Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-28 / 21. szám

1983, május 28. SZABAD FÖLDMŰVES A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA A napenergiának mint kiegészftű energiaforrásnak a hatékony kihasz­nálására a Szovjetunióban is megkü lönböztetett gondot fordítanak. Ennek konkrét példája az a modell, amelyet a szovjet szakemberek a Nap elneve­zésű komplex célprogram keretében a rosztovi terület (OSZSZSZK) részé­re kidolgoztak. A program azzal szá­mol, hogy 2000-ig az állattenyésztésre szakosodott kolhozokban és szovho zokban négyszáz szoláris berendezést építenek. A napenergiát elsősorban vízmelegítésre, az épületek, istállók fűtésére, a mezőgazdasági termények, főleg a takarmányok szárítására ki vánják felhasználni. A szakemberek megállapították, hogy az említett te­rület kolhozai és szovhozai a nap­energia kihasználásával a tüzelőanya­gok kétharmadát takaríthatják meg évente. TUDOMÁNYOS BÄZIS A Szovjetunióban a tudósok és tu­dományos dolgozók száma meghalad Ja az egymillió négyszázezer főt. A tudomány fejlesztésére az idén 28 mii lió rubelt fordítanak, ami a múlt évi valósághoz viszonyítva 6,2 százalék kai több. A szovjet tudósok jelenleg olyan százhetven tudományos-műszaki program megvalósításán fáradoznak, amelyeket a 11. ötéves tervidőszakra érvényes gazdasági és társadalmi fejlesztés állami terve alapján dolgoz­tak ki. A Szovjetunió Tudományos Akadé míáján kívül, amelynek kirendeltsége van Szibériában, további 14 szövetségi köztársaságnak van tudományos aka­démiája. Hatáskörükbe összesen több mint háromszázhetven tudományos in tézmény tartozik. A NAUKA kiadó vállalat évente 2300 tudományos mű­vet és 1250 tndományos folyóiratot ad ki. A szovjet tudósok több mint száz ország tudományos Intézményé vei, tudósaival tartanak fenn kepcso latot. Például 1982-ben kilencezer szovjet tudós volt külföldön, és lénye­gében ugyanennyi külföldi látogatott a Szovjetunióba. A Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája, annak intézmé nyei és tudósai 193 nemzetközi tudó mányos szervezetnek a tagjai. KOMPLEX PROGRAM A Román Szocialista Köztársaság­ban kidolgozták a Duna deltatorko­lata fazdasági kihasználásának távla­ti komplex programját. 1990-tg nagy­arányú talajjavítást munkát végeznek, melynek eredményeként a mezőgazda­sági földterület nagyságát a Jelenlegi hatvanezer hektárról 144 ezer hektár­ra növelik. Az így nyert területen elsősorban gabonaféléket fognak ter­meszteni, beleértve a rizst is. Jelentős mértékben növekszik majd a halászat Is. A deltatorkolat természeti adottsá­gai a méhészet számára is kedvezőek, ezért az említett program értelmében az évi méztermelést a jelenlegi 800 tonnáról 1200—1300 tonnára kell nö­velnie. Növelik a nád betakarítását is. A program számol a dunai homok hasznosításával és a turizmus fejlesz­tésével is. O] MÓDSZERREL A Bolgár Népköztársaságban a ke­veréktakarmányok fogyasztását a gaz­dasági állatok ésszerű takarmányozá­sával szeretnék csökkenteni, anélkül, hogy közben csökkenne a hús- és tej­termelés. Az idén az új takarmányo­zási módszert a tehénállomány 60 százalékánál vezetik be. Ennek sorén felhasználják az élelmiszeripari mel­léktermékeket és hulladékot. A takar­mányadagok összeállításánál a külföl­di tenyésztők tapasztalatait is figye­lembe veszik. A legfontosabb az, hogy Bulgáriában a múlt évben 30 száza­lékkal növelték a takarmánygabone és 20 százalékkal a zöld takarmá­nyok termelését. Ez jó előfeltétel a szükséges takarmányaláp megterem­téséhez, a tehén-, juh- és baromfi­­állomány fokozatos növeléséhez. A Szovjetunió kész kötelezettsé­get vállalni, hogy nem alkal­maz nukleáris fegyvert azon észak-európai országok ellen, ame­lyek az atomfegyvermentes övezet részéi képezik. Síkra száll sokoldalú szerződés vagy kétoldalú megállapo­dások megkötéséért az övezethez tar­tozó országokkal. Többek között ezt hangsúlyozta Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra a finn társadalmi szervezetek kép viselőinek kérdéseire adott válaszé ban. Az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy a nukleáris veszély elhárítása a szovjet politika legfontosabb törek­vése. A Szovjetunió már 1946-ban ja­vasolta, hogy kössenek nemzetközi egyezményt, amely betiltotta volna az atomfegyvereket, és kimondta vol­na, hogy a nukleáris energiát kizáró lag békés célokra szabad felhasznál­ni. Azóta többször terjesztett elő olyan indítványt, amely csökkentené a nukleáris konfliktus veszélyét, és végső soron lehetetlenné tenné az flyen fegyverek bevetését. Jurij Andropov kifejtette: A Szov­jetunió azon az állásponton van, hogy szüntessék meg a nukleáris fegyverek gyártását, majd fokozatosan szá­molják föl a meglevő tartaléknkat. Genfben a Szovjetunió a leszerelési bizottság elé terjesztette azt a javas­latot, hogy dolgozzák ki a szakaszos nukleáris leszerelés programját; Kife­jezte készségét a nukleáris fegyvertár kölcsönös befagyasztására. Azt is in­dítványozta, hogy a szovjet—amerikai tárgyalások idejére rendeljenek el moratóriumot mind a közép-hatótávol­ságú, mind a stratégiai nukleáris fegyverzetre. Indítványozta továbbá, hogy haladéktalanul tiltsák meg min denütt a kísérleti atomrobbantásokat, hogy ezzel megakadályozzák újahh fegyverfajták és fegyvertípusok kidől gozását. Ez a moratórium mindaddig érvényben maradna, amíg megszületik Újabb javaslat a megállapodás, majd ezi követően a Szovjetunió kész volna a békés rob­bantásokra is moratóriumot életbe léptetni. Végül iaz is szovjet kezde­ményezés, hogy a Szovjetunió egyol­dalúan kötelezettséget vállalt: nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Arra a kérdésre, hogy a Szovjet­unió támogatja-e az átomfegyvermen­­tes övezetek gondolatát, és hogy pél­dául Európa északi részén kész-e ga­rantálni egy ilyen övezet biztonságát, Andropov a következőket válaszolta: .„Az európai népek biztonságát szi­lárdító, fontos eszköznek tekintjük a kontinensen a nukleárisfegyver-men­­tes övezetek megteremtését. Egyértel­műen támogattuk azt a finn javasla­tot, hogy Eszak-Eurúpa valóban le­gyen atomfegyvermentes övezet, s zárfák ki annak lehetőségét, hogy ebben a térségben az említett fegy­verek megjelenjenek. A Szovjetunió kész sok- vagy kétoldalú megállapo­dásra a térségben levő országokkal, amelyben vállalná, hogy nem alkal­maz nukleáris fegyvert az észak­­európai országok ellen. Még inkább garatálná azonban ezeknek az orszá­goknak a biztonságát, ha a NATO nukleáris hatalmai hasonló garanciát adnának. Ez azonban nem feltétele a szovjet kötelezettségvállalásnak. A több skandináv államban kifeje­zett kívánságot tekintetbe véve, a Szovjetunió kész volna megvizsgálni az övezethez köze) fekvő, saját terü­letén bizonyos lényeges intézkedések kérdését, amelyek előmozdítanák Észak-Európa nukleárisfegyver-men­­tes státusénak megszilárdítását. A Szovjetunió kedvezően fogadta a svéd kormány Indítványát is, hogy Közép- Eurőpában hozzanak létre olyan öve­zetet, ahol nincsenek harctéri nukleá-KGST-TANÄCSKGZÄS0X A jegyzőkönyvek aláírásával ért vé­get a gabonanemesítési KGST-tanács­­kozás Martonvésáron (Magyerországl. A búza, a rozs, az árpa és a triticale genetikájával, nemesítésével, élet- és kórtanával. vetőmagtermesztésével, valamint agrotechnikájával foglalko­zó meghatalmazottak tanácsának 14. ülésén a programban részt vevő nyolc ország, Bulgária, Csehszlovákia. Len­gyelország. Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió szakemberei értékelték az alap- és alkalmazott kutatásokban elért ered­ményeket, s megvitatták az elkövet kező két esztendő feladatait. A munkabizottságok tevékenységé­nek célja, hegy a programhoz csatla­kozott országok mindegyikében segít­se a bőtermő, biztonságosan ter­meszthető, fagy- és télálló, géppel be­takarítható és a betegségekre nem fogékony gabonafajták előállítását. Az egyes országok, valamint kutató­csoportok közötti információcsere előmozdítására elhatározták az ülé­sen, hogy kétévenként olyan gyűjte­ményes kiadványt jelentetnek meg, amely ismerteti a legújabb gaboua­­nemesitési és vetőmagtermesztés) eredményeket, kutatásokat. A tapasz­talatokról a következő két évben húsz tudományos tanácskozást ren­deznek. , — * — A KGST gépipari állandó bizottsága traktor- és mezőgépipari szekciójá­nak Hajdúszoboszlón megtartott ülé­sén a kilenc országból érkezett részt vevők megállapodtak a traktorok és a mezőgazdasági gének sokoldalú gyártásszakosftásának továbbfejleszté­séről. Foglalkoztak az új gépek ki­fejlesztésének meggyorsitásával, első­sorban a nagy teljesítményű gabona­­kombájnok és a cukorrépa-betakaritó gépek gyártási kooperációját szorgal­mazták. A szekcióülésen elhatározták, hogy a KGST-országok a jövő évben Moszk­vában rendezendő nemzetközi mező­gépipari kiállításon mutatják be min ďen olyan terméküket, amely felhasz­nálható a Szovjetunió éieimiszerprog ramjának megvalósításához. 1984-re előkészítik a háztáji gazdaságok kis­gépeinek sokoldalú nemzetközi gyár­­tásszakositási és kooperációs szerző­dését. Fontos témája volt a tanácsko­zásnak a traktorokhoz és a külön féle mezőgazdasági gépekhez szüksé­ges alkatrészek, részegységek gyár­­tásszakositási szerződésének előkészí­tése. A szerződést novemberben, az NDK-ban megtartandó 48. szekcióülé­sen Írják alá. (MM) A Pentagon tábornokainak ízlésesen berendezett szobája Kukrinyikszi rajza Hosszúra nyúlt, drámai volt az osztrák parlamenti választás és jelentős változásokat hozott. Ezek közül legfontosabb az, hogy az 1970. március 1-e óta hatalmon levő, s 1973. október óta abszolút többség­gel kormányzó szocialisták súlyos vereséget szenvedtek. Ennek követ­keztében dr. Bruno Kreisky kancellár bejelentette: levonja a szükséges kon­­zekvenciókat, s visszalép 'mint kan­cellár. Kreisky lemondásával bezárult a második világháború utáni osztrák történelem jelentős szakasza, melyet gazdasági fejlődés, nemzetközi elis­merés, az aktív semlegességi politiká­ból következő mozgástér maximális kihasználása jellemzett. Egyúttal le­lépett az európai színpadról az a po litikus, aki személyes vonzerétévei józanságával földrészünk egyik leg markánsabb szociáldemokrata szemé­lyiségévé nőtte ki magát. A 13 esztendős szocialista kormán; zás eredményei nem lebecsülheíok. Érthető tehát, hogy Ausztriában ma­napság a „hogyan tovább?“ módoza* tait vitatják. Annál is inkább, mert az országban 1966 óta nem alakult koa­líció. Most viszont — a parlamenti választások alapján — ez a kormány­zati forma valósult meg. Ahhoz azonban, hogy a szocialista­­szabadság párti koalíció pártjai a jö­vőbe nézzenek, megfogalmazzák az új helyzet kívánta taktikájukat és stra­tégiájukat, elemezniük kell a mostani választást, önvizsgálatra leginkább a pozíciókat vesztett szocialisták kény­szerülnek, annak ellenére, hogy Kreisky igyekezett magára vállalni a felelősséget. Ausztriában minden valószínűség szerint gazdasági meggondolások ve­zették az embereket ahhoz, hogy megvonják bizalmukat a szocialisták tői, legalábbis a tevékenységük fe­letti ellenőrzést megnehezítő abszolút többségi kormányzásuktól. Nem bizo­nyult helyes taktikának az, hogy Kreisky jelentős adóemeléseket ma­gában foglaló gazdasági programot jelentett be januárban. Mallorcai programnak keresztelték, mert a kan­cellár kedvelt téli üdülőhelyén dol­gozták kl. Kreisky nyilván tisztában volt azzal, hogy sokakat eltávolít ma­gától adóemelési tervével. Ugyanak­kor azt Is látnia kellett, hogy az ed­dig oly sikeres szociálpolitikát más­képpen nem finanszírozhatja. A köz gazdászok már így Is felrótták neki, hogy túlságosan nagyok az ország adósságai. A szocialista szavazók távolmaradá­sa a gazdasági okokon kívül minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a párton belül jelentkeztek a 13 éves kormányzás során fokozatosan fellépő elhasználódási jelek. Ez egyrészt a párt legfelső régiójának egyértelmű felzárkózásában nyilvánult meg Kréts­ky mögött, másrészt a fontos pozí­ciók mindenáron való megtartásának vágyában. Mindkét tényező hozzájá­rult a vereséghez. Az első közvetet­ten. Bár senki nem mondta ki. a pár­ton belül viszont sokakat megdöbben­tett az a mód, ahogyan a legutóbbi pártkonferencián „leszámoltak“ a párt demokratizmusának megújítását köve­telő ifjúszocialtsta vezérrel, Jozef Cap­­pal. A szavazók most „honorálták“ Cap kemény fellépését: több mint 50 ezer közvetlen szavazatot kapott, s ezzel Ausztria történetében 6 az el­ső képviselő, akit közvetlenül a sza­vazók „katapultáltak“ a parlamentbe. A vereség további okát az jelentet­te, hogy a nagy tapasztalattal rendel­kező, de egészségi állapotában meg­rendült Bruno Kreisky egymaga már nem volt képes olyan hatást gyako­rolni a választókra, amely kiegyen­líthette volna a gazdasági recesszió, a megkérdőjelezett adópolitika és a párt „elhasználódása“ negatív hatá­sát. ris fegyverek.“ A következő kérdés így szólt: Mi­lyen jelentősége volna a háborús ve­szély elhárításában, ha a nukleáris hatalmak kijelentenék, hogy nem al­kalmaznak elsőként nukleáris fegy­vert? Az SZKP KB főtitkára válaszában kifejtette: — Mélységes meggyőző­désünk, hogy egy ilyen nyilatkozat a bizalom légkörének növelésével elő­mozdítaná a nukleáris háború meg­akadályozását. Ez a mal nemzetközi helyzetben különösen fontos. Egy ilyen nyilatkozat a gyakorlatban azt jelentené, hogy az azzal rendelkező hatalmak lemondanának a nukleáris fegyver alkalmazásáról. Az ilyen köte­lezettségvállalás nem igényelne hosz­­szú tárgyalásokat, ehhez csak jóaka­ratra és őszinte béketörekvésre van szükség. A Szovjetunió kötelezettséget vál­lalt, hogy nem alkalmazza elsőként az atomfegyvert. Ha példájukat más atomhatalmak is követnék, ez a gya­korlatban azt jelentené, hogy egyál­talán nem kerülne sor az atomfegy­verek alkalmazására. Hiszen ha senki sem veti be elsőnek, nem lesz máso­dik és harmadik atomcsapás sem. Végül arra a kérdésre, hogy a há­borúellenes mozgalom szilárdltja-e a biztonságot és támogatást jelent-e a szovjet—amerikai tárgyalások sikeré­hez, Andropov a következőket lelen­­tette kt: „A tömeges háborúellenes mozgalom a béke fontos tényezője. Ezzen számolnia kell minden politi­kusnak és minden kormánynak, ha jelent valamit számukra népük véle­ménye. Ilyen értelemben a békeraoz­­galcm kétségkívül hatással van a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokra. (-) A személyiségeknél maradva: sokat mond, hogy Fred Sinowatz, eddigi alkancellár, kancellárként került kulcspozícióba, s sietett kijelenteni, hogy rendkívüli mértékben támasz­kodik majd Kreisky véleményére... A rendkívül művelt, főleg a kultu­rális kérdésekben járatos, burgenlan­di származású 54 esztendős politikus a kompromisszumok híve. A Kreisky­­távozás után a párton belül esetleg fellobbanó ellentétek elsimítására, s a koalíciós kormányzat vezetésbe ezért kiválóan alkalmas. Ugyanakkor éppen a párt belső helyzetébén ;e­­lentkezett bizonytalansági tényezők, valamint a koalíciós kormányzat jö­vője előtérbe tolhatja Hannes And­rosch exalkancellárt. Nemcsak azért, mert elismert gazdasági szakember — márpedig a gazdasági kérdéseknek az elkövetkezendő években nagy sú­lyuk lesz —, hanem azért, mert a párt fiatal vezetőinek körében válto­zatlanul népszerű. Ami a koalíciós kormány gazdaság­politikáját Illeti, az már nemcsak a szocialisták dolga lesz. A Szabadság Hogyan tovább? A Kreisky-korszaknak nemcsak bél­és külpolitikai értelemben van vége, hanem a párton belül ts. Dr. Bruno Kreisky — gazdasági és politikai si­kereire építve — az idők folyamán olyan erős hatalmi centrumot épített ki maga körül a párt élén, hogy egyesek szerint túlságosan Is „meg­kérdőjelezhetetlen“ volt a szava. Nem igen tűrte meg maga mellett azokat, akik ellenkeztek vele. Kreisky — annak ellenére, hogy pártja élén marad a következő kong­resszusig — nyilván a vereség puszta ténye miatt is veszíthet népszerűsé géből: a kancellári szék önkéntes el­hagyása pedig azt jelentheti, hogy fokozatosan át kívánja adni a veze lést a fiatalabbaknak. A vereség következtében erősödik a pártban a Jozef Cap ifjúszocialtsta vezér körül csoportosunk befolyása, akik már tavaly ősszel is erőteljesen követelték a párt „demokratizálását“ E fiatalok most még attól sem riad­nak vissza, hogy a párt vonuljon el­lenzékbe, rendezze sorait, s négy év múlva így „tiszta lappal“ indulva próbálja visszaszerezni abszolút több­ségét. Politikai megfigyelők szerint ez az elképzelés a politikai felelős­ségérzet bizonyos mértékű hiányáról tanúskodik, hiszen a hatalmat önként átadni fölöttébb kockázatos vállalko­zás. Capék nyilatkozata nyilván ko­moly vitát vált ki a párton belül is. Kreisky befolyásának gyöngülése arra is utal, hogy a pártvezetőség el­vetette a rendkívüli kongresszus összehívására vonatkozó javaslatát. Kreisky már nyárra össze akarta hív­ni az osztrák szocialistákat, hogy vá lasszanak helyette ú] vezéregyénisé­get — erre azonban csak ősszel kerül majd sor. Párttal kötött koalíció alkalmából Norbert Steger értésre adta: főleg a gazdasági kérdésekben lesz szava pártjának! Ez logikus Is, hiszen a tömörülés az osztrák gazdaság Igényeit más szempontokból figyelembe vevő új koncepcióval rendelkezik. Ennek kul­csa az adópolitika, amely a gazdaság racionalizálását célozza: az anyagi eszközök átcsoportosítását a Jövedel­mezőbb ágazatokba. A piaci érdeket még az eddiginél ts fokozottabban ál­lítja a vállalati ténykedés középpont­jába, csökkenteni igyekszik majd az állam beavatkozását. Ugyanakkor nem feledi, hogy Ausztria szociális állam: a dolgozóknak folyósítani kell a jut­tatásokat. A hagyományos politikai keretbe, a munkaadók és munkavál­lalók egyeztető tanácsainak működé­sébe való erőszakos belenyúlás Is sú­lyos veszélyekkel járhat, ebbe a szo­cialisták sem Igen egyeznének bele. tgy hát minden bizonnyal liberális gazdaságpolitikát folytatnak majd, a­­mely a szocialista program mellett ellensúlyként jelentkezhet az osztrák gazdasági életben. Az osztrák politika jelenlegi fő kér­dése az tehát, hogy milyen irányban indul el a koalíciós kormányzat. A választási eredményekből, Norbert Steger szavaiból, s az osztrák nagy­ipar mértékadó köreinek nyilatkoza­tából arra lehet következtetni, hogy jő Ideig a gazdasági kérdések uralják majd az osztrák belpolitikát. A Szabadság Párt külpolitikai téren eddig nem mutatott különösebb al U- vitást, itt bizonyára továbbra is érvé­nyesül majd a szocialisták elképzelé­se. Kérdés azonban, hogy Kreisky nélkül mennyiben lehet folytatni az „aktív semlegesség“ eddigi politiká­ját. —esi.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom