Szabad Földműves, 1983. július-december (34. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-13 / 32. szám

> SZABAD FÖLDMŰVES 1983. augusztus 13. TARTSUK A LÉPÉST A LOVASSPORTBAN! ■ A lótenyésztés kifizetődő vállalkozás ■ Nem megfelelő a ver­senyzők és edzők hozzáállása ■ Tervszerűvé kell tenni a felké szülést. Néhány évtizeddel ezelőtt az embe- leg a kezdőknél — a díjlovaglást, rek mindennapi életében a ló Jelentős mely ugyan sok türelmét és odaadó szerepet töltött be, városokban és vt- kitartó munkát igényel, de feltétlenül déken egyaránt nélkülözhetetlen volt. e sportág alapját képezi. Erre egyet- A hasznos négylábú évezredek óta az len példával szolgálunk: Mónika Du­­ember segítőtársa, és természetesen a loviöová 1977-ben ifjúsági korban lovassport története is évezredekre még a díjlovaglásban szerzett az or­­nyúlik vissza. Már az ókorban Is ar- szágos bajnokságon bronzérmet, majd ra törekedtek, hogy a lovaglás biz- átnyergelve a díjugratásra a leg­­tonságos, kellemes és gyors legyen, utóbbi két esztendőben felnőtt baj- A lovassport legfőbb támogatói és nokságot nyert. Az eredmények azon­­lstápolói az utazók, a kereskedők és ban nemcsak a díjlovaglásban és a a hadvezérek voltak, de sem a lovag- díjugratásban gyengék, hanem a há­lás művészete, sem a 16 célszerű al- romnapos versenyben és a mind nép­­kalmazása nem fejlődött gyorsan; ki- szerűbb fogathajtásban sem jelesked­­alakulásához évezredek kellettek. nek a csehszlovák versenyzők. Európában a lovaglásra gyökeresen Ebben — a szakemberek egybe­átformáló hatást gyakorolt a keleti hangzó véleménye szerint — kétség­népek lovastudománya. Az akkori fia- telenül közrejátszik a lótenyésztés je talság kemény fegyelmet és nagy lenlegi kedvezőtlen helyzete Is. Szlo­­testí ügyességet követelő lovasjáté- vákiában például a lóállomány 20 kait, majd a középkor folyamán a fő- ezer darab alá süllyedt és az illeté­­úrl és királyi udvarokban megrende- kések minden igyekezetükkel arra fő­zett lovagi játékokat követően a lo- rekednek, hogy ezt a nemkívánatos vassport a XVIII. század közepén In- folyamatot megállítsák, és fellendft­­dult el a fejlődés útján, mégpedig sék a mezőgazdasági üzemekben a 16- aránylag gydrs Iramban. A lovassport tenyésztést. Ebben is jó példával szol­képviselői 1900-ban jelentek meg elő- gálhat a Szovjetunió, ahol az elmúlt szőr az olimpián, és 1912-től állan- években a párt és a kormány kezrie­­dóan szerepelnek az ötkarikás verse- ményezésére már fokozott figyelmet nyék műsorán. A lovassport nemzet- fordítanak a lótenyésztésnek, a lovas­közi irányítására és egybehangolásé- sport fejlesztésének. Fáradozásuk ra 1921-ben megalakult a Nemzet- eredményességéről tanúskodnak nem­közi Lovas Szövetség. csak az olimpiai sikerek, hanem a A lovassport nemzetközi élvonalé- nemzetközi versenyeken valamennyi ba huzamosabb Időn át az angol, számban nyújtott kitűnő teljesítmé­­francia, német, olasz és spanyol lo- nyelk. A néhány hete Aachenben vasok tartoztak, de az utóbbi időben megrendezett díjugrató csapatverse­­a dél-amerikai országok, az Egyesült nyen például az NSZK, Dánia és Svájc Államok és a szocialista országok — együttese mögött az előkelő negyedik elsősorban a Szovjetunió — lovasai helyen végeztek, nem kis meglepe­­is egyre jelentősebb szerepet töl.te- tésre. Igaz viszont, hogy a Szovjet­nek be. Erről tanúskodtak a legutób- unióban jelenleg több mint ezer lo­bi moszkvai olimpia eredményei is, vasszakosztály — ebből 650 a mező­­ahol a lovasok három számban 18 gazdasági üzemek és Iskolák melleit éremért versenyeztek és a Szovjet- — működik. A taglészám eléri a 25 unió 3 arany-, 3 ezüst- és 2 bronz- ezret, de a szakemberek, a szakosz­­éremmel végzett az élen. Lengyelor- tályok vezetői mégis elégedetlenek, szág és Olaszország 1—1 első és ipá- mert megfelelő edzők, szakképzett sodtk helyet szerzett, de az összetett szervezők és fedett lovardák htányá­­versenyben hatodik helyen végzett ban nem tudják a lovassport iránt Mexikó is három bronzérmet mond- megnyilvánuló érdeklődést ktelégí hatott a magáénak. teni. A teljesítmények, a követelmények Nálunk a pónilovak tenyésztésének, tehát az utóbbi évitzedekben, miként nevelésének is kevés figyelmet szen­­minden sportban, úgy a lovassportban telnek, pedig az apró termetű négy­­is hihetetlen módon felfokozódtak, lábúak nemcsak a fiatalok körében Ennek tulajdonítható, hogy akár dfj- népszerűek, és nem csupán szórakoz­­ugratásról, díjlovaglásról, a három- tatásukat szolgálják, hiszen számta­­napos verseny vagy a fogathajtásról lan országban rendeznek számukra a legyen szó, csak azok érhetnek el a díjugratásban, díjlovaglásban sőt a nagyszabású nemzetközi versenyeken háromnapos versenyben Is bajnoki számottevő eredményt, akik kitűnő küzdelmeket, sőt az utóbbi években lovakkal, lovasakkal, tökéletes felsze- Európa-bajnokságot is. Szakszerű ki­­reléssel rendelkeznek, és ezen fölül képréssel a gyerekek megbízható szereplésüket rendkívül kemény fel- pajtásaivá válnak és kiválóan alkal­­készülés előzi meg. Azt talán nem Is masak arra, hogy segítségükkel a kell külön hangsúlyozni, hogy a lo- fiatalok elsajátítsák a lovaglás alap­­vassport színvonalában jelentős szere- ismereteit. • pet kap a lótenyésztés. A lovassport bátor, tettrekész em-Csehszlovákiában ez a sportág nem bereket nevel. A lő belovaglása, ver­­tartozik a legsikeresebbek közé, amit versenyre való felkészítése tervszerű, a szövetség vezetői, a felelős tisztség- kitartó munkára szoktat. Fejleszti az viselők nem Is titkolnak. Sőt nemrég akaraterőt azáltal, hogy a lóval szem­­— az elmúlt négy esztendőben elért ben a lovas akaratát mindig, minden eredményeket taglalva — erősen bí- körülmények között érvényesíteni rálták a szakosztályokban folyó mun- kell. A* akad&lyok gyakori leküzdé­­kát, az edzők, a versenyzők hozzá- se növeli a sportoló bátorságát és állását. Megcáfolták azokat, akik a magabiztos helytállását. Ami pedig a sikertelenséget kizárólag a megfelelő sportlovakat Illett, megnövekedett a lőállomány hiányában látják. Ez a kereslet irántuk, mert a külföld lo­­megállapítás ugyanis részigazság, vaseportja rendkívül kiterebélyese­­mert hiába a jő lő, ha a felkészülés dett, s Így a lótenyésztés sok értékes nem megfelelő, ha nem tervszerű az valutát hozhat, ami ugyancsak nem edzésmunka. lebecsülendő tényező. A lótenyésztés Tény, hogy a sportolók többségét és a lovassport fejlesztése tehát min­­csak a díjugratás érdekli, és ami még dánképpen kifizetődő vállalkozás, rosszabb, a gyors eredmények eléré­sére törekednek. Elhanyagolják — fő- KOLLAR JÖZSEF A lovassportok leglátványosabbika kétségtelenül a díjugratás Milak Ilek felvétele Szinte sehol sem található meg — szlovákiai viszonylatban — a népművészet egy bizonyos ágának olyan mérvű összpontosultsá­­ga, mint Gömörben a népi fafaragás. Ennek bizonyítéka volt az a kiállítás, amelyet a rozsnyói (Rožňava) Bányász Múzeum dolgozói rendeztek, a mú­zeum fennállásának 80. évfordulója alkalmából. A hat alkotó munkáiból összeválo­gatott kiállítás legfőbb jellemzője a tematikus egység. A „Gömörország" különböző1 tájain élő fafaragók kor­ban, foglalkozásban, Iskolai végzett-Sörattri rüh fatvagtt ábrázolásán túllátni vágyó kényszer jellemzi. Erről árulkodnak legsikere­sebb faragvényatnak címei Is: Az esztendő falnn, Az élet fája. Említést érdemel az Is, hogy már évek óta az ötletei nyomán készül a gombaszögi kulturális ünnepély színpada, s így volt ez az idén Is. Miroslav Hujdiö a rozsnyói egész­ségügyi tanácsadó alkalmazottja. £ve­lemző alkotása: Bányász karbidlám­pával; mulatozó bányászokat ábrázol a Hej totú, totú című faragványa, s Ide kívánkozik még a bevezetőben már említett Tolvaj című alkotása. A gömöri .fafaragók bemutatását a rimaszombati Koés István mérnökkel zárjuk. Mintegy három éve dolgozik fával, de képzőművészettel (festészet) Igó Aladár: Fáradt paraszt, Cipészinas ségben jelentősen különböznek ugyan egymástól, de valamennyíük alkotá­sait döntő mértékben a falusi kör­nyezet Inspirálja, Már néhány, talá­lomra kiválasztott cím is erre utal: Kévehordás, Falusi bíró. Kaszaková­csolás, Az esztendő falun. Napjaink témái, a korszerűsödő életforma ha­tása szintén fellelhető volt a kiállí­tott darabokban: Fénykép, Bányász karbidlámpával. Táncosnő, Tolvaj, Hó­dolat Plcassőnak. Ismerkedjünk meg közelebbről Is — néhány mondat erejéig — a hat gömöri népi fafaragóval: Vojtech Stupák rozsnyói származá­sú, jelenleg Brdárkán él. Viszonylag későn, nyugdíjba vonulása után kez­det komolyabban foglalkozni a fafa­ragással, Alkotásai többnyire falusi embertípusok, bemutatásuk legfőbb eszköze a kitűnő arcábrázolás. Külö­nösen érzékletes ez a Falusi bíró és a Pali szomszéd című faragványaln. Juraj Mertuš, eredetileg mezőgaz­dasági mérnök, ma emléktárgy-készí­tő Dobálnám Minthogy úgy érezte, többre is képes lenne, mint a szuve­nírboltok kirakataiba való mütyürkék készítése, megpróbálkozott néhány komolyabb , téma fába-formélásával. Az omberalakok mellett szívesen for­mál háziállatokat Is, legsikerültebb alkotásai is Ilyenek: Falusi asszony libával, Kost terelő pásztor. Igó Aladárt nemrég már részletesen bemutattuk lapunk hasábjain. Most tömören csak a legfontosabbakat mondjuk el életrajzából és munkássá­gából: a rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásban, Hanvén (Chanava) él, szövetkezeti állatgondozó. Egy év­tizede foglalkozik fafaragással. Mü­veiből az első pillantásra nyilván­való, hogy tökéletesen Ismeri a falusi emberek életét, lelkivilágukat, s ábrá­zolni Is tudja azt. Faragványait Szlo­vákia több múzeumában bemutatták már, s nem egy közülük külföldre is eljutott. Néhány jellemző alkotása: Kaszakovácsoló, Fáradt paraszt, Ci­pészinas, A vásáron. Ulman István a pelsőcl (Plešivec) szövetkezetben dolgozik mlpt műhely­­főnök. Alkotásait elsősorban bizonyos mértékű elvonatkoztatás, a pillanat Koós István: Tolvaj kig aktív sportember — hegymászó — volt, míg agy baleset pontot tett e szenvedélye végére. Ekkor kezdett fafaragással foglalkozni. Minthogy városi környezetben nevelkedett, s ma Is ott él, témái nem annyira a régi életformát és a néphagyományokat, mint inkább napjaink életének egy­­egy mozzanatát tükrözik. Néhány jel­ennél jóval régebben foglalkozik. Fa­ragványain még kissé érezhető a mű­fajkeveredés és a kifejezési eszközök megválasztásának bizonytalansága, úgyszintén hiányzik a stílusteremtés­hez szükséges tematikus egység. Né­hány cím alkotásai közül: Szénahor­dás, Hódolat Plcassőnak, Táncosnő, Fénykép. VASS Gi'UTA Ulman István: öregember pipával (A szerző felvételei) m ■ ■ (KÖNYVISMERTETÉS) A közelmúltban jelent meg a Buda­pesti Minerva Könyvkiadó gondozásá­ban C. N. Parkinson „Parkinson tör­vénye avagy az érvényesülés Iskolá­ja“ című világhírű könyvének harma­dik kiadása. A bürokrácia mindenkor hálás té­mája volt a humoros írónak. Parkin­son professzor könyve minden ízében szatíra: az Irodalmi tehetséggel meg­áldott közgazdászprofesszor szintén a bürokörácía ellen Indul harcba. A hivatali apparátus rákos burjánzásait, a rövidlátó hivatalnokok korlátolt szemléletét veszi célba, mégpedig mindig a legötletesebb módszereket alkalmazva. Kíméletlen éleslátással tapint rá az önmagát túlélt hivatali apparátus legérzékenyebb pontjaira. Könyvének sikere fergeteges humo­rán kívül többek között abban kere­sendő, hogy a bürokrácia Irracionális törvényszerűségeit keresi. Ezért Is törvénye került a nemzetközi érdeklődés köz­pontjába. Parkinson az-onban nem elégszik meg azzal, hogy csak a bürokráciával szemben lépjen fel. Egyszerre Indít harcot a bürokrácia és ugyanakkor a nagyképű elméletieskedés, a tudo­mánytalan tudományoskodás, az üres formulaképzés divatja ellen Is. A könyv egyik méltatőja találóan jellemzi Parkinson írásait: „Fintor ez a javából, az életnek, a gyakorlatnak és az elméletnek egyformán mutatott füge“. Parkinson megfigyelésein érdemes elgondolkodni. Sőt: gondolkodni kell. ő maga könyvének első fejezetét az­zal fejezi be: Igaz ugyan, hogy a bo­tanikusnak nem feladata a gyom el­terjedése elleni orvoslás módját ki­dolgozni, elég, ha felderíti és rögzíti a tényleges helyzetet, viszont a társa­dalom minden tagja köteles — ha felismerte a bajt — küzdeni ellene. Parkinson könyvének célja, hogy riadót fújjon a terjedő bürokratizmus, az embertől elidegenedett bürokrata ügyintézés ellen. Élesen, de minden­kor Igazi hibákra, a társadalom fo­nákságaira Irányítja a figyelmünket. Sokágú és hosszú gyakorlati pályája során rendkívüli megflgyelöképesség­­gel, a történész szívósságával és rendszerességével gyűjtötte az anya­got; a feldolgozás eszközei pedig a vérbő humoristáé és egyben az Igé­nyes, felelősségteljes íróé. A könyv angol nyelvű kiadása 1958-ban jelent meg először. Azőta már több tucat nyelvre lefordították és sokmllliő példányszámban adták ki a világ legtöbb országában. Nép­szerűségét és időszerűségét a mai na­pig megőrizte, s még feltehetően so­káig olvasott könyv marad. Mondani­valója számunkar is tanulságos, hi­szen álllthatjuk-e, hogy nálunk fel­számoltuk már a bürokráciát? Vagy álllthatjuk-e, hogy hazánkban nincse­nek új bürokratikus jelenségek, ame­lyek azért is veszélyesek, mert gátol­ják a bizalom megszilárdítását. Ezért Parkinson könyve — mint műiden szatíra — a számunkra is Igen ko­moly útmutatásként szolgálhat. Korcsmáros László

Next

/
Oldalképek
Tartalom