Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-01 / 39. szám

-L V 6 SZABAD FÖbDMOVES 1983. október 1. Sikeres ütvén esztendő ötven évvel ezelőtt alakult meg az újgyallal (Dulovce) Družstevník sportszervezet. Az elmúlt lél év század munkáját sikerek fémjelzik. A kies völgyben elterülő község ben nemcsak a labdarúgás domi nált, de szóhoz jutottak a nőt és Ifjúsági kézilabdázók is, akik a kerületi bajnokságban jó nevet harcoltak ki maguknak. Az 1933-ban megalakult sport­­szervezetben a labdarúgók már az Induláskor felhívták magukra a fi­gyelmet sikersorozatukkal. Néhány év leforgása után már a kerületi bajnokság küzdelmeiben mutogat­ták „oroszlánkörmeiket“. Méltó Szabó József játékos-edző ellenfelei voltak a zselizl (Želie­zovce), a krupinai, a peredi (Te­­áedíkovo) és további jónevü csa­patoknak. A területi átszervezés következtében azonban minden Igyekezetük kárba veszett, mert újra a járási bajnokságon Indul­hattak csak. Ez azonban nem szeg­te kedvüket, és arra törekedtek, hogy mielőbb visszakerüljenek az őket megillető helyre. Igaz, hogy hosszú Idő pergett le közben az élet „homokóráján“, de végül mé glscsak rájuk mosolygott a sze­rencse. A komáromi (Komárno I járási bajnokságban kiharcolták a bajnoki elmet és az lehetővé tet­te számukra, hogy a kerületi I. В osztályban szerepelhessenek. Az újgyallal labdarúgásban az 1970- es esztendő hozott sorsdöntő for­dulatot, amikor Kajan Emil — volt kitűnő látékos — lett a sportszer­vezet elnöke, a titkári teendőket pedig Slatina Viliam vette kezébe. Mindketten becsületes helytállás­sal végzik a reájuk háruló felada­tokat. A közelmúltban történt átszerve­zés kedvezően befolyásolta az új­gyallal labdarúgók további sorsát, akik az I. В osztály megszűnése után, a Jő helyezés — harmadik hely a táblázatban — köve'kezté­­ben feljutottak a kerületi I. A osztályba. Felkerülésük minden­képpen megérdemelt volt. — Es most hogyan tovább? — tettem fel a kérdést Slatina Viliam titkárnak és Szabó józsef játékos­­edzőnek. aki egybeii a pályagond­noki teendőket Is végzi. Íme a vá­laszuk: — Az elmúlt évben gyeptéglával láttuk el a játékteret. E célra a járási és kerületi szervek anyagi támogatást nyújtottak. A szövet­kezet vezetősége gépjármüveket és egyéb műszaki segítséget bizto­sított számunkra a munka elvég­zéséhez. A labdarúgást kedvelő szürkülök, vezetők, na és persze maguk a játékosok Is szinte ki­vétel nélkül segítettek a gyepsző­nyeg lerakásában, amellyel így alig egy hét leforgása alatt el­készültünk. Nemsokára megkezd­jük a pályához tartozó szociális épület tatarozását ts. Addig, amíg a munkálatok tartani fognak, két Unimo-faház fogja helyettesíteni a pályán az öltözőket. — Célunk az, hogy bebizonyít­suk, nem véletlenül jutottunk elő­re. Feltételeink adottak. A szövet­kezet vezetősége, Hamran Géza elnökkel az élen nem szűkmarkú, ha a község sportjáról van sző. Ezúton Is szeretnénk köszönetét mondani nekik az önzetlen segít­ségért, amelyet eddig nyújtottak, s amellyel remélhetőleg a jövőben is számolhatunk. Bátran merem állítani — folytatta Slatina Villám titkár —, hogy Ilyen segítséget sosem kaptunk a szövetkezet ko­rábbi vezetőségétől. A múltban olyan emberek állottak a szövet­kezet élén, akik teljesen passzí­vak voltak a labdarúgás, illetve a község sportja lránt. Ezért kellett megszüntetni például a kézilabda­­szakosztályt. Mert tudott dolog, hogy „pénz nélkül mulatni bajos“, de sportolni még bajosabb! Szabó József edző helyzetét meg­könnyíti az a tény, hogy a játé­kosok komolyan veszik az edzé­seket, és szfvvel-lélekkel küzde­nek a siker elérése érdekében. A most kezdődött bajnoki Idényben Szabó edző a következő játékos káderrel rendelkezik: Kraslan En­­dovlt, Slatina Ján, Rusfiák Jozef, Slatina Slavomfr, Slatina Juraj, Rusfiák Rudolf, Hamran Vladimir, Caliido Štefan, Blanár Tibor, Sza­bó József, Krajner Ľudovít, Lakti* Viliam, Kajan Otto, Szabó Karul, Ridó Pavol, Farkas Zoltán, Kras­lan Ján csapat kapitány, Kajan Anton, Hamran Emil, Kajan Jozef és Bachorec Miroslav. Az Ifjúsági csapatból még szóhoz jutnak a következők: Lábsky Vladimír, Kras­lan Ľudovít, Hamran Anton IfJ* Kajan Ján, Lábsky Peter és Gálá­vá Ľudovít, Az újgyallal sportvezetők nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére. Bizonyltja ezt, hogy az ifjúsági csapat szintén a kerü­leti-bajnokságban küzd a ponto­kért. „Másodfokon“ Is megnyugta­tó az utánpótlás, mivel az Iskola­csapat szintén komoly Játékerői képvisel. Összegezve az elmondottakat bátran állíthatom, hogy a jubiláló újgyallal sportszervezet vezetősége a szövetkezettel együttműködve a jövőben Is mindent megtesz a csapatok jó szereplése érdekében. ANDRISKIN JÓZSEF A labdarúgó pálya lelátóként is szolgáló szociális épülete (A szerző felvételei) ■VT«.- Y* Két értékes festmény Ernest Zmeták Érsekújvárnak adomá­nyozott gyűjteményéből. Martin van der Meytens: Daún mar­sai! portréja (olaj, 1757j. Meytens a XVI11. századi közép­­európai barokk portréfestészet egyik legnagyobb alakja volt. Az ábrázolt Leopold Josef Daun gróf az 1757. évi kölni csatá­ban legyőzte II. Frigyes seregét, és Csehország elhagyására kényszerttelte a porosz hadakat. Balassa Ferenc: Szleszte Ná­poly mellett (olaj, 1828), Balassa 1794-ben Brattslavában szü­letett. Óriást tehetségét és nem kisebb akaraterejét bizonyítja, hogy süketnémán vált elismert művésszé. A kép tartalmában és formai eszközeinek megválasztásában van bizonyos ingerlő ellentét, ugyanis ezt a markáns formaérzékkel párosuló kiasz­­sziclsta kifejezésmódot a kor festészete szinte kizárólag val­lási jelenetek ábrázolására használta; Balassa müve viszont az egyszerű nápolyi nép életéből ragad meg egy hétköznapi epizódot. л lovákiában Brattslaván kívül N7 eddig egyetlen más város sem büszkélkedhet olyan ér­tékes festményekkel, mint amilyenek az érsekújvári (Nové Zámky) Med­­nyánszky László Galériában találha­tók. A galéria a város főterétől nem messze állő, épület; megtekintése egyénileg és csoportosan egyaránt le­hetséges. S hogy minek — pontosabban ki­nek — köszönheti a város ezt a pá ratlanul értékes gyűjteményt? A vá­lasz egyszerű: szülöttének, Ernest Zmeták érdemes festőművésznek. Sok­sok éven át gyűjtött, terjedelmes ma­gángyűjteményét adományozta ugyan­is a városnak. A gyűjtemény felöleli a XVI-tól egészen а XX. századig tér jedő Időszak európai festészetének szinte valamennyi fó irányzatát, s da­rabjai között felbecsülhetetlen érté­kűek Is találhatók. A galéria 320 négyzetméteres területén dr. Ladislav Sauőinnak, a tudományok kandidátu­sának szakmai útmutatásai ôs dr. Mi­lan Jankovský librettója alapján he­lyezték el az értékes gyülteményt, pontosabban azt a részét, amely a XVIII,—XIX. századból származó fest­ményekből áll. Az expozíciónak ezt a részét a korabeli bútorkészltés, a kézművesipar és az iparművészet más ágainak alkotásai egészítik ki. A gyűj­temény további — a XVI. és а XVII. századból származó — része helyszfí ke miatt egyelőre nem tekinthető meg. Az adományozott gyűjtemény Ernest Zmeták több mint negyven esztendőt felölelő gyűjtőmunkájának az eredmé­nye. A művész, kutató és gyüjtőtevé­­kenysége során nemegyszer személyes áldozatok árán jutott csak egv-egy képhez. Szükségét érezte, hogy saját művészetét Ily módon ts összehason­lítsa az európai képzőművészet külön­böző irányzataival. Szerencsés gondo­lat volt, hiszen művészeti életünkben a közelmúltig leginkább éppen a nyil­vánosság részére Is hozzáférhető, terv-A festi iíiffifii szerűen elrendezett összehasonlító tárlatok hiányoztak, amelyek ldűben, térben és témában egyaránt széles áttekintést nyújtanak. Az Ernest Zme­ták által adományozott gyűjtemény éppen Ilyen. Az adományozó, aki egyébként maga ts kiváló festő, gra­fikus és szövegrojzolő, megemlítette, hogy a gyűjtemény a régi és a kö­zépmúlt Időszakok művészete Iránti tiszteletének és csodálatának eredmé­nyeképpen jött létre, miközben szán­dékosan figyelmen kívül hagyta a szűk nemzetiségi korlátokat. Hangsú­lyozta: az a tény, hogy a művészet­ben szintén meg kell nyilvánulnia bi­zonyos mértékű nemzetiségi jellegnek, nem gördíthet akadályokat a más nemzetekkel folytatott értelmi és ér­zelmi érintkezés útjába, hanem ép­pen ellenkezőleg, elősegíti azt. A gyűjtőmunka során a művész mindig a minőséget tartotta szem előtt, nem hagyta magát befolyásolni a korok divatja által. Az Idő végül is őt Igazolta, hiszen nem egy eset­ben a divathullámok elültével éppen az akkor mellőzött művészek alkotá­sai szárnyalták túl értékeikkel az adott kor dicsőített „művészeit“. E művészeti vallomástételével Er­nest Zmeták érdemes művész úgy Iratkozott be szocialista kultúránk történelmébe, mint a művészeti érté­kek metropolisokon kívüli összponto­sításának és hozzáférhetővé tételé­nek úttörője. KÄRPÄTY MIKLÓS ж Hatalmas nézőtér, erkélyekkel, zsöllyékkel körülfog­va az apró színpadot, amely a valóságban persze nem apró, csak annak tűnik. Ilyennek Ismerjük a klasszikus színházat: tekintetek százai koncentrálódnak egy da­rabka felületre, a rivaldafénnyel együtt, és ml hiszünk a kulisszáknak, akár díszes szalont, akár falusi utcát, akár erdőt jelképeznek. Minden a színpadon folyik, mégis az Ezerfejű Cézár dominál; sötéten és nyomasz­tóan ásít a zenekari árkon túl. És most próbáljanak meg elképzelni olyan színházat, ahol ez pontosan fordítva van. Talán nem ts megy könnyen; Európában mindössze két Ilyen van, tehát valóban egyedi, meghökkentő megoldásról van szó. A kettő közül az egyik hazánkban, Český Krumlovban működik. Bevallom, nem voltam teljesen tlsztábam azzal, hogy milyen lehet az a „forgó nézőtér“. Mint a szóban forgó színház egyik különlegességét említette az a járókelő, aki a cseh emberekre jellemző közvetlenséggel egysze­rűen megállt mellettünk, miközben a színházak hirde­tését tanulmányoztuk az utcán, és a lelkünkre kötötte, hogy a Český Krumlov-l „természeti színházat“ kt ne hagyjuk. Nem hagytuk kt, Így most elmondhatom milyen az a „forgó nézőterű természeti színház“, ami­lyen — és ezt érdemes megismételni — mindössze ket­tő van Európában. A nézőtér egy hatalmas, az egyik oldalán ferde sík­ban lemetszett henger; Itt helyezkednek el a lépcsőze­tesen emelkedő széksorok. A henger, a rajta helyet foglaló több száz nézővel együtt teljes kört képes leírni a tengelye körül mindkét Irányban; a sző szoros értel­mében forgó nézőtérről van tehát sző. Viszont ez ed­dig csupán műszaki különlegesség: a színház egyedi­sége, rendktvültsége, lehetőségeinek — immár színházi értelemben vett — szinte korlátlan volta azonban más­ban rejlik. Egy gyönvörű park közepén fekszik, pontosabban ott áll a nézőtér hatalmas, csapott „konzervdoboza“. A szín: maga az egész park. ösvényeivel, százados fáival, pad­jaival, úgy tehát, ahogyan nyitva áll a nyilvánosság előtt. Ahogy fordul a nézőtér, úgy változik a szín: kialszanak a reflektorok, megmozdul alattunk az óriási henger, hogy mintegy hatvan fokkal elfordulva a kö­vetkező képben találjuk magunkat. És ha ez a kép tör­ténetesen park vagy erdő — s az Itt műsorra tűzött darabok nagy többségében van Ilyen — akkor valódi park és valódi erdó. A néző van „ketrecbe zárva“, nem a színészek: ők a természetben mozognak. •Ha történetesen egy leányszöktetést kővető erdei hajsza van a darabban, az Itt a megszólalásig élethű. A szerelmesek igazi fák mögött bújnak meg, miközben igazi lovakon dübörögnek el mellettük a keresésükre küldött szolgák, katonák. Külön kell elrejtőzniük, utána újra keresik egymást: hívó szavuk valóban a távolból hallatszik, és Igazi fűben futnak egymás felé boldo­gan ... A kastéy, előterével, udvarával együtt szintén Igazi; a parkhoz tartozó, műemlékként védett egykori grófi kúriát használták fel igen szellemesen erre a cél­ra. Minthogy az előadások kizárólag este folynak, a színváltós a legkevésbé sem zavaró, és jóval gyorsabb, mint a hagyományos, vagy akár a forgószínpados szín­házban. A reflektorok eloltása után csak a fák között surranó szereplők homályos árnyalt láthatja az, akt mindenáron kíváncsi a „kulisszatitkokra“. Már ennyiből is látható, micsoda lehetőségeket kínál a színháznak ez a sajátos formája. A szó szoros értel­mében élővé teheti azt, enyhíthet a díszlettervező és a dramaturg munkájának óriási felelősségén, meghatározó szerepén; a színpadi dialógusoknak a bezártsággal nem­egyszer aránytalanul túlexponált ereje Itt távlatokkal, nyitottsággal, természetes élethelyzetekkel ellenpontoz­­ható. Viszont sok esetben kölcsönözhet olyan drámal­­ságot a jelenetnek, amelyre már csak annak monumen­talitása miatt sincs mód a hagyományos színházban: például éjszakai párbaj, harci vagy egyéb tömegjelene­tek. Persze kuriózus esetek Is előfordulhatnak, olyanok például, amilyet az egyik jegyszedő elmesélt: az egyik előadás alkalmával, amikor a szlnváltást követően Is­mét kigyulladtak a reflektorok, a szín közepén egy gya­nútlan — és modanom sem kell, teljesen „civil“ — sze­relmespár andalgott... Nem hinném, hogy a nézők kö­zül bárkt, akár a legigényesebb műértő Is, ThAIlg méltó­ságán csorbát ejtó szentségtörésnek vette volna az ese­tet. Ilyesmi előfordulhat a Český Krumlov-l természeti színházban: egy kicsit talán hozzá Is tartozik. VASS GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom