Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-11 / 23. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES. 1983. június 11. Elismerő oklevél és vörös vándorzászlé Aránylag rövid ldö alatt három jelentősebb esemény Is történt a csal­­ló_közaranyosl (Zlatná na Ostrove) Vörös Hadsereg Efs* életében, mely krónikába kívánkozik (ha Ilyen egy­­talán vanl). Vegyük hát sorjába. Még három hónapja sincs, hogy a közös gazda­ság Impozáns, emeletes, új székházba költözött, melyet félkörben tó ölel. A tóparton lombos fák állnak órt. Alattuk gyerkócök hadonásznak hor­gászbotjaikkal, mivel a tó vizében halak is tanyáznak. S ami a székhá­zon belül tapasztalható, az a rend és patlkatlsztaság, no meg a szép­érzék — hatványon. Méltó helyen, szépen elrendezett könyvek, lexiko­nok sorakoznak. Nemrégiben szívdobogtató öröm keríthette hatalmába a szövetkezet egész tagságát, hiszen május elseje és felszabadulásunk 38. évfordulója alkalmából a kétségkívül Jó gazdasá­gi eredmények társadalmi elismeré­seként a szövetségi kormány elisme­rő oklevelét vehette át Vágsellyén (ЗаГа) Kulcsár Sándor agrármérnök, a közös elnökhelyettese. Legutóbb meg ez a szövetkezet Ju­tót a dél-morvaországi és a nyugat­szlovákiai kerület között folyó szo­cialista verseny győzteseként az első helyre, valamint a vörös vándor­zászló birtokába. Hát, tömören összefoglalva: ennyi. Méltóképpen érdemel figyelmet. HULLÁMVÖLGY fis FELLENDÜLÉS Még a vándorzászlóátadást megelő­zően fogtuk közre Nagy László ag­rármérnököt, a szövetkezet elnökét, NedelCeva kolleganővel, a Rolnícke noviny rovatvezetőjével, hogy tájé­koztasson minket egyről-másról, mi­nek is tudható be az a gazdasági fellendülés, mely főleg az utóbbi né­hány évben következett be. Az elnök őszintén feltárta, hogy az egyesítés előtt Jó színvonalon levő szövetkezet az ekeit (Okoličná na Ostrove), a cserháti (Cerhov) és a Stúrovai szövetkezettel egybekelve, bizony eléggé visszaesett. Nemcsak a tagság szaporodott meg Jócskán, hanem a 3260 hektárra terebélyesedő mezőgazdasági nagyüzem gazdaság­vezetési gondja-ba]a is. Természete­sen, idő kellett ahhoz, még a külön­böző szokásokat magukban hordozó és más-más nézeteket valló tagság összeszokott. Mi játszott még közre, hogy a gaz­daság visszaesett? Kétségkívül: az alacsony szintű gépellátottság, a dö­cögő munkaszervezés, a takarmány­­alap már februárban kimerült, s a nagyüzem irányításához, a termelés­­szervezéshez sem voltak adottak a szükséges előfeltételek, hiány mutat­kozott jó! felkészült, főleg felsőfokú képzettségű szakemberekből. Ezenkí­vül a termelés összpontosítása és szakosítása sem volt sínen, amihez csak a közelmúltban foghattak hoz­zá ... S még valami: megváltak azok­tól a tagjaiktól, akik nem feleltek meg a közös gazdaság elvárásainak. Helyükbe olyan emberek kerültek, akik képesek megbirkózni a reájuk háruló, egyre feszítettebb tervfelada­tokkal, a szervezés és termelés köz­vetlen irányításával. Bevált a fokozatosság elvének gya­korlati alkalmazása. Megszaporodott a lelkes, fiatal káderek száma, köz­tük olyanokkal, mint például Lelkes Béla mérnök, akire a vezetőség az ekeli állattenyésztő telepet bízta, tel­jes felelősséget ruházva rá, hogy hozza rendbe a dolgokat__Azóta lényegesen Javultak az eredmények ezen a telepen, ahol 350 tehén, 400 sertés, a központi borjúnevelde és mintegy félezer baromfi található. Jaros Tibor mérnökre a gépműhelyt bízták. Ugyancsak a gépesítés szaka­szára került két további mérnök. Lipták László mérnök telepvezető­ként áll helyt, megküzdve beosztott­jaival együtt az előbbiektől lényege­sen jobb eredményekért. A növény­­termesztésbe került még Miroslav Kríst mérnök, akinek ugyancsak so­kat kell tenni, bizonyítani még... Mindamellett elmondható: a tizen­három felsőfokú és az ennél több középfokú szakkáder friss „vérkerin­gést“ idézett elő a szövetkezetben, szakítva végleg a meghonosodott, már elavult, de mélyen beidegződött szokásokkal. Felhűzatott a kibonta­kozás, az önmegvalósítás zsilipjei Ebben az is jelentősen közrejátszik, hogy a közös gazdaság elnöke Is a mérnöki oklevél birtokában, igényes nemcsak önmagával, hanem közvet­len vezető- és szakember-társaival szemben is. Arra törekszik, hogy a szellemi tőke semmiképp se váljék holt tőkévé, hanem — minél előbbi — KBMJiP Я Anyagi hozzájárulással teremtik meg a fejlődés előfeltételeit Vállalták - telhsltik-e?! A kassa-vidékl Járásban a lakosság, valamint a társadalmi-, tömeg- és szabadidő-szervezetek tagjai és az üzemek, vállala­tok, különböző intézmények dolgozói a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére 1061 közösségi és 21 ezer 317 egyéni kötelezettséget vállaltak, összesen 70 millió korona értékben. A társadalmi munka értéke ebből 3,4 millió korona. A járás legnagyobb városkája: a városok második kategó­riájába sorolt Szepsl (Moldava nad Bodvou), melynek lakosai 9,2 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak. Nagyrabe­­csülendő, hogy a város négy üzeme anyagilag is hozzájárult a közutak Javítási költségeinek a fedezéséhez. Továbbá: meg­alakították a vállalati Igazgatók tanácsát, s nyolc pontban foglalták össze a tennivalókat, hogy számottevőbben Járul­hassanak hozzá az üzemek, vállalatok, Intézmények a város sokoldalúbb és lendületesebb fejlesztéséhez, a Nemzeti Front cselekvési programja teljesítéséhez. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint a város Nyugat-lakónegyede felépítéséről, 1990-ig, 1764 lakos számára. A járás fejlődéséhez a Družstevná prl Hornáde-1 Prefa nem­zeti vállalat csaknem negyedmilló, a Sacal Magtermesztő Ál­lami Gazdaság közel félmillió koronával járult hozzá; az előbbi óvoda és bölcsőde építéséhez, az utóbbi a négy tan­­termü óvoda felújításához. Az önsegélyes, „Z“ akció keretében 27 megkezdett építke­zést folytatunk, s két újabb épület építésébe fogtunk, 18,6 millió korona költségráfordítással. Az Idén nyer befejezést a belžal óvoda átépítése, az alapiskola építése Družstevná pri Hornáde községben, Rozhanovcén az óvoda és bölcsőde, Bak­áén az óvoda, Budímlren az alapiskola, továbbá a művelődés­háza Dobóruszkán (Ruskov) és Kecerpeklényen (Kecerovce), ravatalozók Tornaváralján (Turnlanská Podhradie) és Popro­­cson. Mivel Valaliky közelében 21 Celzlus-fokos, gyógyhatású ter­málvíz áll rendelkezésre, üdülési — esetleg gyógyítási — célra hasznosítjuk. A fürdőmedencék építősére nyolcmillió koronát fordítunk, a hozzá tartozó épületekkel együtt. Ha elkésiül, idényben 840 látogatót fogadhat majd naponta. Ami az üzemegészségügy fejlődését illeti, a magyarbödi szövetkezet már saját egészségügyi központtal rendelkezik. Ugyanez mondható el a buzital (Buzitka) szövetkezetről is, ahol az év elején adták át rendeltetésének az egészségügyi létesítményt. Alsómlslyén (Nižná Му8Га) most épül egészség ügyi központ, a szövetkezet keretében. IVAN S„ Kassa (Košice) termelőerővé, a gazdálkodás fellen­dítésének szolgálatába állítva a szak­tudást, a politikai felvértezettséget. így azután a Jó elképzelések helyet kapnak — és kaphatnak — a terme­lésben, a gazdaságvezetésben egy­aránt. IGÉNYES ÉVES TERV, TÚLTELJESÍTVE Ami a tavalyi évet illeti, rendkívül nagy figyelmet fordított a gazdaság­­vezetés a tagságot mozgósító éves tervcélok és feladatok kitűzésére, majd annak megvalósítására. Nem­csak papírra vetették a feladatokat, hanem a teljesítésének előfeltételeit Is megteremtették. így azután ez a szövetkezet kimagasló eredményeket tudhat-mondhat magáénak, hiszen számos nehézség ellenére az éves terv fő mutatóit — a bruttó és áru­termelést a nyereségtervet és az ál­lam iránti eladási kötelezettséget — sikerült túlteljesíteniük. Például a növénytermesztésben я brutto termelési tervet 104,9 száza­lékra teljesítették, ami 8,4 százalék­kal több, mint a tavalyelőtti. Szeme­seket a szántó 63 százalékán ter­mesztettek. Sajnos a búza nem vál­totta be a hozzá fűzött reményeket (őszi esős Időjárás, tavaszi szárazság és lisztharmat); az ezirányú tervfel­adatot 90,4 százalékra teljesítették csupán. Annál bőségesebben fizetett a kukoricájuk, amelyet félezer hek­táron termesztettek a Bábolnai 1KR rendszerben, 7,6 tonnás hozamátlagot elérve. Tavaly cukorrépából, amelyet 210 hektáron termesztettek, hektáronként 6,53 tonna termést takarítottak be. Ezzel azonban egyáltalán nem elége­dettek. A múlt évi Járási elsőség — cukorrépát illetően — nem teszi a közös vezetőit, növénytermesztési szakembereit elbizakodottá. Keresik a módját annak, miként lehetne a hozamátlag megtartásával, jóval több cukrot nyerni. Míg a silókukorica-termesztésben, több éven át, kiváló a hozamátlaguk, 63,9 tonna, arra törekszenek, hogy a lucernát a szántó 12—13 százalékán termesszék, 9 tonnás hozamátlag el­érésével számolva. Az állattenyésztés dolgozói a múlt évben а bruttó termelési tervet 102,1 százalékra teljesítették, árutermelési tervüket viszont 104,2 százalékra. A tehenészetben dolgozóknak a tavalyi­tól Is Jobban „rá kell taposniuk a pedálra“, hogy a tavalyi, tehenenkén­­ti 52 literes lemaradást behozzák, ugyanakkor az idei tervüket is telje­sítsék. A hústermelőknek 103 száza­lékra sikerült teljesíteniük az éves tervet. KÖVESSÉK A LEGJOBBAK PÉLDÄJÄT Ahhoz, hogy az eddigieknél Is Jobb eredmények születhessenek az idei évben, nem ártana Jobban elmélyíteni — ágazatokon belül — a tapasztalat­­cserét. A legjobbak, minden bizony­nyal készséggel bocsátanák a gyön­gébb eredményeket elérő társaik rendelkezésére a hasznosítható ta­pasztalataikat. Miért ne mondhatná el például Szépe József és Balia Gyu­la, hogyan sikerült elérniük a múlt évben 4390, illetve 4252 literes fejési átlagot? Hiszen a jó tapasztalatok akkor kincsetérök, ha széles körben hasznosulnak. A hústermelés leglobb­­jainak (Szombat Attila, Szenczi Lász­ló, Vincze Ilona), továbbá az idősb és ifjabb Kovács Györgynek ugyan­csak lenne mondanvalója, miként ér­hető el több mint húsz malac évente, kocánként. Nagyon helyénvaló és csak dicsér­hető, hogy ez év második negyedé­ben már alkalmazzák az állattenyész­tésben az önelszámolási rendszert, hogy a termelési költséget lényege­sen leszoríthassák. örvendetes tény, hogy az utóbbi két évben a gépesítés szakaszán 26,2 százalékkal sikerült csökkenteni a költségeket. Miként vált ez lehetővé? Mindenekelőtt a gépekkel való lelki­­ismeretesebb törődéssel, a takarékos­­sági elvek következetes gyakorlati alkalmazásával. Tavaly példáuj ez a megtakarított összeg túlhaladta a 600 ezer koronát. Továbbra is ez a legjárhatóbb út: .az élenjáró egyének és munkaközös­ségek követése, tapasztalataik kellő hasznosítása, példamutatásuk a terv­­fegyelem következetes betartását és a gazdaságosságra, takarékosságra törekvést illetően nagyon is meg­szívlelendő. Valamennyien tudatosít­sák: a nagyon magas szintű társa­dalmi elismerés — a szövetségi kor­mány elismerő oklevele és a kerület­közi versenyben elért I. hely, no meg a vörös vándorzászló — az egész tag­ságot még az eddigieknél is Jobb eredmények elérésére kötelezi. Tisztelet és becsület a szövetkezet tiz érdemes dolgozójának — Koczkás József, Balia Lajos, Vass Gizella, Illés József, Molnár Mária, Vlgh Péter, Csepregi József, Hips Ferenc, Evanics János és Fehér István —, akik példa­képei annak, miként lehet átlagon felüli eredményeket (hasonló körül­mények között) elérni. Legyenek to­vábbra is példamutatók, kezdeménye­­zők.hogy az érdemes dolgozók száma évek múltával megtöbbszöröződjék. Példamutatásuk találjon minél több követőre — a szövetkezeten belül s azon kívül isi Valamennyiüknek gratulálunkl To­vábbi Jó küzdőszellemet, újabb kima­gasló ereményeket kívánunk, — a tartalékok célszerű feltárásával és hasznosításával —, hogy a vörös ván­dorzászló továbbra Is a birtokukban maradhasson. N. KOVÁCS ISTVÁN A BIZTONSÁGOS DOLOGVÉGZÉS ELŐFELTÉTELEI Az ezerötszáz hektár szántót átí­velő pelsóci (PleSivec) szövetkezet géptelepein — ahol mintegy félszá­­zan dolgoznak — a megelőző intéz­kedéseknek köszönhetően már évek óta nem fordult elő olyan munkabal­eset, amely a védőeszközök hiánya, vagy a munkabiztonsági előírások hiányos Ismerete miatt következett volna be. A biztonságos munkavégzéshez a védőeszközök használata is hozzájá­rulhat. Fontos az előirt anyagból készült munkaruha és lábbeli visele­té, amiből az idén először sikerült kellő darabszámot beszerezniük. As erő- és munkagépeket azáltal is Igye­keznek biztonságosan üzemeltetni, hogy a műszaki előírásokat, normá­kat következetesen betartják. Rend­szeresen ellenőrzik a gépek fékjeit és villamos berendezését, z karban­tartják azokat. Ügyelnek a baleset­­veszélyt megelőző védőhálókra, rá­csokra, bádoglemezekre, azok rögzí­tésére és használatára. A traktorosok egy-egy javítás — főleg ha sok időbe telik le- és felszerelésük — eldobják azokat. Ilyenkor a biztonsági techni­kus, a gépesítő vagy a mfihelymester figyelmezteti őket a védőberendezé­sek visszaszerelésére. A javítóműhelyben minden munka­­védelmi eszköz megtalálható. A kö­szörű és az esztergapad mellett vé­dőszemüvegek és védőkesztyűk, a fú­rógépnél munkadarabok fogására al­kalmas fogók, a szerelőgödörben hu­szonnégy voltos áramot adó konektor és olajgyűjtő, a nehéz gépek mozga­tásához különféle emelők, a falon egészségügyi láda és tűzoltókészülé­kek. Az akkumulátortöltő állomást külön helyiségbe helyezték el, mely könnyen szellőztethető, s az egyéb biztonsági kellékek (gumikesztyű, szemüveg, víz, szappan) is kéznél vannak. Egy dolog azonban kifogá­solható. A javítóműhely fűtésére szén­­tüzelésű kályhát használnak. Persze a javítók nem minden védőeszközt vagy berendezést használnak, szeret­nek, mert azok viselése esetenként kényelmetlen. Felelősségteljesen vigyáznak arra Is, bogy minden dolgozó ismerje a munkabiztonsági előírásokat és az elsősegélynyújtás legalapvetőbb tud­nivalóit. Az idénymunkók során, mint például a kaszálás, aratás, sllózás stb. előtt, a munkabiztonsági techni­kus évente részletesen ismerteti a dolgozőkkal egy-egy gép vagy mun­kaeszköz kezelésének, használatának módját. Külön felhívja a figyelmüket a „Tilos" jelzésű utasításokra. (K. L.) Aki egyszer feljut Ide és bebaran­golja ezt a négyzetméterenként vál­tozó, szín- és formagazdagságéval ámulatbaejtő karsztvidéket — a Pel­­sőcl-fennslkot — életreszóló élmény­nyel gazdagszik... Víznyelő töbrök, mozdíthatatlan kó­­zsámolyok, magasba töró, mohával fedett köoltárok, göcsörtös nyírek, magányos vadcseresznyefák, változa­tos borókaltgetek, smaragdzöld erdei tisztások, barlangok sokasága díszíti a karszthegység hátát. A bokrok között legelésző juhnyá) tűnik fel, meg a botjára támaszkodó, fütyörészö juhász. Pár percnyi autóút még s megérkezünk Király Lajos bá­csinak és négy segítőtársának nyári rezidenciájába. Délceg járású, kala­pot, bórcstzmát viselő, magas terme­tű a számadójuhász. lói szeműgyre vesz, amikor a sok zötykölödéstól fáradtan lekecmergek a tehergépko­csiról. A sok munka kellős közepébe csöppenek bele. Javában folyik a sajt­­készítés. Egy üstben zsendlcét főz­nek. Beállók semlttevó kíváncsisko­dónak, Lajos bácsi körül téblábolok, hátha sikerül kifürkésznem a sajt­készítés titkát. Közlékeny riportala­nyom közben elmondja, hogy 1600 juh van a gondjukra bízva, s ebből 60-at fejnek. Az Idén 4,8 tonna sajtot kell eladniuk. Teljesül-e? Ez nagy mértékben függ az Időjárástól. Esős napokon húsz literrel is csökkenhet a napi tej mennyisége, ami körűibe lül négy kiló sajtnak felel meg. Nos, amint flgyelgetem, a sajtké­­szltésnek nincs Is eltanulhatatlan tu­dománya. A fadézsákban álló tejet oltóanyag segítségével megakasztják, a sűrűiét fehér vászonba gyűjtik majd fasodróval „megadjusztálják“ rúdra akasztják, lecsöpög, ami belőle csöpöghető, s kész a gomolya. Sze­­letnylt én is kapok belőle. Belehara­pok. — Finom — nyugtázom elisme­rően munkájuk végtermékét. — Jobb Is lehetne — kurtít lelke­sedésemen a sajtkészítö. — Akkor miért nem csinálják Jobb­ra? — akadékoskodom. — Az oltóanyag az oka — kapom a választ. — Amíg borjűgyomorral Oltottam, Izletesebb, llkacsosabb volt a sajt. Ezt a vágóhídról szereztük be s egy hónapig is kitartott, annak Ide­jén. Ez a szer hamarabb és jobban „kicsapta“ a tej fehérje- és zsírtar­talmát. A most használatos vegyi ol­tóanyagnak ez a hatása már jóval gyengébb. Ezért a beoltott tejet 60— 70 Celzius fokos vlzzzel kell leönteni. A forrázás miatt viszont nem kel meg eléggé a sajt, tömör és Ízetle­nebb lesz... A zsendlcekészltés el­járása: a savót kavargatás mellett, lassú tűzön felmelegltlk. Ha megká­­sásodlk, „leibuggyan“, levesszük a tűzről, kihűtjük, s máris fogyasztha­tó. Két-három nap múlva savanyú lesz, s ekkor oltja leghatásosabban a szomjat. A tavaszi esőzések miatt Itt gya­kori volt a büdös sántaság, amit a juhászok nagy hozzáértéssel, ügyesen orvosoltak. — Akarat, jó szem, meg bicska kell hozzá — avat a gyógyítás rejtel­meibe Lajos bácsi. — Fertőtlenítő­szerként tlmsót, kékkövet és forma- Ilnt használunk. Fontos, hogy Idejé­ben észrevegyük és kezeljük a le­­sántult bárányt. Szemünk a nyájon, minden juhot összetéveszthetetlenül Ismerünk. — Ezen kívül még milyen betegsé­gek veszélyeztethetik a nyáj egész­ségét? — A napszúrás. Ilyenkor megdagad a juh pofája és füle. A duzzadt bórt a bicska hegyével klszurkálom, kl­­nyomogatom a felgyülemlett sárga folyadékot, s konyhasóval bedörzsö­löm. Két nap alatt rendhejön az ál­lat. Ha elmulasztanám a kezelését, négy öt órán belül a szegény jószág

Next

/
Oldalképek
Tartalom