Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-13 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES .1983. augusztus 13. Anyngat-sxlováklal kerületben ax érsek újvári (Nová Zámky) (árát — mezőgazdasági területének kiterjedése szempontjából — a legnagyobbak közé tartozik. Ezzel szemben a termelési intenzitása jóval elmarad a dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda), a gálántai és a komáromi (Komárno) járásétól. Ónként vetődik (el a kérdés: ml lehet ennek a lemaradásnak az oka akkor, amikor látszatra adottak a feltételek az eredményes termeléshez? Persze csak látszatra, mert az agroökológlal feltételek nem Is anynylra kedvezőek. Így többek között a mezőgazdasági termelés nemcsak síkvldéken, hanem a korszerű gépek számára nehezebben hozzáférhető dombos terepeken is megy végbe. A talajadottságok nem mondhatók optimálisnak. A Járásnak akadnak olyan részei, amelyeket az aszály folytonosan ural. Annak ellenére, hogy négy nagy folyam Is érinti a járás területét, az öntözési lehetőségek Igen korlátozottak. A mezőgazdasági területnek mindössze a tizenegy százaléka Öntözhető kis vagy közepes nagyságú Öntözőberendezésekkel. A nagy teljesítményű öntözőberendezések bevezetéséhez — amelyek napjainkban nélkülözhetetlen részévé váltak a belterjes növénytermesztésnek — a szükséges víztározók hiányoznak. A tények felsorolásánál persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a múltban a Járás mezőgazdaságát Irányító szervek nem fordítottak kellő figyelmet a termelés anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére, valamint az adottságokhoz mért ésszerű termelési szerkezet kialakítására. Csak Így magyarázható, hogy az állattartó telepek az üzemek többségében elavultak, hogy a Jó minőségű takarmányok előállításához hiányoznak a megfelelő tárolók, hogy még néhány évvel ezelőtt a szarvasmarhák sűrűsége a mezőgazdasági területhez mérten Igen alacsony volt, s ennek következtében kevés Istállótrágya Jutott az adottságoknak nem éppen megfelelő növénytermesztési szerkezet következtében kimerített talajerő visszapótlására. Mert köztudott, hogy Itt termelik a kerületben a legnagyobb területen a kukoricát, holott hiteles felmérések szerint a kukoricatermelő körzetek részaránya sokkal kisebb, mint például a dnnaszerdahelyi vagy a galántai Járásban. Már e néhány adat Is világosan jelzi, hogy a mezőgazdasági termelés Ilyen kedvezőtlen feltételek mellett a két szakágazat — a növénytermesztés és az állattenyésztés — összehangolása nélkül csak lassúbb ütemben fejlődhet. Nem lehet átsiklani afelett sem, hogy az Irányítás színvonala sem érte el azt a szintet, amelyet a korszerű mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott társadalmi elvárások megkövetelnek. Mellőznénk azonban a tárgyilagosságot, ha azt állítanánk, hogy a járás mezőgazdasági termelése stagnál. Ellenkezőleg. az utóbbi években egynéhány ágazatban — jelentős erőfeszítések következtében — felgyorsult a termelés. Fehérfoltok persze akadnak még bőven. Rudolf Pakoé mérnökkel, ökonómiai Igazgatóhelyettessel és Jozef Cncor mérnökkel, termelési igazgatóhelyettessel a közelmúltban tett látogatásunk során a Járás mezőgazdaságának fejlődéséről, a tartalékok kihasználásának kérdéseiről és a távlati elképzelésekről beszélgettünk. ELŐTÉRBEN A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS A járás állattenyésztésében az eredményekben Is visszatükröződő szerkezeti f minőségi változásokra került sor. Ez az Idén — a múlt év valóságához viszonyítva — elsősorban az állattenyésztést bruttó termelés 1,5 százalékos növekedésében nyilvánult meg. Másodsorban abban, hogy a termelés gazdasági oldalára, de f-leg a takarmányok lobb hasznosítására Is odafigyelnek a mezőgazdasági üzemekben. Így száz korona takarmányozási költségre számítva a tervezett 165 koronás termelési érték helyett több mint 166 koronás értéket hoztak létre az állattenyésztési dolgozók. Az éllattenvá«Tfá<jben a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése került a figyelem homlokterébe. Első lépésként növelték az állományokat. A múlt év valóságához viszonyítva a szarvasmarhák létszáma 2,3 százalékkal nőtt, és az év végi terv megvalósításához csupán hétszáz darab hiányzik, ez pedig már nem okozhat gondot. A tehenek létszáma nagyobb, úgyszólván három százalékos arányban növekedett. Mindez összhangban van a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési tervével miszerint az év végéig száz hektár mezőgazdasági területre számítva elérik a szarvasmarhák 67.7, ebből a tehenek 26 dar-'ms sűrűségét. Az ötéves tervidőszak vé géig a szarvasmarhák sűrűsége eléri majd a 71 darabot. Ez a korábbi gyér állatlfetszánimal szemben nemcsak a többlettermelést, hanem a kedvezőbb Acél : gyorsítani a termelés ütemét tstállötrágyázásl lehetőséget Is megalapozza. JAVULT A TEJTERMELÉS Az állattenyésztés szakaszán ez- Idáig a tehenészetben sikerült elérniük a legszembetűnőbb előreha'adást. Az első félévben az évi tervnek 56 százalékos arányban tettek eleget. A tejtermelés — a műit évhez képest — egyedenkénti átlagban hat literrel növekedett. Ennek köszönve a tej értékesítésének Időtervét 102,8 száza Iákra teljesítették. Említést érdemel, hogy a tehenek és az üszők fedeztetést aránya, a száz tehéntől felnevelt borjak száma, a tehenek selejtezése a tervhez viszonyítva sokkal kedvezőbben alakult. TARTALÉKOK A MARHAHIZLALÄSBAN A tejtermeléssel ellentétben a marhahús termelése és értékesítése kedvezőtlenül alakult. A marhahús idei eladási tervét mindössze 41,4 százalékra sikdkUlt teljesíteni. Ennek egyik oka a vágóállatok értékesítésének nehézségében rejlik, főleg a húslpai elégtelen feldolgozó kapacitásának következtében. Persze könnyű volna ráfogni mindent a felvásárlási problémákra. Ennél sokkal nyomatékosabb okokra utal a hízőmarhék Igen gyenge hasznossága. A marhahlzlalásban a napi súlygyarapodási átlag 0,65 kilogramm körül alakult я tervezett 0,75 kilogrammal szemben. A járás vezetői abban reménykednek, hogy az év végéig sikerül a mezőgazdasági üzemeknek a marhahús értékesítési tervét teljesíteni, de ahhoz, hogy a marhahizlalás gazdaságos legyen, több mezőgazdasági üzemben feltétlenül növelni kell a hlzémarhék hasznosságét. Ugyanis ebben az ága zatban nyilvánul meg a legjobban az emberek munkája, hozzáállása, az Irányítás és a munkaszervezés színvonala. Ml sem igazolja ezt Jobben, mint az a tény, hogy miközben a koltal szövetkezetben 0,99, az érsekújváriban 0,95 és a szfynőiben (Zemné) 0,93 kilogrammos súlygyarapodást átlagot értek el, addig a mányrl (Mn йа) szövetkezetben — a tartásra sem érdemes — 0,23, a bényiben (ВПа) 0,45, valamint a Párkányi (Stürovo) Állami Gazdaságban 0,48 kilogrammos gyarapodást mutattak fel. Pedig a termelési feltételek nem is annyira különbözőek. Persze annál nagyobb Újra becsülete van a lónak A lő évszázadokon át fontos szerepet töltött be az ember életében. A leggyorsabb és legmegbízhatóbb közlekedési eszközként szolgált, harcok, csaták részese volt, e legnehezebb munkákat végezte, de a sportban és a vadászatban Is kitűnően érvényesült. Ma a ló szerepe háttérbe szorult, száma Is megcsappant: jelenleg Szlovákiában 18 ezer 783 darab lovat tartanak: ebből 1276 darabot az álla ml gazdaságokban, 6185 darabot a szövetkezetekben, 4595 darabot egyéb termelőegységekben, e hátralevő 6727 darabot pedig személyi tulajdonban. Felmerül a kérdés: valóban nincs szükség a lőra? A kérdésre hadd válaszoljon egy szakember: — Az utóbbi években nagymértékben növekedett a lovak iránti érdfeklődés, olyannyira, hogy elő kell Jegyezni a megrendelőket. Habár főleg az erdőgazdaságok számára tenyésztünk lovakat, vevők még határainkon tűiről Is Jelentkeznek. A „kellőmet len“ ebben esek az, hogy sem ml, sem mások nem tenyésztenek annyi lovat, hogy az Igényeket legalább részben kielégítsék. Raffay Eduárd mérnök, a revúcai erdőgazdaság igazgatója válaszában egyöntetűen kifejezte: modern, gépesített világunkban'ts szükség van a lőra, Felmerülhet a kérdés: a lótenyésztéssel kapcsu latban mtért emlegetünk erdőgazda Ságot? A váljjsz: Hazánk erdőgazdaságai számára a revúcai tenyészti a lovakat. Raffay mérnök, a továb biakban Így szélt múltjáról, jelenlegi gondjairól, eredményeiről: i— Murány vidékén, pontosabban a Nagyréten, hosszú múltra tekint vlszsza a lótenyésztés. Gazdaságunk lm már harminc éve foglalkozik lovak kai. Az Indulás nem volt könnvfl. de anm'ban mégis szerencsénk volt hogy tapasztalt tenyésztők vették keaz eltérés a dolgozók kezdeményezésében, szaktudásában, munkájuk minőségében, e vezetők rátermettségében, szemléletéhen, szakmai-politikai képzettségében. Hasonló példák a tejtermelésből is klragadhatők, és az élenjárók között szinte ugyanazok szerepelnek: ugyan csak az érsekújvéri, a szimöi, vagy az udvardi (Dvory nad Žitavou) szövetkezet. A sereghajtók névsorában a bardoüovéi és e mnzslai (Mužla) szövetkezet, valamint a Párkányi Állami Gazdaság található, ahol az első félévben napi tehenenként! átlagban mindössze 5,56. 5,95, Illetve 5,88 literrel Járultak hozzá a közellátáshoz nem ts beszélve erről, hogy ilyen gyenge hasznosság mellett a tehenészeti ágazat őrlési ráfizetéssel Jár, GYORSABB ÜTEMŰ FEJLESZTÉS, BELTERJESlTÉS A Járásban az állomány bővítésével egyidejűleg a szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb ütemű belterjesltését szorgalmazzák a hasznosságban és az újratermelésben egyaránt. Ezt a termelési feltételek Javítására Irányuló építkezések megvalósításával. Raffay Eduárd mérnök a lótenyésztés valamint a takarmányalap megteremtésével akarják elérni. Az Idén három korszerű tehenészeti telep étadásával számolnak. A tervezett álloménybővltéshez és a régi Istállók- felszámolásához évente legalább 1400 új férőhelyre volna szükség. A fejlesztési programban a szilárdított sllóvermek,' a korszerű szénatárolók és trágyatelepeb építése Is kiemelkedő helyen szerepel, mert a meglévők korántsem teszik lehetővé a minimális veszteséggel Járó és a minőségi követelmáneknek megfelelő tárolást. A szükséges téli takarmánykészletek megteremtése és a takarmányöszszetéte] javítása érdekében az évelő takarmánynövények részarányát a szántóterületen 15 százalékra növelték. Szorgalmazzák a kapás takarmánynövények, az öntözhető területeken pedig a belterjes fűfélék termesztését. Járásszerte kezdeményezik a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek kihasználását. Említést érdemel, hogy a sertéstenyésztésben sikerült elérniük a tervezett állományt. Ezen ágazat belterjesítésében a legnagyobb tartalékok a hasznosság növelésében, valamint a kiváló minőségű tenyészállomány kialakításában rejlenek. Céljuk a kocánként! 1,5 tonna sertéshústermelés elérése. Kétségtelen, a baromfitenyésztés ax állattenyésztés keretén belül a legjövedelmezőbb ágazat, ám a legnagyobb erőtakarmány fogyasztó is. A járásban 15 mezőgazdasági üzem foglalkozott kisebb-nagyobb arányban baromfitenyésztéssel. Méghozzá sikeresen. Hiszen féléves íervüket a baromfihús és a tojás eladásában jóval túlszánry; I- ták. Viszont a szanaszét szórt tenyészetekben évente hatszáz tonna erótakarmány vész el. A takarékossági követelmények a nagyobb arányú össszpontosttást teszik szükségessé. Ezért a jövőben a baromfitenyésztést három szakosított mezőgazdasági tizembe helyezik át. Tények Igazolják: semmi 'kétség afelől, hogy a járásban beindult egy erőteljes folyamat, amely a mezőgazdasági termelés gyorsftott iitemú fejlesztését, a minőségi mutatók és a hatékonyság előtérbe helyezését szorgalmazza. Persze az Intézkedések, a szerkezeti változások mit sem érnek a vezetők és dolgozók aktivitása, szemléletváltása nélkül, főleg a sereghajtó gazdaságok soraiban, amelyekből sajnos egyelőre aránylag sok van a Járásban. Ha ezeknek legalább közepes szintre sikerülne felzárkózniuk, már ez is sokat lendítene a fejlesztés kerekén. KL^MARCSIK MARIA zükbe farmjaink Irányítását, olyanok, akik már korábban komoly — európai viszonylatban ts számon tartott — sikereket értek el. A hucul 16 mindenütt Ismert, teherbírásáért, biztos Járásáért Igavonóként a hegyvidékeken valóban megkedvelték. Toperec mérnök több próbálkozást Is tett úl fajták létrehozására. Keresztezésre a fjord és a hafllngl fajtákat haasználta fel. Bonyolult nemesítő munka eredményeként létrehozta a hucul lónál nehezebb, 550— 600 kilogrammot Is elérő kiváló szlovák hegyllovat, amely a hucul lóhoz hasonlóan bevált. 0 Az Itt tenyésztett lovak főleg az extrém erdei körülmények közütt végzik majd nem könnyű szolgálatukat. E kemény feltételekre hogyan készítik fel ax állatokat? — jelenleg 350 darab lovat tartunk. Tenyésztésükkel öt gazdaságban foglalkozunk. Tavasztól őszig в lovakat nyitott karámokban, legelőkön tartjuk. Télen a lovak nyolcvan százaléka szintén a szabad ég alatt van, s csupán élszakára haltjuk be őket az Istállókba. Az eladásra szánt lovakat szakszerű edzésben részesítik. Négy hónap alatt a nehéz terepen való közlekedésre, s az Igavonásra tanítják be s lovakat. # A lovak jő erőnléte megköveteli kitűnő takarmányozást... — Ahelyett, hogy recepteket sorolnék — folytatta az igazgató —, azt emelném ki, hogy a legeltetés, az ásványi anyagokat tartalmazó forrásvízzel való Itatás, továbbá a nagy mennyiségű tejpor, melyet a lovak abrakiához adagolunk, kitűnő erőben tartla az állatokat. • Ezek után felmerül a kérdés rentábilis-e a lótenyésztés? — A választ hadd fogalmazzam meg diplomatikusan: az erdögazdasá gon belül — Igen. Itt főleg a követ kezókre gondolok: Köztudott, hogy в gépek és a pótalkatrészek ellátásában nem állunk éppen jól. Emellett a 16 az alapvető ellátáson kívül nem tgé nyel semmit és sokkal szélesebb kör ben lehet használni, mint egy gépet Máskülönben nem titok az sem hogv egy négyéves 16 felnevelése 50 azét koronába kerül, az értékesítési éra A Iá jó szolgálatot tesz az igényes erdei munkákban Ilyen hegyi Istállókban szállásolják el télen az állatokat Fotó: -ita- (2) ČSTK (1) viszont 120—140 ezer korona kürül mozog. # A lőnek négy lába van, mégis megbotlik .. ■ — Hát Igen, ezt ml sem tudfuk elkerülni. Persze ehhez tudni kell azt hogy az erdőgazdaságokban nagyon kemény körülmények között dolgoz nak szegény párák. Kész csoda, hogy egy lovasfoget müven meredek hegy ról Is képes lehozni a nehéz terhet De komoly sérülés — lábtörés stb. — esetén sem veszik tel|esen kárba az állat. Az olaszok például —> képletesen szólva — arannyal fizetnek a lóhúsért, S % Említette a kereslet növekedését. Mit tesznek annak érdekében, hogy legalább részben képesek legyenek kielégíteni a lovak Iránti igényt? — Egy konkrét példa: az Idén —> komoly beruházás mellett — 110 ról 120 darabra növeltük a kancák számát, Ez a jövőben természetesen állománynövekedést lelent majd. Persze kedvezőbb állami támogatással — gondolok Itt a szakemberképzésre le — több lovat adhatnánk el az egyes termelőegységeknek. KALITA GÁBOR
