Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-28 / 21. szám

SZABAD FÜLDMOVES 1983, május 28. MEGHÍVÓ Idén Immár 34. alkalommal kerül megrendezésre a Dolgozók Filmfesztiválja. A Jövő idő tulajdonképpen csak félig helytálló, hiszen mint minden évben, úgy az idén Is két szakaszban valósul meg. Első része a téli hónapokban zajlott le, a másodikra pedig Június 2. és 27. között kerül sor, Szlovákia 20 városában. Központi Jelszava — Filmművészettel a szebb és örömtelibb életért, a kommunizmusért — jól érzékelteti az eseménysorozat társadalompolitikai Jelentőségét. A választott filmek tematikája, a több hétig tartó rendez­vény ünnepi Jellege és széles körű népszerűsítése együt­tesen emeli a filmművészet legrangosabb eseményeinek sorába hazánkban. Fesztíváljellege különösen nyáron domborodik ki, hiszen a téli szakaszával ellentétben Ilyenkor az előadások egy részére szabadtéri formában kerül sor, ahol sokkal inkább mód nyílik az igazi fesz­­tívállégkör megteremtésére. Az ünnepélyes megnyitóra a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Nitrán kerül sor, június másodikén. Szlovákia-szerte több előadáson találkozhatnak majd a nézők a baráti országok film­művészetének képviselőivel, nevezetesen a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttségével. A fesztivál sorén összesen 17 film kerül bemutatásra. A hazai filmművészetet 2 cseh és 2 szlovák alkotás képviseli, ugyancsak kettő a szovjet filmek száma, az európai szocialista országok közül pedig Magyarorszá­got, Lengyelországot, Bulgáriát, az NDK-t, Romániát és Jugoszláviát képviseli egy-egy alkotás. A többi — szám szerint öt — kapitalista országban készült. Szokásos havi filmszemlénkben ezúttal tehát a Dol­gozók Nyári Filmfesztiválján bemutatásra kerülő alko­tások közül választottunk néhányat. Reméljük, hogy ez­zel is hozzájárulunk az eseménysorozat gazdag prog­ramjában való eligazodáshoz és a választás megkönnyí­téséhez. S minthogy a fesztivál ünnepélyes megnyitásá­tól már valóban csak néhány nap választ el bennünket, kellemes kikapcsolódást és Jó szórakozást kívánunk az elkövetkezendő négy hét során minden mozilátoga­­tónakl ♦ ♦ ♦ BETONON LEGELTETETT LOVAK (szlovák) A modern szlovák próza egyik kitűnő művelője, Milka Zlmková neve már olvasóink előtt sem ismeretlen, hi­szen egyik elbeszélését a közelmúltban olvashatták lapunk hasábjain. Az utalás nem véletlen, hiszen a Be­tonon legeltetett lovak című film az Írónő hasonló té­májú novelláinak epizódjai alapján készült. A szlovák falu környezete teremt közeget a történet számára: Johana, a szövetkezeti dolgozó férjhez adni készül a lányát, akit apa nélkül, egyedül nevelt fel. Látszólag minden oka megvan tehát a boldogságra, hiszen lánya éppen attól menekül meg, ami az 6 életét sokszor tette keserűvé: a leányanya szomorú sorsától. Éreznie kell azonban, és érzi Is, hogy mindez csak látszat, és a nagy pompával előkészített esküvő tulajdonképpen egyetlen célt szolgál: elejét venni szóbeszédeknek. A film ezáltal lényegében a szigorú falusi erkölcs és a falvakba is egyre inkább behatoló modern életmód konfrontációjá­nak ábrázolásává válik, amelyben a nő helyzetét a mai napig is számtalan előítélet nehezíti. ♦ ♦ ♦ SZÍVÉLYES ÜDVÖZLET A FÜLDGOLYÖRÖL (cseh) Oldflch Lipský rendező alkotása Jóízűen humoros köntösbe öltöztetett, ennélfogva nem mindig szigorúan tudományos űrtörténet. Két titokzatos űrlény érkezik a Földre, természetesen öszkomfortos repülő csészealjon. Miután udvariasan alávetették magukat a megérkezésük­kel Járó ceremóniáknak, haladéktalanul munkához lát­nak. Igyekeznek minél többet megtudni a földi életről, az emberekről, és hogy vlsekedésünk, szokásaink néha teljességgel érthetetlennek tűnnek számukra, annak ta­lán nem is az 6 tapasztalatlanságuk az oka... A pergő képek nyomán Így fokozatosan rajzolódik ki egy kitű­nően sikerült karikatúra önmagunkról, elgépiesedett világunkról. A szereplőgárdából feltétlenül ide kíván­kozik a két főhős neve, hiszen az „űrlényeket“ az is­mert szlovák komikuspár, Milan Lasica és Július Satin­ský eleveníti meg. ♦ ♦ ♦ LELEK (szovjet) Ritmusa és hangereje miatt akár egy rock-koncert részletekben történt megörökítésének is tekinthetnénk ezt a filmet, ha nem lenne ennél jóval mélyebb mon­danivalója. Főhőse, egy fiatal énekesnő, látszólag sikerei csúcsán van: sztár, a szó minden értelmében. Am éppen ebben az időszakban kezd fokozatosan minden romlani körülötte: előbb a magánéletben adódnak problémák, később, különböző nézeteltérések miatt az együttesével is szakítani kénytelen, végül, mindennek a tetejébe a hangszálai is felmondják a szolgálatot, és az orvosok eltiltják az énekléstől. Valamennyi fellépését, koncert­jét, turnéját kénytelen lemondani, és élete egyszeriben üressé válik. Mégis megpróbálkozik a visszatéréssel, új együttest, új szerzőt sikerül találnia. A nemzetközi fesz­tivál pódiumán, az ünneplésére összegyűlt tömeg előtt azonban — a dal kellős közepén — végleg elhal a hangja... ♦ ♦ * BECK FELÜGYELŐ BUDAPESTEN (magyar) Bacsó Péter bűnügyi filmjének rövid története: Egy svéd újságíró nyomtalanul eltűnik magyarországi riport­­útja során. Az ügy annál rejtélyesebb, hogy tulajdon­képpen senki, még a legközelebbi barátai sem tudják, mire is volt kíváncsi Magyarországon. Ez volt Beck fel­ügyelő első megállapítása, aztán — minthogy hivatalos megbízatást nem sikerül kieszközölnie — turlsztaként utazik Budapestre, és amolyan „nem hivatalos“ nyomo­zásba kezd. Abban a szállodaszobában kér szállást, ahol az eltűnt újságíró lakott, és otthagyott holmija között feltűnően nagy összegű pénzt talál. Magánnyomozásához sikerűi megnyernie a munkáját kezdetben bizalmatlanul figyelő Szluka őrnagy segítségét, akt a hivatalos nyo­mozást vezeti. Együttes erővel végül is kiderítik, hogy az eltűnt svéd újságíró tulajdonképpen — kábítószer­csempész volt... Kiterjedt bűnszövetkezet nyomára Jutnak, amelyet annak rendje és módja szerint fel is számolnak, de a gyilkosság oka — mert egyre nyilván­valóbb, hogy erről van szó — még mindig Ismeretlen A szálak végül is újra Stockholmba vezetnek, ahol a rejtély egy egészen meglepő, senki által nem várt meg­oldást nyer. Hogy milyet, azt természetesen nem áruljuk el... ♦ ♦ ♦ HÁROM MEGGYILKOLANDÓ FÉRFI (francia) A film lélegzetelállítóan izgalmas kalandjainak sorát egy eléggé szokványos epizód indítja: Gerfaut, a főhős (Alain Delon) összetört kocsit talál az út mellett, benne egv haldokló férfival. Kórházba szállíttatja, ahol meg­döbbenve fedezik fel rajta két golyó nyomát. Ettől a pillanattól fogva Gerfaut üldözött emberré válik, akit sürgősen el keli tenni láb alól, hiszen a gyilkosok nem tudhatják, áldozatuk beszélt-e halála előtt. Gerfaut azon­ban maga is kalandos múltú, dörzsölt fickó, akinek esze ágában sincs megvárni, hogy szépen lepuffantsák. Sőt: üldözöttből üldözővé válik, és a harc, amelyet társaival a Jól szervezett bűnszövetkezet ellen folytat, mindvégig feszült izgalomban tartja a nézőt. ♦ ♦ ♦ Az Agatha Christie-regények közismert hőse, Hercule Poirot felügyelő úgy dönt, hogy szabadságát az Adriai­tenger egyik festői szigetén tölti. Mint azonban az már sejthető, nem sokáig élvezheti zavartalanul a kék ten­gert és a ragyogó napfényt. Brutális, szadista módon elkövetett gyilkosság kavarja fel a kis sziget idilli éle­tét; az áldozat egy közkedvelt, bájos táncosnő. A Tíz kicsi négerhez hasonlóan a kör itt is néhány emberre szűkül, hiszen a kérdéses napon mindössze kilencen tartózkodtak a szigeten. Természetesen mindannyiuknak kifogástalan alibije van, amely látszólag megtámadha­­tatlan, de Poirot agvában már megindult a meghökkentő következtetések láncolata ... VASS GYULA Bűntény verőfényben Szívélyes üdvözlet a földgolyóról ínes virágcsokorhoz hasonlít az ípolynagyfalosi (Veľká nad Ipľom) női éneklőcsoport. A község gazdag hagyományait kutató és gondosan felújító lányok-asszonyok hangulatot teremtenek a színpadon, tisztán csengő hangon előadott műso­ruk évtizedekkel ragadja vissza a hallgatót. Így, ezzel a lelkesedéssel csinálják már közel hét esztendeje; és hogy nemcsak lelkesedéssel és hangulatosan, hanem eredményesen és színvonalasan is, annak a legfőbb bizonyítéka, hogy idén már másod­szor kerültek be a Tavaszi szél... népművészeti verseny országos dön­tőjébe. Ennek kapcsán kerestem fel vezetőjüket, Töth Gáborné népműve­lőt, hogy elbeszélgessünk az eddig megtett útról. — Az elért eredmények alapján Joggal elmondhatom, hogy sikeres évekre tekinthetünk vissza. Ennek titkát én abban látom, hogy a kezdeti lelkesedés lángja a mai napig is ugyanúgy lobog, mint akkor, 1976 őszén, amikor csak úgy, alkalmilag összeállt tizenhat dalolni szerető leány és fiatalasszony, hogy néhány ötlet­szerűen megválasztott dallal tegye hangulatosabbá a szüreti ünnepélyt... Ekkor merült fel a gondolat: csinál­hatnánk mi ezt tovább Isi Nyomban beneveztek egy járási folklórverseny re, ahol nem kis meglepetésre az első helyet szerezte meg a teljesen isme­retlen csoport. A siker ösztönzést adott a komolyabb munkához. Az ed­digi stilizált népviseletet — Méryné tanácsára — eredeti nagyfalusival cseréltük fel, amelynek darabjait a község Idős polgáraitól gyűjtöttük össze. Nagyobb gonddal láttunk hoz­zá a műsor kiválasztáséhoz és feldol­gozásához is. Csak eredeti, mindenek­előtt palóc vagy Ipoly menti népda­lokat kerestünk. Nagy segítségünkre volt ebben Orem Ferencné, aki több, már-már feledésbe merült népdalra tanította meg az együttes tagjait. De ezen a téren megemlíthetném még Abelovszky Józsefet, vagy az együttes néhány Idősebb tagját. Úgyszintén sokat köszönhetünk Bodonyi András pedagógusnak, az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Középiskola nevelőjé­nek, aki túl azon, hogy aktívan ki­vette részét a dalok gyűjtéséből, első­sorban a betanulásuknál és a műsor összeállításánál nyújtott értékes se­gítséget. — Milyen problémák nehezítették, vagy nehezitik még ma is a munká­jukat? — A legnagyobb gondot a helyiség­hiány okozza. A községnek ugyanis nem volt kultúrháza, Így egy, négy­szer négy méter alapterületű helyi­ségben voltunk kénytelenek próbálni, ahol ráadásul még két íróasztal is volt. Ezért például egyáltalán nem volt lehetőségünk arra, hogy műso­runkat mozgáselemekkel tarkítsuk. Igen sokrétű volt a csoport összeté­tele is: kertészeti dolgozó, tanítónő, elárusító, szakácsnő, ipari munkás, anyakönyvvezető, fejőnő, népművelő mind megtalálható volt köztük, de mindezek ellenére rendkívül Jó volt és Jó még ma Is a kollektív szellem. A minőségre való törekvés érdekében sokat próbáltunk, bár rendkívül ne­héz volt az Időpontokat mindenki szá­mára megfelelő módon megválaszta­ni. De a lelkesedés és a néphagyo­mányok szeretete olyan nagy volt a csoport tagjaiban, hogy ez sem oko­zott problémát. Nemegyszer előfor­dult, hogy néhányan a répaföldről Jöttek egyenesen ide, egyelés után; az ajtó előtt letették a kapákat, beálltak a sorba, és máris zengett a dal. Pró­ba után sem rohanunk mindjárt ha­­za:mlndig van idő egy kis tereferére is. — Milyen jelentősebb eredményei vannak az eddigi lelkiismeretes mun­kának? — Számos járási és körzeti ren­dezvényen szerepeltünk már sikere­sen, de a legnagyobb eredménynek mégis azt tartjuk, hogy idén már má­sodszor kerültünk be a Tavaszi szél... országos döntőjébe — Milyen volt eddig az idei év „szériája“, és milyen terveik vannak még? — Mindenekelőtt megjegyezném: bárhová is hívnak, hacsak egy mód van rá, eleget teszünk a meghívás­nak. Idén részt vettünk Tesmagon (Tešmak) a tavaszi fesztiválon, ahon­nan igen kellemes emlékekkel Jöt­tünk haza, Jó volt a szervezés, hálás a közönség. A Februári Győzelem év­fordulója alkalmából itthon adtunk között műsort, és szerepeltünk a Jednota év­záróján is. Május végén Nagycsalo­­miján (Veľká Calomija) lépünk fel, a Járási békeünnepségen, na és ezt követi az a rendezvény, amelyre a legjobban készülünk: a Tavaszi szél... országos döntője, június 3. és 5. kö­zött. Június 7-én Ipolynyéken forgat a Szlovák Televízió egy csoportja, és többek között az éneklőcsoport műso­rát is rögzíti. Ezek a „tervezett“ mű­sorok, de egészen biztos, hogy az év végéig még ennél jóval többször szín­padra lépünk. — Távlati tervek? — Szeretnénk valami újat létre­hozni, ezért komolyan foglalkozunk a gondolattal, hogy segítünk újjászer­vezni a község valamikor sok sikert megért férfikórusát, hogy „frigyre léphessünk“ velük. Hagyományőrző munkánk így gazdagabbá válhatna, hiszen például csak azért nem vehet­tünk részt már többször is a východ­­nál ős a detval folklórfesztlválokon, mert csak az éneklőcsoport műsora kevés volt. Pedig úgy érzem, eredmé­nyesen járulhatnánk hozzá ahhoz, hogy a Palócföld és az Ipoly mente néphagyományait szlovák nemzetiségű polgártársaink Is megismerjék. ♦ ♦ Az Ipolynagyfalusl női éneklőcso­port tagjainak lelkesedése valóban példamutató. A kis település — mert, nevével ellentétben a kisebb falvak közé tartozik — lányai-asszonyal a mostoha körülmények ellenére olyan sikereket értek el, amelyek a náluk sokkal nagyobbaknak is dicséretükre válnának. Es mivel már csak néhány nap választ el bennünket a zsellzl országos népművészeti fesztiváltól, és annak részeként a Tavaszi szél... országos döntőjétől, nem marad más hátra, mint sok sikert kívánni Orosz­lán Erzsébetnek, Tőmusz Tibornénak, Naszvady Lászlónénak, Abelovszky Jó­­zsefnénak, Sztricho Józsefnénak, Vil­lant Lászlónénak, Bodonyi Jánosné­­nak, Krasznyica Ferencnének, Nagy Józsefnénak, Bozsó Jánosnénak, Soknl Józsefnénak. Abelovszky Erzsébetnek és vezetőjüknek Tóth Gábornénak, egyszóval az Ipolynagyfalusl női énekcsoportnak zselizi szerepléséhez. B- J­Újra a legjobbak i Három meggyilkolandó férfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom