Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-02-12 / 6. szám

6* SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. február 12. гжжжяямязиаикжзи Az Autoturist idei kínélatáből X Honvédelmi Szövetség utazási irodája, az Auto­­turist fennállásá­nak jubileumi, 15. esztendejében is turistautak, külföl­di és hazai kirán­dulások bőséges választékát kínálja az autós-motoros turistáknak. Szol­gáltatásai között ezen kívül megta­lálhatjuk mindazt, amire a társasuta­zásban részt vevő, vagy saját gépko­csival utazó turis­tának szüksége le­het: szállást, tel­jes vagy félpan­ziós ellátást, kül­földi át esetén a teljes biztosftást. a gépkocsi esetleges meghibásodásával vagy balesettel járó adminisztratív intézkedéseket. Az Autoturist utazási iroda fiókjai az ország egész területén mintegv százezer megrendelést fogadnak el az idei esztendőre azoktól, akik szerve­zésében Itthon akarják eltölteni sza­badságokat, mfg külföldre — a szo­cialista államokba — 86 ezer személy üdültetését, illetve utaztatását tudják biztosítani. A konkrél kínálatból elsőként a Szovjetunióba irányuló utakat említ­jük, amelyek száma az eddigi esz­tendőkhöz képest jelentősen megsza­porodott. Rövid, kétnapos autóbusz­­kirándulásoktól kezdve (Uzsgorod és környéke) három hétig tartó körűte­kig választhatnak az érdeklődők, már cius elejétől egészen november vé­géig. A leghosszabb. 21 napos kör­utak közül említést érdemel az Uzs­­gorod — Kijev — Harkov — Rósz tov — Tbiliszi — Suhumi — Krasz­­nodar — Uzsgorod átvonal, amelyet saját gépkocsijaikon tehetnek meg a Jelentkezők. Ara valamennyi termi­nusban egységesen 3170 korona egy felnőtt személy részére. 1670 korona egy 12 évnél fiatalabb gyermek ré­szére, a személygépkocsi illetéke pe­dig 50 korona. Áz árban benne fog­laltatik az elszállásolás, a teljes biz­tosítás és napi egyszer! étkezés. Ér­dekességnek számítanak a kínálatok sorában azok a kéthetes, ün. kombi­nált utak, amelyek közül az egvlket Uzsgorodon és Lvovon keresztül Ktje­­vig saját gépkocsival lehet megtenni. Innen a résztvevők repülőgépen utaz­nak Bakuba, ahol egv hetet tölthet­nek a Kaspl-tenger partián. Az út ára személyenként 2150 Illetve 1420 korona (lásd fentebb), a gépkocsi dija 85 korona. Ez az összeg fedezi az elszállásolást, az egyhetes bakul teljes ellátást, a parkolási dijat, a strand-beléptldíjat, a városnézés költ­ségeit és a Kijev—Baku retour re­pülőjegy árát. Bulgáriában az Autoturlston keresz­tül ellátogathatnak Albenába, az Aranypartra, Burgaszba, Szozopolba, Pomorje-ba, és a bolgár tengerpart más Ismert üdülőhelyeire, ahol tizen­egytől tizenöt napig tartózkodhatnak. Egy a kínálatból: 15 nap az Arany­parton, teljes ellátással, szállás két fekvőhelyes faházíkókban, terminusok június ll-tól szeptember 17-lg, éra felnőttek, illetve 12 éven aluli gyer­mekek számára 2200/1500 korona, A Magyar Népköztársaságban ter­mészetesen a Balaton és Budapest a fő célpontja az Autoturist által szer­vezett utaknak. Itt azt a tíznapos badacsonyi kirándulást említjük meg, amelyikre június végétől augusztus végéig lehet jelentkezni. Az út 3400- tól 4200 koronáig tertedó árában ter­mészetesen ugoue vaa.a. twnaiiaiMb Utazási irodáink jóvoltából sok ezren tölthetik szabad ságukat a tengerparton. Felvételünkön az Inturist szov­jet utazási Iroda jaltai strandja látható. villákban történő elszállásolás, a Ba­laton partján. I Lengyelországban Varsót, Gdansz­­kot, Krakkót, Lodzsot és a lengyel tengerpart üdülőközpontjait látogat­hatják meg az Autoturisttal. Az NDK-ba irányuló utakban szin­tén nagy a választék: háromtól nyolc napig terjedő Időt lehet eltölteni a Balti-tengernél, Meklenburgi-tavak vi­dékén, Berlinben és környékén, és az ország más ismert tájain. Itt egy ki­fejezetten diákok részére szervezett nyolcnapos utazást említünk: célpont­ja Rostock, terminusa július 30 és augusztus 26 között választható, el­szállásolás diákotthonokban, napi egy­szeri érkezés (reggeli) biztosítva, ára egytól háromágyas szobák esetén 2250, 4. (pótágy) esetén 610 korona Románia turistáink egyik teggya kortbb nyári célpontja. A főleg a ten­gerpartra Irányuló társas- és egyéni utak szervezéséből az Autoturist is kiveszi a részét: kínálatában nem ke­vesebb mint tíz célpont szerepel, mindegyik több terminussal, bele­értve egy nyolcnapos szilveszterezési és újév-köázöntől is, a román Kárpá tokban. Mint érdekességről, erről szó­lunk bővebben néhány szót: helyszí­ne Sinaia, elszállásolás az I. osztályú Pattints szállóban, termtnusa 1983 december 26 — 1984 január 2, telies ellátás, ünnepi szilveszteri vacsora, ára egy felnőtt személy, Illetve gyer­mek számára 2200/1130 korona. Az úgynevezett Makarskai Riviéra számos festői városkája várja május­tól októberig az Autoturisttal érke­ző turistákat Jugoszláviában. A több­ségükben 15 napos utak közül egyet említünk, kedvcsinálóként: a tenger­parttól 2 kilométerre fekvő Rovinjé­­ben két hetet tölthetnek mindazok, akik Időben befizetik az Autoturist valamelyik fiókjában a 3940 koronát egy felnőtt személyért, illetve 2700 koronát egy 7 évnél nem idősebb gyermekért. Ezért viszont már-már luxusszémba menő elszállásolás jár, kényelmesen berendezett villákban, továbbá napi háromszori étkezés. Az üdülőközpontban étterem, snack-bár, táncterasz, diszkóklub várja az ér­deklődőket. Az említetteken kívül az Autotu­­rlst a kapitalista országok némelyi­kébe is szervez néhány napos utazá­sokat. Ezekre az utazási iroda prágai fiókjában (Opletalova 29, postal trá­­nyltószám 113 95) lehet jelentkezni, az út legkevesebb 6 résztvevő jelent­kezése esetén valósul meg. A je­lentkezés teltétele a Honvédelmi Szö­vetségben való tagság: a szervezet mindenekelőtt a külföldi autós-mo­toros rendezvények meglátogatását kívánja Ilyen módon lehetővé tenni tagjai számára. A jejsoxoltakikal természetesen tá­volról sem merítet­tük ki teljesen az Autoturist idei kül­földi kínálatát. Bő­vebb és pontosabb tá)ékoztatást kap­hatnak az érdeklő­dők az Autoturist valamelyik fiókjá­ban, amelyek kö­zül néhánynak a címével zárjuk Is­mertetőnket: Bra­tislava, Štúr tér 1, telefonszám 337 381, Nitra, Le­nin út 70, telefon, szám 286 29, Ban­ská Bystrica, Par­tizánska 65, tele­fonszám 230 62, Ко- Sice, Kováčska 33, telefonszám 240 66. Az autós urlstákat a Szovjetunióban korszerű kemping táborokban szállásolják el. A felvételen a faltat kém­­plngtühor látható, amely sok száz hazai motoros turis­tának biztosit Ideiglenes szálláshelyet. Fotő: —blm VASS GYULA Verőfényes téli nap volt, amikor végigsétáltam Oroszvár (Ru­sovce) főutcáján. Gyönyör­ködtem a falu nyugalmában, a Kls- Kárpátok erdőrengetegében, a főváros fölött nyújtózkodó hatalmas tévéto­rony látványában. Időm is volt bőven, Így bementem a község parkjába. Megtudtam, hogy a parkban van egy kastély, amely a háború után az álla­mi gazdaság tulajdona lett, az ötve­nes évek elejétől pedig a Szlovák Ál­lami Népi Együttes szálláshelye. Az­óta Itt folynak a próbák, innen indul ország- és világjáró útjára az együt­tes. Oroszvár nagy történelmi múlttal delkezik. Am egy olyan nagy város közelében, mint Bratislava, óhatatla­nul a háttérbe szorul, mondhatnánk „elveszik" egy kissé. Ezért írnak ke­veset Oroszvárról, az emberek éleié­ről, a helyi szervezetek tevékenysé­géről, kulturális életéről, és ezért döntöttem úgy, hogy megismerkedem néhány olyan emberrel, akik a nagy­város fényében is éltetni igyekeznek községük kultúráját. Közéjük tartozik a nyolcvanhét évesen ts fiatal Schnei­der Ede bácsi, a CSEMADOK helví szervezetének titkára, alapítója, ma is lelkes, aktív tagja. — A CSEMADOK oroszvári helyi szervezetének tagjai az 1950-es ala­kuló közgyűlésükön arra tettek foga­dalmat, hogy a szervezel a párt ve­zetésével olyan kulturális-népnevelő munkát fog kifejteni, mely elősegíti nemzeteink és nemzetiségeink szo­ros együttműködését. A több mint három évtizeddel ezelőtti fogadalmat igyekeztünk becsülettel teljesíteni — mondotta Schneider Ede bácsi. — A kezdeti években szervezetünk a kulturális munkától kezdve, a külön­féle társadalmi munkákon, a szövet­kezet megalakításán keresztül a párt határozatainak szellemében szinte mindent vállalt, valamennyi kulturá­lis-, társadalmi- és politikai munká­ból kivette a részét. A táncosok, a szereplők, az ének kar tagjainak teljesítményét külön­­külön és együttvéve is csak dicsér­hetjük. Persze a színpadon már csak az eredményt lehetett látni, az ered­ményhez vezető utat nem. De a sok fáradsággal járó próbákat érezni le­hetett a tökéletesen bemutatott elő­adásokon és a közönség ennek min­dig hálás méltányolója volt. Merthogy sikerük volt, az nem vitás. Nemcsak a községben léptek fel műsoraikkal, hanem bejárták a környék falvait, sőt vendégszerepeitek külföldön Is. A helyi szervezet „veterán“ tagjai immár több mint három évtizede megszakítás nélkül tevékenykednek, és még ma is szüntelenül új lehető­ségeket keresnek a kulturális élet ki­bontakoztatásához. Mert bizony a fő­város színházainak, filmszínházainak, koncerttermeinek, kávéházainak stb. közelében nehéz az embereket, külö­nösen a fiatalokat, a falusi kultur­­munka számára megtartani, úgy, hogy tevékenységük teljes mértékben ki­bontakozzék. Az Idősek önmagukat és másokat szórakoztatva tették ezt, és hozzátehetjük, hogy nem is ered­ménytelenül. Találkozás, próba minden héten volt a művelődési házban. Csapiár Erzsébet vezetésével jártak össze: Schneider Ede, a kiváló versmondó és énekes, Pupákné Sípos Mária, Streck Erika, Kovács Anna és Bátyik György szólóénekesek, Batyánek Ilo­na, javorek László és Készei Anna szavalók, Szappanos Ilona énekkari tag, Gál |óska harmonikás, aki több alkalommal bizonyította tudását. S a heti találkozások, próbák eredménye volt a tizennyolc tagú éneklőcsoport, a hattagú dzsesszzenekar, meg a nyolctagú tánccsoport. Nincs helyünk bemutatni minden lelkes oroszvári Csemadok-tagot. Annyi bizonyos, hogy a kultúrát: énekelni, táncolni, szóra­kozást kedvelők hajdanán is elfoglalt emberek voltak, de nem annyira, hogy ezt a heti összejövetel, próba megsínylette volna, sőt ezeknek az együttléteknek tudható be, hogy a szervezet tagjai méltóképpen megem­lékeztek a jelentős évfordulókról és eseményekről. Arról is beszámolhatunk, hogy a helyi szervezet vezetősége kirándulá­sokat szervezett a tagság részére; ngy-egy alkalommal jártak Brnóban, Magyarországon és Romániában, s visszatérve otthonukba, munkahe­lyükre újult erővel kezdték Ismét a mindennapi munkát, emellett színvo­nalas kultúrtevékenységet fejtettek ki. Az nem vitás, hogy ma is összejön­nek, találkoznak, gyűléseket tarta­nak, vitatkoznak, beszélgetnek többek közt arról is hogyan tovább? Schnei­der Ede bácsi attól tart, hogy nem lesz utánpótlási Mert jelenleg az a helyzet, hogy a régi lelkes tagok kö­zül sokan kiestek: férjhez mentek, megnősültek, elkerültek a faluból, s a jelenlegi fiatalokból nehéz az utánpótlást biztosítani: szereplőket, táncosokat, szavalőkat, énekeseket ki­nevelni, színvonalas együtteseket lét­rehozni. Ezért remélik, hogy a nem­régiben — csupa idős asszonyokból — alakult énekkar Schneider Ede bá­csi vezényletével kedvcsináló lesz és példakép a fiatalok számára. Jő érzés volt hallani, hogy a CSE­MADOK oroszvári helyi szervezete több mint három évtizedes tevékeny­sége eredményes volt. űk Is tudják azonban, hogy e kellemes visszaem­lékezésen túlmenően előre is kell lépni, legalább egv lépcsőfokkal. Oj célokat kell kitűzni, újabb formák keresésével és bevezetésével még gazdagabb tartalommal feltölteni a szervezet tevékenységét. E feladat teljesítése közösen a fiatalokkal sok­kal könnyebb.^. >—nt--! Gondolatok egy néprajzi kiállítás kapcsán Egy ma is működőképes szövőszék A szerző felvétele Még 1981-ben ve­tődött fel a gon­dolat aCSEMADOK sztlicei /Siltcaj he­lyt szervezetének vezetőségében, hogy Összegyűjtik, meg­mentik a feledés­től a régi paraszt­­világ tárgyi emlé­keit. Hiszen pár év múlva már késő lesz minden igye­kezet. A múlt ro­mantikáját, érté­keit tépi, szaggatja a változó kor és a rohanó idő. Gyűj­tést szerveztek a faluban; kinyíltak a csűrajtók, a szó­székek fedelei, fel­tárult a komódok rejtegetett világa. Így gyűltek össze a használati érté­küket vesztett eszközök: a község népművészetét bemutató szőttesek, a kenderfeldolgozás, a kerékgyártás és a pásztorok kelléket a híres szilicei kolompokkal együtt, valamint a bőr­készítés, a famegmunkálás eszközei s népművészetté nemesedő darabjai. Ezekből rendeztek nagy érdeklő­dést és közhangulatot keltő kiállítást a községben, amely néhány héten ke­resztül Rozsnyón ts megtekinthető volt. A kiállításról olyan érzéssel tá­vozhattak a látogatók, amely feléb­reszthette bennük a kétkezi munka örömét. A tárgyi emlékek mellett a szelle­mi értékeket ts Igyekeznek össze­gyűjteni. Folklórcsoportjuk vonzó for­mában eleveníti fel dalban és tánc­ban a múltat, a népi hagyományokat, a falu egykori életét. Mert kell a múlt, hogy érezzük a szülőföld meg­tartó erejét, hogy a világban ttt le­gyen — és szép legyen — az ottho­nunk, a jóvónk. A múlt megőrzése több mint emlékezés. Elet. Fiatalok jövője. Minden roskadozó ház, csűr és a régi emlékeket, hagyományokat őrző idős emberek ts erre figyelmez­tetnek. Kicsúszik lábunk alól az Idő, ha ezt a figyelmeztetést nem értjük meg és nem tesszük magunkévá. Mert ezek a tárgyak, amelyek ko­rukban csak egy életforma legegysze­rűbb használati eszközeiként szolgál­tak, ma múltunk értékeivé, szellemi vagyonúnkká váltak. A folklór pedig hagyománykapocs lett a korok és a nemzedékek között, hogy — öröklete­sen — összeköthessük a küzdelmes történelmi múltat a boldog szocialista felennel. A sztlicei kultúrmmkások éppen ezt a történelemőrző szerepet vállalták magukra, amikor a veszen­dő értékek megmentésével felidézték a parasztmúlt egykori valóságát. Sajnos nincsen olyan Intézmény­rendszerünk, amely szervezetten, tu­dományos módszerekkel, következetes felelősségtudattal szolgálná, irányíta­ná az eszmei hagyományőrző értékek megörökítését a jövő számára. Múl­tunk és hagyományaink megmentése elszigetelt, kisebb csoportok öntevé­keny munkájává vált. Még szerencse, hogy mindig vannak olyanok, akik készek fáradhatatlanul munkálkodni a néprajzi értékeink összegyűjtésén és őrzésén. Bodrogköztől a Csallókö­zig olyan tárgyi értékekkel rendel­kezünk, amelyek fölött évszázadok emléke lebeg, s amelyek által még régebbi századok mélyére tekinthe­tünk. Megmentésükkel valóság lett számunkra az a kor, amelyből szár­maznak; tárgyak, teltek, emberi sor­sok, arcok szép őst rendje. KORCSMAROS LÄSZLÖ művelője így kihaló mesterség A tavalyi áv második felében Jeleni meg az Ipoly mentén Oláh János tek­­nőkészítő. A Korpona-patak mentén növő szálegyenes jegenyefák meg­nyerték a tetszését. A nemzeti bizott­sággal való megegyezés után hóna alá csapta a motorfűrészt, és kivo­nult a Korpona partjára. A kivágott fákból rövidesen elkészültek a tek­­nők, amelyeket a vidék lakosai eddig csupán idegen helyekről vásároltak, s amelyek a párkányi (Štúrovo), a lévai (Levice) és az ismert radványi (Radvaö) vásárra is eljutottak. Ipolyság és környéke annyira meg­tetszett Oláh Jánosnak, hogy úgy dön­tött, itt telepszik le öttagú családjá­val. Nyomban munkához is látott, ás nőm egészen három hónap alatt száz teknőt készített ás adott el. Arak különböző: kétszázötventől ezernégy­száz koronáig terjed, nagyságtól füg« gően. Mivel éppen a disznóölések időszakának kezdetén érkezett, sok háziasszony gondja kevesebb lett egy­­gyei. Oláh János az erdélyi Máramaros­­ról származik. (J is, akárcsak család­ja valamennyi tagja, tökéletesen be­széli a román nyelvet. Hosszabb ideig élt Kelet-Szlovákiában, ahol mesterségével szintén ismertté tette a nevét. A teknűkészités családjuk­ban apáról fiúra szállt: ő maga is már nyolcéves korától kezdve farics­­kál. Fakanalakkal kezdte, amelyeket nagyobb fizikai erőfeszítés nélkül is el tudott készíteni. Tizennégy éves korában már megtanulta kezelni a szekercét is, akkor próbálkozott elő­ször teknökészftéssel. Mint elmondot­ta, ehhez a legjobb alapanyag a fe­hér és kanadai nyár vagy a veres fűzfa, de jegenyefából is lehet jó teknőt készíteni. Szerszámai a mo­toros fűrész, az élesre fent balta, és az úgynevezett kapocska, a kétnyelű kés, amely a kész teknő felszínének egyengetésére szolgál. Az Ipolysági (Šahy) Városi Nemzeti Bizottságon felkarolták Oláh János mesterségét. Iparengedélyt kapott, áruját saját AVIA tehergépkocsiján szállítja az ország különböző tájaira. Hat gyermeke közül csak egyetlen­egy a fiú. de ö is érti már a mester­ség minden csínját Ionját. Kép és szöveg: Belányi János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom