Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-14 / 19. szám
A hatvankét éves Varga Istvánt lelkes állatbarátként tartják számon Ipolyságon (Šahy). Pista bácsi négy évtizede foglalkozik kisállattenyésztéssel, az SZKSZ helyi szervezetének is ö az elnöke. Egész életében építkezéseken dolgozott, szabadidejét pedig a kedvtelésből folytatott állattartásnak szentelte. Nyugdíjas napjainak is ez a kedvtelés ad Igazi tartalmat.-Pista bácsi diszfácánokat (arany, ezüst, gyémánt), papagájokat (hullámos, rozella, remete, nimfa), rizspintyet, pekingi fehér kacsát, tyúkokat (kosin, vajandot, plimut, Shawer starcross) meg mitriát tenyészt. Mindezt elsősorban a saját örömére, no meg a család szükségleteinek fedezése céljából, de azért olykor-olykor eladásra Is jut valami. Évente háromszáz tojást meg néhány díszmadarat értékesít. Tavaly nár öt nutriát is továbbadott a tenyésztés (ránt érdeklődő alapszervezeti tagoknak. Ogy számítja, hogy az év végén körülbelül ötven vágóérett állatot tud majd kínálni a MOVIS- nak, tehát érdemes lesz kiszállniuk a felvásárlóknak. Kép és szöveg: • —b|— ШМептк a Hipmatózis elten! Az eredményes nyúltenyésztésnek a myxomatózis az egyik legnagyobb ellensége. Igaz, hogy a tenyésztő még számos egyéb állategészségügyi problémával találkozbat, csakhogy azokat lényegesen könnyebb megoldani, mert a fertőzött állomány gyógyítható. Viszont a myxomalózisnál csak a megelőző kezelés sikerében bízhatunk. A kórokozó a legnagyobb víru sok csoportjába tartozik, káros te vékonyságét gyógykezeléssel még sem tudjuk befolyásolni. Követke zésképpen az állat szervezetét kel felkészítenünk az önvédelemre. Nem is olyan régen még csak szórványosan találkoztunk ezzel a betegséggel, viszont az utóbbi évek tapasztalata fokozott óvatosságra int: ne hanyagoljuk el a védőoltást? A myxumatózist megelőző intézkedések közül éppen a védőoltásnak van legnagyobb jelentősége. A legyengített vfrust tartalmazó oltóanyag (vakcina) neiu okoz megbetegedést, viszont a szervezetet ellenanyagok termelésére serkenti, tehát felkészíti az esetleges fertőzés elleni védekezésre. A készenléti állapot már egy héttel az oltás után bekövetkezik, s hatása körülbelül 4—6 hónapig tart. Napjainkban már az MXT vakcina szervezetbe juttatása is egyszerűbb, hiszen az oltáskor használatos foglalatban két tü kapott helyet Ezeken a tűkön elegendő oltóanyag tapad meg, к már csupán az állat bőrét kell a nyak tájékáu megszűrni, hogy az oltóanyag геяdeUetési helyére kerüljön. A nyulak oltását a tavaszi hónapokban kell elvégezni. A tenyésztőnek saját érdeke, hogy minden állat védőoltásban részesüljön és így minimumra csökkentsük a természetes fertőződés lehetőségét. Persze nem bízhatunk mindent az állumány cllenállóképességének fokozására. Mint tudjuk, a betegséget a szünyogok és egyéb vérszívó rovarok terjesztik, de közvetíthetik a szabadon élő állatok (madarak, kutyák, macskák), sőt, maga az ember is. Ha figyelbe vesszük, hogy a betegséget esetleg átvészelő állat a vírus tünetmentes gazdájává válhat, akkor eggyel több okunk van rá, hogy megelőzzük a járványt. A járvány kezdetben csak kisebb gócokban, többé-kevésbé elszigetelten jelentkezik, de rövid után belül komoly méreteket ölthet. Éppen ezért sok függ a betegség korai felismerésétől. Ha állatainkon gyanús tüneteket észlelünk, azonnal hívjunk állatorvost és vizsgáltassuk meg az állományt. Myxomatózisra utal többek közütt a kötőhártya gyulladása, a szem és a fül környékén keletkező daganat. Aki biztos szeretne lenni a dolgában, a védőoltáson kivül ne feledkezzen meg a rendszeresen végzett, vegyszeres fertőtlenítésről sem. Df. KÖRÖSI RUDOLF. állatorvos Lapunk március 26-1 számának méhészeti szakrovatában Nagy Kálmán jogosan tette fel a kérdést: Ha már mellőzhetjük a mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek alkalmazását, akkor miért nem igyekszünk azokat ügy hasznosítani, hogy a méhekben ne tegyünk kárt? Az utóbbi években sokat panaszkodnak a méhészek, hogy a nem egyszer túlhajtott vegyszerezés tetemes pusztítást végez a méhek között. A méhek védelmére 1963-ban kiadott törvényrendeletet 1978-ban módosítani kellett. A módosításnak ugyancsak megörültek méhészeink, de időközben kiderült, hogy az űj törvényt még ki kellene egészíteni. Tudnltllik a törvény felhatalmazza a nemzeti bizottságokat, hogy engedélyt adjanak a méhek által látogatott, virágzó növények vegyszeres kezelésére is, ha azt a termelők szükségesnek tartják és kérvényezik. Sajnos, a nemzeti bizottságok csak ritkán rendelkeznek olyan szakemberrel, aki érdemlegesen dönteni tudna a kérdésben,-kell-e permetezni az adott Időpontban vagy nem. A mindennapi gyakorlat tehát az, hogy aki kivételes engedélyt kér, az megkapja. A jelentkező problémát a Kassa (KoSice) járásban úgy oldották meg, hogy a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya utasította a nemzeti bizottságokat: virágzó növényzet vegyszeres kezelésére csak akkor adhatnak kivételes engedélyt, ha a járási növényvédelmi felügyelőség szakembere a kezelést valóban fontosnak tartja. Ilyen esetekben Is csak a növényvédelmi szakember által meghatározott vegyszerekkel lehet permetezni. Ha a nemzeti bizottságok a növényvédelmi felügyelőség véleményének kiké-Kíméljük a rése nélkül adnak engedélyt a virágzó növényzet permetezésére, az esetleges kárért maguk felelnek. Az intézkedés sok bosszúságtól és kártői óvta meg a méhé - -két. Tapasztalatból mondom, helytelen az állítás, mt szerint a fokozott vegyszerezés miatt nem lehet eredményesen méhészkedni. Ha a növényvédelmi szakember szemével nézzük a kérdést, akkor azt kell mondanunk hogy a vegyszeres növényvédelem és1 a méhészkedés nagyon jól megférhet egymással. Feltéve persze, hogy szakszerűen irányítjuk a növényvédelmet. Ugyanis az olyan növényvédelmi beavatkozás (permetezés), amely írtja a méheket, legtöbb esetben a növényzetnek sem használ. Aki vegyszer után nyúl, annak tudnia kell, hogy mikor milyen készítményt használhat, és hogyan? Mindig figyelmesen el kell olvasni a használati útmutatást, melyben feltüntetik, hogy az adott szer a méhekre nézve mérgező, ártalmas vagy ártalmatlan. Azt is jó tud' i, hogy a készítmény mennyi Ideig őrzi meg mérgező hatását. Vannak készítmények (pl. méheket! Bi-58, Anthio stb.), amelyek még tíz nappal a permetezés után Is biztosan pusztítják a méheket. Ezeket a készítményeket már közvetlenül virágzás előtt sem szabad használni, hiszen a később virágba boruló növényen még mérgező hatású szermaradvány található. Ezzel szemben vannak Igen Jó hatást nyújtó vegyszerek (pl. Phosdrln), melyek két-három nap múlva már teljesen veszélytelenek a méhekre nézve. Ahol csupán a levéltetveket kell Irtani, használjunk Pirlmort. Ez a szer a méhekre nem mérgező. Gyakran előfordul, hogy permetezés Idejére egyszerűen bezárják a kapfárakat, nem engedik ki a méheket. Ez jó megoldás, ha érést serkentő hatóanyagot juttatnak ki, gyomirtóval vagy gombaölő készítménynyel permeteznek. Tudniillik, ha ezek a permetanyagok megszáradnak a növényzeten, a méhekre nézve már ártalmatlanok. De nem így a rovarölő szerek többsége. Például a Metation, a Decis, az Élőerőn, a Noxion, a Cymbush és még nagyon sok készítmény napokig mérgező a méhek számára. Márpedig a méheket nem lehet napokon át zárva tartani. Ilvon vegyszereket kizárólag akkor használhatunk, ha a kezelt növényzetet mindaddig nem fogják látogatni a méhek, amíg a mérgező hatás tart. Ezen vegyszerek esetében senkit nem mentesít a felelősség alól, hogy előzőleg bezáratta-e a méhészekkel a kaptárakat vagy sem. Végkövetkeztetésként csupán annyit: szakszerűen irányított és végzett vegyszeres növényvedelem esetén nem teszünk kárt a méhekben. Aki másként jár el és kárt okoz, azt szigorúan büntetni kell, hiszen a méhek Is segítségünkre vannak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, nem csupán a gyakran túlzott reményekkel használt vegyt készítmények. Szalay István, fltopatológus Alig-multú ez a több mint félszáz tagú kertbarátszervezet, itt az Ipoly völgyében, pontosabban a lévai (Levice) járáshoz tartozó Ipolyvisken (VySkovce nad Iplom). Csupán három éve működik, Bartal Lajossal, az elnökkel és Balia József titkárral az élen. A kezdettel járó nehézségeket már jóformán leküzdötték. Persze, mindamellett még akad probléma, tennivaló. Ugyanis, a zöldség-gyümölcsfelvásárló ZELENINA vállalattal nincs eléggé szoros kapcsolatuk. Inkább a Jednota Fogyasztási Szövetkezeten keresztül szeretnék a saját szükséglet kielégítését meghaladó terményeiket értékesíteni, továbbá — szabadpiacon. Nagyon lényeges dolog az, hogy az árufölösleg biztos felvevő bázisra alapozódjék. Ezt csakis a termelési és áruértékesítés! szerződés megkötése, a szerződő felek egyenjogúsága szavatolhatja, — Van-e Ilyen Irányú megállapodásuk? — érdeklődöm a szervezet titkárától. — Igen, van ilyen szerződésünk. mégpedig 30 ezer darab fejes salátára. Remélhető, hogy nem lesz baj az értékesítésével — feleli bizakodóan. Megtudom, hogy fokhagyma termesztését Is szorgalmazzák többen. A termelési kedv általában jó a tagság körében. Fiatal szervezetről lévén szó, rossz értékesítési tapasztalatokkal nem terheltek. Legfeljebb a beszerzési gondok, problémák azok, amelyek frissen élnek bennük. — örömmel vettük hírül,hogy Ipolyságon (Šahy) nyit majd rövidesen egy szaküzletet a szövetségünk által üzemelő, érsekújvári (Nové Zámky) Kertészeti Szolgáltató Vállalat, ami megkönnyítheti, apaszthatja beszerzést gondjainkat... — így a szervezet titkára. Aztán, nem titkolt büszkeséggel magyarázza, hogy a szervezetet, a tagságot összetartó, közös cselekvésre késztető — az országhatár közelségében levő két és fél hektárnyi terület, amelyet közösen tisztítottak meg a kövektől, bokroktól és művelnek majd, hogy termésre kényszerítsék. — Parlag, terméketlen terület volt — folytatja a tájékoztatást Balia József —, úgy gondoltuk, minek kallódjon, amikor együttes erővel, szervezetten velebírunk. Beszélgetésünket Bartal Károly hnb-elnök Is nyomon követi, aki faluszemlénk során a figyelmemet rá terelte erre a A háztáji fejes saláta teljes fejlődésben, fólia alatt (A szerző felvételeij dombhátra. Fel nem másztunk oda, mivel az Ipoly túloldalán található. Viszont megragadott az, amilyen hévvel, lelkesen és sokat sejtetően beszélt erről a művelés alá fogandó területről a szervezet titkára. adódna, hát a közellátást boldogítjuk majd vele. A terület művelés alá fogásának tervrajza már készen van. Ennek a kivitelezése természetesen anyagi eszközök ráfordítását Igényli. Erre vonatkozóan már kap-KÖZÖSEN FOGJAK TERMŐRE A TERMÉKETLEN DOMBHÄTAT Hasznosuló parlagföld Balia József, a szervezet titkára — Ml a terv a területhasznosítást Illetően? <— Hát zöldséget, szőlőt, gyümölcsöt, bogyóst termelünk majd ott, elsősorban saját szükségletre. S ha netán fölösleg tunk ígéretet hosszúlejáratú hitel felvételére. Ennek a mielőbbi realizálására lenne most már szükség. Mintegy 80 ezer koronáról van szó ... Közben kirajzolódik a kép, hogy mire fordítják majd a kilátásban levő pénzkölcsönt: 60 centiméter mélyen átforgatják a talajt, istállőtrágyázzák, hogy termést adhasson. Bekerítik a területet. Az öntözővizet az Ipoly szolgáltatná, persze oly módon, hogy azt motor segítségévet felnyomatnák a dombtetőre. Olyasmi Is szóba jött, hogy a területet négyáranként felparcelláznák a tagok részére. Ez azonban még nem véglegesített döntés, csupán elgondolás. A lényeg az, hogy — teremjen, boldogítsa a szervezet tagjait, S még valami: vérmes reményt ne tápláljanak az Irányban, hogy hétvégi házakat építsenek oda. Erre a törvényes keretek a mérvadók, amelyek a társadalmi érdeket helyezik előtérbe, ami — helyt viszonylatban — minden másnál fontosabb ... Remélhető, hogy az ilyen témájú vita, szócsatározás lezárul, s az országos érdek marad csorbítatlan. Az aránylag nem nagy létszámú tagság a Februári Győzelem 35. évfordulója tiszteletére háromezer óra társadalmi munkára kötelezte magát, önkéntesen. Felét máris teljesítették, a többi a nyár eleji takarmánybetakarításra, no meg az őszi termésbetakarítás idejére marad, amikor a szövetkezetnek a legjobban jön majd az általuk nyújtott segítség. — Miként törődik a kertbarát-szervezet vezetősége a tagok szakmai tudásgyarapításával? — vetem föl a beszélgetést záró kérdést. — A tél folyamán három szakelőadás hangzott el, mégpedig a szőlészetről, a gyümölcsfák kezelésmódjáröl és a műtrágya, valamint a vegyszerek szakszerű használatáról. Kert- és fóliasátor-nézőben azt tapasztalhattam, hogy a szervezet titkára példamutató. Dicséretére legyen mondva: a termőföld minden négyzetcentiméterét többszörösen hasznosítja. Egyik termés alighogy lekerül. köztesként már ott a másik. Természetesen, a dologvégzés nagy része a szorgoskezü Ballánéra, a háziasszonyra hárul, hiszen a férfiak (férje, fia) Ingázók. De azért, őb is segítenek, hogy teljes legyen a családi harmónia. (kovács)
