Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-18 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1983. jűnlus 18, ILITlislL A szociális gondoskodás szerves része AZ ÜZEMI ÉTKEZTETÉS A 7. ötéves tervidőszakra szóló, gazdasági és szociális fejlődést célzó irányelvekben az életszínvonal meg tartására vonatkozó feladatok teljest tése mellett hangsúlyt kapott: az efsz-ekben fokozottabban és folya­matosan gondoskodjanak a tagok munka- és életfeltételeinek rendsze­res javításáról. A komplex gondos­kodás szerves része: a kulturált üze­mi étkeztetés előfeltételeinek a meg­teremtése. Egy legutóbbi MÉM-rendelet leszö­gezi, hogy az üzemi étkeztetés Javí­tása érdekében az efsz-ek — ha szá­mukra célszerűbb és előnyösebb — saját termékeiket Is felhasználhatják az üzemi konyha nyersanyag-szükség­letének feltöltéséhez. Ennek egyetlen feltétele: a közös gazdaság maradék­talanul teljesítse megszabott eladási kötelezettségeit. Ugyanakkor ügyelnie kell a higiéniai előírások megtartá­sára. Indokolt esetben, ha például nyugdíjasokról vagy az efsz alapító tagjairól van szó, akik a szövetkezet­ben rokkantak meg, vagy csökkent munkaképességűek, a gazdaság veze­tősége a szociális bizottság javasla­tára kedvezményes áron, esetleg In gyenesen biztosíthat meleg ételt. Szövetkezeteinkben az üzemi étkez­tetés fölött a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Illetékes szerve gya­korol társadalmi ellenőrzést. Az erre vonatkozó irányelvek szerint a szö­vetség igénybe veheti a szö­vetkezet szociális bizottságának se­gítségét. ami semmiképp sem csorbít­ja ezáltal az efsz elenörző- és reví­ziós bizottságának jogait. E dokumentumok szellemében el­látogattam a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Komáromi {Komárno) Járási Bizottságára, hogy tájékozód­jam, milyen arányú és színvonalú az illető Járás szövetkezeteiben az üzemi étkeztetés, miképpen váltják valóra a szociális gondoskodás programjá­nak határozatait, s az ebből eredő feladatokat. Az SZFSZ járási bizottsága ezzel kapcsolatban szorosan együttműkö­dik a járási mezőgazdasági igazgató­sággal, valamint a járás szövetkeze­teivel, megkülönböztetett figyelmet fordítva a közös gazdaságok dolgo­zóinak étkeztetésére. Itt jegyezzük meg, hogy az utóbbi évtizedben lényeges előrehaladás történt: gyarapodott azon efsz-tagok száma, akik a szövetkezet üzemi ét­termének szolgáltatását veszik igény­be, vagy a Jednotáét. Jelenleg a Járás 22 szövetkezetéből 15-ben van egész éven át működő üzemi étterem. Ha más járásokhoz viszonyítjuk az ez­­irányú eredményeket, elégedettek is lehetnénk. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy az üzemi étkeztetés ne le­hetne még fejlettebb és szélesebb körű. Méginkább élhetnének a szö­vetkezetek nyugdíjasai a közétkezte­tés nyújtotta lehetőségekkel. Leg­alább úgy, mint a Gútal (Kolárovo) Efsz-ben, ahol 50 férőhelyes az üze­mi étterem, s tavaly például naponta félezer ebédet készítettek, miközben a nyugdíjasokról sem feledkeztek meg, hiszen az étkezők (kosztosok) 15 százaléka már Idős. Mivel az üze­mi étkeztetés iránti érdeklődés foko­zódik, a szövetkezet vezetősége az étterem bővítését fontolgatja. A gútai kedvező viszonyokra vonat­kozóan még annyit, hogy az ételt ki­szállítják a munkahelyekre, ahol adottak a kulturális étkezés feltéte­lei. Ez azért is lehetséges, mert a szociális bizottság rendszeresen érté­keli az üzemi konyha tevékenységét; továbbá jól teljesíti küldetését az "ИШШ'ШМИ étkeztetési bizottság, mely ügyel nem­csak a menük összeállítására, hanem annak mennyiségére és minőségére is. Az étlapon feltüntetett menüt végeredményben az üzemi orvos hagyja Jóvá. E szövetkezetben a táplálkozás ész­­szerűségére törekszenek, ami kizárja a húsos ételek túltengését, egyolda­lúságát. Mint az étkeztetési bizottság felmérései, tapasztalatai bizonyítják, a kosztosok 90 százaléka elégedett a menü-összeállítással, az étkek válto­zatosságával, minőségével és mennyi­ségével. Ez a Beiíovský elvtárs vezet te konyhaszemélyzet az 1981-es évben a Legjobb szövetkezeti étkezde cí­mért folyó versenyből győztesként került ki. Hasonlóképp jó színvonalú az üze­mi étkeztetés a naszvadi (Nesvady) szövetkezetben, Jana Tvrdoňová kony­havezető szakavatottsága érdemeként. Bár kicsi az étkeztetési kapacitás, a lehetőségeket jól hasznosítják, hiszen a szövetkezeti tagok 40 százaléka ét­kezik itt. Ezenkívül: itt főznek a v$g­­fűzési (Vŕbová nadVáhom) és a mar­­tosi (Martovce) szövetkezet dolgozói részére is, mivel náluk még üzemi konyha nincs. Négytagú az Itteni konyhaszemélyzet, amely tavalyelőtt a megtisztelő III. helyet vívta ki. Az étkeztetési bizottság megállapítása szerint az ételek magas kalóriájűak s megfelelnek az ésszerű táplálkozás követelményeinek. Ez a kis létszámú konyhaszemélyzet a múlt évben pél­dául kétezer adag reggelit, ezer adag tízórait, harmincötezer ebédet és ezerötszáz vacsorát készített. A naszvadiak az idén Is megtesz­nek mindent annak érdekében, hogy a dolgozók Ízletes, kiadós ételeket kapjanak, különös tekintettel a ga­bonabetakarítás Időszakára, amikor — szükség esetén — az aratók szom­bat-vasárnap ts dolgoznak. A hetényi (Chotln) szövetkezetben egyelőre nincs üzemi konyha. Nagy Arpád, a személyzeti- és káderosztály vezetője elmondta, hogy az érdeklő­dők számára a meleg ételt a szom­szédos szilosl (Šrobárovo) szövetke­zetből szállítják, egyenesen a munka­helyekre. A kosztosok az ebédért hat koronát fizetnek, a többit a szövetke­zet téríti a szociális alap anyagi eszközeiből. Természetesen, a meleg étel iránti érdeklődés Itt is nagy, fő­leg a nyári idénymunkák közepette, amikor a társadalmi munkásokat egésznapos ellátásban részesíti a szö­vetkezet. Már épül a hetényiek üzemi étkez­déje, addig is a szlloslak segítik ki őket. Egyelőre a nyugdíjasok azok, akik nem részesülnek az efféle előny ben... A 300 férőhelyes, korszerű üzemi étkezde, remélhetőleg a Jövő évben elkészül. Üjgyallán (Dulovce) a hetényíhez hasonló volt a helyzet, ám ez év ele­jével a probléma megoldódott: a tag­ság él a kedvező lehetőséggel, s a konyhai személyzet Is igyekszik meg­felelni a követelményeknek. Csupán részben megoldott az üzemi étkeztetés problémája az lzsal (Iža) szövetkezetben, továbbá a madartban (Modrany) és a marcelházlban (Mar­­celová). Mindez arra mutat, hogy a komáromi (Komárno) Járásban még a szövetkezet tagjairól való ilyen ér­telmű gondoskodás nem teljes; a tar­talékokat mielőbb hasznosítani ille­nék — a szövetségi kormány leg­újabb rendelete értelmében, melyet a lap következő számában — a Jog­tanácsadó rovatunkban — ismerte­tünk. NAGY TERÉZ Itt a fürdőidény, s a szabadságolások Ideje. Hazánkban számos termál­fürdő működik, amelyek többnyire ilyenkor már népesek — és közked­veltek. Szívesen töltenek el néhány napot, vagy еду-két hetet is a keve­­sebbpénzűek, akik külföldi nyaralás helyett ezt a lehetőséget választják, többnyire családostól. Felvételünk a deáki /Diakovce, galántai járás) termálfürdőben készült. Egy csehországi család a hűs lombú fák közé helyezte sátrát, ahol tel­jesen otthonosan érzi magát. Jó nyaralást, felüdülést, szabadságolástI Kép és szöveg: —nkl-* Amiről nem szabad megfeledkezni A mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozását célzó Intézke­dések gyakorlati sikere elsősorban tőlünk, emberektől függ. Nem elég spontán észrevenni, hogy a mezőgazdasági dolgozók a tervfeladattok valóra váltói. Rendkívül sok függ attól, hogy a vezetők, szakemberek miként ellenőrzik a traktorosokat, gépkezelőket, a munkavégzőket. Gyakorta szó esik a felső Irányításról, ám a munkát közvetlenül irá­nyító középkáderekről annál kevésbé. Márpedig nagyon lényeges, hogy miként vetik össze a munkaeredményeket a teljesítménynormával, mi ke­rül a munkakimutatásokba. Űk rendelkeznek a leggazdagabb helyszíni ismeretekkel, s dologvégeztével tanulságokat vonhatnak le, hogy az eset­leges hiba másnapra kiküszöbölődjék, vagy újabbra sor ne kerülhessen... Igenis, a határban dolgozó csoportvezetőkre, brigádvezetőkre gondo­lunk, a technikusokra, akiken Jórészt az múlik, amit az utóbbi időben oly sokszor hangsúlyozunk: a munka minősége, gazdaságossága, a gépek tel­jesítőképességének maximális hasznosítása. A mezőgazdasági munkát végzők állandó harcban állnak az elemekkel, az időjárás szeszélyeivel, viszontagságaival, a növénykultúrák károsítóival (rovarkártevők, gyom, gombabetegségek stb.). Ezzel azonban még a sornak nincs vége: szüntelenül gondoskodni kell a mezőgazdasági termelés szük­ségleteinek a kielégítéséről (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, pót alkatrész stb.), a gépjavításról, gépbeszerzésről, terménytárolásról, a ta­karmány tartósításáról, a különféle takarmánytápok beszerzéséről és a többi. A középkáderek szakmai-politikai felkészültsége, gyakorlati tapasztala­tai, emberi tulajdonságaik milyensége, az emberekkel bánni tudása, Jó szervező-irányító- és kezdeményezőkészsége a termelés eredményességét befolyásoló tényező. No meg a szilárd Jellem, a meg nem alkuvés is na­gyon fontos emberi tulajdonság. Az úgymond „se hideg — se meleg“ típu­sú ember, aki könnyen befolyásolható, nem való a vezetésre, munkairá ^Nélkülözhetetlen továbbá a tárgyilagos ítélőképesség, az önálló döntő­képesség és a problémákra való gyors reagálás. A Jó munkáért dicséret, a rosszért elmarasztalás jár. A munkafolyamatokat közvetlenül irányító középkáderek egész ténykedését a dolgozók látják, s a jó példát követik. A személyes példamutatás — a legalapvetőbb elvárás a középkáder, a technikus iránt, felettesei, a kollektívák, a gazdaság dolgozói részéről. Ahol a középkáder jó, rendszeresen ellenőriz, beosztottjai ezt hamar megszokják, s követik a Jó példát, ami kihat a gazdálkodás egész mene­tére. lobb gép - és gépieszköz-ellátást A pelsőci (Plešivec) szövetkezetben az idén — az előző évekhez viszo­nyítva jóval többet — 1,8 millió ko­ronát fordítanak új gépek vásárlá­sára. Erőgépekre egyelőre nincs szükségük, annál inkább vetőgépekre, mivel a járásban ők rendelkeznek a legtöbb szántóterülettel. Van ugyan két gabonavetőgépük, de azokkal nem lehet megbízhatóan vetni, épp a vetési mélység és a vetőmag szórá­si aránya pontosan be nem állítható. Az illetékes mezőgazdasági gépgyá­rak azért marasztalhatók el legin­kább, hogy aránylag olcsó ós a terep­­viszonyokhoz alkalmazható vetógépet nem gyártanak, így tehát nem is bo­csáthatnak a kereskedelem rendelke­zésére ... Persze, ezzel csupán elkezdődik a sor. Az ekék ugyan egyszerű szerke­zetek, mégsem kaphatók. Ez az elég­gé nagy közös gazdaság mindössze öt üzemképes ekét tudhat magáénak; ebből kettő 6 PNX-35-ös típusjelű és három hidraulikus függesztésű. Ezek is közel tíz évesek. Mondani sem kell, hogy az ekehiány agrotechnikai határidő-eltolódást okozhat. Egyetlen lehetőség áll fenn csupán: az ekék napi két-három műszakban való hasz­nálata. A talajművelő eszközök családjából hiányzanak továbbá a BDT-7-ee ne­héztárcsák. A meglevők Immár két éve csapágyhiány miatt nem hasz­nálhatók. Ogy segítettek nehéz hely­zetükön, hogy egy magyarországi ter­melőszövetkezettől kölcsönöztek nagy teljesítményű tárcsát, amellyel — ta­vasszal és ősszel — képesek mintegy 130 hektárnyi talajt megtárcsáznt. A szálas takarmányok betakarítását nagymértékben hátráltatja, hogy csu­pán három OSP-2-es forgatógéppel rendelkeznek, holott legalább hat da­rabra lenne szükségük. Kaszálógépük és sllókombájnjuk van elegendő. Ugyancsak gabona­­kombájnjuk is hét darab sorakozik a géptelepen. A szalmabetakarítás sem okoz problémát. Az alkatrészellátás, mivel hiányos, erőteljesen befolyásolja a munkame­netet (lassítja), s ugyancsak a gépek kihasználtsági fokát. Rozsnyón (Rož­­óava) 1977-ben megszüntették a nagy alkatrészraktárt. Azóta minden apró­ságért Kassára (Košice), Kežmarok ra, vagy Smižanyba kell utazgatni, vagy még ennél távolabbra, ami jócskán növeli a költségeket. (ros) KMUÍf^J5 Élenjárók példamutatása A hétezernyolcszáz hektáros Lo­sonci (Luéenec) Magtermesztő Álla­mi Gazdaság —, mint ahogy a név is Jelzi — vetőmagot termeszt, ami ál­tal fontos népgazdasági feladatot tel­jesít. Például — e célból — kétszáz hektáron termeszt hüvelyeseket, száz­ötven hektáron meg Perkot: ez utób­biból 170 tonnányi vetőmagot várnak. Termelnek még takarmányrépát, s ló­herét — magra —, hogy hazánk ne szoruljon (az utóbbiból) behozatalra. Az összes gabonaterületüknek a felén ugyancsak vetőmagot termesztenek. Mindezekről Csaba Gyula, a gazda­ság főkönyvelője tájékoztat. Hozzá­fűzi, hogy ezek az igényes feladatok úgy válthatók valóra, ha a kommu­nisták — a pártonkívüliekkel együtt -— példamutatóak, fegyelmezettek s a nehézsségeket közösen gyűrik le, a problémákat együttesen oldják meg. A gazdaság dolgozóinak (850) egy­ötöde párttag, illetve tagjelölt, s ki­lenc alapszervezetbe tömörül. Az alapszervezetek vezetőinek tevékeny­ségét a csúcsbizottság hangolja egy­be, s irányítja. Nagy figyelmet fordítanak a párt­­alapszervezetek vezetői arra, hogy valamennyi kommunista tökéletesen ismerje a reá háruló feladatokat, ta­núsítson munkahelyén kezdeményező­készséget, legyen a termelés élen­járója. Ez Jórészt így is van, hiszen a szocialista brigádtagoknak több mint a fele kommunista. Például Ján Šte­fánik szocialista brigádtag már két­szer érdemelte ki a „Legjobb kom­­bájnos“ címet, Marek Tibor váltó­társával együtt. Ugyancsak a gazda­ság példás dolgozói között tartják számon Ján Koristek gépjavítót, Ke­lemen Istvánt, Vladimír Rovnant, Far­kas Jánost, Milan Bradát, Dušan Ka­­menskýt, Ivan Kováčikot és a többit. Ok azok, akik példás helytállással, a tervfegyelem feltétlen ttszteletben­­tartásával a feladatok maradéktalan teljesítésén, sőt túlszárnyalásán fára­doznak, példát mutatva a többieknek. Nevük, fényképük joggal foglal méltó helyet a dicsőségtáblán. A gazdaság dolgozói tavalyi szocia­lista kötelezettségeiket 107 százalék­ra teljesítették. Az Idén — a Februá­ri Győzelem 35. évfordulója tisztele­tére — 12 közösségi és hétszázhar­­mincöt egyéni felajánlást tettek, 470 ezer korona értékben. Az áruforgal­mazás éves tervét szeretnék 278 ezer koronával túlteljesíteni. Jelentős mennyiségű üzem- és fűtőanyagot akarnak megtakarítani, s csökkenteni a termelési költségeket. A munkahely és környezetük csinosítására 6,5 ezer óra társadalmi munkát fordítanak. (-ös) JOGPROPAGANDA Egyeztető eljárások Az efsz-ek egyeztető albizottságai munkájának elemzésekor egyes ese­tekben tétlenséggel találkozunk. Más­kor viszont azt észleljük, hogy Jog­körüket túllépve a szövetkezet egyéb szerveinek hatáskörébe avatkoznak be, mivel e választott szervek tag­jai maguk sem ismerik az idevágó jogrend előírásait. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 122/75 számú törvény, valamint az efsz-ek egyeztető albizottságainak jogkörét körülhatároló 160/1975 szá­mú törvény rendelet értelmében nz egyeztető albizottságok a szövetkezet és tagjai között, elsősorban a mun­kajogi kapcsolatokból eredő igények, esetleg vagyonjogi és más okokból adódó peres ügyeket tárgyalják meg, amennyiben a tagsági jogokkal és kötelességekkel kapcsolatosak. Ezen­kívül megvitatják azokat a peres ügyeket is, amelyek a szövetkezet és tagjai között a munkaviszonyból, il­letve egyéb munkajogi viszályból erednek, amennyiben ezt az efsz-tag kérte, vagy az eset megtárgyalásával egyetértett, tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e vagy sem a szövetkezette) kötött munkaviszony. Előadódnak olyan esetek is, ami­kor az egyeztető albizottságok a szö­vetkezet és a tag között a fenyítő, büntető intézkedésekből eredő perle­kedést is megtárgyalják, habár az ilyen esetek egyáltalán nem tartoz­nak hatáskörükbe. Tudni kell ugyanis azt, hogy az ilyen jellegű perek kü­lönleges jogi elbírálás alá esnek. A szövetkezettel fennálló munkakapcso­latokból eredő perektől kiváltképp abban különböznek, hogy a kiszabott fenyítő (büntető) intézkedés a fegyel­mi jogkörbe tartozik, amelynek ki­szabására a szövetkezetnek csupán erre felhatalmazott szervei illetéke­sek. Ennek következtében az ilyen ügyek nem a munkakapcsolatok alap­ján fellépő igényekből erednek, a­­mint azt az előbbiekben már emlí­tettük, hanem a döntés törvényessé­géből eredő perek, amellyel a fenyítő intézkedést kiszabták. Ezen túlme­nően a fenyítő intézkedések jellege megszabja, hogy az ilyen döntés meg­hozatala nem lehet egyezség tárgya a szövetkezet és tagjai között. Ha a fenyítő-büntető intézkedést felülvizs­gálják, akkor sem lehet a büntetést megmásítani. Ezt csupán megerősíte­ni, illetve felfüggeszteni, eltörölni lehet. Tekintettel arra, hogy a fenyítő, büntető intézkedés az erre illetékes szerv fegyelmi jogkörének realizálá­sa ezért nem lehet a szövetkezet, illetve az efsz-tag közötti megegyezés tárgya. Ezért a meghozott fenyítő­­büntető intézkedésekből eredő perek esetleges megtárgyalása semmiképp sem tartozik az egyeztető albizottság jogkörébe. Az efsz-ek egyeztető albi­zottságainak csupán a megegyezés javaslására van joguk, viszont hatás­körükbe nem tartozik a döntés joga. Ezen túlmenően a fenyítő intézke­dések alapján kialakult peres ügyek megtárgyalása kimondottan más szer­vek hatáskörébe tartozik. Ezek: a szövetkezeti taggyűlés, illetve a bíró­ság. JUDr. DUSÁN BERNATH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom