Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-28 / 21. szám

1983, május 28. SZABAD FÖLDMŰVES Az utóbbi években a nyugat-szlová­kiai kerületben egyre nagyobb figyel­met fordítanak a Juhtenyésztés fej­lesztésére. A fejlesztési program első fontos lépése az állományok bővítése. Az Idei feladatok értelmében száz hektár mezőgazdasági területre tizen­három darab juhval számolnak. E te­kintetben kedvező előrehaladás ta­pasztalható. A kerületben Jelenleg 110 ezer 357 darab Juhot tartanak. Csak az első negyedévben a Juhállo­mány a múlt év valóságához viszo­nyítva 3688 darabbal bővült. A leg­nagyobb állománynövekedést a topol­­üanyi, a nitrát, a galántai, a trenüini és a trnavai Járásban érfék el. Saj­nos negatív Jelenségek is előfordul­nak. A komáromi (Komárno), a lévai (Levice) és a senicai Járásban pél­dául kisebb vagy nagyobb mértékben csökkent a Juhállomány. Az anyajuhok száma ugyancsak 46 ezer 263 darabra bővült és az állo-Fotő: —ös mányuk az első negyedévben 1226 darabbal növekedett a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva. A ko­máromi, a lévai ős a senicai járás kivételével az anyajuhok állományai valamennyi Járásban növekedtek. Más szemszögből Ítélve a Juhte­nyésztés helyzetét, valamivel kedve­zőtlenebb képet kapunk. Ugyanis az állomány szerkezeti összetétele a Juh­tenyésztés színvonalának egyik mérv­adója. Az első negyedévben az anya­juhok részaránya az összállományban kerületi méretben 42 százalék körüli volt, holott optimális állományszerke­zet esetén az anyajuhok legalább ötven százalékát teszik ki az össz­­állománynak. E tekintetben a kerület járásainak túlnyomó többségében — pontosan 90 százalékában — a Juh­állomány összetétele nem megfelelő. Egyedül a senicai Járásban érték el az anyajuhok ötven százalékon felüli részarányát. ъ iS у . .. УЛ %л • А < v У KOMMENT Felfele ívelő ágazat Az utóbbi időben — a CSKP XVI. kongresszusának határozataival össz­hangban — a juhtenyésztés és az illattenyésztés egyre fontosabb ága­zatává vált. Ügy tűnik hogy ez az ágazat, amely az évek során hullám­völgyeken ment keresztül, s ahol a fellendülés és a hanyatlás időszakai sűrűn váltakoztak, ma Jelentőségének megfelelő rangot kapott. Igaz, sok helyütt és több vonatkozásban szem­léleti változás szükséges ahhoz, hogy — mind a fogyasztók, mind a terme­lők körében — teljes mértékben te­ret hódítson és a társadalmi elvárá­soknak megfelelő szintre emelkedjen. Az előítéletek, a korlátozó ténye­zők áthidalásával a Juhtenyésztés az állattenyésztésnek egy igen Jövedel­mező ágazatává válhat, hiszen még a korszerű termeléshez sincs szükség nagyobb arányú beruházásokra. To­vábbi előny, hogy a juhok a tömeg­takarmányok összes forrásait nagyon gazdaságosan hasznosítják. Persze ez nem Jelenti azt, hogy a korszerű, bel­terjes Juhtenyésztés nem követeli meg az igényes munkát a gondozás, a tenyésztés és az állategészségügy vonalán, a háttéripartól pedig olyan szolgáltatásokat és segítségnyújtást, mint az állattenyésztés többi nagy horderejű ágazata. Az említett előnyök következtében a juhtenyésztés fejlesztése valameny­­nyi termelőkörzetben indokolt. A kor­szerű Juhászat nem szorítkozhat csu­pán a hegyvidéki körzetekre, a te­nyésztés megfelelő összpontosításával és szakosításával a síkvidéki Járá­sokban is jól érvényesülhet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a fontos tényt, hogy ezen ágazat Jövedelmezőségét a felnevelt bárá­nyok száma és minősége határozza meg, ami nem utolsósorban az anya­juhállomány nagyságától függ. Ezért a következő időszakban megkülönböz­tetett figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek. Évente — száz anyajuhra számítva — legalább 35 jerkét kell átcsoporto sltani részben utánpótlás, részben ál­lományfejlesztés céljából. Ez a feladat csak akkor valósítható meg eredmé­nyesen, ha minden gazdaságban foko­zott gondot fordítanak a bárányok és a jerkék nevelésére. Az első negyedévben összesen 32 ezer 483 bárány született, ami 2334 darabbal több a múlt év valóságához viszonyítva. A luhtenyésztés fejlesz­tési programja azonban megköveteli — évi átlagban — legalább egy bá­rány fenevelését minden egyes anya­juhtól. Sajnos e tekintetben is lema­radás mutatkozik. Kerületi átlagban a született bárányok részaránya — az anyajuhállományhoz viszonyítva — hetven százalék körüli volt. Egyetlen járásban sem érték el az optimális arányt. A műit évi szinten maradt a Juhok elhullása is, amely az első ne­gyedévben elérte az 5,8 százalékot. Igen nagy volt a bárányelhullás a komáromi járásban, ugyanis megkö­zelítette a tíz százalékot. E tekintet­ben a lévai, az érsekújvári (Nové Zámky), a galántai és a trnavai já­rásban Is Javítani kell a helyzeten. A felsorolt számok világosan Jelzik, hogy a Juhok gondozásában és szapo­rodásuk növelésében, valamint a te­nyésztői munkában jelentős tartalé­kok rejlenek. Tudatosítani kell, hogy bár a juhok igen Jól hasznosítják a kedvezőtlenebb adottságú, nehezen hozzáférhető legelőket, mégis ki­egyensúlyozott, teljes értékű takar­mányozást követeinek az egész év fo­lyamén. Erről a legeltetési idényben sem szabad megfeledkezni. —kim A KETRECBEN TARTOTT MALACOK VISELKEDÉSÉRŐL Napjainkban az állattenyésztésben újabb és újabb tartástechnológiák kerülnek bevezetésre. Ezek közé tartozik a malacoknak ketrecekben való felnevelése Is. A ketreces, zárt tartós követ­keztében a malacok mozgási lehetősége a kutrl­­cához képest mindinkább csökken, ugyanakkor a fejlődés következtében a társas viselkedési és komfortmozgások (okozódnak. Vizsgálatok szerint e huszonegy napos korban választott malacok mozgásaktlvltása kisebb, mint a padlós tartás ese­tében. Tovább vizsgálva a ketrecekben tartott malacok viselkedését, megállapítható, hogy biológiai ritmu­suk meghatározottabb, ennek következtében visel­kedésformáik, mozgásuk is Időben rendezettebb, szabályozottabb. A ketrecben a malacok a nap­palnak 81 százalékát, az éjszakának pedig 93 szá­zalékát fekve töltötték, míg a hagyományos tar­tásban a fekvési Idő nappal csak 75 százalék, éj­jel pedig 87 százalék körül alakult. A nappali takarmánykeresési tevékenység kö­zött is Jelentős különbség van. A padlón tartott sertések húsz százalékkal több időt fordítottak erre, mint a ketrecben tartottak. A ketrecben tar­tott malacok takarmánykeresési tevékenysége a gondozónak a reggelt és esti ellenőrző útja alkal­mával érte el a csúcspontját, és sokkal intenzi­vebb volt, mint a padlón tartott egyedeké; ezek kereső tevékenysége Időben jobban elhúzódott. A malacok egyedi viselkedésformáit a ketreces tartásban a kisebb környezeti hatás Is kiváltja. A malacok korlátozva vannak a csekély számú társukkal való érintkezésben, amit már megszok­tak. Ezért minden szokatlan, új Jelenség, a szom­széd ketrecben történő változás, a szokatlanul za­jos tisztogatás, új gondozó a malacok újabb kör­nyezeti alkalmazkodását követeli meg, ami az életkorral, a növekvő testsúly miatti mozgáslehe­tőségek csökkenésével egyre nehezebb és mind­inkább stressz-hatást vált ki. Ez nemegyszer a farok- és fülrőgásban, a társak harapdálásában, lökdösődésben mutatkozik meg. Ezért a ketreces tartásban zavarmentes környezetet kell teremteni, különösen a környezetváltozásra érzékeny mala­coknak. A tenyésztőnek érdemes kiválasztani azokat a malacokat, amelyek a ketrechez jól alkalmazkod­nak és ezeket célszerű továbbszaporltásra elője­gyezni. Az Ilyen Irányú genetikai munka hossza­dalmas, ezért az Istálló környezeti szabályozásá­val a malacok nyugalmát gyorsabban megteremt­hetjük. Az e téren folytatott vizsgálatok bizonyították, hogy a malacok a ketrecben nyugodtabbak vol­tak, ha 22—27 C-fok közötti hőmérsékleten tartot­ták őket, ekkor az etetés után 15—20 perccel már nyugodtan, elnyújtőzva feküdtek. A 30 C-fok feletti léghőmérsékleten a malacok már lihegtek, Így az anyagcsere-fokozódás élősúly-veszteséggel Járt. A levegő csekély páratartalma, Illetve erős szennyezettsége (szag, por) (s zavarhatja az álla­tokat, ami mozgásakti vitásban, köhögésben nyil­vánul meg. A túl száraz levegőben gyakran elő­forduló Ívás a társak állandó zavarását Jelenti. Tapasztalatok szerint sűrű elhelyezésben a ket­­recenkénti két darab önltatő elhelyezése előnyös a malacok mozgásaktivltásának csökkentésére. A szopókás önitatők segítették a malacok szopási ingerének levezetését. Az idősebb korban Jelent­kező mozgásigény kielégítésére eredményesen al­kalmazták a különböző formájú tárgyaknak a ket­recbe helyezését, például az állat által szabályoz­ható billenő lapot. A tárgyakkal foglalatoskodó malacok nyugodtabbak voltak (nem volt pl. farok­rágás), és gyorsabban Is bíztak. A szakemberek megfigyelése szerint, ha a ket­recből valamely oknál fogva egy egyedet el kel­lett távolítani, inkább érdemes a helyét üresen hagyni, mint új egyed beállításával próbálkozni, mert az az egész ketreces csoportban, sőt a szom­széd csoportokban is Jelentős nyugtalanságot, életritmus-változást, ezáltal pedig a hlzékonyság csökkenését okozza. A ketreces csoport kialakításához már a szop­tatás alatt fel kell készíteni a malacokat rövid Idejű, de fokozatosan hosszabbító elkülönítéssel. Ez ugyan többletmunkával Jár, de különböző al­mok csoportosításakor feltétlenül érdemes elvé­gezni a szabályozott biológiai ritmus megterem­tése és a társas rangsor mielőbbi kialakítása ér­dekében. • A kutatók „gyógyszeres nyugtatők“ etetésével Is próbálkoztak. Az áthelyezés okozta izgalmakat csökkentette ugyan a gyógyszeres kezelés, de a ketrecben az adaptáció jobban elhúzódott, mint a padlós tartás esetében. A malacok a legkisebb környezetváltozásra még Ingerültebben reagáltak, majd egy Idő múlva a kimerültség jelei mutatták, hogy a takarmányfelvétel csökkkenése miatt a hízékonyságban visszaesés mutatkozott. Ma még a ketreces tartás hatása a malacok vi­selkedésére több nyitott kérdést Is tartogat. Ojabb kutatásokra van szükség, amelyek beigazolják en­nek a tartástechnológiának az előnyét a régi, ha­gyományossal szemben. Or. László László tudományos kutató ATőketerebesi (TrebUov) járási Nemzeti Bizottság ez év már­cius 11-én megtartott plenáris ülésén határozatba foglalta a termő­föld ésszerű kihasználásáról szőlő in­tézkedéseket, amelyek a talajvédelmi Jogszabályokból és a kormányrende­letből Indulnak ki, s amelyek értel­mében gondoskodni kell az eddigi parlagföldek hasznosításáról kül- és belterületeken egyaránt, beleszámítva a gazdasági udvarok területeit Is. A Járási nemzeti bizottság plenáris ülésének határozatából ezúttal csak egy témakört ragadtunk ki, a termő­föld védelmét, ugyanis ez számit e legsarkalatosabb kérdésnek. A termőföld, amely közvagyon, egyszersmind az egyik legértékesebb nemzeti kincs, ebben a járásban Is számos károsító tényezőnek van ki­szolgáltatva. Tavaly a nagyarányú építkezések révén 43 hektárral elük­ként a szántóterület. A különböző talajjavító munkák következtében mintegy háromszáz hek'ár földterület esett ki ideiglenesen a művelésből Ha ehhez hozzáadjuk azt a néhány­­száz hektár területet, amely évente parlagon marad, akkor rájöhetünk, hogy a Járásban Jócskán akad tenni­való a termőföld védelme érdekében Köztudott, hogy a rendelkezésünkre álló termőföldet nem növelhetjük, mi több, a nagyarányú lakásépítkezések­kel, ipari, mezőgazdasági és más Jel­legű beruházásokkal elkerülhetetlenül csökken a szántóterület. Hogyan le­het Ilyen körülmények között éssze­rűen gazdálkodni a termőfölddel, oko­san kihasználni minden megművel­hető területet? Erre válaszol az aláb­biakban Veress Sándor mérnök, a Já­rási nemzeti bizottság alelnöke. — Az egykori szántók visszanyeré­sére, az eddig ki nem használt terü­letek megművelése terén Jő ered­ményt értünk el. Cserjeirtással és a felesleges mezei utak felszámolásával huszonöt hektárral növeltük a szán­tóterületet. Ennek egy részét már az Idén hasznosítjuk. Ha már a mező­­gazdasági területet tovább nem bővít­hetjük. a talaj tei mőképp-^égét kell Javítanunk, hogy nagyobb hozamokat érhessünk el úgy, ahogyan azt e CSKP Központi Bizottságának 4. és 7. plénuma hangsúlyozta. A múlt évben úgyszólván hétezer hektáron végez­tünk altalajlazitást. A talajvizet alag­­csövezésse! mintegy kétezer hektáron vezettük le. Ezldáig harmincezer hek­tár vizenyős területen végeztük el a lecsapolást. Tavaly 9551 hektárnyi te­rületen növeltük a talaj termőképes­ségét. # Talajjavítás mellett tápanyagpót­lás nélkül nemigen lehet a föld ter­mőképességét, végső fokon a hozamo­kat növelnj. — Tavaly több ezer hektárnyi terü­leten speciális szántást végeztek n gazdaságok. Járásunk mezőgazdasági üzemel 12 ezer 516 hektáron végezték el az Istállőtrágyázást, elsősorban a zöldségfélék, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica alá. Nem kevesebb mint 10 ezer 750 hektáron végeztek mesze­­zést, hisz ezáltal legalább húsz száza­lékkal növelhetők a hektárhozamok. # Az ipari, valamint a mezőgazda­­sági üzemek udvarain kisebb-nagyobb kiterjedésű területek hevernek parla­gon. — Ez (gy igaz. A mezőgazdasági üzemek egyesülésével, a gazdálkodás korszerűsödésével járásszerte számos helyen vált feleslegessé a hajdani kis szövetkezet egyszerű telepe, nincs már szükség a deszkából épített ba­­romflőlakrá, a hatalmas szérűsker­­tekre. Sajnos az üzemek nem minde­nütt számolták föl az ilyen szégyen­foltokat. Feladatunk, hogy feltárjuk az Ilyen területeket, s újra hasznosít­suk. A termőföld nem bővíthető, de ter­mőképessége növelhető. S egyedül a művelőin múlik, hogy termővé változ­tassák az eddig kihasználatlan, gyen ge adottságú földeket Is. Művelés alá fogni, ésszerűen kihasználni minden talpalatnyi területet — ez napiaink parancsa. A termőföld ésszerű ki­használása a mezőgazdasági termelés növelésének egyik legfőbb biztosíté­ka. S ha erre valahol szükség van. akkor a tőketerebesl Járásban dup­lán. ILLÉS BERTALAN A föld: nemzeti kincs A r i m a s z é n s i (Rimavská S«i) szövetkezet az elmúlt évben sikereleit teljesítette Arnforgalmazási feladatai­nak legjavát. A száraz időjárás ellenére gabona­félékből 4.7 tonnás átlaghozammal, ötezer tonna termést takarítottak be, s ezzel 107 százalékra teljesítették termelési tervüket. Az áruértékesítést feladatuknak maradéktalanul eleget tettek. A vetőmagnak szánt termésből — az alacsony csirázőképesség miatt — viszont kevesebb lett a tervezett­nél. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani aratás után a termés szárítására és tárolására. Kedvezően alakult a gabonafélék termelésének önköltsége. Száz kilő búzát száznegyvenhat koronáért ter­meltek ki. s ezt százhetvenért értéke­sítették. Az árpa esetében a nyereség csak valamivel volt kisebb. Cukorrépából a vártnál nagyobb. 4.08 tonnás hektárhozamot értek el, ami háromszáz tonna többlettermés­nek felelt meg. Sajnos az alacsony — 12.8 százalékos — cukortartalom miatt a 38.7 koronáért kitermelt cukorrépa száz kilójáért mindössze harminchét koronát kaptak a felvásárlótól. A szö­vetkezet elnöke a szakszerűtlen táp anyagellátásban látja az alacsony cukortartalom okát. Véleménye szerint a cukortartalom növelése érdekében még augusztus végén be kell szánta­ni az istállótrágyát. A műtrágyázást pedig a talajminták laboratóriumi vizsgálata alapján kell elvégezni. Különben a talajba juttatott nitrogén­fölösleggel arányosan csökken a ter­més cukortartalma. Tavaly hatvan hektáron termesztet­tek zöldségféléket, s 11Я0 tonnát ad­tak a közellátásnak, hatvan tonnával kevesebbet a tervezettnél. A kiesést — a kedvezőtlen időjárás miatt — a két hektáron termesztett zöldpap­rika gyenge hozama okozta. Az idén egymillió kétszázezer кого na értékű zöldséggel termelnek majd többet, mint az elmúlt, évbep úgy, hogy a palántanevelésre használt iivegházban salátát fognak termesz­teni a karácsonyi piacra. Ezenkívül megoldották hat — egyenként hnsznn­­öt áras — fóliasátor fűtését is. hogy a téli időszakban foglalkozhassanak uborkatermesztéssel. A kétszeresére — 4.5 hektárra — növelik a fólia alatt termesztett pap­rika termőterületét. Az is említésre méltó változás, hogy fiatal szakembe­rek vették át a kertészet irányítását. Egy raktártér felépítésével pedig megoldották a termés betakarítás utáni válogatásának és tárolásának gondját. A gazdaságban 3190 szarvasmarhát, ebből ezerszáz tehenet és 5150 sertést gondoznak. Tavaly huszonnyolcezer literrel több tejet — összesen 2 millió 628 ezret — értékesítettek. Idén, az első negyedévben száztízezer litert fejtek terven felüt. Egy liter tejet 4 korona 70 fillérért állítattak elé, s 4 korona 90 fillérért értékesítettek. Húsból 1060 tonnát termeltek, s en­nek több mint felét a sertéshús tetta ki. Marhahúsból közel harminc ton­nát értékesítettek, a többi baromfi­hús volt. Érdemes megemlítenünk az előállítási költségek alakulását. Ta­valy egy kiló marhahúst — a gyenge minőségű tömegtakarmány miatt — 37,5 koronáért állítottak elő, s esak harminc koronát kaptak érte. Az idén jobb minőségű takarmánnyal sikerült harminc korona alá szorítani a ter­melési költségeket. A sertéshústerme­lés változatlanul a leggazdaságosabb. Minden kiión hét korona a tiszta nyereség. A szövetkezet előnyös kooperáció­ban immár bárom esztendeje — éven­te mintegy 350 darab másféléves üszőt — legeltet tavasztól őszig a Liptovské Osada-i gazdaság legelőin. Saját legelőiket — ha csapadékban gazdag a tavasz — kaszálják. A rimaszácsi szövetkezetben min­den új ötletet felhasználnak a terme­lési költségek csökkentésére. Az érde­keltségi viszonyok kialakitásával és az új. ésszerű termelési módszerek bevezetésével, jobb odafigyeléssel igyekeznek növelni a munkatermelé­kenységet, s egybe csökkenteni az inproduktfv munkát. A jót dolgozók teljesitőkészségének fokozását a gyen­géktől való megszabadnlással érik el, ami ösztönzi, s elrtbbreviszi a közepes teljesítőképességű emberek munkájá­nak színvonalát (K. Ĺ). Eredményes gazdálkodás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom