Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-20 / 33. szám
1983. augusztus 20. 33. szám ★ XXXIV. évfolyam ★ Ага 1,— Кб* «ЯЯ0 KEZDEMÉNYEZŐEN A mezőgazdaság tökéletesített Irányitási rendszere — 1982. Jannör elsejétől van érvényben — e mezőgazdasági termékek termelésében és felvásárlásában a társadalmi szükségletek jobb kielégítését szorgalmazza, s főleg a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére, a demokratikus centralizmus alapelveinek következetesebb érvényesítésére, az irányítás valamennyi fokán a terv tekintélyének szilárdítására, a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatáséra irányul. A mezőgazdaság tervszerű irányításának alapját a komplex és ágazatközi, belsőleg kiegyensúlyozott és az egyes évekre felbontott, a mezőgazdaság hatékony fejlesztésének feladatait meghatározó ötéves terv képez). A mezőgazdasági üzemeknek az ötéves terv előkészítésekor — főleg aktivitásukkal és kezdeményezésükkel — feltételeket kell teremteniük termelési potenciáljuk tartalékainak következetes felhasználásához, a termelés hatékonyságának növeléséhez és a mezőgazdasági termékek minőségének szüntelen javításához. A mezőgazdasági üzemek ötéves terve az ötéves tervidőszak folyamán nem változik. Az ötéves tervnek az ötéves tervidőszak egyes éveire megbatározott feladatai alkotják az évi végrehajtási tervek kidolgozásának alapját. Az SZSZK kormányának Idei 187-es számó határozata kiemeli: az 1984-es végrehajtási tervjavaslat kidolgozását ágy kall irányítani, hogy lehetőség nyíljon a hetedik ötéves tervből a jövő évre háruló feladatok maradéktalan teljesítésére. Ennek során elsősorban a haladó, ésszerű módszereket kell előnyben részesíteni ügy, hogy behozzuk vagy legalább mérsékeljük az ötéves tervidőszak előző éveiben tapasztalt lemaradást. Ezért a mezőgazdasági üzemekben feltételeket kell teremteni a kezdeményező tervezés érvényesítéséhez. A cél az. begy az d984-es végrehajtási tervjavaslat kidolgozásába minél több szövetkezeti tag, mezőgazdaságban dolgozó kapcsolódjon be, kihasználva ezáltal a belső tartalékok mozgósítását szorgalmazó konkrét javaslatokat. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben a hetedik ötéves tervidőszak előző éveiben lemaradás volt tapasztalható, a kedvezőbb eredmények elérése érdekében hasznosítani kell a kezdeményező tervezés adta lehetőségeket. Az 1984-es végrehajtási tervjavaslat alapos előkészítése megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői a munkakollektlvákkal idejében ismertessék a hetedik ötéves tervből az 1984-es évre háruló feladatokat. Az idén a helyzetet az is bonyolítja, hagy 1984. Január elsejével módosulnak a mezőgazdaságban alkalmazott gazdasági szabályozók. Ez azzal párosnl, hogy az irányítás minden fokán két ízben kell kidolgozni az 1984-es végrehajtási tervjavaslatot^ először a régi másodszor pedig az új gazdasági szabályozók értelmében.' A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a termelési-gazdasági egységek a tervjavaslatot csak a MÉM által megszabott mutatók esetében terjesztik a felsőbb szervhez, főleg komoly okok, az ötéves tervtől velő lényeges eltérés következtében. Ugyanakkor lebontják és a tervjavaslattal egyidőben előterjesztik a MÉM-nek a gabonafélék betakarításával. az olajnövények tervezett felvásárlásával, a tömegtekarmányok termelésének belterjesítésével, minőségük javításával és a veszteségek csökkentésével kapcsolatos feladatok biztosítását. A tömegtakarmánvok viszonylatában fokozatosan olyan hathatós intézkedéseket kell érvényesíteni, hogy már a hetedik ötéves tervidőszak végén felhasználásukkal elérjük a tehenek napi 6 literes tejelékenvségét és a hfzómarhák 0,8— (1.0 kilogrammos átlagos napi sőlygyarapodásőt Továbbá kidolgozzák a heruházásos és nem hernházásos jellegű talajjavítások programját, a növénytermesztésben a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésével, a gazdasági állatok elhullásának csökkentésével, a cukorrépa, a sörárpa. a kenyérgabona, a burgonya és a knmlő esetében a minőségi követelmények javításával, a vágóállatok élő tömegének növelésével, az abraktakarmányok ésszerű felhasználásával kapcsolatos intézkedéseket. A felvásárló szervezetek előterjesztik az 1984-es évre érvé nyes mezőgazdasági termékek felvásárlásának tervjavaslatát, az egyes kerületi mezőgazdasági igazgatóságok és a központilag irányított szervezetek szerint. Egyűttal mellékelik az adásvételi szerződések, megbeszélések eredményeit. Esetleg megindokolják azokat az eltéréseket, amelyek nem egyesnek a hetedik ötéves terv céljaival. A kerületi és járást mezőgazdasági Igazgatóságoknak, a termelési-gazdasági egységeknek és a felvásárló szervezeteknek mindent el kell követniük annak érdekében, hogy a kerületek és a járások — adottságaiknak megfelelően — növeljék a káposztafélék és a gyökérzöldségek termelésében való önellátásukat, hogy a közép- és kelet-szlovákiai kerület fokozatosan növelje az önellátást a tej, a tojás és a baromfihős termelésében. valamint csökkentsék a vágóállatok előállításában korábban tapasztalt hiányt. A kezdeményező tervezés széles körű érvényesítésével te. gyünk meg mindent az 1984-es végrehajtási tervjavaslat alapos előkészítése és kidolgozása érdekében. BARA LÁSZLÓ Az idei első félév a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezően alakult, az agronómusok dicsérték az Időjárást, mert a tavaszi termesmegaiapozás magas színvonalú volt, a növények elegendő csapadékhoz jutottak és a kései fagyok sem károsítottak. A tenyészidö lerövidült, a szarvasmarhák jóval korábban jutottak a zöld takarmányokhoz, s így a tejtermelés is „zöldet kapott“. A gazdasági állatok részére több és Jobb minőségű takarmány állt rendelkezésre, s ez elősegítette a téli takarmányozásról a nyárira való folyamatos átállást, még az abraktakarmányok hiánya ellenére is. A régi tenyésztői szemlélet — a tehenet a száján keresztül fejik — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés viszonyaira is érvényes. Hiszen csak emlékezzünk vissza, hogy a múlt évbén, főleg annak első felében mtlye problémáink voltak a szarvasmarhák takarmányellátásában. Egész sor takarmányféleség hiányzott, gyenge volt a minőségük és a keveréktakarmányokkal való ellátás is akadozott. Mindaz a tejtermelés, a hlzúmarhák súlygyarapodásának csökkenését eredményezte, de csökkent a hízóállatok és a tehenek élőtömege is. Ez a kedvezőtlen helyzet a második félévre is áttolódott, aminek következtében például a tejtermelésben tavaly 30 milliő liter volt a lemaradás, s ezt a fogyasztók is megérezték. A mezőgazdasági üzemekben a tömegtakarmányok termelésével és gazdaságos felhasználásával kapcsolatos Intézkedések eredményeként pozitív fordulat "éllt be a tejtermelésben. Az idei év első felében a tervezett tejtelvásáriást több mint 48 milliő literrel túlszárnyalták. s a múlt év valóságához viszonyítva 78 milliá literrel több tejet adtak a közellátásnak. Ezáltal javult a lakosság Igényeinek kielégítése, a mezőgazdaság és a takarmányipar több tejporhoz és fölözött tejhez jutott. Örvendetes, hogy a tejtermelés növelése nem az abraktakarmányok fogyasztásának rovására ment. Mindez a növénytermesztők és az állattenyésztők jó munkáját dicséri. Most pedig nézzük meg közelebbről, milyen lehetőségeink vannak az idei takarmányalap megteremtéséhez, amely jelentős mértékben befolyásolja az 1983-as és 1984-es évi termelési és áruért'őkesltési feladatok teljesítését. A második félév nem jól kezdődött. A jűliusi trópusi forróságok nagy értékeket vettek el tőlünk úgyszólván az egész növénytermesztésben. így. a gabonafélék termelésében is, még annak ellenére Is, hogy a tervezett feladatot teljesítjük, s a gabonatermés meghaladja a hárommillió tonnát. A szakemberek ugyanis már kiszámították, hogy a kedvezőtlen időjárás mintegy 300 ezer tonna termést „vitt el“. Jelentős mértékben károsodott a kukorica növényzete is. Mivel a virágzás és a magképzödés a forrőságokban történt, nagyon sok az üres cső, s ezek is általában nagyon rövidek. Most még nehéz megmondani, mennyivel lesz kevesebb a termés. A helyzetet az Is rontja, hogy a szemes kukorica állományokból több mint húszezer hektárt silókukoricának minősítenek át. A silókukorica állományok még ennél is Jobban károsodtak, kevés lesz a mag és a termés mennyisége várhatóan több mint egyharmadával lesz kevesebb. Ha ebhez még hozzászámítjuk az évelő takarmánynövények gyengébb 2. és 3., a rétek és legelők gyengébb 2. kaszálását, joggal felmerülhet az aggodalom, sikerül-8 megteremtenünk a szükséges takarmányalapot. Nehéz megjósolni, milyen lesz az időjárás a második félévben. Ha kiadós esőzések volnának, az ősz még sok mindent helyrehozhatna. A mezőgazdászoknak, a mezőgazdaságot Irányító szerveknek mindig a rósz szabb változattal kell számol nluk. Ez megköveteli, hogy az év bátra levő részében mindenféle takarmánynövényi be takarítsunk, hogy a minimálisra csökkentsük a betakarítási és tárolási veszteségeket, hogy e melléktermékeket teljes mértékben kihasználjuk takarmányozási célokra, és még sorolhatnám tovább. Azzal ne számoljunk, hogy a tömegtakarmányokat keveréktakarmányokkal fogjuk helyettesíteni. Az Irányzat éppen ellenkező, s a feszült helyzetben is érvényes lesz. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy mind szlovákiai, mind kerületi méretekben a tervhez viszonyítva több szarvasmarhát tartunk. (Ez a megállapítás azonban nem vonatkozik a tehénállományra.) Ezért a közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az állományok minőségére, hogy érvényesítsük a szigorúbb kiválogatást, hogy fokozatosan áttérjünk a tenyésztés belterjes formáira. A zootechnikusok, a nemesítők és az állatorvosok feladata, hogy szigorú biológiai leltározást végezzenek, s a mezőgazdasági üzemekben a téli takarmányozási idó alatt csak annyi szarvasmarhát tartsanak, amelyek részére elegendő takarmány áll rendelkezésre' (a lehetőségek szerint ad llbidum). Ha az állatokat Intenziven fogjuk takarmányozni, hogy ezáltal növeljük a súlygyarapodást, a vágóállatok élő tömegét és a termelés hatékónyságát, még a kisebb létszámú állományokkal — a terv szintjén — Is teljesíthetjük az áruértékesitési feladatokat. Az említettek algpján a növénytermesztők, az állattenyésztők és a gépesítők legfontosabb feladata — biztosítani a szűk séges takartnányalapot a téli takarmányozási időszakra. Elsősorban a szalma takarmányozási célokra való hasznosítására kell gondolni. Szerencsére van bélöle elegendő. A szalma kötölt tápanyagainak feltárására többféle módszer létezik, amelyek a gyakorlat számára ismertek. A közeljövőben a mezőgazdasági üzemek vezetői új technika napjai keretében Ismerkedhetnek űbg a legújabb módszerekkel. Azzal számolunk, hogy a különféle módon feltárt szalma részarányát differenciáltan, átlagosan 20 százalékkal növeljük, hogy részben . ezáltal fedezzük a tömegtakarmányok termelésében keletkezett hiányt. Másodsorban a kukoricaszár hasznosításáról van szó. Az ősz folyamán már 90 új, KSKU-6 Chersonec típusú kombájn fog dolgozni Szlovákiában, amelyek segítségével 25 ezer hektár területről takarítható be a kukorica. Ezekre a kombájnokra jellemző, hogy külön takarítják be a kukoricacsöveket és külön felaprítva — a kukoricaszárat, amely egyéb összetevőkkel alkalmas szilázsköszítésre. Harmadsorban snkat segíthetnek a másodnövények. amelyeket az idén rekord területen, 140 ezer hektáron termesztünk. Ha elegendő csapadékhoz jutnak, még sokat segíthetnek. Az ősz folyamán, egészen a fagyok beálltáig jobban kell éini a legeltetés adta lehetőségekkel, mert ezáltal is megtakaríthatunk bizonyos mennyiségű takarmányt a téli Időszakra. Az aszályos Időjárásra való tekintettel sokat várunk e takarmánynövények öntözésétől. Itt elsősorban az alávetésekre, a többi évelő takarmánynövényre, a füfélékre és a mér említett mésodnövényekre kell gondolnunk. Vannak még további tartalékaink is, mint például a leveles répafej, a répaszelet, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok stb. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ne ismétlődjenek meg a létfenntartó adagok, mert a .takarmányozás külterjes formája luxusnak tekinthető. VENDELÍN PETER agrármérnök, a MÉM szakágazati Igazgatója A takarmányalap megteremtése NAPJAINK LEGFONTOSABB FELADATA • * Látogassa meg Nitrán az AGROKOMPLEX ’83 ■ ■ Országos Mezőgazdasági Kiállítást 1983. augusztus 20-tól szeptember 4-ig
