Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-28 / 21. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1983. május 2B. 8 Gyermeknap közeledtével rétok Irányul figyelmünk, Iskolák, óvodák, játszóterek zsibongói! Mi, felnőttek — a ti szemetekben nagyok, erősek, hősök, sőt sajnos sok esetben félelmetesek — ezen a napon általában leeresz­kedünk hozzátok, és igyekszünk valami örömet, megle­petést szerezni nektek. Sajnos azonban a jöszándék gyakran melléfogást szül, csupán azért, mert hajlamo­sak vagyunk lebecsülni képességeiteket és túlbecsülni igényeiteket. Pedig egészséges vágyaitok' sokkal olcsób­ban és kevesebb energia ráfordításával teljesíthetők, mint gondolnánk. Lássuk például apát, amint nagy titokzatosan benyit, a háta mögött dugdosva aktatáskáját: „Na, találd ki, mit hoztam neked?“ Mire te vállrántva, titokban mégis izgatottan várod a meglepetést. Apa pedig táskájából kipakolja az édességbolt teljes választékát, esetleg kis­­tank meg játékpuska is előkerül, sőt mindennek tete­jébe nagylelkűen megengedi, hogy egy órára kimehess az utcára Játszani. Te pedig csalódott vagy, mert talán mást vártál. Azt, hogy apa és anya magához ölel, mesét mond neked, miközben magad húzhatod be a csavart a kerékpáron, amelyet apa éppen javít, vagy » eltörülget­­heted anyu féltett teáscsészéit. Az ajándéknak is na­gyon örülsz: a baba, az építőkocka, vagy ha már meg­tanultál olvasni, a csodaszép mesekönyvek jő szórako­zást ígérnek. Az is csodálatos volna, ha apa megren­delné neked a Kis Építőt, és a postás bácsi neked is hordana újságot. Akkor messze tájakon élő pajtásaidról olvashatnál izgalmas történeteket, új játékokat tanulnál, érdekes dolgokról értesülnél. Kénytelenek vagyunk hát elismerni, hogy mi felnőt-HARGITAI GYULA: tek bizony nem is vagyunk annyira bölcsek és téved­hetetlenek. A ml világunk is tele van ellentmondások­kal, a jószándék leple alatt sokszor kicsinyesség, gyá­vaság és tévedések sora rejtőzik. ... Igen, elérzékenyülésből eredő engedékenységet színlelve, nagylelkűen leengedünk az utcára játszani, holott tudatunk mélyén más megfogalmazás lapul, hogy úgymond: hadd menjen, legalább addig is nyugtom lesz tőle. Bezzeg büszkén vállalunk téged, ha buszban vagy látogatóban valaki megjegyzi: „Jaj, de gyönyörű gyerek, és milyen' okos a kis szenteml“ Előszeretettel pufogta­­tunk hangzatos kliséket, miszerint „a gyermek a sze­münk fénye“. Meg is kapsz talán mindent, amit csak pénzért kapni lehet, de a nevetséges indítékokból eredő családi perpatvaroktól nem kímélünk. S mi tagadás, ha Piriké, az a „szőke ciklon“ apára kacéran rámosolyog, vagy Jenő a hivatalban anyára szórja észbontó bókjait, nemhogy egymásról, de rólad, a „szemünk fényéről“ is hajlandók lemondani. Hát ezért kissé pirulnunk kell. Már közhelyekké koptatjuk a békejelszókat, de neked játékágyút ajándékozunk. S emi a legkínosabb, nem is következetlenségből, hiszen te is leszel katona... És pirulnunk kell azért is, mert távoli országokban sok millió kis társad emberhez méltatlan körülmények kö­zött, éhezve, toprongyosan, elemi és erkölcsi veszélyek­nek kitéve tengeti nyomorult kis életét. Megint másutt fegyverpufogás, szirénák és bombarobbanások riasztják álmukból a Jobb sorsra érdemes kicsinyeket... Ez szé­gyenfolt az emberiség lelkiismeretén. De ti önfeledten játszotok, látsszátok a magatok této va játékát, élitek apró ünnepeiteket és örömeiteket. S ez így van rendjén. TI már egy igazságosabb társadalomba születtetek, tisztább jellemekké, igazabbb emberekké nőttök fel, s helyes mederbe terelitek majd a világot. GYEPES ARANKA вичюа .нею Tavaszi Méh leszek, zümmögve dolgozom, Teletömöm hatalmas puttonyom virágporral; csillogó arannyal. Bejárom a világot tavasszal. Minden fánál, virágnál megállók. Várnak este zümmögő barátok. Ezer tájat fogok megismerni, Minden virág engem fog szeretni! Milyen jó lesz pihenni a kasban, és hajnalban szállni a magasban! Jó lesz dolgozni és énekelni, ezer méhvel zümmögni, nevetni.. Egyszer a kandúr a tóparton sétál­gatott, és meglátott egy gólyát. A gólya a vízben álldogált, időn­ként csőrével a vízbe nyúlt, és min­den alkalommal jickándozó, eztlstö sen csillogó halacskát emelt ki. A kandúr látta ezt, és elfogta az irigység. Azután közelebb ment a gó­lyához, és hízelegve így szólt: — Milyen ügyes vagy te gólya ba­rátomI A csőröd alig lesz vizes és máris egy hál ficánkol bennel — Nem olyan nagy dolog az — fe­lelte a gólya. — Ha akarod téged is megtanítalak a fortélyára. — Miaut Miaul Jaj de kíváncsi va­gyokI — A kandúr dorombolt örömé­ben. i— Aki könnyen akar halai fogni annak egy titkot kell ismernie. — Miféle titkot? — kíváncsiskodott a kandúr. — Nagyon egyszerűt — felelte a gólya. — Látod, hogy egy lábon ál­lok a vízben? — Látom. — Hát ez az én titkom. A halak kíváncsiak, hogyan tudok egy lábon állni, és nem esem-e el. Üzért azután egészen közel úsznak hozzám, és ne­kem csak ki kell emelnem őket a víz­ből. — NahátI Milyen egyszerűt — cso­dálkozott el a kandúr. — Ezt nekem Is ki kell próbálnom. — Hát persze, próbáld csak meg te tsl ~t biztatta a ravasz gálya. A kandúr óvatosan a vízbe eresz­kedett, és megpróbálta felemelni egy­szerre három lábát. De akárhogyan erőlködött is, sehogyan sem sikerűit a dolog. Azután egy rosszul sikerült mozdulat — a kandúr megcsúszott, és a vízbe pottyant. Csuromvizesen, lógó bajusszal má­szott ki a pórul járt kandúr a vízből. Minden porclkáfa remegett és vacog­tak a fogai. — Ej, te ügyetlen! Hát még egy lábon sem tudsz megállni? Soha nem lesz belőled halászi — gúnyolódott a gólya, és husst — elrepült. Elkeseredetten osont haza a sze­gény kandúr. Egyetlen apró halacskát sem kóstolhatott meg, és ráadásul még a furfangos gólya Is túljárt az esszén. Tortát sütnek a gyerekek 111, Vili, Juli, Klára tortát sütnek vacsorára. A bolt­ban Tihamér cukrot, sót, lisztet mér. Azt mondja Réka: dió kell, egy véka, szaladj öcsém, Áron, vegyél a vásáron! Sürög Éva. Kata, Olga, van Itt mindenkinek dolga: habot ver a Vera, mint bősz gőzmotolla. Márta ujját a krémmártásba mártja. Ber­talan belenyal — ez sótalanl... Viktor keni, mint a piktor. — Kell-e bele majoránna? — érdeklődik Marianna. Rikkant Ákos: legyen mákos! Tanakodik Magdolna: ilyen torta hogy volna?! Bernadett a tetejére meggyet tett, Szonja mézmázzal bevonja. Ugrabugrál Ubul: tortánk mér ala­kul! Lót-fut Emília, van-e vanília? Oszkár a kamrában motoszkál, csámcsog elcsent mazsolán Jolán. Oda ődöng Ödön, hol a mézes bő­dön. Tököt gyalul Gyula — minek az, te buta? — Merre vagy, Barbara? Nincs nálad a re... a re ... — Micsoda? A rebarbara? — Dehogy, a reszelő! Jenő a fö-fő késfenő. Dömötör amerre jár, zúz és tör — fölbo­rult Orsolya kakaóskorsója. Bri­gitta a tejszínt megitta. Gézengúz Géza a copját húzza. Visít Eszter: juj ereszd el! — Mi ez a patália? — kiabál Natália. Sütőben a torta, Sarolta betolta. — Te jó ég, még megégi — ka­­rattyol Dorottya. Teréz a sütőbe benéz. Finom az illata, szimatol At­tila. — De szép lett, de nagy lett! — tapsikol Nikolett. — Majd én szeletelek — buzgól­­kodik Elek. Itt a torta, amit Ivett a tepsiből máris kivett. Kezdődik a falésl — örvendezik Balázs. Megkukul most Borka, Dorka, szájőukba tömve a torna. Dénes orra, füle krémeš. Iván mindenki­nek jó étvágyat kíván! kelte nyugta kelte nyugta 1*1 nj U ď ; 6 . p. 6. p. 6. p. 6. p. Május 30 Hétfő JANKO, ZSANETT, FERDINAND , i 3 53 19 31 22 59 6 34 Május 31 Kedd ANGÉLA 1 PETRONELA 1 J 3 52 19 32 23 37 7 30 lúinus 1 Szerda Nemzetközi j gyermeknap , , 3 51 19 33 — 8 31 Június 2 Csütörtök KÄRMEN XÉNIA 1 3 51 19 33 0 07 9 34 Június 3 Péntek KLOTILD KAROLINA ! 3 50 19 35 0 33 10 39 Június 4 Szombat BULCSÚ LENKA 1 3 50 19 35 0 56 1145 Június 5 Vasárnap FATIME LAURA ' 3 49 19 36 116 12 52 TÖRD A FEJED! 96 16 12 99 11 75 15 91 13 Ml hiányzik? © Melyik rész tőrt ki az ablakból? A szakemberek észrevették, hogy a legyek és a szúnyogok komoly se­gítséget jelenthetnek a légáramlatok tanulmányozásánál. Az juttatta őket erre a gondolatra, hogy egy állandó sugárzású rádiólokátor 1 kilométer távolságon belül észlelte a legyet, a légyrajokat pedig még ennél is na­gyobb távolságban. A tudósok, akik meteorológiai meg­figyelésekre tették alkalmassá ezt a lokátort, érdekes tényeket állapítot­tak meg. Többek között észleltek sű­rű rovarrajokat, amelyek a felhőta­karó határának közelében, sót annál is magasabban repültek. A felhőtaka­ró határának magassága S00—550 méter között változott. A rovarok magasabbra tudnak (el­repülni a felhőknél, azért, bogy job­ban tájékozódhassanak a térben a számukra megfelelő szélirány, vagy melegebb légáramlatok keresése köz­ben. Rovarokat lehet észlelni a hul­lámszerű levegőrétegek között is, a­­melyek függőleges hullámzásai elér­hetik a 100 métert. A rovarrajok sű­rűsége fokozódik közvetlenül a nap­felkelte vagy nyugta után, ami a nap­pali, vagy az éjszakai rovarok meg­jelenésével magyarázható. Nem csupán a sportolók érnek el Irigylésre méltó teljesítményeket, bi­zony négylábú barátaink, az állatok között is akadnak jócskán rekorde­rek. Magasság és távolság: egy posta­galamb 650 kra-t tesz meg, nem egé­szen 0 óra alatt. Az albatroszok pihe­nés nélkül hat napon keresztül ts nyomon kisérik az óceánjárókat. A hegyvidéki fecske rendkívüli esetben hétezer méteres magasságba is fel­emelkedik. Gyorsaság: a négylábúak között leggyorsabb a gepárd, óránként 100 km sebessséget is elér. A madarak közűi a strucc szélsebesen fut; órán­ként 120 kilométert is elér. A halak közül leggyorsabb a kard­hal. Óránként 100 km-es gyorsaság­gal úszik. GYERMEKHUMOR SZÁMTANI PROBLÉMÁK MI, MENNYIBE KERÜL? — Papa, mondd csak, drága a tinta? — Nem kisfiam. Miért kér­ded? — Akkor nem értem anyut. Csak egy fél üveg ömlött ki az abroszra, és mégis veszekszik velem. A BARKÄCSMESTER — Apu, nézd, egy hegedűt csináltam! — Ez derék dolog. Nem gon ( doltam volna, hogy ilyen ügyes (g, vagy. És a húrokat honnan sze­­rezted? "лШ — A zongorábóll mos А В1МАЛЛ5 — Ha én neked két barackot adok és a mama ugyanannyit, akkor hány barackod lesz? — Nem tudom. Mi az iskolában mindig almával számolunk. A KIS MOHO — Mennyi kétszer kettő? — kérdezi a nagymama. — Négy válaszolja büszkén Aljosa. — Kitűnői — mondja elégedetten a nagymama, és négy cukorkát ad Aljosának. A fiú elkeseredetten füstölög magában: — Nyolcat kellett volna mondanom... Akkor most nyolc cukrot kaptam volna! „NONSZENSZ“ A tanárnő a következő kérdéssel fordul az osztályhoz: — Gyerekek, ki tudná nekem megmondani, mit jelent az az idegen kifejezés, hogy „nonszensz“. — Ez a kifejezés — ugrik föl Jancsi — lehetetlenséget, képtelenséget jelent. — Igazad van. Példát is tudnál rá mondani? — Igenl Például az a nonszensz, ha egy elefánt egy mély szakadék fölött lebeg, és csak azért nem zuhan le, mert egy ibolyába kapaszkodik ... « Oúitat teltettem magi.«. FOLDRAJZOrAN — Mi Bulgária fővárosa? — 0ŰŰ... Szófia... Szófia Loren.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom