Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-12 / 6. szám

втажки

M írJÜf t.flĹ kl'lSJm

A Keszegfalai (Kameničnú) Efsz hütőtárolót čpített, s a gazdasági udvarból hozzácsatoltak kisebb — fél- és egyhoktáros — földterületeket. Hogy ne heverjenek parlagon, a darabka földterületeken gyümölcsfát telepítettünk. Fél hektáron őszibarackot ültettünk, mivel korábban a szövetkezet nem termelt csonthéjas gyümölcsöt.

Mint kertészkedő, otthon termeltem őszibarackot, így ismertem a fák metszési-ápolási igényeit, tehát kezdetben a közös ültetvényét is magam ápoltam. Ügy tapasztaltam, hogy a szakszerű metszés és követlkezetes sebkezelés igen kedvezően befolyásolta a fák egészségi állapotát.

Amikor végre tormöre fordultak a fák, sajnos nagyon mostoha időjárás uralkodott. Gyümölcsész társaim bizonyára emlékeznek az utóbbi évek sok bosszúságot okozó időjárására, így ezzel nem foglalkozom bővebben.

A lényeg, hogy én soha nem voltam híve a korai metszésnek. Viszont amikor már egyedül nem győztem a munkát, a dolgozókkal végeztettem el a metszést. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a laikusok számára nem könnyű dolog felismerni a termőrügyeket. Később, mihelyt kezdetét vette a vegetációs időszak:, egyre könnyebb volt

megkülönböztetniük a hármasrügyeket (ezek adják a leg szebb gyümölcsöt). Ennek a termés szabályozása szempontjából is nagy jelentősége van, hiszen a termőrügyek mennyiségének és minőségének ismeretében lehet elvégeznt a metszést.

Amikor azt tapasztaltam, hogy a kései fagyok rendre megtizedelik a virágok, illetve a gyümölcsök számát, mind későbbre halasztottam a metszést. Volt rá példa, hogy virágzás idején kezdtük a metszést, de a munkát abba kellett hagynunk, mert másnap reggelig húsz centiméter hé hallott Tulajdonképpen virágzás után folytattuk a metszést, és szinte hihetetlen eredményt értünk el.

Természetesen a szokásosnál jóval nagyobb hajtásokat kellett meghagynunk, mert a hideg kért tett a metszetlen részben is. Viszont a már megkötött gyümölcs az utóbbi öt évben soha nem károsodott. Ezzel a metszéssel elértem, hogy minden évben szépen teremtek a fák.

Volt egy év, amikor olyan tetemes volt a tavaszi fagykár, hogy — tekintettel az augusztusi ritkításra — metszéskor egyetlen gyümölcsöt Is vétek lett volna levágni. Azon az éven — a munkások véleménye szerint — tíz mázsás össztermést sem várhattunk a fél hektáros ültetvénytől, a valóságban mégis ötven mázsát szüreteltünk. És a termés zömét (80 százalék) extra minőségben értékesítettük, 50 ezer koronás bevétellel.

Több éves tapasztalatom alapján mondom, hogy a terméskőtűstől, vagyis a termés megjelenésétől számított két héten belül megmetszett fák nem szenvedtek károsodást. Sőtl A tenyészidény kezdete után metszett fákon a kéregnekrózist (elhalások) okozó gombabetegségek is kisebb mértékben károsítanak.

A kései metszést a nagyüzemben és a házikertben egyaránt alkalmazhatjuk. Bizonyára minden kertész ismeri a beosztott munkásak teljesítőképességét, s ennek alapján jól kihasználhatja a rendelkezésre álló két hetet. Állítom, hogy megéri.

Hogy valamivel bizonyítani Is tudjam a szavak hitelességét elmondom: az utóbbi öt éviién az említett félbektáros ültetvényben 123, 110, 86, 50 és 190 mázsa gyümölcsöt szüreteltünk, ami 112 mázsás átlagnak felel meg. S ami szintén Ide tartozik: a termésmennyisége soha nem függött az előző évi hozam nagyságától, csupán az adott év kora tavaszi időjárásától.

HORVATH EDE

gyümölcsészeti ágazatvezető

Az őszibarack kései metszéséről

Hiányzik egy ág?

Elültetjük a csemetét, ápolgatjnk, dédelgetjük s a végén kiderül, csúnya, formátlan lesz szegény, mert éppen ott nem nőtt hajtás, ág, ahol a legjobban szerettük volna. Most aztán mi legyen «—> ilyen összevissza koronájú fát neveljünk, kerülgessünk a kertben egy életen át? Vagy kidobjuk és telepítsünk egy másikat, hátba azzal több szerencsénk lesz?

Lehet, hogy kicsit furcsán

hangzik a fenti néhány mondat, de a kertészkedők többsége nem csupán jól termő, de

szép koronájú fát is akar látni a kertben. S tulajdonképpen igaza van. Hát akkor mi is a teendő? Ha a kellő helyen nem nőtt hajtás, fogjuk a kést és a megfelelő rügy fölött végezzünk kéregbemetszést. Erre február végén vagy március elején, az intenzív nedvkeringés megindulása előtt kell sort keríteni. A bemetszéssel megakasztjuk a tápanyagok áramlását, a rügy megduzzad és hajtást fejleszt. A bemetszés lehet egyenes, félhold aiaká, tető formájú, esetleg szabálytalan kereszt, s körülbelül 2—3 mm mély, hogy kicsit a farászt

is érje. Ha gyengébb ágon végeztünk ilyen bemetszést, akkor ajánlatos támasztó kötést alkalmazni, nehogy a lomb súlya alatt elpattanjon az ág. Az öregebb fán, ahol a rügy már gyengébb lehet, általában kereszt alakú bemetszést végzünk, sőt olykor kardfürésszel is belevágnak az Idősebb lába. Az okozott sebet természetesen minden esetben le kell zárni oltővisszal. hogy elejét vegyük a fertőződésnek. (Jk)

4{<ШЬбШ

a Szabad Földműves január 15-i számának szakrovatában „Nyúlrágta gyümölcsfák kezelése* címmel megjelent íráshoz.

A cikk második bekezdésében a szerző így ír: „A nyúlrágta gyümölcsfák Ismert kezelési módszere az áthidalásos oltás. Ezt részben vagy teljesen körülrágott fáknál egyaránt alkalmazni lehet“. Idestova fél évszázada olvasom ezeket a mondatokat a szaklapokban és a szakkönyvekben i—i néha még rajzot is csatolnak a tanácshoz >—, viszont fényképet vagy sikert példázó, Ilyen módszerrel valóban megmentett fát még soha nem láttam. Pedig bejártam a fél országot s közben figyelmesen körülnéztem a kertekben. Megvallom, magara is több ízben próbát tettem a Javasolt módszer alkalmazásával, de mindig kudarcot vallottam.

Bárhogy vesszük, a nyúlrágta fát a lehető legkorábban kellene beoltani. Korai oltáshoz legalkalmasabb a hasíték- vagy ékoltás. Ehhez pedig el kellene

vágni a fa törzsét. Ha ezt megtesszük, a siker nem marad el, viszont ez már nem áthidalás.

Tehát marad a héj alá oltás. Igen ám, csakhogy a seb fölött általában nem lehet fölemelni a héjatl Alatta könnyű megemelni a héjat, hiszen Itt megindult a nedvkeringés, de a seb fölött nem. És ha netán mégis sikerülne fölemelni a héjat, akkor sen» hiszem, hogy a beillesztett, néhány bosszú vessző fogja bírni táplálni a fát. A nyúlrágás rendszerint 10—20 cm-es sebet okoz, ehhez milyen hosszú oltővessző kell? A rendes oltáshoz csak háromszemes vesszőt szoktunk vágni, mégis lassan indul meg benne, és később is elég gyenge a nedvkeringés. Ezek ismeretében nem tudom elhinni, hogy Ilyen vesszőkkel működtetni lehet egy komoly fa nedvkeringését.

Tehát már mondom is: szerintem az áthidalásos oltás amoiyati fából vaskarika megoldás. Lehet, hogy az elmélet szépen hangzik, de a gyakorlatban a módszer nem ér semmit. Ez az ón véleményem. Lehet, hogy valaki |6 tapasztalatot szerzett ezzel a módszerrel? Szívesen olvasnék felőle.

De folytassuk a sort. A szerző később így ír: „Ennél sokkal egyszerűbb és kevesebb munkát igénylő módszert egy morvaországi kertbarátnál ismertem meg. Mint elmondta, fagymentes időben a károsított fa törzsét lemossa a Fundazol 0,2 százalékos töménységű oldatával, majd száradás után a megrágott részt — alulról fölfelé haladva — szorosan becsavarja színtelen műanyag ragasztószalaggal (Izolep). Hangsúlyozta, hogy a szalag kizárólag színtelen lehet, mert a sötét szalag alatt — a fertőtlenítés ellenére — szaporodásnak indulhatnak a gombák. Az sem utolsó érv, hogy szülte a szemünk láttára indul meg a kalluszképzödés, és többnyire nem Is lassan. A módszer alkalmazásához tudni kell, hogy a kártételt lehetőleg gyorsan fel kell fedezni (rendszeres ellenőrzés). A módszer hátránya, hogy csak azoknak a fáknak a gyógyításéra alkalmas, melyeket nem rágtak körül teljesen a nyulak*.

Tehát rendszeresen ellenőrizzük a fákat, és mindig legyen kéznél az Izolep. De a teljesen körülrágott fákon nem tudunk segíteni. Jó kis módszer, mondhatom. Arról nem is szólva, hogy milyen körülményes fehér szigetelőszalagot beszerezni. Akkor már egyszerűbb. ha megelőzzük a bajt, és szépen bekötjük a fák törzsét, hogy ne rághassák meg a nyulak.

Mi legyen, ha már megrágták a fát a nyulak? Éu azt ajánlom, hogy a sebet kenjük be oltóviasszal, majd kössünk rá valamilyen papírt Igaz, Így nem lesz módunk megfigyelni a kalluszképzödést, de arra amúgy is sor kerül. És még fertőtleníteni sem kell a sebet, mert ezt az oltőviasz tökéletesen elvégzi. Viszont természetes, hogy ez a módszer is csupán azoknak a fáknak a gyógyítását teszi lehetővé, melyeiket nem rágtak körül teljesen a nyulak.

Ha viszont körülrágták, akkor fűrészeljük el a törzset a seb alatt, majd oltsuk be a fát. Ez legalább biztos.

CSURILLA JÓZSEF

Tavaly ősszel, az egységes csehszlovákiai kisállattenyésztési mozgalom létrejöttének negyedszázados jubileuma alkalmával, több ünnepi szónok megismételte, hogy szocialista társadalmunk nagyra becsüli és minden tekintetben értékeli azt a sokrétű kezdeményezést, melynek köszönhetően falvainkon és városainkban egyre színvonalasabbá válik az apréállatok kedvtelésszerü tenyésztése, és immár komoly eredmények születnek a háztáji szerződéses állattartásban is. Kisállattenyésztőink munkájának és eredményeinek ismeretében bátran állíthatjuk, hogy a szövetségnek odaítélt „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetés átadása nem amolyan ünnepi gesztus volt, hanem a valós érdemek jelképes társadalmi elismerése. Mégpedig olyan elismerése, amely egyszerre értékel és ösztönöz. Ezt nem én állítom, Jozef Kubáő agrármérnök hangsúlyozta, amikor a szövetség múlt évi eredményei és Idei céljai felől kérdeztem. Az SZKSZ Központi Bizottságának titkára előbb a tavalyi tevékenység mérlegét vonta meg: —■ Akárcsak a korábbi években, tavaly is azon voltunk, hogy a központi irányelvek értelmében szervezzük és irányítsuk szövetségünk alapszervezeteinek, illetve tagjainak tevékenységét. Nem tévesztjük szem elől, hogy munkánk továbbra Is a kedvtelésen alapszik, ugyanakkor társadalmi jelentőségű is, hiszen másodlagos takarmá-Inyok, kerti és konyhai hulladékok hasznosításával segíti a hőn óhajtott önellátottság megteremtését és megszilárdítását. S mi több: állattartóink jelentősen hozzájárulnak az elfekvő földterületek fűtermésének kihasználásához, ős a szántóföldeken is sok olyan terményt összegyűjtenek a gépek nyomán, amelyek különben beszántásra kerülnének.

szocialista tulajdont Lehet, hogy lesznek ellenvélemények, mégis kimondom: az sem kisebb bűn, ha a gazdaság vezetője megtiltja a gépek által elszórt és kihasználatlanul beszántásra kerülő Javak összegyűjtését. Hozzánk, sajnos, ilyen jelzések is érkeztek.

dúlnak az új esztendőben?

í—i Mindenekelőtt komoly lőpéseket kell tennünk annak érdeliében, hogy további Jó eredi ményeket érjünk el a XVI. párti kongresszus, illetve a CSKP KB 4. ülésének határozata alapján kidolgozott és a szövetség III, kongresszusán jóváhagyott feji lesztésf feladatok teljesítéséi ben. Komoly célunk, hogy az Idén minden járási bizottságot bekapcsoljunk az SZKSZ III, kongresszusának vándor-zászlajáért folyó versenymozalomba, és kiszélesítjük a mezőgazdasági üzemek munkáját, valamint a választási programok megvalósítását segítő felajánlási mozgalmat. Szövetségünk tagjainak számát Ismét 2,5 százalékkal kívánjuk növelni, s kellő figyelmet szentelünk az ifjúság megnyerésének és felkarolásának. Évek óta eredményesen együttműködünk a nyulak felvásárlásával megbízott, nyitrai Branko vállalattal. Viszonylag jó és gyümölcsöző a kapcsolatunk a háztáji állattartást és szerződéses hizlalást szorgalmazó vállalatokkal ie. Tavaly a holiči MOVIS vállalattal megállapodtunk az élő nutriák felvásárlásának megszervezésében. Észrevételeink saerint a vállalat és az érdeklődők között nehezen alakul ki a szerződéses kapcsolat. Ezen a területen is javulást szeretnénk elérni, hiszen az a célunk, hogy a nutria felvásárlása is olyan formában történjen, mint a pecsenyenyulaké. S ami ugyancsak fontos: mindent megteszünk annak érdekében, hogy gazdagodjék a kiskereskedelem kellék- és eszkőzktnőlata. (KáJj

ф Beszélhetnénk pantos számadatokról?

— Részben, hiszen arról nem készül felmérés, hogy a betaф Az érvényes kormányhatározat teljesítésére törekedve, szövetségi szinten úgy határoztak, hogy évente 2,5 százalékAZ ELISMERÉS KÖTELEZ

karítógépek által elszórt terményekből mennyit gyűjtenek, illetve gyűjthetnek össze a kisállattenyésztők. Azt viszont tudjuk, hogy állattartóink közel öt és félezer tonna minőségi szénát gyűjtöttek a gépek számára hozzáférhetetlen területekről. Mindezt a saját állományuk részére, de a gazdaságoknak is átadtak 1271 tonna szénát.

Ф Ősszel több gazdaságból jelezték, hogy a háztáji állattartók nem a gépek mögött, hanem előttük „böngésznek“. Erről mi a véleménye?

—i Tudom, Ilyen jelzéseket mi is kaptunk, és bár senki nem bizonyította, hogy a szervezet kisállattenyésztőkről volt sző, szövetségi szinten mindent megtettünk annak érdekében, hogy tagjaink ne dézsmálják a

kai növelik a szervezettséget. Sikerül teljesíteni ezt a feladatot?

—i Egyelőre igen. Tavaly több mint hetven új alapszervezetünk kezdte meg működését, s ezek nagyjából további háromezer főt kapcsoltak be a háztáji állattartás fejlesztésébe. Nagy örömünkre szolgál, hogy a fiatalok körében is egyre komolyabb az érdeklődés a kedvtelésszerű állattartás iránt. A gyerekek lelkesedését hatékony népszerűsítő munkával, a klubtevékenység sokrétűbbé tételével, vetélkedők és szakosított kiállítások rendezésével stb. tápláljuk. Több alapszervezetben tenyészállatokat is adnak a kezdőknek, és a kiállításon a gyerekeknek is lehetővé teszik, hogy bemutassák kedvenceiket.

# Milyen elképzelésekkel in-