Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-13 / 32. szám
Nincs kedve éti csigát tenyészteni? Hazánkban több csigafaj él. Közülük legnagyobb a helyenként kertinek nevezett éti csiga (Helix pomatia), amely olykor az 5 cm-t is eléri. A puhatestűek törzsébe, a csigák osítályának házas vagy héjas alosztályába tartozik. Tüdővel lélegzik, fején két pár tapogató, — a hosszabbak végén van a szem — található. Növényevő, esténként a harmat leszállta után indul táplálékszerző útjára. A táplálék feldarabolására a nyelv felszínén mészsókból képzett reszelő szolgál, amely a szájpadlás hasonló szervéhez dörzsölödik. Mozgását izmos talp segíti, hímnős, de párzlk. Az ivarérettséget körülbelül egyéves korban éri el. A földmélyedésekbe 50—60 petét rak. Ősszel, mihely hidegebbre fordul az idő, téli menedékhelyet keres, avar vagy moha alá húzódik, házának nyílását befedi és álomba szenderül. Az éti csigát nálunk általában kártékony állatként ismerik. Igaz, a kertészetekben tetemes kárt okozhat, viszont gazdasági jelentősége is van. Mint ismeretes, több nyugati országban csemegének számít az éti csiga. Mivel ezekben az országokban kiapadt a gyűjtési forrás, néhány vállalkozó csigatenyésztésre szakosodott. Persze a fogyasztói igényeket nem győzik kielégíteni, így behozatalhoz folyamodnak. Tulajdonképpen bármilyen mennyiségben átveszik a felkínált éti csigát. Ezt a lehetőséget hazánk is kihasználja s rendszeresen felvásárolja a gyűjtőktől az éti csigát. A gyűjtés tavasszal (április végén és május elején) meg ősszel (szeptember) Időszerű, mégpedig elsősorban esős vagy harmatos időben, amikor a csigák előbújnak rejtekhelyükről. Az összegyűjtött csigának átlagosan 3 cm átmérőjűeknek és legkevesebb 18 grammosaknak kell lenniük. Szállításuk színig töltött, szellős ládában történik. Az ősszel gyűjtött éti csigákat hizlaló telepen kell elhelyezni. Ilyen telepet kielégítő mésztartalmú, árnyékolt és nedves területen lehet létrehozni. Tízezer csiga elhelyezésére egy áras földterület szüksége^. A kiválasztott területet 50 cm magas, sűrű drótszövettel kell körülkeríteni, s a drótszövet tetejét befelé hajlítani. A parcellát ajánlatos kiadós árnyékot nyújtó bojtorjánnal vagy rebarbarával betelepíteni, s hogy közlekedni is tudjunk a földön, téglákra helyezett deszkából amolyan tipegőt építeni. A vállalkozó kedvű gyűjtőknek a takarmányozás nem okoz különösebb gondot. A csigák részére megfelel a zöldségnövények hulladéka, a nyers burgonya, hullott gyümölcs vagy feldolgozáskor nyert hulladék, a gyermekláncfű, a saláta és természetesen a sok-sok gyomnövény. A csigák elé mindig csak annyi takarmányt szabad tenni, amennyit 12 óra alatt képesek elfogyasztani. A felkínált eleség frisseségét permetező locsolással biztosíthatjuk. Szeptember végén — mielőtt még téli nyugalomra vonulnának és házukat befednék — a csigákat alaposan jól keil lakatni. Erre a célra kitünően megfelel a korpa. Kissé nedvesítve, alacsony etetőkben kínáljuk. Ebben az időszakban kell elkészíteni a fedelező gödröt, hogy könnyebb legyen a betelelés. A megásott, majd ledöngölt gödör aljára 25 cm-es rétegben száraz földet szórunk s ezt 30 cm vastagon betakarjuk mohával. Amikor az idő hidegebbre fordul és a csigák már nem táplálkoznak, összegyűjtjük és a gödörbe rakjuk őket. Itt a csigák az első fagyok hatására befúrják magukat a pu-. ha földbe és mészhártyával befedik házuk nyílását. A felhizlalt, őszi szállításra alkalmas csigákat felszedjük a gödrökből, megtisztítjuk és ö— 8 C-fokos hőmérsékletű helyiségben — szellős ládákban vékony rétegben elterítve — tároljuk vagy lehetőség szerint azonnal értékesítjük. Az éti csigák tenyésztése, szaporítása szokatlan, de nem nehéz feladat. A leírt felhizlaló módszertől mindössze abban különbözik, hogy az összegyűjtött csigákból kiválogatjuk a törzsállománynak valót. A szaporító telepen persze nem lehet tízezer egyedet tartani, ha kitartunk az egyáras alapterületnél. Folyamatosan biztosítani kell a kellő talajnedvességet, s a tény észcsigákat ószszel ismét külön kell válogatni és a már említett módon — 30 cm-es moharétegben — teleltetni. Teleltetésre bármilyen helyiség megfelel, ahol 5 C-fok körüli hőmérsékletet tudunk tartani, és ahol nem túl száraz a levegő. Csigatenyésztésre olyan területeket kell kiszemelni, melyeket egyébként nem tudunk hasznosítani. A gyümölcsösök, a nagy fákkal árnyékolt kertek vagy nem használt pincék kitűnően megfelelnek érre a célra. A vállalkozás nem igényel komoly beruházást, viszont meggazdagodni sem lehet belőle, csupán az elfekvő területek ésszerű kihasználását segítheti elő, s már ez is vdlam'i Balázs Ferenc, Feled (jesenské) Hogyan tároljuk a zöldséget és a gyümölcsöt? Közeleg az ősz, a megtermelt javak betakarításának időszaka, a kertésztársak közül bizonyára megint sokan gond előtt állnak: hogyan tárolják, hogyan tartsák el tavaszig a zöldséget és a gyümölcsöt? A kertbarátok közül sokan házgyári lakásokban élnek s a léccel körülkeritett, parányi pincékben, ahol többnyire állandóan meleg van a csővezetékektől, bizony nem lehet eredményes tárolásra gondolni. Éveken át magam is hasonló gondokkal küszködtem, de aztán találkoztam egy orlovéi kertészkedővei, aki szívesen elmondta, hogyan oldotta meg ezt a problémát. A kert szegletében akkora gödröt ásott, hogy két darab kétszáz literes bádoghordót beleállithasson. A bordókat téglára állította, köréjük pedig annyi falevelet tömött, hogy alig 15 cm-es rész taaradt szabadon. Az egyik hordóban zöldséget, a másikban gyümölcsöt tárol. Persze nem ömlesztve, hanem zöldséges kosarakba és rekeszekbe rakva. A kosarakat és rekeszeket szépen egymásra rakta, közéjük .gödröt befödte deszkával és az egészet letakarta padlógumival. Száraz fagyok idején havat lapátol vagy szalmát, esetleg kukoricaszárat terít a gödör fölé. Az így tárolt termény egész télen fogyasztható s akár nyár elejéig is eltartható. Persze a tárolásra kerülő termést alaposan át kell válogatni — az almát és a körtét legalább három hétig ládákban kell tárolni —, hogy valóban csak egészséges, tárolásra alkalmas gyömölcs kerüljön a bordókba. (Kb) Savanyúság dinnyéből Az apróbb görögdinnyéket egészben, a nagyobbakat szeletekre vágva és hámozva rakjuk üvegbe, de előbb a gyümölcshús magokat tartalmazó, puhább részét eltávolítjuk. 15 kg előkészített dinnyeszeletre 4 liter vízből, 160—170 g sóból, 250 g cukorból, 1,2—1,:3 liter 8 százalékos ecetből forralunk felöntőlét, majd beleteszünk 50 db T 110-es szacharin tablettát. Az egyéb adalékok nagy Omnia poharakra számítva a következők: 2 közepes kaporvlrágzat, 1 feketeribiszke- vagy szőlőlevél, 1 meggylevél, 1 tölgyfalevél, 3 szem bors, 3 szem szegfű bors, Vi babérlevél, tetszés szerinti mennyiségben szeletelt hagyma, csipetnyi kakukkfű, 1 szegfűszeg, 2—3 szelet torma, fokhagyma, szeletelt paprika, sós vízben előfőzött sárgarépa. A poharakban Ízlésesen elrendezett dinnyeszeletekhez hozzáadjuk az Ízesítőket, ráöntjük a 70 C-fokos felöntölevet (5—7 mm légteret hagyva), majd az üvegeket lezárjuk. 85 C-fokos hőmérsékleten a kisebb poharakat 15 percig, a Vi litereseket 20 percig, a maximum 1 litereseket 25 percig csírátlanítjuk. Ha marad felöntőlé, bűvös helyen eltarthatjuk néhány napig, azután 70 C-fokosra melegítve, Ismét felhasználhatjuk. Hasonló módszerrel uborkát Is tartósíthatunk, csak a felöntőlébe kevesebb ecetet meg sőt tegyünk. A tölgyfalevél azért fontos, mert tanlnt tartalmaz, tehát megakadályozza a gyflmölcshús szétmállását. (mp) léceket helyezett, hogy a felső rekesz ne nyomja össze az altóban tárolt gyümölcsöt. A felső kosarat vagy rekeszt betakarta (molitan) s a hordót lezárta (a fedőbe) lyukakat fárt. A melegebb őszi napokon a hordókat szellőztetni kell, mert a fedőbe fórt nyílások ilyenkor még nem biztosítják а tökéletes szellőzést. Később а A — tégla, В — padlógumi, C — deszka, D — a hordó több helyen átfúrt bádog fedele. E — molitan zárólap, F — szabadon hagyott, üres tér, G — szigetelés falevélből, H — a kosarak vagy rekeszek közé helyezett lécek, I — alátétek a hordóba helyezett alsó rekeszek alatt. VÍVÓDÁS Idestova két évtizede, hogy Zsitvabesenyőn (Beseűov) a kedvtelésből kertészkedni vágyók alapszervezetbe tömörültek. A kezdeményezés Varga Ferenc nevéhez fűződik, aki annak Idején húsz lelkes kertbarátot tudott a faluban összeverbuválnl. Húsz fő nem sok, de ahhoz elég volt, hogy kezdetét vehesse a hagyományteremtés. — Akárcsak másutt, a mi falunkban is a gyümölcstermesztés vonzotta leginkább az embereket — tájékoztaott minapi találkozásunk alkalmával Uharecky Sándor, aki január óta áll a kétszázharminc fős alapszervezet élén. — Az első években rengeteg fát telepítettünk és szinte faltuk a szakkönyveket. Később szőlőiN telepítettünk, nem Is keveset. Hozzávetőlegesen tíz évig kimondottan kedvtelésből kertészkedtünk. Azok voltak a szép Idők, nem fájt a fejünk, hogy ml lesz a terméssel. — Aztán jött az árutermelés... — igen. A tájékoztatási eszközökben meg kertészkedői körökben is egyre több szó esett a kedvező adottságú települések kertészkedőinek eredményeiről. Latolgatni kezdtük, feltételeink közepette mennyit tehetnénk az országos gondok enyhítéséért? Ogy véltük, nem ülhetünk karba tett kézzel, amíg mások a köz érdekében fáradoznak. — Ezt olyan hangsúllyal mondta, mintha időközben megbánták volna, hogy követték a jó példát. — Mi tagadás, bizony valahogy így fest a dolog. Képzelje csak el: mire javában teremni kezdtek volna a gyümölcsfák, az emberek előhúzták a baltát, kezdtek volna a gyümölcsfák, egyszer termelésre adta a fejét, nehezen tud megmaradni a szerény sikerrel kecsegtető, hagyományos módszereknél. Jöttek a teret követelő fóliaházak s ezzel egycsapásra a járás legjobb árutermelői közé kerültünk. «8- Akkor miért a kesergés? — Mert úgy érezzük, a társadalom Igazából nem nagyon igényli a kistermelői szorgalmat. Két-három évig minden rendben volt, de mire megszerettük a kertészkedést, mire nagyjából berendezkedtünk az árutermelésre, egyszerre kiderült, hogy a piacnak nincsen szüksége annyi zöldségre, amennyit kínálni tudunk. — Ez így tál általános, beszéljünk konkrét számokról. Tavaly mennyi árut vásároltak fel a háztájiból?-^ — A forgalom értéke túlhaladta a két millió koronát. Ez pontosan 295 tonna zöldség meg 19 tonna gyümölcs értőkének felel meg. Hogy közben mennyi zöldséget szántottunk le, mennyit etettünk fel az állatokkal és mennyit öntöttünk a szemétbe, arról sajnos nem készült felmérés. Még a konzervparadicsomot sem tudtuk eladni, pedig az nagyjából anynylt sem ér, amennyit görnyedni kell érte. — Az értékesítési gondok általában a tervszerfitlenségböl fakadnak. — Tudom, részben a ml hibánk, hogy Így alakult a helyzet. Nálunk mindig a paprika meg a paradicsom volt a sláger, de természetesen mást Is termelünk. Vállalkozó kedvű nép lakja a falut, tehát megpróbáltunk váltani, igyekeztünk bővíteni az árukínálatot. Sajnos, nepr találtunk megértésre. Egy időben országos gond volt a fokhagyma. Ráhajtottunk, majdnem megégettük magunkat. Ojabban a szamócát népszerűsítik. Kaptunk a lehetőségen, remélve, hogy ezzel kevesebb lesz a gondunk. Mire megnyertük az embereket, kiderült, hogy ültetőanyagoi csak szeptember végén kapunk. Magát rá tudná venni valaki, hogy október elején telepítsen szamócát árutermelési céllal? A besenyőieket sem lehetett. Most aztán emlegethetjük ne kik a szamócát, csak a vállu kát vonogatják. — Az idén mennyi zöldség megtermelésére kaptak szerződéses megbízatást? — összesen 113 tonna zöld séget tudtunk szerződésileg el helyezni. Alapszervezetünk tag jaínak eredeti árukínálata 300 tonnára szólt. Ilyen feltételek közepette hogyan biztosítsuk a rendelkezésre álló földterület ésszerű kihasználását? Talán piacozzunk? Néhányan megpróbálták, de már rádöbbentek, azért nem érdemes elnyűni az autót, hogy legyen miből meg venni a másikat. — Nem hiszem, hogy nincs kiút. — Természetesen van, az idén is akadt volna megoldás. Tudjuk, hogy téli tárolásra szánt gyökérzöldséget, karalábét meg vöröshagymát nem szívesen termelnek a kertészkedők, mert az keveset hoz a konyhára. A ml kertészkedőink komoly mennyiséget vállaltak volna, ha valamivel több paprika értékesítésére kapnak lehetőséget. Tudniillik, a Kertészeti Szolgáltató Vállalat, illetve a Zelenina az idén a felkínált mennyiségnek csupán 15 százalékára volt hajlandó szerződést kötni. Kedvezményi nem kaptunk, tehát a gyökérzoidség termelésére nem akadt komolyabb vállalkozó. Az emberek megtanultak számolni és elvárják, hogy a termeltető vállalatok szerződéskötéskor igazságosan járjanak el. A vállalkozó kistermelők között úgy osszák szét a feladatot, hogy adottságainak megfelelően ki-ki azonos kockázatot vállalva és azonos kilátásokkal kapcsolódhasson be a közérdekű munkába. Sőtl Ésszerű lenne a szerződéskötést meghatározott áruválasztékhoz kötni. Ogy vélem, hogy aki igazán tenni akar a közös ügy érdekében, az egyenlő esélyek Ismeretében és az értékesítési biztonság tudatában szívesebben vállalkozna háztáji árutermelésre, aki pedig csak az előnyős jövedelemforrást Igyekezett kihasználni, lassan lemorzsolódna. Azt hiszem, ilyen feltételek mellett Is képesek lennénk annyi zöldséget megtermelni, amennyire az országnak szüksége van, ráadásul a termelés szerkezetét mindenkor a fogyasztói igényekhez igazíthatnánk. * A zsitvabesenyói alapszervezet elnökének szavain érdemes elgondolkozni, tudniillik, több községben basonlóképpea vélekednek az árutermeléssel foglalkozók. Lebet, hogy ez lenne a megoldás?) KADéK GABOR A szervezet felvásárló telephelyén mindig nagy a forgalom. Felvételünkön: Uharecky Erzsébet felvásárló átadja az előkészített árut a Zelenina dolgozóinak, Kocsis Lászlónak és Oráfi Miklósnak. A szervezet elnökének tavaly húszezer korona bevétele volt a kertészkedésből. Paradicsomon kívül az idén sárgarépát, petrezselymet, uborkát meg paprikát termel. A szerző felvételei
