Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-04 / 22. szám
1983. június 4. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A Szovjetunió és más KGST-tagországok együttműködése az agráripari szférában számos irányban sikeresen folytatódik. Jó eredmények vannak a mezőgazdasági növények nemesítésében és a vetőmagtermesztésben, az öj fajták és hibridek nemzetközi fajtakísérleteiben. a kölcsönös vetőmag- és szaporítóanyag-száilftások területén. A KGST-tagországokban nemesített fajták vetésterülete a Szovjetunióban évente 5—В millió hektár. Ugyanakkor a baráti országok területén széles körben elterjedtek a szovjet nemesítést! fajták. Ez az együttműködési forma igen hasznos és nagy jövője van. Nyilvánvaló, hogy megvannak a lehetőségek és a szükséges feltételek az együttműködés e formájának további tökéletesítésére a nemesítő-vetőmagíer-A KGST tagországok együttműködése a mezőgazdaságban mesztő munka kiszélesítése, a szakosítás elmélyítése és a kooperáció fejlesztése révén a fajtaazonos vetőmagvak termesztésében. Az együttműködés igen fontos iránya a különböző mezőgazdasági növények iparszert! terroesztéstecbnoíógiájának kidolgozása és cseréje. Kiterjedt üzemi kísérletekben szerepel a Szovjetunióban a kukorica (Magyarország), a szója és a bab (Románia), a perko és a dohány (Bulgária), a lucerna (Csehszlovákia), az őszi repce (Bulgária) és más növények termesztéstechnológiá ja. Ugyanakkor a rostién szovjet termpsztéstechnológiáját vizsgálják Romániában, a vöröshagymáét és a levenduláét Bulgáriában, a napraforgóét és a csillagfürtét Lengyelországban, stb. Lényeges változások történtek az utóbbi években az állattenyésztés területén. Az állati termékek előállítása a KGST-taBországokban 1981-ben at 1970. évinek több mint egvharmadával növekedett. Ezen a területen az együttműködés alapvetően két irányban fejlődik: a KGST tagnrszáeok tenyészállat-szükségletének kielégftése kölcsönös szállí'ásokkal és az állati termékek nagyüzemi termelési technológiáinak bevezetése. Az állattenyésztési objektumok tervezésében, építésében és üzemeltetésében szerzett tapasztalatok tanulmányozása és összegezése alapján a Szovjetunióban Bulgáriával és az NDK-val közös kidolgozás révén 29 komplexumot építettek növendék marha nevelésére és hizlalására, 15 komplexumot pedig tejtermelésre, olyan tervek alapján, ahol az NDK szakemberei által készített kimunkálásokat vették alapot. Az együttműködés volumenét és méreteit tekintve ebben a vonatkozásban igen jelentős és eredményes. A KGST-tagországok további, kölcsönösen előnyös tevékenységének az állattenyésztés területén ki kell terjednie a génalapok specializálására és hasznosítására. Nemcsak a tenyészállatok szállításait kell fejleszteni, hanem a meglevő fajták, típusok és vonalak tökéletesítésére és újak előállítására irányuló szelekciós programok cseréjével kapcsolatos munkát is; a tudósok és a gyakorlati szakemberek erőfeszítéseit az álleíok teljes értékű takarmányadagjainak kidolgozására kell összpontosítani a gsbonafelhasznáiás egyidejű csökkentésével; tökéletesíteni kell az állati termékek jelenlegi nagyüzemi termeié"! technológiáit és újakat kell kidolgozni. Több éve hatékonyan fejlődik az együttműködés a Nemzetközi Earomfitenyésztési Ellenőrző Kísérleti Állomás keretében. Ez lehetővé teszi, hogy évente objektiven értékeljék a hazai és a külföldi baromfi génalapok genetikai lehetőségeit, s az országok között kicseréljék a legnagyobb teljesítményű fajtákat és hibrideket. A baromfi szelekciója és tartási technológiája területén végzett közös kutatások mellett a baromfitenyésztő komplexumok tervezésénél ki fogják dolgozni a takarmányozási kérdéseket, a baromfinevelés és -tartás számára szolgáló konstrukciók és technológiai berendezések kérdéseit is. A KGST- tagországok állatorvosai olyan intézkedéseket dolgozlak ki, melyek a gazdasági állatok legveszélyesebb fertőző betegségeinek megelőzésére és az ellenük való védekezésre irányulnak. Igen hatékony a KGST-tagországok állategészségügyi szolgálatai közti együttműködés az állatgyógyászati készítmények, eszközök és berendezések gyártásának sokoldalú szakosításáról és kooperációjáról szóló egyezmény keretében. Távlatilag komplex védekezést kell végezni a különösen veszélyes állatbetegségekkel szemben, ki kell dolgozni az állami állategészségügyi határellenőrzés elveit, a nagyüzemi állattenyésztés körülményei között ki kell dolgozni a fertőtlenítés, rovarmentesítés és patkánymentesítés rendszerét, szabványosítani kell a betegségek diagnosztizálásának alapvető módszereit, fokozni kell az állatgyógyászati készítmények hatékonyságát és más fontos problémákat is meg kell oldani. A KGST-tagországok együttműködése a gépesítés területén a nemzetközi géprendszerek továbbfejlesztésére, a mezőgazdasági gépek szakosított és kooperációs gyártására, a gépek és berendezések nemzetközi kísérleteinek elvégzésére irányul. Évente húsznál több új gép megy át a vizsgálatokon. E vizsgálatok eredményei lehetővé teszik, hogy javítsák a kölcsönösen ■ szállított gépek konstrukciós mutatóit és minőségét. A közeljövőben tervezik a gabonafélék. a napraforgó, a kukorica és más kultúrák termesztésének komplex gépesítésére szolgáló korszerű gépek, valamint a kisgépek szakosíttot gyártásának megszervezésére szolgáló intézkedések kidolgozását. Minden lehetőség adott a kooperáció és a szakosítás fejlesztésére a műtrágyák, a növényvédő szerek, a takarraánykiegészttők és más, a mezőgazdaságban használt vegyszerek gyártásában. Igen termékeny a tudósok együttműködése. Figyelembe véve a jelenlegi körülmények között a tudomány egyre növekvő szerepét, hatását és kölcsönös kapcsolatát a termeléssel, valamint a KGST-tagországok tudományos intézményei előtt álló felelősségteljes feladatokat, tovább kell fejleszteni a tudományos kapcsolatokat és fokozni kell azok hatékonyságát. Az együttműködés tervezett intézkedéseinek megvalósítsa kétségtelenül elő fogja segíteni a KGST-tagországokhen a mezőgazdasági termelés növelését, a népek jólétének fokozását. —esi.— A SZÓLISTA ÉS KÍSÉRŐJE Kuznyecov rajza A béke megőrzéséért, a háborús veszély elhárításáért A Szovjetunió és a többi szocialista ország kitartóan harcol a háborús fenyegetés elhárításáért, a béke megőrzéséért, az enyhülési folyamat elmélyítéséért és a népek biztonságának szavatolásáért. ŰJABB TÁRGYALÁSOK Genfben május derekán folytatódtak az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások. Az 1981 végén megkezdődött tárgyalások az idei tavaszi fordulóban zsákutcába jutottak. Közismert, hogy az Egyesült Államok elnöke előbb a „nullamegoldáshoz“, azaz a Szovjetunió összes közép-hatótávolságú rakétafegyverének teljes leszerelóséhez próbálta kötni a NATO európai fegyverkezési programjának sorsát, majd amikor már Washington számára is bizonyossá vált az eredeti álláspont tarthatatlansága, Reagan elnök március végén ismertette a „közbülső megoldásnak“ elkeresztelt ajánlatát. A módosított amerikai álláspont értelmében az Egyesült Államok hajlandó lenne csökkenteni saját rakétatelepítési tervét — amely értelmében 572 rakétafegyver és robotrepülőgép nyugat- és délnyugat-európai telepítéséről van szó —, amennyiben a Szovjetunió leszereli rakétáinak egy részét. Az amerikai elnök nem említett számokat, és figyelmen kívül hagyta a korábbi szovjet megegyezési Indítványokat. Az is közismertté vált, hogy a módosított amerikai ajánlat számításon kívül hagyta a francia és a brit rakétafegyvereket, amelyek pedig egyértelműen a Szovjetuniót és a többi szocialista országot fenyegetik. A Szovjetunió a tavaszi forduló kudarca ellenére sem adta fel a reményt, hogy kilendítse a Jelenlegi holtpontról a nagy jelentőségű genfi tárgyalásokat. Világszerte fontos javaslatként tartják nyilván Jurij Andropov május 3-án elhangzott ajánlatát, amelyben az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kijelentette: a Szovjetunió hajlandó azonos szintre hozni robbanótölteteinek számát a NATO-bordozóeszközöfcön meglevő nukleáris fegyverekével. Ez — amenynyiben nem kerül sor az új amerikai nukleáris fegyverek nyugat-európai telepítésére — olyan, alacsonyabb szinten nyugvó egyensúlyt teremtene a S-ovjgtunift és a NATO között, amelynek révén jelentősen csökkenne keníinens'"nkan a nukleáris fegyver-Paul Nitze. az Egyesült Államok küldöttségének vezetője Genfbe való megérkezésekor rövid nyilatkozatában ismét állást foglalt a Reagan elnök által javasolt „közbülső megoldás“ mellett. Azt hangoztatta, hogy kormánya megállapodás elérésére törekszik, de a Jurij Andropov által előterjesztett legújabb szovjet kezdeményezéseket elfogadhatatlannak minősítette. Julij Kvicinszkij, a szovjet küldöttség vezetője Genfbe velő érkezésekor kijelentette, hogy nyitva áll a járható út a becsületes és egyenjogú megegyezés előtt, amennyiben az amerikai fél elfogadja az egyenlő biztonság elvét. A szovjet diplomata szerint a szovjet kezdeményezésekkel kapcsolatban tanúsított amerikai magatartás most a próbaköve lesz az Egyesült Államok és a NATO valódi céljainak és szándékainak; annak, hogy valóban megvan-e bennük a készség az európai atomfegyverek korlátozására. A mostani tárgyalásokat szorítőan befolyásolja az Időtényező. A nyugati katonai szövetség! rendszeren belül megtett előkészületek arra engednek következtetni, hogy a NATO nem kíván lemondani az új amerikai rakéták egy részének nyugat- és délnyugat-eurőpal elhelyezéséről. A szovjet küldöttség vezetője, Kvicinszkij nagykövet az újabb forduló kezdetén félreérthetetlenül kijelentette: az Egyesült Államok mostani magatartása nem segíti elő a megegyezést, mivel Washington eddigi törekvései az eredeti amerikai rakétatelepítési tervek lehetőség szerinti megvalósítását célozzák. A Szovjetuniót ezzel szemben egyoldalú engedmények megtételére próbálják kényszeríteni. Ez a törekvés nemcsak igazságtalan, hanem ellentétben áll az európai népek érdekeivel is. BECSBEN IS ÚJABB FORDULÖ Bécsben május második felében megnyílt a közép-eprópai haderőit és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről szóló tárgyalások újabb, 30. fordulója. Az első teljes ülés felszólalója Andre Wieland, az NDK küldöttségének vezetője volt, aki hangoztatta: a szocialista országok szükségesnek tartják. hogy a közeljövőben konkrét eredmények szülessenek a tárgyalásokon. A február 17-én az NDK, a szovjet, a lengyel és a csehszlovák küldöttség által beterjesztett új javaslatok elősegítik a nyugati hatalmak által mesterségesen szított „létszámvita“ kiiktatását, a bécsi tárgyalások kimozdítását a holtpontról. Érzékelhető haladást jelentene, ha első lépésként kölcsönös megfigyelés mellett kivonnának Közép-Európábó! 20 ezer szovjet és 13 ezer amerikai katonát és fegyvereiket, ahogy ezt a Varsói Szerződés tagállamai javasolták. Ehhez az egyszerű lépéshez csupán a két fél jóakaratára van szükség — szögezte le André Wieland. Az NDK-nagykövet emlékeztetett továbbá a szocialista országok azon kezdeményezésére, hogy a szovjet és az amerikai csapatok egy részének kivonása után a tárgyalások minden részvevője vállaljon politikai kötelezettséget fegyveres erői és fegyverzete szintjének befagyasztására Közép-Európában. Ez lehetővé tenné, hogy megállapodás szülessék nagyobb arányú csökkentés megvalósítására, egészen addig, amíg a Varsót Szerződés és a NATO egyaránt 900* ezer főre szállítaná le fegyveres eről.< nek létszámát. Wieland kiemelte: a szocialista országok javaslata elősegíti, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése terén egyenlő és kölcsönösen elfogadható alapon, a felek biztonságának megsértése nélkül gyakorlati döntéseket dolgozzanak ki. Most a Nyugaton a sor — fejezte be beszédét. LESZERELÉSI ÜLÉSSZAK New Yorkban a közelmúltban megnyitották az ENSZ leszerelési bizottságának újabb ülésszakát, amely előreláthatólag több hétig tart majd. A világszervezet közgyűlésének első rendkívüli leszerelési ülésszakán, 1978-ban újjáalakított bizottság teljes ülésén foglalkozik a nukleáris leszereléssel, Emellett munkabizottságokban vitatják meg a katonai költségvetések csökkentését. Dél-Afrika nukleáris fegyverkezéséta leszerelést kérdések megvitatására alakult Palme-bizottság jelentését, valamint a bizalomerősítő intézkedéseket. A Palme-bizottság javaslatai között szerepel az atomfegyvermentes középeurópai és a vegyi fegyverektől mentes európai övezet megteremtése. Mindkét javaslatot támogatják a szocialista országok. ♦ ♦ Genf, Bécs és New York. Három színhely, ahol a napokban jelentős tárgyalásokra kerül sor az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról, a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről, valamint a leszerelésről, elsősorban a nukleáris leszerelésről. TUDÓSOK A BÉKÉÉRT ÉS LESZERELÉSÉRT Moszkvában a közelmúltban került sor a szovjet tudósok háromnapos országos békekonferenciájára, amelyen számos külföldi vendég és tudós is részt vett. Jelen voltak a szocialista országok tudományos akadémiáinak képviselői, közöttük Bohumil Kvasil akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, Vladimír Hajko akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke és Bedfich Svestka akadémikus, a CSSZTA Elnökségének tagja, a csehszlovák békeblzottság elnöke. A konferencián beszédet mondott Borisz Ponomarjov akadémikus, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. Hangsúlyozta: korunk legfontosabb problémájának megoldása, a béke megőrzése érdekében a néptömegeknek pontosan meg kell érteniük, hogy milyen jellegű és milyen mértékű háborús veszély leselkedik rájuk, miből ered ez a veszély. A tudósoknak óriási szerepük van abban, hogy az emberek tisztán lássanak e kérdésekben. Ismereteikkel, tudományos tekintélyükkel nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberiség megmeneküljön a nukleáris katasztrófától. Borisz Ponomarjov felhívta a flwelmet arra Is, hogy napjainkban a tőkés világban tanút lehetünk a tudomány milltarlzálódásának, ami felháborító visszaélés a tudományos és műszaki haladás eredményeivel. Különösen előrehaladott ez a folyamat az Egyesült Államokban. A háború anyagi eszközeinek megteremtésével párhuzamosan széles fronton Ideológiai kampány kezdődött a közvélemény félrevezetésére. E kampány központi eleme a szovjet katonai fénye:■ résről szőlő hazugságok, rágalmak terjesztése. Ez az Egyesült Államok által kezdeményezett Ideológiai támadás elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen Irányul. A szovjet tudósok feladatuknak érzik. hogy felhívják a figyelmet egy esetleges nukleáris háború borzalmas következményeire, a nukleáris háborúval kapcsolatos különböző áltudományos koncepciók tarthatatlanságára — hangsúlyozta befejezésül Borisz Ponomarjov. A ‘»’^tferenclán Bohumil Kvasil akadémikus, a CSSZTA elnöke Is felszólalt. Hangsúlyozta, hogy a tudománynak egyértelműen a haladás, az emberi boldogulás eszközévé kell válnia. Napjainkban tndatosltanl kell, hogy a tudomány sikerének kritériuma már nemcsak az, hogy mennyire Ismertük meg a természetet és a társadalmat, hanem az, hogy milyen mértékben szolgálja a békét és a haladást. Biztosította a konferencia résztvevőit arról, hogy a csehszlovák tudósok teljes mértékben tudatosítják felelősségüket a béke és biztonság alapvető kérdéseinek megoldásával kapcsolatban, beleértve az európai biztonság specifikus problémáit Is. Megemlítette, hogy az Idén Júniusban Prágában sorra kerülő béke-vllágközgyölésre nemcsak a világ legkülönbözőbb háborúellenes békeszervezeteinek képviselőit hívták meg, hanem közismert személyiségeket, közöttük tudósokat Is. E fórumon meg akarjuk rendezni a tudósok találkozóját is „A tudomány a háború és a béke között“ címmel — mondotta Bohumil Kvasil. A konferencián elhangzott mintegy félszáz fölszólalásban a szakemberek egy esetleges nukleáris katasztrófa orvosi, biológiai, kozmikus, ökológiai és szociális következményeit vázolták fel, és megállapították: a háborúellenes, valamint a fegyverkezési hajsza ellent mozgalomban a világ tudósainak össze kell fogni, és az emberiség tudomására kell hozni az igazságot a fenyegető veszélyről. A nukleáris katasztrófát meg lehet és meg Is kell előzni — hangsúlyozza a világ tudósaihoz idézett felhívás. — Ml, szovjet tudósok, szakmai ismereteink alapján teljes felelősséggel kijelentjük, hogy a világban fölhalmozott nukleáris fegyverek pusztító ereje már ma Is közel van a kritikus ponthoz, de a fokozódó fegyverkezési hajsza következtében tovább növekszik. A háborúk eddigi története alatt a fölhasznált robbanóanyagok menynylsége nem haladta meg a tíz megatonnát; a ma fölhalmozott nukleáris fegyverzet viszont több mint ötvenezer megatonnát képvisel. Ezért nem a nukleáris fegyverzet elleni „védekezésre“ kell gondolni, hanem e fegyverek korlátozására, csökkentésére és fölszámolására. A szovjet tudósok szolidárisak kollégáikkal, akik világszerte tiltakoznak az emberiség ellen irányuló bűnös tervek miatt, és akik az értelem védelmében, a nukleáris esztelsnség ellen emelik fel szavukat. Hisznek annak realitásában, hogy az emberiséget meg lebet szabadítani a fegyverkezés terheitől. Hisznek benne, hogy az emberiség kollektív bölcsessége és egységes akarata meg tudja állítani, és meg is kell, hogy állítsa a háborús veszély fokozódásához vezető, pusztító tendenciát — fejeződik be a világ tudósaihoz intézett fölhívás. (blm)
