Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 4. szám

1983. fannár 29. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Van gondunk, bajunk elég >— mondotta Talapka Štefan ag­rármérnök, a bônyl (Blňa) Aranykalász Efsz elnöke a minap, a­­mlkor a múlt évi termelési eredmé­nyekről és a szövetkezet fejlesztésé­nek távlatairól beszélgettünk. Nem lepett meg az elnök nyilatko­zata, mert tudtam, hogy a bényi szö­vetkezet, amely a klsgyarmatival (Si­­keniCka) és a páldival (Pavlová) való egyesüléskor vette fel az Aranykalász nevet megalakulása óta nem sok Jót hallatott magáról. Azt is tudtam, hogy bár az utóbbi években észlelni lehe­tett a gazdaságfejlesztésre Irányuló erőfeszítéseket, ennek ellenére a for­dulat elmarad, s ez a gazdaság még mindig a „gyengélkedők“ közé tarto­zik. Az egykori, régi keleti mulasztások *— a gazdasági épületek felújításának és korszerűsítésének, valamint a gép­park szükségszerű fejlesztésének el­hanyagolása, a takarmánytermelés Je­lentőségének szokványossá vált lebe­csülése, a munka- és technológiai fe­gyelem lazasága — olyan helyzetet teremtettek, hogy a szövetkezet éj elnökének és a további fiatal vezető szakembereknek alapos munkát kell végezniük, ha a szövetkezetét való­ban ki akarják vezetni az évek folya­mán elmélyült hullámvölgyből. A szövetkezet háromezernégyszáz hektáron gazdálkodik. Szántójának negyvenegy százaléka — 1380 hektár öntözhető terület. Ögy tűnik tehát, hogy kedvező feltételek vannak a nö­vénytermelés fellendítésére. Az öntö­zőrendszer kiépítésekor azonban mel­léfogás történt. Öntözhető terület lett a nyolcszáz hektárnyi Garam menti kavicsos talajú árterület Is, amit a szeszélyes folyő — melynek medre belátható Időn belül nem lesz szabá­lyozva — évről évre árhullámaival ön­töz. Ez a terület, amely az öntözhető területnek közel hatvan százalékát képezi, nem előnyt, hanem bosszúsá­got okoz a szövetkezetnek. A szövetkezet Jelenlegi helyzetét Is nehezítő egykori melléfogásoknak egy másik tipikus példája a hatvan hek­táros szőlészet. A melléfogás nem az­zal történt, hogy szőlőt telepítettek, hanem azzal, hogy a lehető legrosz­­szabb helyre, közvetlenül a Garam mellé telepítették. Olyan területre, ahol a tavaszi fagyok szinte minden évben hatalmas károkat okoznak. Munkát ugyan ad jócskán a szőlő, termést azonban csak szűkén. Az el­múlt őszön negyvenhat mázsás „re­kordterméssel* ftzetett hektáronként, nyolcvanegyben azonban csak tizen­hat mázsával. A szövetkezet fejlesztését egy új keletű probléma Jelentkezésének lehe­tősége Is nehezíti. Azt rebesgetik — állítólag már hivatalosan Is —, hogy a közeljövőben megszüntetik a Ga­­ram-hldat, amely napjainkig biztosítja a folyő baloldalán elterülő páldl és kisgvarmati, valamint a Jobboldalon levő bényi részleg közötti rugalmas közlekedést. Ezt a felszabadulás után épült Ideiglenes katonai hidat állí­tólag fontosabb helyre akarják átte­lepíteni. Ha ez megtörténik, akkor az Arany­kalász Járművel és munkagépei tizen­öt kilométeres kerülővel, Kéménden (Kamenín) keresztül Juthatnak a fo­lyő egyik oldaláról a másikra. Nem csoda, hogy a szövetkezet vezető dol­gozóinak mostanában ez okozza a legnagyobb Izgalmat. Nyilvánvaló, hogy a híd megszüntetése lényegesen megnehezítené a szövetkezet egyéb­ként Is nehéz helyzetét. Ezért Joggal elvárhatják az illetékes Járási szer­vektől ■— azoktól, amelyek a három szövetkezet egyesítését szorgalmazták —, hogy a híd tervezett áttelepítését megakadályozzák. Az aranykalász vezetőségének való­ban van gondja, baja elég. De a lezá­rult gazdasági évben ennek ellenére születtek reményteljes eredmények is. Igaz, a gabonatermelésben továbbra is a már megszokott gyengébb szín­vonalon maradtak. Ami főleg azzal magyarázható, hogy ebben a szövet­kezetben hagyományosan el volt ha­nyagolva a földek trágyázása s csak minimális terjedelemben érvényesült az évelő takarmánynövények talaj­javító hatása Is. Lucernát bizony éve­ken keresztül csupán kétszáz hektá­ron termeltek. A legszembetűnőbb eredmények a takarmánytermelés szakaszán szület­tek. Ugyan itt sem értek el rendkívül magas színvonalat, de azt elérték, hogy nem okoz külünflsebb gondot az állatállomány átteleltetése. S ez eb­ben a szövetkezetben nagy dologi Hi­szen a múlt években kénytelenek voltak takarmányt vásárolni, és szin­te törvényszerű Jelenségnek minősült az állattenyésztési termelés eredmé­nyeinek lényeges csökkenése. Most ügy vélekednek, hogy a tej- és marhahústermelésben tartani tud­ják az év folyamán eléri és bényi vi­szonylatban magasnak minősíthető színvonalat. Talán nem Is ok nélkül bizakodók! Mert amt azt Illett, már az elmúlt gazdasági év folyamán Is bizonyítottak. Például az előző évi 2600 literrel szemben 3000 liter tejet adtak el mindenegyes tehéntől és az árnforgalmazá8l tervet már december huszadikén teljesítették. S ha figye­lembe vesszőik azt, hogy ezerötszáz tonnával több jé minőségű kukorlca­­szllázsuk, ezer tonnával több szllá­­zsolt kukoricaszárból készült takar­mányuk és jóval több szénájuk van, mint az előző évben volt, akkor arra a következtetésre Jutunk, hogy való­ban létrehozták az állattenyésztési eredmények stabilizálásának, esetleg további növelésének feltételeit Az elmúlt gazdasági évben — az előző éveikhez viszonyítva >— jé ered­ményeket értek «1 a napraforgó, a korai burgonya és a dohány termelé­sében. Ez elmondható a kertészetre és a juhtenyésztésre is, mivel az ezernégyszáz juhot számláló állo­mánytól jóval több sajtot és jó minő­ségű gyapjút értékesítettek. Az áruforgalmazás tervét húsból persze az elmúlt gazdasági évben mőnye, hogy már az elmúlt évben slegessé vált a cukorrépa hagyo­­iyos kézi szedése és tisztítása, azt szerű gépsor végezte; hogy már i okoz gondot a trágya kihordása ilszórása, mert ezt a munkát nagy ísltményű trágyaszórókkal végez­te, hogy megoldódott a lucerna 1 betakarítása is. Az állattenyész­­termelés fejlődésére belterjessé­­ek növelésére pedig nyilván Jó issal lesz —a korszerű ezres ser­­tlzlalda és a kétszázas korszerű ihizlalda mellett — a mos* épülő tehenet befogadó, korszerű be­­iezésekkel ellátott farm Is, amely az Idén, valószínűleg az év utolsó negyedében üzemképes állapotban lesz. Az persze magától értetődik, hogy az építkezési beruházások, valamint a géppark fejlesztése csak hitelekkel oldható meg. A fejlettebb gazdasá­gokhoz való felzárkózásnak azonban más, olcsóbban járható útja nincs. De ha ezek a beruházások ésszerű és szakszerű termelés- és gazdaságfej­MEG MINPIG mm a műit sem teljesítették. Főleg sertéshússal maradtak adósak, annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert kissé túlméretezett sertésállományuk van. A takarmánykeverékek csökkentett adagolása miatt ugyanis bosszantóan kicsi a napi súlygyarapodás és a fel­tételezettnél hosszabb ideig tart a vá­gósúly elérése. Itt Is bebizonyoso­dott, hogy a hústermelést, főleg a sertéshús termelését — szinte a lét­­fenntartási minimumra csökkentett takarmánymennyiséggel — nem lehet az állomány túlhajtott növelésével, vagyis extenzlv módszerekkel növel­ni. Biztató Jelenség, hogy a szövetke­zet vezetősége ezt már tudatosította és hozzálát az ötezer-nyolcszáz ser­tést számláló állományának fokozatos •— ezer darabbal történő — csőkké í­­téséhez, kedvezőbb feltételeket te­remtve ■ sertéshústermelés intenzi­tásának fokozásához, jövedelmezősé­gének növeléséhez. A szövetkezet fejlődésére, termelési eredményeinek alakulására azonban talán legjobban az Irányítás tökélete­sítését szolgáló Intézkedések vannak hatással. A múlt év elejével megho­nosították az önálló elszámolás bel­­ttzemi rendszerét, amely az üzemszer­vezés ágazati rendszerére épül. Azóta nem sok idő telt el. A termelésre és a gazdaságosság alakulására gyako­rolt hatása azonban már lemérhető. Nem történtek csodákl A változást, a helyzet javulását még nem „eget ren­gető* eredmények jelzik. De mint az Papšo Ján közgazdasági mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza is mondot­ta, a hozrescsot bevezetése nagyon Jó hatással volt a szövetkezet hely­­zetének alakulására. Mind a szövetkezet elnöke, mind pedig az üzemgazdász határozottan állítja, hogy az ágazatvezetők és az egyes termelési csoportok irányításá­val megbízott szakemberek sokkal felelősségteljesebben viszonyulnak a termeléshez, mint azelőtt Bár a „sor­katonák* magatartásában, a termelés­hez való viszonyában még nem ta­pasztalható lényeges változás >— még mindig sokan vannak azok, akik ke­vés és felületes munkával sokat alkar­nak keresni mégis érzékelhetők már azok a törekvések, amelyek a termelési és a pénzügyi-terv teljesí­tésére, a termelés gazdaságosságának növelésére Irányulnak. A tejtermelés­ben jó példát mutatnak a páldi te­héngondozók és fejők, akik a múlt év folyamán tehenenkénti napi átlagban egy literrel több tejet fejtek, mint példán! a hőnyiek. S nincsenek kivé­teles helyzetben, mert a gondjaikra bízott tehenek genetikai tulajdonsá­gai azonosak és a takarmányadag Is hasonló mennyiségű és minőségű, mint a többi farmon. A múlt év elejétől bizonyos előre­lépést eredményező mozgás van a bényl Aranykalászban. Erre nemcsak a már Ismertetett tények utalnak, ha­nem az Is, hogy ez a szövetkezet az előző évihez viszonyítva az elmúlt gazdasági évben közel őtmillié koro­na értékű árnval többet forgalmazott, e míg az 1981-es gazdasági évet több mint 3 millió 800 ezer korona ráfize­téssel zárta, addig az 1982-es évi gaz­dálkodását 165 ezer korona nyereség­gel zárta. A fejlesztés megalapozását bizo­nyítják azok az intézkedések, ame­lyek a termelés anyagi-műszaki fel­tételeinek létrehozására irányulnak. Ezeknek az intézkedéseknek a követ lesztésl törekvésekkel, valamint a szövetkezeti tagok kezdeményező­készségéneik teljes kibontakozásával párosulnak, akkor pár éven belül na­gyon gazdaságosaknak bizonyulnak. Figyelmet érdemlő a szövetkezet vezetőségének az a törekvése Is, a­­mely a növénytermelés gyorsabb üte­mű fejlesztésére Irányul. Többek kö­zött az, hogy az istállótrágyát — évente legalább 650 hektár területen — következetesen (elhasználják я ta­laj termóerejének tokozására. Tovább növelik a lucerna vetésterületét úgy. hogy a közeljövőben kiterjedjen a szántó területének legalább tizenöt százalékára. A kukorica hozamának, a termelés jövedelmezőségének növe­lését pedig a vágsellyei (Sala) kukn­­ricatermesztési rendszerhez való csat­lakozással akarják elérni. A növénytermelés gyorsabb ütemű fejlesztésével azt a célt követik, hogy összhangot teremtsenek a növényter­melés és az állattenyésztés között, illetve, hogy létrehozzák az állatte­nyésztési termelés önálló takarmány­­ellátására épülő feltételeit. A vezetőség tudatosította azt Is, hogy a termelés szervezésében nem „uralkodhat* a sok éven keresztül megszokott „ahogy esik, úgy puffan“ módszer. Ezért a termelésfejlesztési lehetőségek feltárása és összegezése után hozzálát a termelés- és gazda­ságfejlesztés távlati koncepciójának kidolgozásához. Csak kívánható, hogy a készüló koncepció a szövetkezet termelési eredményeinek lényeges nö­vekedéséhez vezessen. PATHÖ KAROLY Hatekoiwahh termelés, szerkezetváltással megvalósítása A mezőgazdasági termeié* haté­konyságának növelése megköveteli a tartalékok és lehetőségek mie­lőbbi feltárását és hasznosítását. Az eredményesebb termelés egyik feltétele az, hogy minden mező­gazdasági üzemben — az össztár sa da tani igények mellett >— az adott termelést feltételeknek' a leginkább meg­felelő termék előállítására tö­rekedjenek. A száraznyír jest (Suché Bre­­zovo) szövetke zet kedvezőtlen termesztési és talajadottságok között gazdái kodik. A 620 hektárnyi, me­redek lejtőkön elterülő, köves talajú szántón jő hozamokat lehetetlen elér­­/ ni, ráadásul a termelési költségek Is nagyok, hi­szen a kővel borított szántón a ta­lajművelő és betakarító gépek egykettőre tönkremennek. Mindezeket figyelembe véve, a termelés szerkezeti változására került sor a szövetkezetben — tájékoztatott Milan Valent állat­­tenyésztési fôágezatveztetó. 1979- ben vemhesüszők nevelésére és eladására tértek át. Az ehhez szük­séges feltételeik megteremtése fo­lyamatban van. Épül a két BIOS- 300-as Istálló a nagyláml (Vefký Lom) telepen, valamint egy-egy OMLD-500-as típusú Nagylámon és Száraznyírjesen. Jelenleg hat ré­gebbi Istállóban tartják az állato­kat. Az évi tervük 450 vemhesüsző eladását Irányozza elő. A kedve­zőbb feltételek megteremtése ér­dekében megkezdték a vízvezeték és ltatőrendszer építését a nagy kiterjedésű legelőkön, ahol víl­­lanypásztor segítségével a szaka­szos legeltetést alkalmazzák majd. Egyelőre két mezőgazdaság! üzemet, a závadat szövetkezetét és a Nagykürtösi (Vefký KrtíS) Állami Gazdaságot látják el vem­hes üszőkkel. Távlati tervük 1500 növendék­ednek a felét vemhes üszőként kell ennek a felét vemhesüszőként kell értékesíteni. Ugyanis nem mind­egyik megy át a selejtezésen. Tény, hogy az értékesített növen­­déktlszők csaik ritkán érik el a 160—180 kilós élőtömeget. lül nagyméretű tslajjavltáet zünk. Meg kell azonban •egytsiH, hogv * jelen feladatainak teijwri­­tése és a jövő feltételeinek kiel» kitása között nem tökéé«*«« as összhang. Előfordulhat as • fur­csa helvzet, hogy пИк&Лео az ál­latállomány eléri a tervezett sz*n. ф A növénytermesztés szaka­szán gyenge eredményeket érnek el. Hogyan biztosítják a szükséges tömegtakarmányokat az állatok ré­szére? i— Amint említettem, kt van dolgozva egy tanulmány arra vo­natkozóan, hogy miként valósítjuk meg az „átállását* a Jelenlegi ter­melési szerkezetről a vemhesüsző­­tenyésztésre. Enneik egyik része foglalkozik a szükséges takar­mányalap megteremtésének felté­teleivel Is. A program keretén be­tet, a takarmányozásukhoz szüksé­ges takarmányalapot nem tudjuk majd biztosítani. 0 A szövetkezet két kis község hatérában gazdálkodik, a lakosok száma pedig nem haladja meg az ötszázat. Nem okoz majd ez mun­­kaarőproblémát az állattanyéaztái­­ben? i— Való igaz, hogy a két faluból egyre többen kerülnek az Ipar, a város vonzásába, s az így kiala­kult munkaerőelvándorlást a szö­vetkezet is megérzi. Az egyensúly megteremtése érdekében Idén két nyolclakásos lakótömb építését kezdjük meg, hőgv a toborozással szerzett dolgozóknak lakást tud­junk biztosítani. Bízunk abban, hogy a kedvező munkp- ás élet­feltételeik megteremtése után biz­tosítani tudjuk az állattenvésztée­­ben szükséges munkaerölétszémot. De a két falu lakosságúknak. túl­nyomó többsége a szövetkezetben dolgozik. Az állattenyésztésben i* sok, munkáját jól és becsülettel végző dolgozónk van. Köztük id. Diiröov Ján, vagy Tupová Zuzana etető, aki húsz éve dolgozik az állattenyésztésben. Vagy Baeka Pa­vel segédzootechnlkiis, aki a me­­'zőgazdaságban végzett eredmé­nyes munkájáért kitüntetésben ré<­­szesült. A fiatal lnseemlnátor Vi­liam Berky, akinek nagy érdeme van abban, hogy tavaly a vemhee­­ség aránya elért* az 52,6 százalé­kot. Bennük és a többiekben bízva hisszük, hogy a kitűzött feladato­kat a jövőben, a felmerülő prob­lémák ellenére is eredményesen valóra tudjuk váltani. BOJTOS JÁNOS A GABONAPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Pártunk és kormányunk következetes gazdaságpoliti­kájának köszönhetően a szocialista mezőgazdaság erő­teljes és szüntelenül fejlődő anyagi-műszaki alappal jól felkészült, s tettre kész káderekkel rendelkezik, A Kassa-vldéke (Košice-vldiek) járás mezőgazdasági dolgozói az anyaöl-műszaki alap, a káderek alkotókész­ségének kihasználása, valamint a nagy hozamú fajták és hibridek, a korszerű termesztési technológiák széles körű akalmazása révén jelentős sikereiket értek el az utóbbi években. Tavaly — a kedvezőtlen Időjárási vi­szonyok ellenére — búzából 4,02, kukoricából pedig 5,6 tonnás átlagtermést takarítottak be hektáronként. A tizenhét mezőgazdasági üzem közül tizenhárom gazda­ságnak sikerűit az előirányzott gabonatermesztési ter­vét túlteljesíteni. Mezőgazdasági üzemek szerint elemezve a gabonater­melést megállapíthatjuk, hogy tavaly Csányban (Cafia) takarították be a legnagyobb, hektáronkénti átlagban a 4,76 tonnás termést. Nem véletlenül, ugyanis Itt jó volt a búza elóveteménye. A perényiek (Perln) 4,41 tonnás átlagot értek el hektáronként ök arról beszél­tek, hogy eredményeikben döntó fontosságúnak bizo­nyult a növénysűrűség. Azokon a parcellákon, ahol r kalászok száma négyzetméterenként elérte az 560-at, ott hektáronként 7 tonna termett, de még a 480-as ka­­lászsűrűség esetében Is 4 tonnán felüli volt a termés. Az újbódval (Nová Bodva) szövetkezetesek 4,39 tonnás átlaggal dicsekedtek. Elmondták, hogy ehhez nagymér­tékben hozzájárult az ésszerűen alkalmazott vegyszeres gyomirtás. Ennek köszönhető, hogy egészem az aratásig gyommentes volt a növényzet, s így magas fajsúlyú, tiszta gabonát takaríthattak be. A kasasi járásban a gabonatermesztési tervet 162.4 százalékra teljesftették. A 29 ezer 436 hektárnyi termő­­területről nem kevesebb mint 110 ezer 698 tonna gabo­nát takarított be. A kitűnő eredmény nem tükröz mást, mint az adottságok alapos számbavételét és azok­nak a korszerű termesztési módszerekkel való össze­hangolását, a Jö munkszervezést és agrotechnikai fe­gyelmet , Ami a kukorlcatermesztöst Illeti, a Járás mezőgazda­sági dolgozót ugyancsak kitettek magukért. Nem keve­sebb mint 30 ezer 212 tonna össztermést érteik el, mi­által az előirányzott termelési tervet 111,2 százalékra teljesítették. Az újbódvai szövetkezetben 7 tonnás átlag­termést értek el, s ezzel az eredménnyel kerületi mé­retben Is a legjobb kukorlcatermeszfők között e'mlege­­tik őket. A Járási szakvezetőség Igyekszik Is minden gazdaságban ismertetni tapasztalataikat, módszereiket. Elért eredményeik alapján széles körű népszerűsítést érdemelnek más élenjáró gazdaságok Is, mint például a csécsi (Ceöejovce), a csányi, a kehnenl (Hraničné) szövetkezet. Hiszen a cél az, hogy az említett szövet­kezetekhez hasonló hozamok ne jelentsenek kiugró re­kordot, hanem járásszerte általánosakká váljanak. Mindenesetre örvendetes, hogy igényesebbekké váltak az emberek, s hogy magásabb mércét tűznek maguk elé. Mert a példájuk ikövetésre ösztönöz. (.ib) Tupová Zuzanna húsz éve dolgozik az állatte­nyésztésben Fotó: Böjtös

Next

/
Oldalképek
Tartalom