Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-17 / 37. szám

A kertészkedők körében az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a csemegeszőlő iránt. Mivel a hazai nemesítés túlsúlyban a borszőlőkre sza­kosodott és a csemegeszőlők nemesítését még a közelmúlt­ban is elhanyagolta, a telepíte­ni vágyók kénytelenek voltak külföldről (Magyarország, Bul­gária, Románia) behozni az ú] fajtákat és fajtajelölteket. Központi ntasításra a hetvenes években hazánkban is fellen­dült a csemegeszőlők nemesíté­se. Az új fajták keresztezéssel történő előállításában főleg a Bratislava! Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézetben értek el szép eredményeket, ahol a sza­kosított munkaközösség Pospíši­­lová mérnök vezetésével dolgo­zik. Az új fajtajelöltek közül több már üzemi kísérletekben is szerepel, példánl a Füri (Rú­baň) és a Szőgyéni (Svodín) Efsz-ben. Az új csemegeszőlő fajtákat és fajtajelölteket első ízben ta­valy mutatták be a dél-szlová­kiai szőlészeknek. A korai faj­tákat augusztusban Fürön, a középkorai és kései fajtákat pedig szeptember végén Sző­­gyénben. A bemutatott fajtákat mindkét alkalommal értékelték a szakemberek. A szőgyéni bemutatón, ahol huszonkét fajta került értéke­lésre, én is részt vettem. Tizen­egy külföldi fajta (Pannónia kincse, Rekord, Favorit, Julszki bizer, Téli muskotály, Afuz AH, Hamburgi muskotály, Guzalj Kara, Muškát Timpurin de Bu­­caresti, KM-156 és Attila) mel­lett ugyancsak tizenegy új, ha­zai nemesítésü, keresztezésből származó jelöltet értékelhet­tünk (Aptis Aga X Cardinal 8/6, 8/14, 6/4, 6/9 és 5/19, Julszki bizer X Pannónia kincse, Du­­navszki miszket X Vardagui, Jereváni 28/11, Žaludové X Chrupka, Guzalj Kara X Frumo­­sa de Chiovac). Az értékelés so­rán a következők kapták a leg­több pontot: Guzalj K.. Guzalj Kara X Frumosa de Ch., Aptis Aga X Cardinal 6/9, Pannónia kincse, Attila, Julszki bizer, Ap­tis Aga X Cardinal 8/6, KM-156, Aptis Aga X Cardinal 8/14, Muscat Timpurin ds Bucuresti. A fenti sorrend a fürtök kül­alakjának, a bogyók színének, ízének és zamaténak, vagyis a termés minőségének elbírálásá­val alakult ki. Megjegyzem, hogy néhány fajtából (Julszki bizer, Favorit, Pannónia kin­cse) már csak másodtermésű szőlőt volt alkalmunk értékelni, így ezeknél az eredmény nem teljes értékű. Mint tudjuk, egyéb fontos jel­lemzők és követelmények is vannak (pl. koraiság, hozam, ellenállóképesség), tehát az alábbiakban erről az oldalról is szeretnék legalább röviden bemutatni néhány fajtajelöltet. Augusztusban érők: Julszki bizer X Pannónia kin­cse 13/1: sokat ígérő, a téli és a tavaszi fagyoknak eléggé el­lenáll. Hosszú metszést kíván, hozama 15,3 t/ha. Julszki bizer X Pannónia kin­cse 13/12: augusztus elején érik, korán fakad, a tavaszi fagyra érzékeny, a télinek el­lenáll. Erős növésű, fája jól beérik, hozama 17,1 t/ha. Frumosa de Chiovac X Cardi­nal: bogyói nagyok, 1 'sósak, rózsaszínűek, muskotályos ízű­ek. A tőke lassan fejlődik, ezért erős növekedésű alanyt kíván. Hozama 9,3 t/ha. Aptis Aga X Cardinal: hosz­­szúkás bogyójú, fagyálló. Csa­padékos időben a bogyók könnyen felrepednek. Hozama 16 t/ha. Dunavszki miszket X Cardi-Kiállítási nal: ígéretes, bőtermő (24,3 t/ha), fagyoknak és gombabe­tegségeknek ellenálló, erőtelje­sen növekedő fajtajelölt. Fürt­jei nagyok, bogyói rózsaszí­nűek, muskotályos ízűek. A ke­mény téli fagyok néha károsít­ják. Katta knrgan X Periette: fürtjei nagyok, zöldessárga bo­gyóiban nincsen mag. Erőtelje­sen fejlődik , hosszú metszést kíván. Hozama 13,6 t/ha. Szeptemberben érő jelöltek: Jnlszki bizer X Pannónia kin­cse. A hónap elején érik, fürtje nagy, bogyója sárga. A téli és a tavaszi fagoknak ellenáll, ho­zama 20,3 t/ha. Aptis Aga X Cardinal. Szep­tember közepén érik, tömött fürtje közepesen nagy, rázsa­­színű bogyója nagy, gömbölyű. A tavaszi fagyokra érzékeny, a télinek ellenáll. Hozama: 21,3 t/ha. híradó Aptis Aga X Cardinal 8/14. Szeptember végén érik, kél: bo­gyója húsos, fürtje nagy. Fa­gyokra érzékeny, bogyói к ny­­nyen szakadnak. Hozama 16,9 t/ha. Julszki bizer X Pannónia kin­cse 13/12. Szeptember végén érik, fürtje nagy, bogyói zöl­dessárgák. Korán fakad, a ta­vaszi fagyokra érzékeny, c mii­nek ellenáll. Hozama 25,9 t/ha. Amint e pár sorból is kitű­nik, a külföldi fajták kereszte­zésével máris sok Ígéretes faj­tajelöltet tudtunk előállítani. A jelöltek száma ennél lényege­sen több, de üzemi kísérletben még csak néhány megfigyelé­sére nyílt lehetőség. Remé’jük, hogy a jól vizsgázó fajtajelöl­­teket hamarosan elismer к és kezdetét veszi a szaporítás. (vaj) Akvarisztika! kiállítást rendezett a közelmúltban a Szlová­kiai Kisállattenyésztük Szövetségének galántai helyi szerveze­te. A kisebb nagyobb víztartályokban a szakkör tagjai har­mincnégy féle díszhalat mutattak be. Ürömmel nyugtáztuk, hogy a bemutató iránt nagy volt az érdeklődés. S ami külön említést érdemel, a bemutatón gyakran találkozhattunk iskolás korú gyerekekkel, akik nem csupán a halakban gyönyörköd­tek, de érdeklődéssel tanulmányozták az akvarisztikát nép­szerűsítő, illetve ismeretterjesztő táblákat és anyagokat is. A szervező bizottság leleményességét dicséri, hogy a bemu­tatót díszhalak, akváriumi növények és akvarisztika! kellé­kek árusításával, valamint szaktanácsadással kapcsolták egy­be, a teremben pedig térképen szemléltették, honnan, a vi­lágnak melyik tájáról származnak a bemutatott díszhalak. Egy szó mint száz, a kiállítás nem csupán szép volt, de hasz­nos Is. Reméljük, lesz folytatás. NAGY MIHÁLY, Diószeg (Sládkovičovo) • ■ • A szövetség gútai (Kolárovo) alapszervezete augusztus de­rekán apróállat-bemutatót rendezett. A kiállítást két nap alatt csaknem ezren tekintették meg. A kiállítást ezúttal Is asztali értékeléssel kapcsolták egybe. A baromfitenyésztők közül Búkor Gábor és Makhali László, a nyulászok közül Búkor Gábor, Űszi Lajos és Abelovszký Mar­tin nyert díjat. Ahogy az már lenni szokott, a gyerekeknek a díszmadarak tetszettek leginkább. Volt miben gyönyörköd­niük, hiszen a tiszteletdijat nyert Kondé Géza és szerveze­tünk további, élvonalbeli madártartói Horváth Géza, Kondé Ferenc, Dómján József, Tóth Imre és Horváth Zsuzsa — ál­lományunk legjavát hozták el a seregszemlére. Örömünkre szolgált, hogy nutriát is láthattunk a bemuta­tón, hiszen — bár városunkban is kezd gyökeret ereszteni a nutriatenyésztés — ezzel az állatfajjal sokan most találkoz­tunk elő Ízben. Viszont hiányoljuk, hogy kacsét meg ludat nem láthattunk, pedig városunkban ezeknek a szárnyasoknak a tenyésztése komoly hagyományokkal rendelkezik. Reméljük, a következő bemutatóról nem fognak hiányozni. PAVEL J. PLAVEC, Gúta (Kolárovo) Szorgoskodó kistermelők A Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége palásti (Pláštovce) aiapszervezetének tagjai nyolc­vanegy őszén4 nagyjából négy hektáros elfekvő földterület birtokába jutottak. A földmű­vesszövetkezet hathatós segítsé­gével azonnal hozzáláttak a parlagföld termővé tételéhez. A szorgalom eredménnyel Járt, hiszen az új kerttelep kertész­kedő! a múlt évben már 300 ezer korona értékben szállítot­tak zöldséget az Oroszkai (Po­hronský Ruskov) Konzervgyár­nak. Szikora István agrármérnök­től, a szervezet elnökétől tu­dom, hogy az idén újabb 1,72 hektáros parlagföld termővé tételére vállalkoztak. Közben a szervezet tagjainak száma hu­szonhattal gyarapodott, így nap­jainkban már nyolcvan kertész kedő fejt ki tervszerű tevékeny­séget a településen. Amikor legutóbb Paláston jártam, még javában tartott a felvásárlás. A kertészkedők — a megkötött szerződéshez iga­zodva — eltenni való uborkát meg zöldbabot szállítottak a feldolgozóiparnak. Somogyvári József, a szervezet megbízott felvásárlója, július 12-én kezd­te az áru átvételét. Egy hőnap alatt csaknem 200 ezer korona forgalmat bonyolított le, kéz­ben 14 tonna zöldbabot, meg 154 tonna méretes konzervubor­kát továbbított a konzervgyár­nak. A kertészkedők zöme ön­tözéses gazdálkodást folytat, Így az egyébként aszályos időjárás nem befolyásolta különösebben a termelők szorgalmának ered­ményességét. A legjobb terme­lők — Id. Kovács János, Zsóka Károly, Gál József, Gyenes Ist­ván, Búzás Károly, Velebný Ist­ván, ifj. Sebestyén Pál, Kiss István — egész nyáron folya­matosan szállítottak. Az emlí­tetteken kívül ötezer csomó zöldhagymát értékesítettek és öt tonna vöröshagyma eladásá­ra Is ígéretet tettek a palásti kertbarátok. Hadd mondjam el azt is, hogy a szervezet tagiaí társadalmi összefogással aszaló és must­készítő központot építenek. Az alapoka^ még tavasszal lerak­ták, s napjainkban is azon fá­radoznak, hogy a létesítmény mielőbb elkészüljön. Belányi János, Deménd (Demandice) A műtrágyák hatása az emberi szervezetre A mezőgazdasági termelésben használatos műtrágyák áltr'á­­ban nem mérgező anyagok. In­gerelhetik a kézen a bőrt, gyul­ladást okozhatnak, escileg ma­ró hatásuk lehet mint a lúgok­nak és a savaknak. Például az ammónia nagyon erős maró­anyag. A műtrágyák akkor okozhat­nak komoly veszélyt, ha vélet­lenül a szervezetbe kerülnek. Példánl a nitrogént tartalmazó műtrágyák (salétrom, mésznit­­rogén, ammónia) igen veszé­lyesek. A káliumot tartalmazó műtrágyák (Kainit, kálinmszul­­fát) nagyobb mennyisége ko­molyan ingerli a bőrt és a (el­ső légntakat. A mésztartalmú műtrágyák (égetett mész, cu­korgyár! mésziszap stb.) maró hatással lehetnek a bőrre, de főleg a szemet veszélyeztetik. Nagyon veszélyes, ha a mész a szembe kerül, mert ha nem nyújtunk azonnal elsősegélyt, könnyen vakságot okozhat. A szemet azonnal ki kell mosni tiszta vfzzel, majd bórvizzel és szemorvoshoz kell fordnini. A szem kimosása és a bőrviz használata azért fontos, hogy amig a beteget orvoshoz viszik, a mész ne marja a szemet. Ha munka közben véletlenül leöntjük magánkat ammóniával, Somogyvári József, a szervezet felvásárlója ellenőrzi, mennyi zöldbabot rakott a termelő a Iá dákba A szerző felvétele Egyszeri szoptatás elegendő Nemrég a kisnyulak napi egyszeri szoptatá­sáról olvastam. Éppen jókor, ugyanis volt egy anyám, amely már a végkimerülés állapotában volt, tíz étkes fiókájának „jóvoltából“. Nézegettem én fészekvlzsgálatkor a fióká­kat, de egyiket sem volt szivem kiirtani. Csak­hogy az étkes kicsik naponta többször Is való-^ Sággal leteritették anyjukat, nem hagyván neki' nyugtot. S akkor olvastam, hogy a napi egy­szeri szoptatás is elegendő. Kiemeltem hát a fészket, az anyának pedig jő sok sárgarépát, tápot meg lucernaszénát adtam. Valósággal élvezte a háborítatlanságot. Naponta egyszer tettem be hozzá az elletőládát, neki Is estek a kicsik, mint az éhes farkasok, de a zavar­talan pihenés, a jő táplálkozás folytán mégis jő erőben maradt az anya, fiai pedig szépen fejlődtek. Tapasztalataim jók, tehát a jövőben minden nyulamnál alkalmazni fogom ezt a módszert. Remélem, hogy így megszűnik a fiókáknak a fészekből való gyakori kirántása, s megelőz­hetem azt, hogy az anyák a szoptatás első három hetében kimerüljenek. (Németh M., Kistenyésztők Lapja) A bősi (Gabčíko­­vo) Nagy Gyula régi, tapasztalt kis­­állattenyésztő. Nemcsak a nyitrai (Nitra) Branko vál­lalatnak szállít rendszeresen nyu­­lakat. de a prágai Velaznak is Fotós —bor a bőrt azonnal le kell mosni vízzel és bekenni bőrvazelinnal. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a szájon keresztül műtrá­gya jut a szervezetbe. Ilyenkor gyorsan meg kell inni 1—2 li­ter vizet, melybe 10—20 szén­tablettát kevertünk, majd há­nyást kell előidézni, végül or­voshoz kell fordnini. A káliumot tartalmazó mű­trágyák általában bőrgyulladást okoznak, ezért kizárólag kesz­tyűben ajánlatos dolgozni ve­lük. Ha mégis bőrgyulladást észlelünk, a sérült bőr* kenjük be vazelinnal. Ha a gyulladás nem szűnik meg, keressük (el a szakorvost. Ha a műtrágyával való foglalatoskodás köhögésre ingerel, használjunk védőálar­­cot (filtert). A felső légutak gyulladása esetén fordníjunk orvoshoz. Valamikor a földműves csak istállótrúgyát használt, m* a nagyüzemekben és a háztájiban is többféle vegyi készítmény se­gíti a terme'íik Mi­vel a veszély esetenként igen komoly, a termelőknek — bele­értve a kertészkedőket is — tudnia kell, hogyan előzheti meg, Illetve hogyan orvosolhat­­}a a bajt. Dr. NAGY GÉZA ípreies faitajeiteH Men Ha gazdag a termés, örömteli a szüret Fotó: Metis P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom