Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-20 / 33. szám

1983. augusztus 20. SZABAD FÖLDMŰVES I 3 A SZOCIALIZMUS ORSZÁGAIBÓL j Románia nemzeti ünnepén A KGST-tagorszásokkai egviinmuködve Romániában a kommunisták kezdet­tel fogva harcoltak a háború ellen. A harmincas évek végén és a negy­venes évek elején azonban még meg­hiúsult törekvésük a széles antifasisz­ta szövetség létrehozására. 1944-ben a szovjet győzelmek hatására fogadta el a szociáldemokrata párt a kommu­nista párt egységfront-ajánlatát, ami­nek következtében júniusban megala­kult a Nemzeti Demokratikus Blokk. Ebben a két munkáspárton kfvül két polgári párt Is részt vett. Az antifa­siszta erők szervezték és vezettek az 1944. augusztus 23-i népfelkelést; amely véget vetett a fasiszta uralom­nak. Románia csatlakozott a Hitler­­ellenes koalícióhoz, s a román had­sereg támogatta a szovjet hadsereget saját országa, illetve Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. Az 1945. március 6-án beiktatott népi demokratikus kormány földre­formot (másfél millió hektár nagy­birtok kártalanítás nélkUU kisajátítá­sa, 1,1 millió hektár föld szétosztása 900 ezer parasztcsaládnak) és más demokratikus intézkedést hajtott vég­re. Románia 1947—1949 között segít­ségnyújtási szerződést kötött a Szov­jetunióval és a többi népi demokrati­kus országgal. Az 1951—1955-ös első ötéves tervvel megkezdődött a szocia­lizmus felépítése. Románia 1949-ben a KGST, 1955-ben pedig a Varsói Szer­ződés szervezetének egyik alapítója. Ugyanebben az évben tagja lett az ENSZ-nek. A mezőgazdaság 1962-ben befejezett szocialista átalakításának következtében jelentősen megnöveke­dett a termelés és javnitak a falusi lakosság életkörülményei. Ezzel meg­történt a szocializmus alapjainak lera­kása. 1965 márciusában Nicolae Ceauses­­cut választották a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának főtit­kárává. Még ugyanebben az évben új alkotmányt fogadtak el, amely az ál­lam elnevezését Román Szocialista Köztársaságra változtatta. 1968—1972 között Románia megújította barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéseit a Varsói Szer­ződés tagállamaival. Az RKP XI. kongresszusa (1974) el­fogadta a sokoldalúan feflett szocia­lista társadalom megteremtése és Ro­mánia kommunizmushoz való előreha­ladásának programját. Az RKP XII. kongresszusán (1979) a beruházások számottevő mérséklése mellett fenn­tartották a nemzeti jövedelemnek a felhalmozás javára való elbillentését 1980 júniusában a határozat nem ki­elégítő végrehajtása miatt beruházási stoppot rendeltek el. majd nagyszabá­sú takarékossági programot hirdet­tek. Később rendelet jelent meg az élelmiszer-felvásárlás megakadályozá­sáról és a legfontosabb élelmiszerek adagolásáról. X X X jelenleg Romániában a dolgozók igyekezete a hetedik ötéves terv fel­adatainak teljesítésére irányul. Az idén is igényes feladatokról van szó, hiszen a múlt évi valósághoz viszo­nyítva a nemzeti jövedelmet 5, az ipari termelést 8, a bruttó mezőgaz­dasági termelést 5,1—5,6, a külkeres­kedelmi forgalmat 13.5, a munkater­melékenységet a központilag irányí­tott iparban pedig 9,1 százalékkal kell növelni. A mezőgazdaságban többek között 25 millió 320 ezer tonna szemes ter­ményt, 9 millió 570 ezer tonna cukor­répát, egymillió 186 ezer tonna őszi repcét és napraforgót. 669 ezer ton­na szóját, ötmillió 900 ezer tonna burgonyát, 6,8 millió tonna zöldséget, kétmillió 560 ezer tonna gyümölcsöt, kétmillió 836 ezer tonna húst, több mint 47 ezer tonna gyapjút, 7 milliárd 741 ezer darab tojást, 5 milliárd 540 millió liter tejet kell termelniük. Az idén a szántóterületet 9 millió 915 ezer, az öntözhető'területek nagy­ságát pedig kétmillió 343 ezer hek tárra kell növelniük. A mezőgazda súg ugyanakkor 16 ezer 800 új trak­tort, 7550 arató-cséplő gépet, jelentős mennyiségű burgonya és egyéb beta karító gépet, berendezést, továbbá kétmillió 30 ezer tonna ipari trágyát és 45 ezer 800 tonna (hatóanyagba számítva) növényvédő szert kap. A vízlecsapolásl munkákat 190 ezer, a talajerózió elleni védekezést 110 ezer, a talajjavítást pedig kétmillió 285 ezer hektár területen kell elvégez­niük. Az év végéig jelentős mérték ben növelik a gazdasági állatok lét­számát. Az egész népgazdaság beruházási összegének értéke meghaladja a 241 és fél milliárd 399 leit, ebből a me­ző-, erdő- és vízgazdálkodásra 38 milliárd 399 millió lei jut. Az idén előreláthatólag 485 fontos ipari és mezőgazdasági létesítményt kell átadniuk rendeltetésének. XXX A Román Szocialista Köztársaság a KGST-tagországok keretében több mint ötven kormányközi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműkö­dési egyezmény végrehajtásában vesz részt. Például az 1976—1980-as évek­ben a román szakemberek a szocia­lista közösség országainak szakembe­reivel együtt több mint háromszáz tudományos problémakört oldottak meg. Legfontosabb az együttműködés a kohóiparban, a geológiában, a vegy- és gépiparban, a szállítás és az atom­fizika szakaszán. A tudományos-mű­szaki együttműködés elmélyítése hoz­zájárul a kooperációs és szakosított termelés részarányának emeléséhez is. XXX Az országban az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nem hagyományos energiaforrások, így például a biogáz felhasználásá­nak. jelenleg az országban 25 biogáz­termelő berendezés üzemel, amelyek a népgazdaságnak évente 12 ezer ton­na tüzelőanyagot takarítanak meg. Pitestiben most folynak a kísérletek tíz olyan traktorral, amelyeket bio­gázzal üzemeltetnek. A román szak­emberek szerint az első eredmények biztatóak, s feltételezik, hogy a bio­gázmeghajtású traktorok a nagyüze­mi mezőgazdaságban is érvényesül­nek. A jelenlegi ötéves tervidőszak végéig 3900-ra növelik a biogáztcrme- 16 berendezések számát, amelyek se­gítségével 2П0 ezer tonnára növeked­ne a megtakarított tüzelőanyagok mennyisége. Távlatilag évente mint­egy 750 millió köbméter biogáz ter­melésével és 600 ezer tonna tüzelő anyag megtakarításával számolnak. Romániában az idén ötszáz hektár­ral hat és fél ezer hektárra növelik az egész évben használható üveghá­zak területét. A múlt évben például az üvegházakban 160 ezer tonna pa­radicsomot, paprikát és fejes salátát termeltek. Temesvár környékén ez iivegházak fűtésére a termálvíz ener­giáját is hasznosítják, amit a jövő­ben szeretnének kiszélesíteni. A Román Szocialista Köztársaság­nak 1983 elején több mint 22 millió 527 ezer lakosa volt, több mint 10 ezer fővel több. mint egy évvel ko­rábban. Az ország történetében a múlt évben volt legkisebb a gyér mekbaiandóság. (—b) Reagan és a munkanélküliség G. Lomidze vajza A munkafegyelem szilárdításáért Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Központi Tanácsa a napokban intézkedéseket vitatott meg és hagyott jóvá a szo­cialista munkafegyelem szilárdítására. Ezzel a Szovjetunió alkotmányából, a munka törvénykönyvéből, a munka­kollektívákról szóló, nemrég elfoga­dott törvényből, a szovjet párt- és gazdasági szervek által jóváhagyott további határozatokból eredő törvé­nyes rendelkezések mellé egy újabb társul, amelynek célja a visszássá­gok megszüntetése és okozóik fele­­lősségrevonása. Andropov elvtárs már az SZKP KB tavaly novemberi ülésén hangsúlyoz­ta: A kor alapvető követelménye a rend és a fegyelem az egész népgaz­daságban. Ez a munkatermelékenység növelésének, a tervfeladatok teljesité sének legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze, amely végső soron hozzájá­rul a szovjet nép életszínvonalának emelkedéséhez. Amikor Lenin a gaz daságnak a szocialista társadalom építésében betöltött szerepéről szólt, a tervet és a fegyelmet a gazdaság­­fejlesztés két legfontosabb feltételé nek tekintette. Ezért a legutóbbi hu tározat is nagy súlyt helyez a párt-, a gazdasági, szakszervezett és a Kom szomol-szervek 'és -szervezetek fele­lősségének növelésére az irányítás minden szintjén, mégpedig minden munkakollektívát és dolgozót felelős sé tesz az állatni terv mutatóinak teljesítéséért az új törvény értelmé­ben. A határozat azok megjutalmazásá­­ról is intézkedik, akik megértették a gazdaságosság és a hatékonyság nö­velését célzó intézkedések értelmét, akik síkra szállnak a szigorú párt-, munka-, terv- és technológiai fegye­lem mellett. E dolgozók számára me­ríteni lehet a mozgó béralapból, cél­prémiumokat lehet kiutalni. A minisztertanács és a szakszerve­zetek közös határozatot fogadtak el a munkafegyelem szilárdítását célzó kiegészítő intézkedésekről, s érthető, hogy ezek az intézkedések a munka erővándorlást korlátozó döntéseket ts tartalmaznak. A dokumentum a minisztereket, a reszortok vezetőit és az Irányító szer­veket figyelmezteti arra, hogy fele­lősek azért, ami az általuk irányitott területen történik, valamint a hatá­rozatok végrehajtásáért. Az SZKP KB, a Minisztertanács és a szakszerveze­tek úgy ítélik meg, hogy nem érvé­nyesítik elég következetesen a szov­jet törvényeket a lógósokkal, az Iszá­kosokkal és más kihágókkal szemben. Ezért a dokumentum kimondja, hogy minden igazolatlan műszakért le kell vonni egy nap szabadságot, s ha a dolgozó komoly ok nélkül bárom órát mnlaszt a műszakból, ezt is le kell vonni a szabadságból. Azokat a dol­gozókat, akik megsértik a munka­­fegyelmet, úgy, hogy komoly ok nél­kül műszakot mulasztanak, vagy itta­san mennek munkába, rosszabbul fi­zetett munkára lehet beosztani három hónapi időre, vagy ugyanennyi ideig más munkahelyre lehet áthelyezni. A „büntetés“ időszakában a munka­­fegyelem megszegése elman a dolgo­zók kérésére nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt. Az olyan dolgozó vagy alkalmazott, akit a munkafegye­lem rendszeres megszegéséért bocsá­tottak el korábbi munkahelyéről, az új munkahelyen hat hónapon út csak fele annyi préminmot kap. Fontos döntés az is, hogy kártérí­tésre kötelezhető a selejtet gyártó dolgozö. A határozat anyagilag fele­lőssé teszi a dolgozót az üzemnek, vagy szervezetnek okozott kárért. A dokumentum a munkafegyelem na­gyon súlyos megszegésének tekinti azt, ha valaki Ittasan érkezik munká­ba, vagy a munkahelyén fogyaszt szeszes italokat. A szocialista társadalomban ezek­nek a jelenségeknek nincs helyük. Akadályozzák az előrehaladást, az SZKP XXVI. kongresszusa határoza­tainak teljesítését Szd Gazdasági nehézségek Marokkót már évek óta nagy szá­razság sújtja. Ez azt eredményezte, hogy 1981-ben és 1982-ben csökkent a mezőgazdasági termelés. Annak ér­dekében, hogy biztosítsák a lakosság (a legutóbbi népszámláláskor az or­szágnak több mint 22 millió lakosa volt és az évi szaporulat 3 százalékos volt) élelmiszerellátását, több mint 1 milliárd dollár értékben Importál­tak külföldről gabonát. Az ország lakosságának 60 száza­léka vidéken él. Mivel a hosszan tar­tő szárazság a vidéki lakosságot ne­héz helyzet elé állította, tömegesen vonulnak a nagyobb városokba, hogy ott keressenek megélhetési lehetősé­get. Ez például oda vezetett, hogy a Marokkói Királyság legnagyobb vá­rosa, Casablanca lakosainak száma az utóbbi években 2 millióról több mint 4 millióra növekedett. A kormány 1985-lg 300 ezer új lakás építését he­lyezte kilátásba, ezzel is javítva a vá­rosi lakosság helyzetén. Az 1981—1985-ös ötéves terv értel­mében a beruházások egyötödét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják. Kulcsfontosságú feladatként tartják számon az öntözhető területek 189 ezer hektárral való növelését, vlztá rozók építését és az erdők Intenzív hasznosítását. Marokkó nemzet) jövedelmének egynegyede származik a mezőgazda­ságból. A mezőgazdasági termények az ország külkereskedelmében 33 szá­zalékban részesednek. Tekintettel ar­ra, hogy Marokkó a mezőgazdasági terményeket (búza, árpa, bor, zöld­ség, olívaolaj) kizárólagosan a tőkés piacokon értékesíti, számolnia kell a gazdasági válságok következményei­vel és az árktlengésekkel. Míg 1981- ben a nemzetközi piacokon 437 ezer tonna déligyümölcsöt értékesítettek, addig tavaly csupán 382 ezer tonnát. Marokkó a többi maghrebl országhoz hasonlóan feltételezi, hogy a nyugat­európai mezőgazdasági piacokon Spa­nyolországnak és Portugáliának a Kö­zös Piacba való belépésével további veszteségek érik. Az ország az egyre nagyobb vesz­teségeket kivitellel nemigen tudja helyettesíteni, mert az elsősorban a foszfátokra összpontosul. Az ebből származó bevételek háromnegyedét viszont kőolaj és tüzelőanyagok vá­sárlására fordítja. Ezért az ötéves tervidőszakban számolnak a kivitel szerkezeti változtatásával Is. A jövő­ben több foszforsavat és foszfortrá­gyát szeretnének exportálni. Ugyan­akkor növelik a nyersanyagok kiter­melését .mert gazdag lelőhelyek ta­lálhatók az országban rézből, ólom­ból, kobaltból, mangánból és ezüst­ből. A legnagyobb sikereket azonban az uránérc bányászatától várják. Marokkó az utóbbi Időben a szocia­lista közösség országaival Is fejleszti kapcsolatait és az együttműködést. (Bó) A régebbi, a század első éveiben készült térképen hiába keres­nénk Csádot: az 1897-ben kez­dődött gyarmati „kis háborúkban“ a franciák egymás után csatol­ták a , később Oubangui-Charinák elnevezett gyarmathoz a Csád-tő vi­dékén századok óta fennálló, egymás ellen is harcoló kis, főként mohame­dán, négey államokat. Ezerkilencszáz­­húszban, amikor több gyarmatból meg­alakították a Francia Egyenlítői Afri­kát, a mai Csád is annak' része lett. Először 1958-ban jelenik meg mai nevén a közel 5 millió lakosú, több mint egy és negyed millió négyzet­kilométer területű ország, a Francia Közösség tagjaként. 1960-ban vált füg­getlenné — az akkor még Fort Lamy néven Ismert fővárosban Francois Tombalbayét, a Csádl Haladó Párt el­nökét választották köztársasági elnök­ké. Két évvel később Tombalbaye fel­oszlatta a parlamentet. A hatalmas területű ország — észak-dél Irányban 1700 kilométer — lakosságának kü lönböző rétegei, csoportjai közötti ré­gi, vallást és nemegyszer törzsi ellen­tétek már akkor robbanással fenye­gettek. Az évek óta tartó, változó esélyek­kel zajló csádl polgárháború nap­jainkban csupán újszerű ürügyül szol­gál Washingtonnak és néhány szö­vetségesének, hogy megkíséreljék a szemükben szálkát jelentő Líbiával való leszámolást, melynek légi ereje szerintük Isten háta mögötti csádl te­lepülést bombázott. Tripoli viszont egyértelműen leszö­gezte, hogy csapatainak 1981-ben tör­tént kivonása óta nem vesz részt a csádl polgárháborúban, Érdemi bizo­nyítékok sem kerülnek elő, melyek ennek az ellenkezőjét bizonyítanák. Különös módon a Líbiára szitkokat szóró Hlssén e Habré, csádl elnök ad minlsztrációja sem talált Ilyeneket Am valamivel mégis meg kellett ma gyaráznia saját párthívei és külső tá­mogatói előtt, hogy miért nem bír a felkelőkkel. A bizonyítvány megmagyarázására az állítólagos líbiai „beavatkozás“ jó alkalomnak kínálkozott. Ezzel a Líbia ellenes hamis váddal meg lehetett indokolni más országok csádl beavat­kozását: Így a zaire! ejtőernyősök megjelenését, néhány nyugatbarát észak-afrikai ország hadianyag-szállí­tását, Párizs kardesörtetését, melyet a főkolompos szerepét játszó Egyesült Államok kedvére produkál. fogadó fiú szerepében tetszelgő Mobu­tu-korn?ányzat részére. Csádban különben ugyanaz Ismétlő­dik meg, mint ami a Perzsa-öböl tér­ségében és Libanonban történt, s ami Közép-Amerlkában játsződlk. Úgy tű­nik, hogy Washington az utóbbi évek­ben divatos gyakorlattá tette, hogy a világ bármelyik térségét az Egyesült Államok „létérdekeinek“ övezetévé nyilvánítja, ahová a „korlátozott“ lét­számú katonai tanácsadókat gyorsan bevethető fegyveres erői követik. Az Egyesült Államok csádl beavat­kozásával és a Sidral-öbölben folyta­tott provokációjával újabb tűzfészket szított, ezúttal a Földközi-tenger tér­Űjabb beavatkozás igazi célpontja A Fehér Ház nagylelkűen először csak Csád közvetlen megsegítésére vállalkozott. Aztán parancsot kapott a földközi-tengert flotta egyik külö­nítménye — rakétákkal felszerelt anyahajókkal együtt —, hogy a Líbiá­hoz tartozó Sldra-öbölben provokatív hadgyakorlatot tartson. Az öböl egyébként Líbia felségvizeihez tarto­zik, ahol legfeljebb saját fegyveres erőinek van joga hadgyakorlatra. Közben megérkezett az első „sze­­retetcsomag“ is Hlsséne Habré szá mára, A Rea,gan-kormányzat 15 mil­lió dollár értékű katonai segélyt fo­lyósít a csádl rendszernek, katonai tanácsadók kíséretében. Reagan egyébként őszinte köszöne tét fejezte ki Mobutu Sese Seko zal­­rel elnöknek, amiért csapatok kül elésével Is támogatja Hlsséne Habré rendszerét. A két elnök megbeszé lése után az amerikai kormánykép­viselők közölték, hogy a kormányzat kérni fogja a kongresszust, hogy hagylon jóvá egy 51,5 milliárd dol­lár értékű amerikai ■ „gazdasági és biztonsági“ segélyprogramot, a szót ségében. A Sidral-öbölben különben nem azonos súlyú katonai erők állnak egymással szemben. A hadi matemati­ka szerint egy-egy amertkat-flotta­­osztag tűzereje jelentősen felülmúlja a líbiai hadsereg kapacitását, tehát Washington úgyszólván semmit sem kockáztat az újabb kalanddal. Az erő­fitogtatás egyértelmű céllá Líbia meg­félemlítése, megalázása, megzsarolása — lehetséges meggyengítése. A Pen­tagon legújabb „megfélemlítő“ had­járatával, az adott esetben egy olyan ország akciószabadságát szeretné kor­látozni. amely következetesen kiáll az izraeli agresszió áldozatául esett arab népek érdekel, törvényes nemzett jo­gai és a szocialista országokkal való együttműködés ügye mellett. Ezért szerepel Líbia kiemelt helyen az amerikai céltáblán. Ezért nem drága semmi sem Washingtonnak, ha ezzel elérheti Líbia tekintélyének csorbítását. A háború e?ldő szerint a rakétáktól és bombáktól szaggatott szerencsétlen sorsú Csádhan folvlk, az újabb beavatkozás célpontja vi­szont Libia. CSIBA LASZLÚ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom