Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-30 / 17. szám

AlUItCISZSÍGVGVI tanácsa dó A háztáji sertéstenyésztés­ben előforduló kórkép hiányos lenne az élős­ködők által okozott megbetege­dések említése nélkül. Igaz, ezeknek a lefolyása kevésbé szembetűnő, mint a szervi­vagy a fertőző betegségeké, mert csak elvétve betegítik meg az egész szervezetet és a közvetlen elhullás sem gyako­ri. Az esetek többségében a sertés egész életében békés egyetértésben él az élősködők­kel, sőt, még az étvággyal és a súlygyarapodással sincs külö­nösebb baj. A valóságban a helyzet azonban csak látszóla­gos. A belső élősködők (népiesen inkább csak bélférgek) jelentő­sége a legnagyobb, mert az emésztési folyamatban a szer­vezet által már feldolgozott, felszívódásra, hasznosításra elő­készített élelmet fogyasztják, így a felhasznált eleségnek egy része hiábavaló, pedig a jó gazda mindig kevésből is a legtöbbet szeretné kitermelni, s napjainkban a gazdaságosság elsődleges. Márpedig a fertő­zött sertés kedvező súlygyara­podása csak jelentősen több ta­karmánnyal érhető el. A belső élősködők jelenléte, vándorlása a bélcsatornában gyulladást, emésztési zavarokat okoz. Ráadásul ezek anyagcse­réjének mellékterméke a gaz­daállat számára mérgező. Van­nak esetek, amikor a bélférgek annyira elszaporodnak, hogy tömegük elzárja a bélcsator­nát vagy akár a belet is átfúr­hatják és súlyos, végzetes has­­hártyagyulladást okozhatnak. Közülük több (például az orső­­férgek) a végleges letelepedé­sig a májba és a tüdőbe is el­jut, s természetesen itt is ki­fejti káros hatását. Ezért a ván­dorlás (migráció) ideje alatt az állatok fogékonyabbak az egyébként könnyen kivédhető fertőzésekkel szemben. Az állatoknak a kultúrember­­től merőben különböző tartá­si és táplálkozási viszonyai szinte elkerülhetetlenné teszik a parazitás fertőzöttség létre­jöttét. A fertőző anyagot tar­talmazó bélsár szétszóródása a környezetben, a nyersen fo­gyasztott takarmány és a nem mindig kifogástalan ivóvíz álta­lánossá teszi a szájon át való fertőzést. Csak ezzel magya­rázható, hogy egyes állatfajok­ban ritka kivétel az olyan eset, hogy nem fertőzött semmilyen külső vagy belső élősködővel. Ilyen vonatkozásban háziálla­taink közül a sertés, a kutya és a baromfi érdemel külön figyelmet, mert ezek szenved­nek leggyakrabban az élőskö­dőktől. A külső élősködők közül a rühösség és a tetvesség a leg­gyakoribb. Ezeknek a kártétele meg sem közelíti a belső élős­ködőket, viszont az állatok nyugtalanításával végeredmény­ben csökkentik a várt eredmé­nyességet. A sertések orsóférgessége a fiatal malacoknál, de a felnőtt állatoknál is igen gyakori és nagy károsodást okozó beteg­ség. Okozója a halványpiros Ascaris suis giliszta, amely el­érheti a 12—35 cm-es hosszú­ságot is. Egy nőstény ascaris naponta kétszázezer petét is le­rak. Ezekben 2—4 hét alatt ki­fejlődik az ébrény, amely a pe­tén belül még egyszer vedlik, de ekkor már fertőzésre képes. A peteburokba zárva a gyenge fertőtlenítő szerekkel és az időjárás viszontagságaival szem­ben — különösen nedves he-Élösködők okozta lyen — nagyon ellenálló. Ilyen körülmények között akár éve­kig is elélhet, nem károsítja még a —30 C-fokos fagy sem. Száraz helyen vagy közvetlen napfényben azonban néhány hét alatt elpusztul. Fertőtlení­tésre a 2—5 százalékos forró lúgkőoldat a legalkalmasabb. Ha a malacok a takarmány­nyal, az ivóvízzel felveszik vagy szopáskor az anyáról lenyalják a petéket, belőlük a malac vé­konybelében kiszabadul az éb­rény. Befurakodik a bél falába és onnan a vérárammal, eset­leg kis részük a hasüregen át a májba jut Innen ismét a vér­árammal a tüdőbe kerülnek, ahol már 1—1,5 mm hosszúra növekednek. Az állat köhögésé­vel, de saját erejükből is a lég­csöven át a torokba jutnak, majd az állat lenyeli őket. Így kerülnek ismét a rendeltetési helyükre, a vékonybélbe. Az egész körforgás a pete lenye­lésétől a visszaérkezésig nem tart tovább 1—3 hétnél. Továb­bi 8 hét alatt a férgek teljesen kifejlődnek és ismét szaporod­nak. Minél fiatalabb a malac, an­nál súlyosabbak a tünetek. Ha az erős fertőzés kevéssel az el­­lés után történik, szembetűnő a köhögés, esetleg tüdőgyulla­dás is kifejlődhet. A gyakoribb, kevésbé súlyos fertőzés esetén a tüdőbeli folyamatok elkerü­lik a figyelmet. Viszont a ma­lacok rosszul esznek, megtor­pan a fejlődésük, pocakosod­nak ugyan, de soványak, fejük, fülük nagy, a szőrük gyakran összetapad és a bőrük ckzémás. Ilyenkor a bélsárban már rend­szerint sok a pete és az állat fertőz. Az idősebb malacokból és süldőkből a giliszták egy ré­sze később kiürül, úgyhogy a 4—5 hónapos sertésekben már kevesebb az orsóféreg. A fertőzöttség az ürülék la­boratóriumi kivizsgálásával bi­zonyítható. Erre csak ritkán van szükség, mert az orsófér­geket gyakran már az ürülék­ben megtaláljuk (vagy házi sertésvágáskor a béltartalom­ban). így azután tudjuk, hogy nálunk is meghonosodott és a későbbiekben számolnunk kell vele. A sertéseket lehetőleg fiatal korban kell kezelni. Ilyenkor в giliszták könnyebben elhajtha­­tók és a malacok is könnyeb­ben behozzák a fejlődésben észlelt lemaradást. Idősebb ál­latoknál, kocáknál ez már rit­kán sikerül tökéletesen. A sok készítmény közül a megbetegedések Helmirazin eléri a 90—98 szá­zalékos eredményt. Az adago­lás 10 kg élősúlyra 3 gramm, függetlenül az állatok korától. Mivel a gyógyszer mérgező ha­tása nagyon alacsony, nem igé­nyel koplaltatást és száraz ta­karmányban a malacoknak akár csoportosan is adagolhat­juk. A hatóanyag a giliszták idegrendszerét és így az izom­­zatát is bénítja, ezért ezek te­hetetlenné válnak és a bélrend­szer mozgása kiüríti őket. Fertőzés gyanújakor legcél­szerűbb az öthetes malacok té­­regtelenítése, amit két hét múlva megismételünk. A Hel­mirazin a hízók és anyaserté­sek téregtelenítésére is alkal­mas (függetlenül a vemhesség­­től). A gyógykezelés i.métlé­­sére azért van szükség, mert a készítmények a fiatal élős­ködőkre gyakorolt hatása erő­sen korlátozott, két hét múlva azonban már ezekre is eredmé­nyes. A külső élősködők közül — rossz higiéniai viszonyok kö­zöt tartott vagy elgyengült ál­latokon — tetvességgel talál­kozunk. A sertés vérszivó tetvei a betegségeket is közvetítik, s állandó jelenlétükkel nyugta­lanítják az állatot. A nőstények petéiket a szőr­szálakhoz ragasztják. Itt az élősködők kedvező hőmérsék­leti viszonyok között 14 nap alatt kikelnek, majd további két hét alatt kifejlődnek. Az erős viszketés miatt az állat dörzsö­­lődik, a bőr korpásodik, eset­leg apró pörkök is vannak raj­ta. A tetvek különösen az eldu­gott helyeken tartózkodnak szí­vesen, főként a hason és a combok belső felületén, de a füleken és a bálon is előfor­dulnak Itt a szőrszálakhoz ta­pasztva megtaláljuk a petéket is. A tetvek irtására az Arpalit spray használható. Permetezés­re készen kapható. A Soldep is eredményes 2,5 százalékos ol­datban, esetleg a Fenotmm forte 0,25 százalékos tömény­ségben. Az utóbbival már óva­tosabban kell bánni, nem aján­latos egyszerre az egész test­felületet kezelni. Hasonlóan, mint az orsóférgességnél, a ke­zelést legalább -14 nap múlva meg kell ismételni. A gazdaállat nélkül az elha­gyott ólakban a tetvek 10 na­pon belül elpusztulnak. A sertések rühössége elsősor­ban rossz takarmányozási és tartási viszonyok között fordul elő. A kórokozó rúhatkák gaz­daspecifikusak, ami azt jelenti, hogy ha átkerülnek az egyik állatról a másikra, egy ideig megélnek rajta, de nem szapo­rodnak. A fertőzés után a rühatkák befurakodnak a bőrhámba, a­­hol a fiatal hámsejtekkel és az ezek közé szivárgó nyirokkal táplálkoznak. Mozgásukkal és anyagcseretermékükkel izgat­ják, gyulladásban tartják a bőrt. A természetes fertőzés az állatok közvetlen érintkezésé­vel vagy a fertőzött tárgyak­kal történik. A fertőzés terje­dését elősegíti a nedves istálló is. A rühatkák elszaporodása az állat erőnlététől függően né­hány nap vagy akár több hét is lebet. Az első elváltozásokat a fü­lön, a háton és a sertés olda­lán találjuk, később a végta­gokra is átterjed. Élénk viszke­tés mellett eleinte a bőr mind­össze korpásodik, később azon­ban repedezett pörkök kelet­keznek, majd a bőr megvasta­godik. A rátapadt szennytől a beteg felület barnásfekete. A rühösség néha a fülkagylók belsejére és a hallójárat mélyé­re is átterjed. Elhanyagolt esetekben gyógy­kezeléskor a bőrfelületet me­leg, szappanos vízzel lemossuk, alaposan lekeféljük. A 2,5 sző­­zalékos Soldep-'oldat vagy a 0,25 százalékos Fenoform itt is eredményes, hasonló feltételek mellett, mint a tetvességnél. Mivel a rühatkák a bőr mé­lyebb rétegeiben is megtalál­hatok, a kezelést ajánlatos 4—5 napon át folytatni. A parazitás megbetegedések, akár az egyik, akár a másik csoportról legyen szó, mindig figyelmeztetnek arra, hogy 1- hanyagoltunk valamit (állattar­tás, takarmányozás, fertőtlení­tés). Annak ellenére, hogy ma már minden élősködővel szem­ben rendelkezünk megfelelő gyógyszerrel, mégis inkább a fertőzés megelőzésére kell össz­pontosítanunk, nem az orvos­lásra. Ismételten hangsúlyozzuk, bogy a vegyszeres fertőtlenítést megelőző, gondos takarítás, il­letve az ólak pihentetése min­den leválasztás, hizlalás után legalább olyan fontos tartozéka az eredményes állattartásnak, mint a megfelelő takarmányo­zás. Dr. KÖRÖSI RUDOLF, Állatorvos SERTÉS a háztájiban Mikor mivel permetezhetünk? A növényvédelemmel kapcso­latos alapismereteket feleleve­nítendő, az alábbiakban a ren­delkezésre álló vegyszereket a betegségek és kártevők szerint csoportosítva Ismertetjük. Tesz­­szük ezt annak érdekében, hogy a kertészkedők azonnal föl­mérhessék, szükség esetén mi­vel helyettesíthetik a havi nö­vényvédelmi útmutatóban fel­­használásra javasolt, de a szak­boltban esetleg éppen nem kap­ható szert. További előnye en­nek a felsorolásnak, hogy a választék ismeretében lényege sen könnyebb kombinált per metlét készíteni, minimumra korlátozni az érvényes élel­mezés-egészségügyi várakozási időt, illetve ügyelni lehet a fajtuérzékenységre is. Azt mindenesetre hangsúlyoz­ni szeretnénk, hogy a szerek megválasztásakor különösen ab ban az esetben kell ügyelni, ha egy korábban eredményesen használt, kombinált permedé elkészítéséhez vagyunk kényte­lenek más alapanyagokat fel használni. Ne sajnáljuk a fá­radságot, ellenőrizzük a kever­­hetőségi táblázat adatait, eset­leg egy-két ágon próbáljuk ki az új keverék hatását, nehogy megperzseljük az egész fát, vagy tönkretegyük az egész gyümölcsöst. Most pedig lássuk a felsoro lást. Pcronoszpóra (szőlő, hagy­ma, káposztafélék, saláta), bur­gonya- és paradicsomvész ellen használható szerek: Kuprikol 50, Dithane M-45, bordói lé. Perozin 75 B, Orthocld 50, Ne­­roxon 50, Polyram combi. Lisztharmat (alma, szőlő, őszibarack, köszméte, uborka, rózsa)) ellen: Sulikol К és Thiovit (a köszméte, az őszi­barack és az érzékeny almafaj­ták kivételével), továbbá Fun­­dazol, Topsin M 70 WP, Kara­­thane FN 57. Varasodás (alma, körte): Dithane M-45, Perozin 75 ű Orthocid 50, Polyram combi, gyengéb fertőzési veszély ese tén Fundazol és Topsin. Szürkepenész (szőlő, szamó ca): Ronilan, Euparen, Funda­zol, Topsin. Levéltetvek: Pirimor DP, Ant­­hlo 25, Bi-58 ЕС, Diazinon 60 EC, Metation E 50, Nexion 40 WP, zárt területeken Pirimor spray és Brevitox aerosol, kizá­rólag nagyüzemben Dimecron 50 és Hiosdrin 24 EC. Az ut »D- bi, valamint az Ultracid 4U WP zárt területen nem hasznosít­ható. üvegházi mulytetü és trip­­szek: Actellic 50 EC, Ambush 25 EC, Decis 2,5 EC Diaznu.n 60 ЕС, Metation, zárt terül -te­kén Actellic spray és Brevttox aerosol, dísznövényeknél Ultra­cid 40 WP. Hasznosithaió még a Phosdrin 24 EC is, de akár­csak az ultracid 40 WP. zárt területeken ez sem alkalmaz­ható. Almamely, szilvamoly: Meta­tion, Anthio 25, Soldep. Am­bush 25 EC, Deels 2,5 EC, Uia­­zinon 60 EC, Nexion 40 WP, Ultracid 40 WP, kizárólag nagy­üzemben még Dimecron 50 és Phosdrin 24 ЕС. Szőlőmolyok: Soldep, Ultra­cid 40 WP, Ambush 25 ЕС, De­cis 2,5 ЕС. Takácsatkák: Miiből ЕС, Bi-58 ЕС, Metation, Diazinon 60 ЕС, kizárólag szabadföldön Ultra­cid 40 WP és Phosdrin 24 ЕС. Az Ultracid gyümölcsösben, a Phosdrin pedig csak nagyüzemi viszonyok között hasznosítható. Lepkék hernyói, levél- és szövödarazsak álhernyói: Sol­dep, Nexion 40 WP, Diazinon 60 ЕС, Metation, kizárólag nagy­üzemben Phosdrin 24 ЕС és Di­mecron 50, csak gyümölcsösben és dísznövényeknél Anthio 25 és Ultracid 40 WP. Pajzstetvek: Ultracid 40 WP, Diazinon 60 ЕС és Anthio. Burgouyabogár: Soldep, Decis 2,5 ЕС, Élőerőn 3 P. MATLAK GYÖRGY agrármérnök TÁBLÁZAT a permetlé töménységének kiszámításához 3 Yízmeny­■Rov* lyvédfazer-azilkaéglet етеипЪаи. 3 cm-heti . ha a ég liter 0.05* 0.0855 0,1* _ 0.1555 0.2* 0.355 0.4* 0.555 0.6* 0.7555 1.5* 3* X 0,5 0,8 1 1,5 2 3 4 5 6 7,5 10 15 30 2 1 1,6 2 3 4 6 8 10 12 15 20 30 60 3 1,5 2,4 3 4,5 6 9 12 15 18 22,5 30 45 90 5 2,5 4 5 7,5 10 15 20 25 30 37,5 50 75 150 10 5 8 10 15 20 30 40 50 60 75 100 150 300 12 6 5,6 12 18 24 36 48 60 72 90 120 180 360 14 7 11,8 14 21 28 42 56 70 84 105 140 210 420 15 7,5 12 15 22,5 30 45 60 75 90 112,5 150 225 450 ia 9 14,4 13 27 36 54 72 90 108 135 180 270 540 20 10 16 20 30 40 60 80 100 120 15o‘ 200 300 600 25 12,5 20 25 37,5 50 75 100 125 150 187,5 250 375 750 50 25 40 50 75 100 150 200 250 300 375 500 750 1500 100 80 100 150 200 300 400 500 600 750 1000 1500 3000 MAxtékaz 4 a st t i at 10 cm3* 1 cl 100 cm3- 1 dl 1000 cm3» 1 liter 10 g • 1 dkg 100 g m 10 dkg 1000 g - 1 kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom