Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 3. szám
1983. január 22. SZABAD FÖLDMŰVES A béke és az ideológiai küzdelem Á nemzetközi Imperializmus a nyolcvanas évek elején frontális támadást indított a szocialista világ, a kommunista és munkásmozgalom, valamint szövetségeseik ellen. Ez egyben harcot jelent a béke, az enyhülés, a nemzeti (elszabadulás ellen is. Korunk nemzetközi fejlődésének fő kérdése a háború és a béke kérdése. A tőkés rendszer kénytelen elfogadni a békés egymás mellett élést, ám elveinek Igyekszik burzsoá, ellenforradalmi tartalmat adni. Az általa sajátosan értelmezett békés egymás mellett élés szellemében harcot szervez a szocializmus ellen, s a szocialista országok belső rendjének aláásására törekszik. Az imperializmus stratégiai célja a szocialista társadalom egységének aláásása, ellenforradalmi változások Jder6s2aR°iasa. a mozgalom meggyengítése. E célkitűzések megfelelnek az ellenforradalom exportjának, s az alkalmazott eszközök között van a gazdasági diszkrimináció és blokád, az ideológiai felforgatás és a nyílt háború. A burzsoázia az elmúlt negyedszázadban főként az ideológiai harc állandó fokozására törekedett, hogy aláássa és megbontsa a létező szocializmus országainak testvéri barátságát. Fokozódik az ideológiai aknamunka és a háború veszélye. Az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatban kijelentette: „Az imperialisták és szekértolóik rendszeresen rendeznek ellenséges kampányokat a szocialista országok ellen. Befeketítenek és kiforgatnak mindent, arai ezekben az országokban történik. Számukra az a legfőbb, bogy eltérítsék az embereket a szocializmustól“. A nyílt brutális erőszaktól, a gazdasági és kereskedelmi blokádtól a rafinált ideológiai aknamunkáig minden formát megragadnak a forradalmi erőkkel szemben. A jelenkort világ körülményeihez Idomítják a harci formákat, és újabb eszközüket keresnek a létező szocializmus ellen. Az imperialista politika közös neve’Ť'n a féktelen antikommunizmus és szov- Jeíellenesség. Mindenütt szovjet veszélyről, „Moszkva kezéről“ terjesztenek dajkameséket. Az ellenséges propaganda olyan felnagyításéval találkozunk, hogy még a trumanl hidegháború korszakában sem volt rá példa. Célja a Szovjetuniónak és békepolltikájának, a létező szocializmusnak a lejáratása, a kommunisták elszigetelése mindenütt, ahol felemelik szavukat az imperializmus kalandpolltlkájával szemben, ahol harcolnak a neokoloniallsta politika ellen. Ma felette Időszerű az a lenini gondolat, hogy az ellenforradalom egyesített erőivel, céljaivel, módszereivel szemben meg kell teremteni a nemzetközi szocializmus politikai, eszmei és cselekvési egységét. A bonyolult nemzetközi helyzetben is vitathatatlan tény marad, hogy a társadalmi rendszerek nagy versenyében a szocializmusé a történelmi kezdeményezés. A nemzetközi imperializmus egymás után kénytelen feladni hadállásait. Nem diktálhat korlátlanul, mint a múltban, nem erőszakolhatja rá akaratát a szabadság és a függetlenség útjára tért nemzetekre. Persze, ettől még nem változott meg az imperializmusilényege. Ellenkezőleg, továbbra is az agresszió és a háború forrása marad. * Az imperializmus törekvései saját táborában is nagy akadályokba ütköznek, mert a látszólagos összetartás mellett, mely nem kizárólagos jelenség, mindenkor fellelhető a széthúzás. Napjainkban is tanúi vagyunk ezen irányzatok kölcsönhatásának. Egyes imperialista országok ugyan hivek szövetséges! kötelességeikhez a globális stratégiai célokkal kapcsolatban, ugyanakkor álláspontjaik nagyon eltérőek, mint a lengyel események folytán is bebizonyosodott. Ha érdekeikről, a kereskedelemről s hasonló dolgokról van szó, mindenkor a maguk érdekeit tartják elsődlegesnek. A gyakorlat bizonyltja, hogy kudarcra van kárhoztatva az imperializmusnak az a kísérlete, hogy egységes gazdasági, politikai, vagy egyéb platformot dolgozzék ki az ellentétek áthidalására. Bizonyított tény, hogy az eszmei aknamunkát irányító antlkominunlsta központok szovjetellenes propaganda-hadjáratukban fokozottan kihasználták a lengyelországi eseményeket. Propagandájuk egyik célja a nemzeti kommunizmus, illetve szocializmus hirdetése, ennek persze semmi köze sincs a valódi, létező szocializmushoz. A lengyel események kapcsán a szocializmus politikai rendszere fellazításának új taktikai változatát próbálták ki. Az úgynevezett párhuzamos struktúrák segítségével új forrásokat kerestek harcukhoz a nemzetközi reakció erői. A lengyelországi eseményekben figyelmeztetést látunk: a szocializmus elleni ideológiai harc fokozódik, ugyanakkor nem korlátozódik csupán az eszmék szembenállására, hanem a nemzetközi reakció egész fegyvertárát beveti a szocialista világ aláásására. A lengyelországi események figyelmeztetnek, hová vezet az út, ha nem tartják be a szocializmus építésének általános érvényű törvényeit, milyen gazdasági, politikai és szellemi károk keletkeznek, ha figyelmen kívül hagyják e törvényeket. Ma a legszélesebb néptömegek tudatosítják az Egyesült Államok és európai szövetségeseik legreak ciósabb köreinek a világra nehe zedő veszélyét Az SZKP XXVI kongresszusa rámutatott, hogy az Imperialista körűik kalandorpoliti kájukban az egész emberiség lét érdekelt is veszélyeztetik, hogy el érjék aljas szándékaikat. Ez a fel Ismerés az alapja annak, hogy ki bontakozzék és erősödjék a közös békeharc. РЁК VENDEL WASHINGTON „NDLLA VÄLTOZATA“ Ä szocialista Románia párt- és állami vezetésének vezéregyénisége, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök január 26-án ünnepli 65. születésnapját. Egy Olt megyei faluban, Scornicestlben szegényparaszti, sokgyermekes családban születet. Gyermekkora nélkülözésekkel telt el, 11 éves ikorában bukaresti műhelyekben és üzemekben elkezdte munkás életét. 1931-ben bekapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba, s ezzel közéleti pólyája Is elkezdődött. 1933-ban már a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, és szinte egyídőben belépett a Román Kommunista Pártba. Egyidejűleg a Nemzeti Antifasiszta Bizottság tagjává választották. Később 1935-től az olténlai Prahovában let az ifjúsági szövetség területi titkára. 1936-ban politikai tevékenység miatt 2 és fél évi börtönre ítélték, s kegyetlenül megkínozták a hírhedt Doftana börtönben. 1939-ben újabb 3 évi börtön következett politikai vétség miatt. Illegális tevékenység miatt. Illegális tevékenység miatt 1940-ben letartóztatták, s 1944-ig koncentrációs táborokban sínylődött. Hazánk barátjának jubileuma Románia felszabadulása után a Kommunista Ifjúsági Szövetség élére került főtitkárként A felszabadulás éveiben elvégezte a párt központi bizottságának káderképző főiskoláját, továbbá közgazdasági egyetemet végzett. Sokoldalú tevékenységet folytatott és felelős tisztségeket töltött be. Volt bukaresti kerületi párttitkár, mezőgazdasági miniszterhelyettes, a fegyveres erők miniszterhelyettese és politikai főcsoportfőnök. 1950 őta al< tábornagy! rangot visel. 1954 óta a Központi Bizottság politikai bizottságának póttagja, majd tagja. 1965-től a párt központi bizottságának végrehajtó bizottsági tagja, a KB főtitkára, 1967-től a fegyveres erők főparancsnoka, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Nemzeti Tanácsának elnöke. 1973 májusától az RSZK Gazdasági és Szociális fejlesztési Legfelsőbb Tanácvsának elnöke. Mint Ilyen, tisztségében sokat tett az ország felvirágoztatásáért. Nicolae Ceausescu érdeme, hogy az utóbbi időben az elszaporodott gazdasági nehézségek elleni küzdelemben hatalmas szervező munkát fejtett ki, és a vezető posztok rugalmas betöltésével segítette elő a gazdasági nehézségek orvoslását. Népünk meleg jókívánságait küldi a jubilánsnak, Csehszlovákia régi nagy barátjának. Lenin életművének kútforrása A hazai munkásmozgalom történetéből ismert egykori Népház ma új fényben díszeleg a Hybern utcában. Ez az épület fogadja be a Lenin életművét őrző osztályokat és kiállításokat, a Lenin-művck tanulmányozásával kapcsolatban tudományos kalauzokkal látja el a tanulóifjúságot, tudományos dolgozókat és szakembereket, akik ez által Is sokat merítenek Lenin felbecsülhetetlen munkásságában, tanításának kúťforrásábél. A prágai Lenin Múzeum megnyitására öt évvel a dolgozók februári győzelme után került sor. A múzeum kezdetben egy teremből állott, melynek anyaga a 6. össz-oroszországi konferencia elején Lenin 1912-es prágai tartózkodásának eseményeit örökítetto meg. A terem 1945-től állt a nagyközönség rendelkezésére, aztán fokozatosan kibővítették, míg sor kerülhetett a mai formájában ismert Lenin Múzeum átadására. A múzeum berendezésében nagy segítséget nyújtott a moszkvai Központi Lenin Múzeum, mely dokumentumokkal, eredeti anyagokkal látta el. A múzeum tartalmával együtt fokozatosan jellegét Is bővítették. Az átalakítási munkák befejezése után 1973- ban újra megnyílt a látogatók előtt a 26 teremből állö átalakított épületkomplexum, mely nemcsak a proletariátus nagy vezérének életútját örökíti meg, hanem azt is szemlélteti, hová fejlesztette Lenin tanítása a munkásosztály forradalmát, a szocialista világrendet, a nemzeti felszabadító mozgalmat, vagyis az egész világra kiterjedő forradalmi mozgalmakat. Az állandő bemutató termek mellett évente négyszer cserélendő időszerű, alkalmi kiállítások is a vendégek szolgálatára állnak. A legutóbbi statisztika szerint több mint hárommillió látogatója volt a Prágai Lenin Múzeumnak, zömmel külföldről. Ez is bizonyítja, hogy a főváros, amelynek vérbeli proletár munkássága 1912-ben olyan szeretettel fogadta be a titokban, illegalitás viszonyai között ülésező 6. össz-oroszországi pártkon'ferencia küldötteit, az idő távlatából sem csökkenő tisztelettel és a megismerés vágyával ápolja Lenin emlékét, s a múzeumot a marxista-leninista képzés és művelődés tárházává fejlesztette. ( (1) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK E (Kukrinyikszi rajza) urőpáért, de nemcsak Európáért, az egész emberiségért. így jellemezhetők röviden és találóan azok a gyakori szovjet kezdeményező békejavaslatok, melyek a múlt év utoľsó negyében és folytatólagosan az új esztendőben hangzottak el. Az új szovjet vezetés, Leonyid Brezsnyev örökét ápolva, Jurij Andropov főtitkár irányításával mindent megtesz azért, hogy konkrét eredményhez vezessenek a holtpontra jutott fegyverzetkorlátozási tárgyalások, levezessék a nemzetközi kapcsolatokban veszélyesen felhalmozódott feszültséget. mely robbanásveszélyével aggasztja a világ jövőjéért felelősséget érző embereket. A Szovjetunió elvi álláspontja a béke és védelem kérdésében változatlan: mindent megtesz állampolitikájával az emberiség legszebb békés vágyainak valóra váltásáért, ugyanakkor senkitől sem hagyja magát zsarolni. Ha kell, minden áldozatra kész biztonsága és szövetségeseinek biztonsága érdekében, de mindent elkövet, hogy az amerikai imperialistáknak ne sikerüljön felpergetniük a fegyverkezési hajszát, így aztán a Szovjetunió pozitív és kezdeményező békejavaslatainak eredményessége a legtöbb esetben attól függ, milyen m^ghallgatáwa találnak az Egyesült Államok kormányköreiben. Reagan elnök a múlt év utolsó Időszakában elég határozottan kifejezésre juttatta kemény, elutasító álláspontját, hogy a maga részéről nem tekinti tárgyalási alapnak a szovjet javaslatokat, Inkább folytatná a „nagy furkősbot“ hagyományos politikáját, ami azonban a szovjet nagyhatalommal szemben inkább ábrándnak tűnik. A Szovjetunió fennállása 60. évfordulójának alkalmából előterjesztett javaslatok azért nem maradtak hatás nélkül, mert bár az amerikai fél szokása szerint gépiesen elvetette e javaslatokat, tartalmuk tanulmányozásának megfgérése most nem volt lényegtelen kifejezés, mert mind az Egyesült Államok, mind NATO-szövetségeselt elgondolkodtatta Andropov főtitkárnak az a megállapítása, hogv ,az amerikai fél kihívására kénytelenek leszünk saját megfelelő rendszereink kifejlesztésével válaszolni: az MX-re hasonló saját rakétával; a nagy hatótávolságú amerikai szárnyas rakétára saját nagy hatótávolságú szárnyas rakétával, és ennek folyik már a kipróbálása nálunk*. Talán ennek a hatása tükröződött a genfi eurorakéta-tárgyalásokon, amlkor Paul Nftze, az amerikai küldöttség vezetője olyan, talán szándékos kiszivárogtatás taktikájához folyamodott, hogy a Reagan-kormány lemondana a Pershing-rakétáknak, valamint a robotrepülőgépek nagy részének telepítéséről, ha a Szovjetunió leszerelné — az amerikai Jelölés szerinti SS—20 rakétáinak nagy részét. A hivatalos Washington cáfolta Nttze kijelentésnek hitelességét, a küldöttségvezető állítólag feddésben Is részesült, amit azonban Eugene Rostow, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal vezetője ugyan cáfolt, most viszont közölték, hogy Rostow lemohdásra kényszerült. Mivel jellemezhető ezek után Reagan-elnök viszonyulása a tárgyalásokhoz, hiszen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének javaslataival kapcsolatban olyan kijelentést tett, hogy „a genfi fegyverkorlátozási tárA prágai nyilatkozat az Egyesült Államok egyes NATO-szövetségeseit Is elgondolkoztatta és cselekvésre késztette. Washington egyik legfőbb európai NATO-szövetségese, az NSZK viharos belpolitikai válsággal szembenézve készül a március 6-ra meghirdetett általános választásokra. A lemondott, de hivatalában maradt Kohl kancellár ma keményebb politikai hangvételt képvisel, atlantistább Irányzatú, mint feltételezhető volt. Pártjának győzelme esetén előreláthatóan híve volna a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének. Az ellenzék vezetője, Hansjochen Vogel szociáldemokrata kancellárjelölt nemrégen Washingtonban járt Türelemre és megértésre Intett a rakétatelepítési politikában, főként megfontolásra, ha a legcsekélyebb remény Is felcsillan a genfi megegyezésre. Pártja politikájával kapcsolatban Vogel szintén megerősítette pártjának elkötelezettségét a NATO 1979. évi kettős határozata mellett. Vogel washingtoni látogatásának vitathatatAz élet nevében gyalásokon tett saját javaslatai és a szovjet válaszok nyomén az előrelépés komoly alapjai jöttek létre“. Nem kétséges, hogy egyes szövetségesei unszolták Reagant, adjon pozitív választ a szovjet javaslatokra. A sürgetés és biztatás azért Is érthető, mert a Varsől Szerződés tagállamainak prágai politikai nyilatkozata aggasztó képet festett a jelenlegi világhelyzetről, s megjegyezte, hogy a nukleáris fegyverek terén hatalmas erővel rendelkező két legnagyobb katonai-politikai szövetség „fegyveres összeütközése végzetes következményekkel járna minden nép számára“. Ismertek a szocialista államok közössége részéről a tömbök feloszlatására tett javaslatok és lépések, azonban az idő sürget, a konkrét lépések pedig még mindig váratnak magukra. Ezért fordultak a Varsói Szerződés tagállamainak legfelsőbb színtű képviselői a NATO-tagjalhoz azzal a javaslattal, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Ez ugyanis a fő biztosítéka lenne annak, hogy nem történik végzetes fordulat az államok viszonyában, s ugyanakkor szolid alapot jelentene arra, hogy a jó akarat szellemében folytatják a fegyverkezési tárgyalásokat a leszerelést biztosító eredményekért. A politika! nyilatkozat fontos kitétele, hogy ugyanez vonatkozna a harmadik országokkal kapcsolatos viszonyra is. lan pozitívuma, hogy nyíltan felvetette Washingtonnak, alaposan vlzsgáfja meg a szocialista országok javaslatait, amire Reagan állítólag arról biztosította volna, hogy „mindent megtesz a fegyverzetkorlátozás meggyorsítására“. Vogel e héten Moszkvában Is járt. Általános külpolitikai kérdésekről és külön a leszerelési problémáról tárgyalt vendéglátóival. Álláspontját az útkeresés jellemezte a választások küszöbén. A tanácskozásokat együttesen pozitívnak minősítették, s Vogel Moszkvában újra hangoztatta, hogy az újabb szovjet javaslatok, a Varsói Szerződés országainak a fegyverkezési hajsza megfékezésére cés a feszültség enyhítésére tett 'kollektív kezdeményezései konstruktívak és a legalaposabb tanulmányozásra érdemesek. A prágai nyilatkozat nagy visszhangot keltett a világon, még mindig a lapvélemőnyek előterében áll, vitatkoznak róla, fejtegetésekbe bocsátkoznak. Kevés a javaslatokat elvető államok száma, zömmel támogatják a közvetlen tárgyalásokat, megegyezés! törekvést. A sajtóvélemények közül kiemelnénk a tekintélyes Washington Post megállapítását, hogy a „prágai közlemény még nagyobb és kifejezőbb prioritást ad a katonai bizalomépítő intézkedéseknek, mint a Varsói Szerződés korábbi állásfoglalásai.“ LÖRINCZ LÄSZL0