Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-18 / 24. szám
6 .SZABAD FÖLDMŰVES 1983. június 18. Képzőművészek békéért „Háborúellenes motívumok” Amint erről lapunk kulturális rovatában már beszámoltunk, a komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeumban Darázs Rózsa szobrászművész és Mikns Balázs festőművész mutatta be alkotásait. Ezzel a kiállítással párhuzamban a történelmi értékű épület emeleti csarnokában „Háborüellsnea motívumok“ cím alatt három ismert szlovák művész is kiállított Mivel a művek valóban kivívták mind a nagyközönség, mind a hozzáértők tetszését, elismerését, röviden fellemezzűk a felvonultatott munkákat bemutatjuk alkotóikat. ZUZANA HLOZNIKOVA — GRAFIKA Aki figyelemmel kíséri a szlovákiai képzőművészet fejlődését, jól tudja, hogy Vincent Hložnlk a mal kortárs festők legtöbbjei közé tartozik. Habár lánya, Zuzana Hložniková Így a művészetek „árnyékában“ nőtt fel, pályája korántsem volt problémamentes. A Bratislava! Iparművészeti Középiskola növendékeként, s később már önálló alkotóként saját életta pasztalatalt, kialakult látásmódját alkalmazva harcolta ki magának azt az elismerést, amely ma övezi. Egy művészt pálya mérföldköveit a kiállítások jelentik. Hložniková eddig nyolc alkalommal vonultatta fel művelt, mely bemutatók közül az 1978-as bratlslaval, az 1981-es kölni (NSZK), és az ugyancsak 1981-es gmundeni [Ausztria] voltak a legjelentősebbek Hložniková kőnyomatai, rajzai, réz- és linóleum metszetei a szó valós értelmében vett sajátos kifejezésmódra vallanak. A művész női érzékenységgel közelíti meg azokat a témákat, melyekben szót kíván érteni a nézővel. A Komáromban először kiállított „Moloch jpgvében“ ciklus képeihez a ban Immár tizenhatodszor állt a nagyközönség elé. Művelnek többsége a kiállítás a már említett témakörét ölelt tel: a béke, az emberi boldogulás, kiteljesedés mellett bont zászlót. Zelina — hosszú keresés után — megtalálta saját szimbólumrendszerét, s ma már a modern, elvont festészet egyik legjobbjaként tartják számon. Az expresszlonlzmus úttörölnek lépett nyomdokaiba — saját arccal, saját ecsettel. Zelina a dinamikára építi (el művelnek eszmei tartalmát. A fasizmus haldoklása, A fekete nap című képei hatalmas felkiáltójelként szólnak a mű értőjéhez: soha többé háborútl Az alkotó világfájdalmat hordozó művel mellett a könynyebb hangvételű, mindennapi életünk apró történéseiből felépített gondolatsorokkal Is találkozhatunk egyes képein. De célját ezeken a képeken keresztül is közli: az emberi harmóniát, a természet kincsnél többet érő apró adományait nem pusztíthatja el az atomháború. PETER HLOZNIK — SZOBROK A svedernfkl születésű, jelenleg Bratlslavában élő alkotóművész Jozef Kostka professzor tanítványaként szerezte diplomáját 1989 ben a Bratislava) Képzőművészeti Főiskolán. Eddig — monumentális szobrokról lévén szó — három alkalommal, Bratlslavában, Považská Bystrlcán és Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) állította kf művelt. Peter Hložník azok közé az alkotók közé tartozik, akik azt vallják, hogy a háború az emberiség pusztulása — az emlékezéssel kerülhető el: szobrain ágyúcsövek, puskák rendszertelen sokasága, megkínzott emberarcok, „uralkodó“ katonaslsakos fejek láthatók. Hložník kerüli a tömbszerüséget. A szobrok szimbólumrendszerét megtört síkokra, szabálytalan Idomokra építi tel, Így az Igényes szemlélő alkotásait részle telben szemléli, gondolkodásra kény szerül. A Sztrájk a téren, a Háború, a Chile című szobrai elárulják alkotójuk, politikus látásmódját, béke utáni vágyát. A „Háborúellenes motívumok“ című, májusban megrendezett hármas kiállítás rendezője, Farkas Veronika, jól választott akkor, amikor a fen tlekben bemutatott művészek meliert döntött. A júliusban Prágában megtartandó béke-világtalálkozó tiszteletére rendezett kiállítás valóban nagy látogatottságnak örvendett, hiszen a Jókal-napok résztvevői is gyönyörködhettek a művekben. A látogatók jól emlékezetükbe véshették a három művész közös gondolatát: Békét, a népek, nemzetek között öszszetartást, megértést! KALITA GABOR AKÖ1YV t V * népszerűsítéséért Tőzsér Arpád, mögötte Gágyor József Irodalmunk és szellemi életünk első számú hazat mecénása, a Ma dách Könyv és Lapkiadó már é' óta következetesen és céltudatosén épít ki mind közelebbi kapcsolatokat olvasóival Ezt a törekvést csak helyeselni lehet, hiszen bármilyen formában — legyen az könyvkiállltás, könyvvásár, Író olvasó találkozó — a könyv és az olvasás népszerűsítését szolgálja. Ezen túlmenően az Irodalom barátai bepillantást nyerhetnek rajtuk keresztül a könyvkiadás néhány műhelytitkába, felmérhetik színvonalat, összetételét, célkitűzéseit. Ilyen rendezvényre került sor má jus közepén Galántán (Galanta) a Csehszlovák —Szovjet Barátság Házában. Á CSEMADOK helyi szervezete és járási bizottsága együttesen volt a házigazdája annak a — könyvvásárlással egybekötött — Író-olvasó találkozónak, amelynek vendégei Dávid Teréz, Ozsvald Árpád, Tőzsér Árpád, Balta György, valamint a „hazainak“ számiló Gágyor József voltak A találkozó egyben a Madách Könyvkiadó idei második könyvkiállitásának negyedik megnyitója is volt; az elsőt, mint ahogyan annak Idején lapunkban Is beszámoltunk róla, Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) nicaj, ugyancsak gyermkekeből álló A kiadó képviseletében Tózsér Arpád nyitotta meg a kiállítást. Rövid beszédében felvázolta azokat az eredményeket, amelyeket könyvkiadásunk elért az utóbbi két évtizedben. Hang súlyozta a Madách Könyvkiadó szerepét kulturális életünkben, kitért azokra a kultúrpolitikai és művészi célkitűzésekre, amelyek könyvkiadásunk jelenének és jövőjének vezér fonalát képezik. Néhány szóban Ismertette a kiállított művek némelyiket, mint könyvtermésünk reprezentánsait, majd a szép számban össze gyűlt vendégek megtekintették a kiállítást. Magáról a kiállításról a teljesség Z. Hložniková: „A keselyű“ (grafika) P. Hložnlk: „Háború“ (gipsx) (A szerző felvételei) szerző a mitológiából kölcsönözte a motívumot: Moloch egy kánaáni bálványt jelképez, melynek emberáldozatokat mutattak be. A döbbenetét, kint, feszültséget sugárzó fekete fehér művekben a néző az erőszak, a há ború, a gyilkolás, a fasizmus elleni ökölemelést, felszólítást vélheti felfedezni. Az 1952-ben született Hložnlková további képeiben — mint az 1983-ban készült „Keselyű* című müvében — az emberi faj megsemmisülése, az atomháború ellen küzd sajátos, szuggesztfv erejű művészi eszközeivel. EUBO ZELINA — FESTMÉNYEK Az 1943-ban Tajovban született, monumentális festészettel, gobelintervezéssel foglalkozó művész Komárom„Harc a kutyafejüekkei” Az utóbbi időben sorozatban mutatja be a Magyar Területi Színház a csehszlovákiai magyar szerzők darabjait; ezek között minden évben találunk egy-egy gyermekek számára irt játékot is. Ezek többnyire tör ténelmi témát dolgoznak fel a gyermeki mentalitásnak megfelelő, sajátos módon, cselekményük pedig tájainkon játszódik Ilyen volt pl. Batta György Töklámpása, vagy Gyürke Lajos A becsületes molnárlegény cfmű játéka. Ezt a sort folytatva mutatta be a MATESZ június 10-án, Komáromban (Komárno) Kmeczkó Mihály Harc a kntyafejűekkei ctmü, gyermekeknek szánt zenés színpadi játékát. Mivel a darab előtt remélhetőleg előadá sok bosszú sora áll a jövőben Szlovákia magyarlakta vidékein, a bemutató alkalmával megkértük magát a szerzőt, Kmeczkö Mihályt, „főállásban“ a MATESZ dra matnrgjit, hogy mutassa be az ősbemutatót kővetően eddig már négy előadást megért darabot olvasóinknak. erejéig szólunk. Első helyen kell említenünk Duba Gyula érdemes művész Madách díjas regényét, az Örvénylő időt, amely szerves folytatása korábbi nagyepikai művének, az ívnak a csukák című regénynek. A szlovákiai magyarság történelmének két tálén legviharosabb évtizedét ábrázolja egy képzeletbeli falu lakóinak sorsán keresztül: lakosságcsere, a szövetkezetesítés kezdetei, az emberek tudatának lassú és közel sem problémamentes átalakulása... Az előző mű időrendi ivére való szerves rákapcsolódás remélni engedi, hogy egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb írónk napjaink, a szocialista falu ábrázoláséval rövidesen trilógiává egészíti kt művét. A kiállított darabk között szerepelt Gágyor |ózsef kétkötetes gyermekjáték- és mondókagyüjterménye, a Megy a gyűrű vándorútra, valamint a Csehszlovákiai Magyar írók sorozat több kötete, költészetünk és prózairodalmunk arányos válogatásával. Megtekinthették a látogatók a néhány éve Indult Főnix sorozat eddig megjelent valamennyi kötetét, s rajtuk keresztül megismerkedhettek Irodalmunk legfiatalabb nemzedékével. Az egyébként kitünően összeválogatott kiállítással kapcsolatban sajnos egy — Inkább csak „technikát“ Jellegű — hiányosságról Is szólnunk kell: feltétlenül jóval nagyobb helyiséget igényelt — és érdemelt — volna. Elsősorban emiatt tűnt a Jó öszszeállítás ellenére Is rendszertelennek, e megnyitóra összegyűlt szép számú közönség pedig a szó szoros „Melyiket vásároljam meg. értelmében egymás sarkát taposva volt kénytelen körüljárni a vitrineket. A kiállítást követő író-olvasó találkozó már Jóval méltóbb környezetben, az épület egyik nagytermében folyt le, amelyet zsúfolásig megtöltöttek az érdeklődők. A családias hangulatú beszélgetés sorén felvetődtek irodalmunk időszerű kérdései, a megjelent költők és Írók legközelebbi tervei, akik — a találkozó utolsó aktusaként — kézjegyükkel látták el a „könyvasztalnál“ frissen megvásárolt könyveiket. VASS GYULA Ez a sziget azonban egyúttal felkép Is. A gyöngébbek, a pusztulásra ítéltek szigete ez, amelyen azonban mégis hősök teremnek. Az optimista történelemszemléletet sugallta a Mesemondó ts, akt a darab eleién így idézi meg a régi időket: „Szóljon hát a mese a régi Időkről, a régi daliákról, akik csaknem ezer éve a kutyafejűekkel viaskodtak ezért a kicsi szigetért, ahol ma ti éltekl Képzeljétek magatokat a réges-régl komáromiak helyébe, hiszen — ki tudja? — lehet, hogy ezer év múlva rólatok szól majd a mese, unokáitok unokáinak gyönyörűségére és a ti dicsőségetekre ...ŕ Mivel ez a színpadi játék gyermekeknek íródott, természetesen a szövege ts játékos. Verses vagy rímes ritmtkus prózai szöveg; olyan, am1- lyénnél maguk a gyermekek is szí vesen „eljátszadoznak". Mint szerzőnek — de nemcsak mint annak — befejezésként egy kívánságom van: tekintse meg ezt a színpadi játékot minél több öt-tizenöt éves gyermek, ha teheti, a szilleivel együtt. Alakítsuk közösen optimistu törtténelemszemléletünketl Kmeczkó Mihály Az üvegszekrények előtt A szerző felvételei Régóta él már bennem a színpadi játéknak az ötlete. Még kisiskolás koromban ülepedett le a lelkemben az a szomorú tény, hogy történelmünk — vereségek sorozata. Elődeink utoljára Mátyás király korában vívtak győztes csatát... A sorozatos vereségek ellenére azonban mégsem pusztult ki ez a nép. Ennek valami oka lehet, okoskodtam, de hogy ml, arra csak később jöttem rá. Még mindig iskolás koromban, a mondák olvasgatása közben fedeztem fel nagy-nagy boldogsággal, hogy nagy vereségeink mellett apró győzelmeink is voltak. Történelmünket ettől kezdve másként láttam, másként akartam látni: nem a nagy vereségek, hanem az apró győzelmek láncolataként. Valószínűleg ezek segítettek bennünket a megmaradásban. Ettől a felfedezéstől lett kiegyensúlyozottabb a jövő-látásom ts... Ilyen apró, de korántsem elhanyagolható győzelemről szól ez a darab — pontosabban mesejáték — Is. Mese ugyan, de történelmi tényre épül, s az pedig nem más, mint a kutyafejűek pusztítása a Duna mentén. Kik Is ezek a kutyafejúek? Nem hinném, hogy sokat kellene magya ráznom, hiszen elég, ha csak a János vitézt olvasta valaki, hogy tudja: a pusztító tatár hordákról van szó, amelyek 1242-ben szinte teljesen kiirtották ennek a vidéknek a lakóit, otthonaikat, falvaikat pedig a földdel tették egyenlővé. Az Iskolában „A tatárjárás" címszó alatt tanulják a diákok ezt a szomorú történelmi eseményt. A színpadi játék hőset az egykori komáromiak: Bátor, a legbálrabblkuk, aki megvív a tatárok vezérével és párja, Piros; Parittyás a komáromiak fegyverkovácsa, a legerősebb vitéz, és mátkája. Gyöngyös; Deli, a legügyesebb vitéz és kedvese, Virág; Vidor, a vitézek legvldámabbtka és menyasszonya, Arany. Közéjük tartozik még a tatárok fogságából megszökött Keve, akt elsősorban a fúrfangosságával tűnik ki. ök védik kicsiny szigetüket a kutyafejű tatároktól: a háromfejű Batu kánklndzsttől; a háromlábú Onogün trónktndzstt&l, Batu trónörökösétől; a háromlábú lllér főktndzsttől, a tatárok fővezérétől; a háromszemű KUszmög bölcskindzsltől, Batu kán tanácsnokától; a háromorrú Noszlám jósklndzsitől, n tatárok táltosától; a hárommarkú Egedem örktndzsttől, Batu kán testőrétől; s a háromfülű Kemhal kémkindzsltől, a tatárok kémétől.