, tevékenységét pedig halászatnak nevezik. Ezen a táfon nincs hivatásszerű halá szat, amely az Állami Halgaz fit tel», tefassL melőtevékenység és . körnve- ШШШШЯЯШШШЯШШШЯШШШШШШШШ .QiiréHciDni я hnreászat és а ^ raészet ölébe“ vágynak. Ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi időben Ungvidékén is nőtt a horgászok száma. Eszényl György daság szemezésében a baltenyésztésre és a halak tömeges kifogására irányulna. A sporthorgászat célja szintén a halfogás, ám a hivatásos, a halászokétól eltérő eszközökkel és módszerekkel. A- zaz a horgász is a halfogásra törekedik, de nem minden áron! A horgászok esetében a halfogást Jelentőségében megelőzi a természettel való kapcsolat megőrzése, a pihenés, a szórakozás, a szabadidő egészséges és kellemes eltöltése. A műszaki fejlődés eredményeként a kézi munka egyre Jobban visszaszorul. Természe tes tehát, hogy a zárt helyiségekben dolgozó emberek ösztönösen vagy tudatosan a „ter-Varga Estók Géza A hirtelenül gyarapodó hátszám és a halfogási lehetőségek között egyre nagyobb az ellentmondás. A talaj javítási legelő- és rétgazdálkodási feladatok, az öntözéses földművelés és kertészkedés terjedése, az árvízvédelem nagyméretű folyószabályozási, lecsapoldsi és ázmentesftési munkálatokat tett és tesz szükségessé. A szabályozott folyószakaszokon minimálisra csökkennek az fvóhelyek, megszűnnek a búvóhelyek, az ipari és a mezőgazdasági termelés vízszennyező hatása lép előtérbe. Szűkül és romlik a vizek természetes i szerkezete. Érdekes, hogy mindez korántsem Jelenti azt, hogy a horgászat és az ipari haltenyésztés lövője kilátástalan. A közelmúltban a Labore és a Latorca összefolyásánál Eszenyi Györggyel, a nagykaposf (Veiké KapuSanyl szövetkezet gépjavítójával találkoztam, aki 9.80 kilós nyurga pontyot. máskor pedig egy 4.5 ki'ós tőke pontyot szákolt. Varga Estók Gézának pedig egy S kilós tőke pontyot sikerült megfognia. Mindketten főtt kukoricával horgásztak. Elmondták, hogy mindketten a javítóműhelyben dolgoznak és a napi nyolcórás munka után gyakran kijárnak a vízpartra pihenni, horgászni. Azt sem hallgatták el, hogy az utóbbi években sokat romlott a halfo gás lehetősége. Hozzátehetjük még. hogy amilyen mértékben romlanak a természetes szaporulat feltételei, olyan arányban kell gondoskodni az ivadék mesterséges keltetéséről, az előneve'ésről és halkibelyezésről. Erre Ungvidékén is nagy lehetőség van. A folyómedrekről levá lasztott holtágak balasítósa és a medencés haltenyésztés megszervezése nemcsak pótolhatja a szabályozások és lecsapolások okozta kiesést, hanem a vizek egykori természetes ..halhozamát“ Is megsokszorozhatja. Az erre iHetékes fárási szervek és a horgászszervezet tevékenységének legfontosabb feladata, hogy a gazdasági tér zetvédelem, a horgászat és a turisztika szempontjait egyez- Щ tessék. Ez a tőketerebesi (Tre bišov) járásban sohasem volt annyira időszerű, mint ma. Az illetékes járási szervek ezzel kapcsolatos intézkedései és a haltenyésztési program megvalósítása lehet garancia arra, hogy * jelenlegi állapot ne romoljék tovább a természetes folyóvizek, tavak gazdasági potenciája, a horgászati. | valamint a turisztikai tévé kenység a kívánt irányba tere lödjék. ILLÉS BERTALAN íme, egy növényevő ... Hogyan számláljak a halakat'! Zoológusok, biológusok, halászati szakemberek gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy valamilyen módon meg kell jelölniük az adott területen élő állatok számát. Ez nem könynyü feladat. A halszámlálás során az erchoszonda jelentős segítséget nyújt a biológusok számára. Ennek működési elve ugyanaz, mint a haditengerészeti szonár berendezéseké. A szonda adója, amely a hajótest alfy van rögzítve, ultrahang jelekét sugároz a tengerfenék irányába. A tengerfenékről visszaverődő jeleket a vevő rögzíti és a kibocsátás és a visszaverődés között eltelt időből számítják ki a tengerfenék távolságát, azaz a vízmélységet. A halászati erchoszondák általában exhográfok, tehát a tengerfenék profilt, illetve a pásztázó hajótest és a tengerfenék között tartózkodó halakat grafikus ábrázolásba rögzíti. A grafikonokról egyszerre leolvasható a vízmélység és észlelhetők a térségben tartózkodó nagyobb testíí ЪяТяк ияру hflirflink. Természetesen „értő szem“ kell ahhoz, hogy a grafikonon látható vessző, vagy folt alakú jelekből felismerje a halakat. A halak, halpadok bemérésére szükséges lehet az adott halászflottának, fogási hozama növelése érdekében, ba a számadatokat Igénylik- azok a szervek is, amelyek egy-egy halfa] halászati tilalmát adott tenger-részen előírják, vagy feloldják. A tenger haltartalékai nem kiraeríthetetlenek, és ezekkel úgy kell gazdákodni, hogy az elkövetkező évekre, évtizedekre is jusson fehérje az embernek. Milyen technikai problémákkal kell számolni a halak erchoszondás bemérésénél? Ha a tengerben élő halak mind futball-labda nagyságú mozdulatlan testek lennének, egyszerűbb volna a helyzet, A halak azonban állandó vízszintes és függőleges irányú mozgásokat végeznek a' vízben. A felszín közelében úszkáló halakra a szonda nem reagál, ha viszont túl mélyen tartózkodik a hal, beleolvad a tengerfenék Fotó: G. B. környezetébe, tehát a szonda itt nem tud differenciálni. Természetesen a halak számlálására más módszereket is alkalmaztak; az adott területen és Időben kifogott halakat fajok szerint elkülönítették, és az adatokból matematikai modelleket szerkesztettek. Nagy testű halaknál, tengeri emlősöknél, így bálnákkal próbálkoznak légi fényképezési módszerekkel is, de az erchoszondás módszernek nagy előnye, hogy gyors és viszonylak olcsó. Az ORSTOM kutatói jelenleg a bretagnel Öceánkutató Intézetben nagyobb teljesítményű erchoszonda típusok kifejlesztésén fáradoznak. Az egyik rendszer mikroprocesszoros, és az egész komplexum két bőröndbe belefér, tehát a fejlesztés során a miniatürizálására Is gondoltak. Természetesen az erchoszondás halszámlálástól nem lehet csodát várni, pedig az ENSZ szervezete a FAO mit nem adna egy olyan műszerért, amelynek segítségével „gombnyomásos alapon“ lehetne megállapítani' adott tengerrészen a halfajok számát, fajok szerint elkülönítve. -ha* VADÁSZAT -f »MDASZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4- VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4- VADÁSZAT 4 Az erős fiatal Ш vándorlása Nem győzünk eleget csodálkozni azon, hogy évszakonként miként változik az őzeknél az agresszivitás és engedékenység. A váltakozás híven követi a természetes táplálékkínálat ingadozását, a legelési lehetőségeket Az, hogy az őzbakok tavasszal territoriális magatartást vesznek fel, nem újdonság, és az sem, hogy az egyéves bakokat az öregebbek elűzik, s a fiatalok messze vándorolnak, hogy „szabad helyet“ találjanak maguknak. Számos, jórészt megválaszolhatatlan kérdés van még: hová vándorolnak az őzek, az Idősebb bakok Is elmennek, menynyire tartja a felnőtt őz a helyét? A revlrszerzés Igényét a fiatal bakoknál a testosteron nemi hormon váltja ki, s ez először a dörzsöléssel és a „kaparással“ jelentkezik. Az Idősebb bakok tisztítják le hamarabb az agancsukat s foglalják el a jő területeket. Területük határát „megjelölik", s az egyéves, fiatal, főleg az erősebb testalkatú bakokat, mint konkurrens példányokat elűzik. Strandgaard dán vadblolőgus a kálót kísérleti területen öszszefüggést állapított meg az egyéves bakok testi fejlettsége és vándorlása között. A mintegy 600 hektáros erdős-mezős vizsgálati területen nem vadásztak, az őzállomány éveken át kereken 100 darabból állt, ugyanis többnek nem jutott hely. Strandgaard minden télen befogta az özeket, é$ nyakukra kötött övékkel megjelölte őket, méreteket vett fel, majd Ismét szabadon engedte őket. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy az egyéves bakok közül a könnyebb testsúlyúak a területen maradtak, míg a nehezebb testüek mind elvándoroltak. Mitől függött ez? A magyarázatot közvetlen megfigyelések alapján adta meg. A jobban fejlett bakok egyébként sokkal előbb kezdtek agancsot felrakni, mint a gyengébbek. Tavasszal már mutattak territoriális magatartást: felborzolták szőrzetüket a nyakuk körül (ezáltal erősebbnek látszottak), kapartak és vagdálk,óztak; pontosan ez volt az, amit nem tűrtek a már területet birtokló öregebb bakok. A „revírblrtokos“ Idősebb bakok nyomásának a fiatal, erőteljes, de tapasztalatlan bakok nem tudtak ellenállni, elvándoroltak. A satnyábbak ellenben feltűnés nélkül viselkedtek, nem jeleztek területszerzési 1- gényeket, így nem voltak „konkurensek“. A „kivándorlásnak“ természetesen előfeltétele. hogy a környéken „őzrpentes“ területek legyenek, ahová menni tudnak a fiatal bakok, és hogy a központban legyen nagy „populációs nyomás“, vagyis a terület központja 6- zek által sűrűn lakott legyen. Strandgaard kísérleti területén ezek a feltételek adottak voltak. A kifejlett őzek gyakorlatilag soha nem vándoroltak el. Ha már megszereztek egy territóriumot, ott maradtak, amlg el nem pusztultak. Csak ezután foglalhatta el a területet újabb bak. A Bajor Erdő Nemzeti Parkban Is hasonló vizsgálatokat végeztek. Négy év alatt 200 őzet fogtak be, megmérték 6- ket, és nagy, színes müanyagörvekkel jelölték, amelyeken a számok már messziről olvashatók voltak, majd szabadon engedték az özeket. Bár a jellel ellátott őzek egyharmada (I) eltűnt, a többieket Is csak évente többnyire mindössze kétszer látták, értékes eredményeket kaptak. A 700 és 1450 méter tengerszint feletti magasságban fekvő nemzeti parkot az őzek télen a nagy hó miatt elhagyják. Minden ősszel lehűzódnak a völgyekbe, több' kilométer távolságra Is. Ott befogták és megjelölték őket. Felnőtt őzek — bakok és suták egyaránt — minden nyáron ugyanazt a területet foglalták el, amit már korábban maguknak megszereztek. Egyetlen esetben sem fordult elő, hogy a felnőtt őz nyári helyét feladta volna és „elköltözött“ volna. Vtsszaűtjukon — ez néha 7 kilométer is volt — bizonyosan áthaladtak szabadrevtreken, de „otthonszeretetük“ erősebb volt. Svájci megfigyelések is hasonló eredményekről számolnak be. Másként alakult a fiatalok vándorlása a nemzeti parkon belül. Ugyanazt tapasatalták, amit Strandgaard Is észlelt; a gyengébbek megmaradtak az etetők körül, laholl a telet töltötték. Az erős, fiatal példányok 3—16 kilométeres távolságban telepedtek meg a télt hónapokhan. Onnan nem tértek vissza többé" a hegyi etetőkhöz, hanem télen — tehát életűk második telén — egyszerűen levonultak a völgybe, hogy a táplálékban szegény Időszakban megfelelő helyet találjanak. Aztán a következő tavasszal az előző évben megszerzett revirjükbe tértek vlszsza. (Je.) A Szovjetunióban csülkösvadból a legnagyobb a zsákmány, ezért ennek a fogyasztási értékét vizsgálták. Ogy találták, hogy a vadhús gazdag az ember számára fontos anyagokban, mikroelemekben, s a háziállatok húsához képest számos előnye van. A csülkösvad húsában kevés a zsírlerakódás, nagyfokú viszont az Izomszövet tartalom, A létfenntartásért folyó küzdelemben a csülkösvad fő fegyvere a gyors helyváltoztatás, ami fejlett izomzatot ktván, a kötőszövet ugyanakkor nem nagy, s tly módon a hús konyhai elkészítése előnyös, az e mészthetősége nagyobb. Mind-A vadhús tápláióérteke ehhez hozzájárul a nagy fehérje- és mikroelem tartalom annak következtében, hogy a vad számos növényféleségből választja táplálékát, Szlovákiában sokan — helytelenül — nem tartják teljes értékűnek a vadhúst, pedig más országokban nagyra becsülik kisebb zsír- és kalóriatartalmát. könnyebb emészthetőségét. fehérje- és ésványlanyag-gazdaságát Mindez a vadhús árában is kifejezésre lut. Távlatilag a civilizáció terjedése miatt a vadhús mennyiségének a csökkenése várható, hacsak nem sikerül egyes vadfajok — például a dámvad — farmszerű hústermelését, vagy — magyarországi mintára — a fácán, a vadkacsa tenyésztését megoldani. A Német Szövetségi Köztársaságban évente több százmillió márka értékű vadhúst fogyasztanak. A fogyasztás egyes becslések szerint 0,6, mások szerint 0,9 kilogramm évente személyenként. A lakosság értékeli ezt a húsféleséget, mert a Jő fzek mellett a vadhúst tápanyagtartalma és jő emészthetősége miatt még kímélő őtelnek is ajánlja. XXX Egy háziállatbá! származó sülthűs adagban 235 kalória. 24 gramm zsír van. Ugyanakkora nagyságú vadhús viszont csak 201 kalóriát ás 6 gramm zsírt, viszont 35 gramm fehérjét tartalmaz. 100 gramm súlyú pulykahúsban 200 kalória, 31 gramm fehérje és 8 gramm zsír van. Hasonló súlyú fácánhúsban viszont 151 kalória, 34 gramm fehérje és 5 gramm zsír mutatható ki. (A dokumentáció a Jäger, а Poľovníctvo-rybárstvo, az Ohota és a Zeitschrift für Jagdwlssensebaft című szakfolyóiratok cikkei alapján készült.)-d-Űj utak keresés® A Cseh Vedászszövoiség IV. kongresszusa pár héttel ezelőtt fejezte be tanácskozását, a beszámoló az igényesség, tehát az eredmények meg a helyenként felbukkanó hiányosságok, a pozitív és a negatív jelenségek, továbbá az új leheföségok jegyében értékelte a kongresszusok közti tevékenységet A küldöttek bíráló igényességgel értékeljék a munkasikereket, vagyis a CSKP XVI. kongresszusa irányelveinek a szövetség gyakorlatában történő valóra váltását. Megfogadták, hogy a soron levő időszakban mindent elkövetnek a vadgazdálkodás fellendítése, a tudományos ismeretek meghonosítása, a gazdálkodás új utalnak keresése érdekében. Vállalták, hogy tevékenyen segítik a szövetségi élet tartalmasabbá tételét, s ebben a törekvésben mnzgösitjők a vadásztársaságok tagjait. Nem kis áldozatra vállalkoztak, hiszen a szövetség választmányainak a tisztségviselői, szabadidejük jelentős hányadát a társadalmi feladatok végzésére áldozzák. A szövetség központi választmányának tagjai az alsóbb szervek tisztségviselőivel együttműködésben arra törekednek, hogy tovább tökéletesedjen a gazdálkodás tervszerű irányítása, minden tekintetben a minőségi tényezők kerüljenek a gyakorlat előterébe. A mező- és az erdőgazdasági tárca a lövőben hatékony intézkedésekkel segíti azon zavaró körülmények kiküszöbölését a környezetből, amelyek kedvezőtlen hatást váltanak ki a vadak élőhelyén. Ennek életbeléptetése illetve érvényesítése a gyakorlatban nagy aktivitást követel meg a szövetség tagjaitól, mert a vadász egyben védője is a természetnek. A központi választmány azt várja a járási bizottságok, s a vadásztársaságok tisztségviselőitől, hogy úgy szervezzék a teendőket, hogy intézkedéseik hasznára váljanak a szövetségnek és a társadalomnak. Adottak a feltételek ahhoz, bogy kiépüljön a vadgazdasági és más fontos létesítmények, például a fácánkeltetők s egyebek hálózata. A küldöttek fogadalmat tettek, hogy a tagság körében aktívan elősegítik az eszmei-politikai nevelőmunka fellendítését, az ismeretek gyarapftását. Szükséges, hogy az oktatással foglalkozó albizottságok ezt kihasználják. A kongresszus mélyrehatóan elemezte a szövetség tagjainak társadalmi aktivitását, s ezeD tevékenységek elmélyítésének a szükségszerűségét. A jövőben arra törekednek, hogy a Nemzeti Front által szervezett akciókban a vadászok legalább 2,5 millió órát dogozzanak, de arra is lehetőség nyílik, hogy évente legalább ötmillió facsemetét és cserjét ültessenek ki a vadászterületekre, a mezőgazdaság részére pedig 1D ezer tonna jó minőségű szénát juttassanak. A feldolgozóipar nyersanyagkészletét azonban 300 ezer darab gereznával gyarapítják. A kongresszus határozatai arra kötelezik a Cseh Vadászszövetség tagjait, hogy egyre nagyobb erőkifejtéssel segítsék a vadgazdálkodás fellendülését, a természetes környezet megőrzését, tartalmasabbá varázsolják a szövetségi életet. —hal —
